{"id":5005311,"date":"2005-12-10T07:27:02","date_gmt":"2005-12-10T06:27:02","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2005\/12\/10\/test_alkat_1"},"modified":"2005-12-10T07:27:02","modified_gmt":"2005-12-10T06:27:02","slug":"test_alkat_1","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005311","title":{"rendered":"Test, alkat – 1."},"content":{"rendered":"

Az ehavi Nature Reviews Genetics<\/i> mell\u00e9klete az \u00e1llatok tetszervez\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos alapk\u00e9rd\u00e9seket taglalja<\/a> (legink\u00e1bb evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l). Ezek tipikusan olyan k\u00e9rd\u00e9sek, amely nagyon sok biol\u00f3gus oldal\u00e1t furdalj\u00e1k, de neh\u00e9z kutat\u00e1sukra p\u00e9nzt szerezni, mert szinte lehetetlen komolyan megindokolni, hogy a puszta ismereten k\u00edv\u00fcl milyen gyakorlati haszna lehet az \u00edgy megszerzett tud\u00e1snak. Az sem fokozza az ilyenir\u00e1ny\u00fa kutat\u00e1sok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, hogy gyakran obskurus, primit\u00edv \u00e1llatok vizsg\u00e1lat\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, amelyek nem igen j\u00f6nnek sz\u00f3ba mint b\u00e1rmilyen emberi betegs\u00e9g modell\u00e1llata.
Na j\u00f3, akkor ennyi riny\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n l\u00e1ssuk a medv\u00e9t. A cikksorozat utols\u00f3 darabja Mark Martindale<\/a> toll\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik \u00e9s a t\u00f6bbsejt\u0171ek tengelyeinek kialakul\u00e1s\u00e1val ill. az ezzel kapcsolatos tulajdons\u00e1gok megjelen\u00e9s\u00e9vel foglalkozik (“The evolution of Metazoan axial properties”). Ami\u00e9rt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, az nem is az, hogy egy remek \u00f6sszefoglal\u00f3t ad azokr\u00f3l a tulajdons\u00e1gokr\u00f3l, amelyek a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb \u00e1llatokban k\u00f6z\u00f6sek, hanem hogy vil\u00e1gosan megfogalmazza azokat a nagy k\u00e9rd\u00e9seket amelyeket m\u00e9g nem \u00e9rt\u00fcnk teljesen vagy egy\u00e1ltal\u00e1n.
J\u00f6jj\u00f6n el\u0151bb a m\u00e1r eml\u00edtett k\u00f6z\u00f6s tulajdons\u00e1gok k\u00f6z\u00fcl a k\u00e9t tal\u00e1n legfontosabb, amelyek a hidr\u00e1kt\u00f3l a gerincesekig sokfajta fajban megfigyelhet\u0151k, ez\u00e9rt feltehet\u0151en a t\u00f6bbsejt\u0171ek (metazo\u00e1k) k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00e9ben jelen voltak:<\/p>\n

    \n
  1. – durva \u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00e1sban a megterm\u00e9keny\u00edtett petesejt anim\u00e1lis p\u00f3lusa felel meg az organizmus leend\u0151 el\u00fcls\u0151 (anterior) v\u00e9g\u00e9nek, m\u00edg a veget\u00e1lis p\u00f3lus a leend\u0151 h\u00e1ts\u00f3 (poszterior) v\u00e9ggel azonos\u00edthat\u00f3;<\/li>\n
  2. – a beta-catenin nev\u0171 feh\u00e9rje sejtmagban val\u00f3 lokaliz\u00e1ci\u00f3ja, sz\u00e1mos g\u00e9n expresszi\u00f3ja (pl. brachyury<\/i>, forkhead<\/i>, gata<\/i>) \u00e9s a gasztrul\u00e1ci\u00f3<\/a> (az a folyamat, amelynek sor\u00e1n az addig kv\u00e1zi labda alak\u00fa embri\u00f3b\u00f3l egy k\u00e9tr\u00e9teg\u0171 “sapka” lesz, az embri\u00f3 egyik r\u00e9sz\u00e9nek az els\u0151dleges test\u00fcregbe val\u00f3 bet\u0171r\u0151d\u00e9s\u00e9vel – k\u00f6zben l\u00e9trej\u00f6n a m\u00e1sodlagos test\u00fcreg \u00e9s k\u00e9s\u0151bb a cs\u00edralemezek<\/a>) helye k\u00f6z\u00f6tt szoros \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van, annak ellen\u00e9re, hogy az anim\u00e1lis-veget\u00e1lis tengelyen igencsak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a gasztrul\u00e1ci\u00f3 helye \u00fajsz\u00e1j\u00faakban \u00e9s \u0151ssz\u00e1j\u00faakban.<\/li>\n<\/ol>\n

    <\/center><\/p>\n

    \u00c9s akkor l\u00e1ssuk a k\u00e9rd\u00e9seket is (pontosabban csak n\u00e9h\u00e1nyat, mert el\u00e9g sok van):<\/p>\n

      \n
    1. – l\u00e9tezett-e olyan \u00e9l\u0151l\u00e9ny amelyik az egyszer\u0171 blasztula \u00e1llapotot “testes\u00edtette” meg? (M\u00edg a ma ismert legegyszer\u0171bb t\u00f6bbsejt\u0171, a Placozoa csoportba tartoz\u00f3 Trichoplax adherens<\/i> egy t\u00f6bbsejtr\u00e9teg\u0171 lapos lemez, amely feltehet\u0151en a blastula el\u0151tti \u00e1llapotot t\u00fckr\u00f6zi, az egyszer\u0171s\u00e9gi sorrend k\u00f6vetkez\u0151 helyezettj\u00e9nek, a szivacsoknak a l\u00e1rv\u00e1i ugyan blastula alkat\u00faak, de a feln\u0151tt egyedek ezekb\u0151l \u00e1talakul\u00e1ssal j\u00f6nnek l\u00e9tre. A kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tti \u00e1tmenetre vonatkozik a k\u00e9rd\u00e9s.)<\/li>\n
    2. – az anterior-poszterior (AP) tengely vagy a dorso-ventr\u00e1lis (DV) tengely alakult ki el\u0151bb? (Ezek minden k\u00e9toldali szimmetri\u00e1j\u00fa \u00e1llatban fellelhet\u0151ek; a dors\u00e1lis oldal a “h\u00e1tnak” felel meg, m\u00edg a ventr\u00e1lis “hasnak” mind gerincesekben, mind rovarokban, b\u00e1r egyesek szerint dors\u00e1lisk\u00e9nt azt az oldalt kellene nevezni, amelyikhez k\u00f6zelebb a k\u00f6zponti idegrendszer tal\u00e1lhat\u00f3 – ez pedig a hasi oldal lenne a rovarokban \u00e9s a h\u00e1ti a gerincesekben.)<\/li>\n
    3. – mikor alakult ki a k\u00e9tny\u00edl\u00e1s\u00fa b\u00e9lrendszer?<\/li>\n
    4. – mennyire volt a leg\u0151sibb t\u00f6bbsejt\u0171 genomja komplex (erre m\u00e1r utaltam<\/a> a Platynereis<\/i> kapcs\u00e1n)? A testalkatok komplexit\u00e1s\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se a g\u00e9nek sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9s\u00e9vel, vagy “csak” szab\u00e1lyoz\u00e1suk \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saik \u00f6sszetettebb\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1val magyar\u00e1zhat\u00f3?<\/li>\n
    5. – hogyan \u00e9s mikor jelentek meg az egyes cs\u00edralemezek \u00e9s az \u00faj sejtt\u00edpusok?<\/li>\n
    6. – lehet-e k\u00f6ze az egysejt\u0171 eukari\u00f3t\u00e1k polarit\u00e1s\u00e1nak a t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e1llatok polarit\u00e1s\u00e1hoz?<\/li>\n
    7. – melyik az \u0151sibb csoport: az \u0151ssz\u00e1j\u00faak vagy az \u00fajsz\u00e1j\u00faak? (Az elnevez\u00e9s mesters\u00e9ges \u00e9s egy korabeli felfog\u00e1st t\u00fckr\u00f6z, val\u00f3j\u00e1ban nem tudjuk, melyik testt\u00edpus jelent meg el\u0151bb.)<\/li>\n
    8. – l\u00e9tezett-e valaha t\u00f6k\u00e9letesen k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s szimmetri\u00e1j\u00fa t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e1llat? (A klasszikus p\u00e9ld\u00e1nak tartott csal\u00e1noz\u00f3k eset\u00e9ben rendre kider\u00fclt, hogy nem minden g\u00e9n expresszi\u00f3ja mutat k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s szimmetri\u00e1t, vagyis l\u00e9tezik egy rejtett k\u00e9toldalis\u00e1g.)<\/li>\n
    9. – melyek a legr\u00e9gebbi g\u00e9n-k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1si \u00fatvonalak?<\/li>\n<\/ol>\n

      Sz\u00f3val k\u00e9rd\u00e9s az akad sz\u00e9p sz\u00e1mmal. Szerencs\u00e9re a befutottabb modell-organizmusok genom projectjei lassan lecsengenek, \u00edgy van r\u00e1 es\u00e9ly, hogy a felszabadul\u00f3 szekven\u00e1l\u00e1si kapacit\u00e1ssal nekil\u00e1tnak egy-egy evodevo-s szempontb\u00f3l \u00e9rdekes \u00e9l\u0151l\u00e9ny DNS-\u00e9nek felder\u00edt\u00e9s\u00e9hez is. \u00c9s abb\u00f3l m\u00e9g m\u00f3k\u00e1s dolgok is kider\u00fclhetnek …<\/p>\n<\/p>\n

      \n

      Martindale, MQ<\/b> (2005) The evolution of metazoan axial properties. Nat Rev Gen<\/i> 6<\/b>, 917-927. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Az ehavi Nature Reviews Genetics mell\u00e9klete az \u00e1llatok tetszervez\u0151d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos alapk\u00e9rd\u00e9seket taglalja (legink\u00e1bb evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l). Ezek tipikusan olyan k\u00e9rd\u00e9sek, amely nagyon sok biol\u00f3gus oldal\u00e1t furdalj\u00e1k, de neh\u00e9z kutat\u00e1sukra p\u00e9nzt szerezni, mert szinte lehetetlen komolyan megindokolni, hogy a puszta ismereten k\u00edv\u00fcl … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005311"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005311"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005311\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005311"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005311"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005311"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}