![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/dog_phyltree.gif\")
1. \u00c1bra<\/b>: Nyocvan\u00f6t kutyafajta \u00e9s a sz\u00fcrke farkas genetikai \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt t\u00f6rzsfa. Az \u00e1zsiai \u00e9s arktikus fajokat tartalmazz\u00e1k a legr\u00e9gebbi el\u00e1gaz\u00e1sok, m\u00edg a legt\u00f6bb Eur\u00f3p\u00e1ban nemes\u00edtett faj a klasszikus statisztikai m\u00f3dszerekkel nehezen sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3 “All other breeds” csoportba ker\u00fclt. (Ezen bel\u00fcl \u00e9rz\u00e9kenyebb m\u00f3dszerek h\u00e1rom nagyobb csoportot k\u00fcl\u00f6n\u00edtettek el: az els\u0151be els\u0151sorban a p\u00e1sztorkuty\u00e1k pl. sk\u00f3tjuh\u00e1sz, komondor, kuvasz ker\u00fclnek, de ide tartozik a bern\u00e1thegyi \u00e9s a sz\u00fcrke ag\u00e1r is (ez ut\u00f3bbi meglep\u0151 lehet, hiszen az afg\u00e1n ag\u00e1r az egyik \u0151si fajtak\u00e9nt jelenik meg: arr\u00f3l lehet sz\u00f3, hogy a sz\u00fcrke agarat k\u00e9s\u0151bb nemes\u00edtett\u00e9k az afg\u00e1n n\u00e9vrokon\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl), a m\u00e1sodikba a masztif-f\u00e9l\u00e9k (masztif, bulldog, boxer, bull-terrier) tal\u00e1lhat\u00f3k (itt k\u00fcls\u00e9ej\u00e9ben “kakukktoj\u00e1s” a n\u00e9metjuh\u00e1sz) m\u00e9g minden m\u00e1s fajta a harmadik csoportban van.) [1]<\/span><\/p>\nMindenestre a szorgalmas \u00e9s c\u00e9ltudatos teny\u00e9sztget\u00e9snek meglett az eredm\u00e9nye mind genetikailag (a fajt\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti genetikai k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kuty\u00e1k k\u00f6zti vari\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zel harmad\u00e1t teszi ki – \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9nt a nagyon elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt hum\u00e1n popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is max. 5-10% ez az ar\u00e1ny), mind mint azt nyilv\u00e1n f\u00f6l\u00f6sleges ecsetelnem kin\u00e9zetileg (fenot\u00edpusosan). Mi okozhatott ilyen – viszonylag – gyors fenot\u00edpusos v\u00e1ltoz\u00e1st? Az egyik lehets\u00e9ges okr\u00f3l, a g\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00f3 szekvenci\u00e1iban bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l m\u00e1r \u00edrtam kor\u00e1bban<\/a>, de van egy m\u00e1sik igen \u00e9rdekes elk\u00e9pzelhet\u0151 ok is. A koponyamorfol\u00f3gi\u00e1t befoly\u00e1sol\u00f3 transzkripci\u00f3s faktorokat v\u00e9gign\u00e9zve korell\u00e1ci\u00f3ra leltek a Runx-2 nev\u0171 feh\u00e9rj\u00e9ben lev\u0151 mikroszatellit\u00e1k hossza \u00e9s a koponya alakja k\u00f6z\u00f6tt. A Runx-2-ben k\u00e9tfajta mikroszatellita van egym\u00e1s ut\u00e1n: az egyik egy poli-glutamin (polyQ) szekvenci\u00e1t k\u00f3dol, a m\u00e1sik pedig egy poli-alanint (polyA). \u00c1ltal\u00e1ban m\u00e1s k\u00eds\u00e9rleti rendszerekben a polyQ n\u00f6veked\u00e9s (bizonyos hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt) a transzkripci\u00f3 aktiv\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pess\u00e9get n\u00f6velik, m\u00edg a polyA n\u00f6veked\u00e9s ugyanazt cs\u00f6kkenti. A kimutatott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s szerint a polyQ\/polyA ar\u00e1ny \u00f6sszef\u00fcgg a koponya hossz\u00e1val \u00e9s hajl\u00e1s\u00e1val (2. \u00c1bra). [1] Parker HG, Kim LV, Sutter NB, Carlson S, Lorentzen TD, Malek TB, Johnson GS, DeFrance HB, Ostrander EA, Kruglyak L.<\/b> (2004) Genetic structure of the purebred domestic dog. Science<\/i> 304<\/b>:1160-1164. Ha az emberis\u00e9g leghosszabb ideje fut\u00f3 \u00e9s legl\u00e1tv\u00e1nyosabb eredm\u00e9nyeket produk\u00e1l\u00f3 genetikai k\u00eds\u00e9rlet\u00e9t kellene megnevezni, akkor a kutyateny\u00e9szt\u00e9s igen j\u00f3 es\u00e9llyel p\u00e1ly\u00e1zhatna a lista els\u0151 hely\u00e9re, mint arra az eddigi legteljesebb kutya t\u00f6rzsf\u00e1t publik\u00e1l\u00f3 csapat is r\u00e1mutat [1]. Az egyik elterjedt … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 genomokban viszonylag gyakoriak az \u00fan. mikroszatellit\u00e1k<\/a>. Ezek \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9t vagy h\u00e1rom b\u00e1zis ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1llnak (pl. CACACACACACA… vagy CAGCAGCAGCAGCAG…), el\u0151bbi f\u0151k\u00e9nt nem k\u00f3dol\u00f3 DNS-re jellemz\u0151, m\u00edg ut\u00f3bbi a feh\u00e9rj\u00e9ket k\u00f3dol\u00f3 DNS-re . Mindm\u00e1ig nem teljesen tiszt\u00e1zott okokb\u00f3l, de a legvall\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek a DNS polimer\u00e1z “megcs\u00fasz\u00e1s\u00e1t” tartj\u00e1k, az ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek sz\u00e1ma gyakran v\u00e1ltozik k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyedek k\u00f6z\u00f6tt (ez az oka annak, hogy k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1ban triplet ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek vannak, hiszen a genetikai k\u00f3d is “h\u00e1rombet\u0171s”, \u00edgy a cs\u00fasz\u00e1s erdem\u00e9nye egy extra aminosav, m\u00edg dinukleotida ism\u00e9tl\u0151d\u00e9s eset\u00e9n, az eg\u00e9sz “leolvas\u00f3 keret” eltol\u00f3dna \u00e9s a mikroszatellita ut\u00e1n lev\u0151 DNS teljesen m\u00e1st k\u00f3dolna). Ezt egyr\u00e9szt remek\u00fcl lehet hasznos\u00edtani rokons\u00e1gi vizsg\u00e1latokban (ha k\u00f6zeli rokonokban vizsg\u00e1lunk t\u00f6bb mikroszatellit\u00e1t, azok nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel egyezni fognak), m\u00e1sr\u00e9szt azonban a t\u00fal hossz\u00fav\u00e1 v\u00e1l\u00f3 ism\u00e9tl\u0151d\u00e9sek olyan s\u00falyos betegs\u00e9geket okozhatnak mint a spinocerebell\u00e1ris ataxia<\/a> vagy a Huntington-k\u00f3r<\/a>.
Egy texasi kutat\u00f3csoport azt kezdte el vizsg\u00e1lni, hogy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k-e a mikroszatellit\u00e1k hossza az egyes kuty\u00e1k morfol\u00f3giai tulajdons\u00e1gaival [2].<\/p>\n![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200512\/dogskull.gif\")
2. \u00c1bra<\/b>: Kutyakopony\u00e1k morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak gyors v\u00e1ltoz\u00e1sa: az A panelben fajtiszta bern\u00e1thegyi kopony\u00e1k l\u00e1that\u00f3k ~1850-b\u0151l (fel\u00fcl), 1921-b\u0151l (k\u00f6z\u00e9pen) \u00e9s 1967-b\u0151l (alul), a B panelen bull-terrier kopony\u00e1k 1931-b\u0151l, 1950-b\u0151l \u00e9s 1967-b\u0151l, v\u00e9g\u00fcl a C panelen \u00fajfullandi kopony\u00e1k 1926-b\u00f3l, 1964-b\u0151l \u00e9s 1971-b\u0151l. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 terrier-koponya gazd\u00e1j\u00e1nak runx-2<\/i> g\u00e9nj\u00e9ben az egyik mikroszatellita hosszabb mint a modern bull-terrierek azonos g\u00e9nj\u00e9ben. (Ez al\u00e1t\u00e1masztja a kutat\u00f3k modellj\u00e9t, de az\u00e9rt egy egyf\u0151s minta nem igazi, sz\u00f3val csak \u00f3vatosan lelkesedni… ;-)) [2]<\/span><\/p>\n
Hogy egy kis plusz zamata legyen a sztorinak a pireneusi juh\u00e1szkuty\u00e1kban jelen lev\u0151 polidakt\u00edli\u00e1t (hat l\u00e1bujjuk van az ebeknek) is hasonl\u00f3 okra tudt\u00e1k visszavezetni. Ez\u00fattal az Alx4 transzkripci\u00f3s faktorban leltek egy 51 b\u00e1zisp\u00e1rnyi del\u00e9ci\u00f3t (amely semelyik m\u00e1s kutyafajt\u00e1ban nem volt jelen). Ennek ok\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az Alx4 m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelenn\u00e9 v\u00e1lik \u00e9s nem tudja a c\u00e9lg\u00e9njeit aktiv\u00e1lni a fejl\u0151d\u0151 v\u00e9gtagbimb\u00f3ban; az Alx4 mut\u00e1ns all\u00e9lj\u00e1t hordoz\u00f3 egerek is egy extra l\u00e1bujj b\u00fcszke tulajodnosai (3. \u00c1bra).<\/p>\n![\"alx4-dog_mouse.gif\"](\"http:\/\/m.cdn.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/200512\/alx4-dog_mouse.gif\")
3. \u00c1bra<\/b>: Az Alx-4 mut\u00e1ci\u00f3ja mind egerekben, min pireneusi juh\u00e1szkuty\u00e1kban t\u00f6bbujj\u00fas\u00e1got (polidakt\u00edli\u00e1t) okoz. [2]<\/span><\/center><\/p>\n
\n
[2] Fondon JW 3rd, Garner HR.<\/b> (2004) Molecular origins of rapid and continuous morphological evolution. Proc Natl Acad Sci USA<\/i> 101(52)<\/b>:18058-63. Epub 2004 Dec 13. <\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"