![](\"http:\/\/www.nature.com\/nature\/journal\/v434\/n7037\/images\/nature03461-f3.2.jpg\")
\n 1. \u00c1bra<\/b>: Az agar lemezre k\u00e9tfajta baci
\negyveleg\u00e9t kent\u00e9k fel: az egyik kisebb, a m\u00e1sik nagyobb AHL
\n(acil-homoszerin lakton, igaz\u00e1b\u00f3l indifferens, hogy mi ez) koncentr\u00e1ci\u00f3
\n\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9re alkalmas. Mint azt a (b) \u00e9s (c) mutatja, a riporter sz\u00ednek
\nk\u00f6nnyen felcser\u00e9lhet\u0151ek, \u00edgy a magas AHL koncentr\u00e1ci\u00f3t (UV f\u00e9nyben)
\nel\u0151bb a z\u00f6ld majd a piros sz\u00edn jelzi. (A k\u00f6z\u00e9pen tal\u00e1lhat\u00f3 “forr\u00e1s” UV
\nf\u00e9nyben k\u00e9kes sz\u00ednt bocs\u00e1jt ki). [1]<\/font><\/center><\/p>\n
A szintetikus biol\u00f3gia “m\u0171faj\u00e1nak” felp\u00f6rget\u00e9se v\u00e9gett az MIT \nA hossz\u00fat\u00e1v\u00fa c\u00e9l azonban sokkal magasabbra t\u00f6r\u0151bb. Egy olyan katal\u00f3gus l\u00e9trehoz\u00e1sa<\/a> A restrikci\u00f3s enzimek (a DNS-t megszabott szekvenci\u00e1n\u00e1l has\u00edt\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9k) felfedez\u00e9se \u00f3ta a leveg\u0151ben van, hogy a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia “k\u00e1tenp\u00e9szt” ekvivalens\u00e9vel – azaz g\u00e9nek \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00f3 szekvenci\u00e1ik szabad kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1val – teljesen \u00faj feladatokra “programozhatunk” \u00e1t bakt\u00e9riumokat (\u00e9s nemcsak). Ennek az egyik … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\ndi\u00e1kversenyeket kezdett n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve rendezni biom\u00e9rn\u00f6k\u00f6nek, el\u0151sz\u00f6r csak
\nh\u00e1zon bel\u00fcl, azt\u00e1n egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6rben. Az idei iGEM (intercollegiate Genetically Engineered Machine) versenyen<\/a> m\u00e1r igazi nemzetk\u00f6zi mez\u0151ny indult a lehet\u0151 legk\u00fcl\u00f6nf\u00e9l\u00e9bb projectekkel. Ezekb\u0151l az egyik az eheti Nature<\/i>-ben
\npublik\u00e1l\u00e1sra is ker\u00fclt [2,3]. Az austini csapat egy biofilmet hozott
\nl\u00e9tre \u00e9s nemcsak a klasszikus \u00e9rtelemben (v\u00e9kony, \u00e9l\u0151 sejtekb\u0151l \u00e1ll\u00f3
\nr\u00e9teg), hanem a dagerot\u00edpi\u00e1k szellem\u00e9ben. A bakteri\u00e1lis genetika kis
\nh\u00e1zi kedvenc\u00e9t, az E. coli<\/i>-t b\u00fctyk\u00f6lt\u00e9k tov\u00e1bb, \u00e9s egy k\u00e9kalga
\nfotoreceptor\u00e1t fehaszn\u00e1lva olyan kim\u00e9ra transzmembr\u00e1n feh\u00e9rj\u00e9t hoztak
\nl\u00e9tre, amely f\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban folyamatosan aktiv\u00e1l egy fekete sz\u00ednt
\nl\u00e9trehoz\u00f3 feh\u00e9rj\u00e9t, azonban ha f\u00e9ny \u00e9ri inakt\u00edvv\u00e1 v\u00e1lik. Ez\u00e9rt a
\nbacikat kikenve egy agar lemezre \u00e9s egy adott min\u00e1t r\u00e1juk vil\u00e1g\u00edtva a
\nminta hamarosan megjelenik a lemezen (2. \u00c1bra). (Val\u00f3di intelligens
\ndiz\u00e1jn, k\u00e9remsz\u00e9pen… ;-)))<\/p>\n
\n![](\"http:\/\/www.nature.com\/nature\/journal\/v438\/n7067\/images\/nature04405-f1.2.jpg\")
\n 2. \u00c1bra<\/b>: A kim\u00e9ra fotoreceptor (Cph8) f\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban egy hisztidin-foszfat\u00e1zon kereszt\u00fcl aktiv\u00e1lja a fekete sz\u00ednt el\u0151\u00e1ll\u00edt\u0151 lacZ<\/i>
\ng\u00e9n \u00e1t\u00edr\u00f3d\u00e1s\u00e1t, de f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra a folyamat inaktiv\u00e1l\u00f3dik (a). Ez\u00e9rt a
\nbakteri\u00e1lis biofilmre vet\u00edtett k\u00e1p “lenyomata” l\u00e1tszani fog (c), s\u00e9t
\nelm\u00e9letileg ak\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1rnyalatok is megjelen\u00edthet\u0151k valamilyen
\nszinten (d). [3]<\/font><\/center><\/p>\n
\nahonnan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171veletek elv\u00e9g\u00e9z\u00e9s\u00e9re alkalmas, egym\u00e1ssal
\nkompatibilis g\u00e9nek \u00e9s egy\u00e9b modul\u00e1ris DNS darabok lenn\u00e9nek rendelhet\u0151k.
\nEzek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel azt\u00e1n ugyanolyan egyszer\u0171en lehetne biol\u00f3giai
\nh\u00e1l\u00f3zatokat l\u00e9trehozni mint ahogyan elektromos \u00e1ramk\u00f6r\u00f6ket b\u00fctyk\u00f6l\u00fcnk
\nfizika \u00f3r\u00e1n. (Lehetne, de az\u00e9rt egyel\u0151re m\u00e9g nem ilyen egyszer\u0171 a
\nhelyzet, mint azt az iGEM t\u00f6bb csoportj\u00e1nak esete is mutatja: a
\nbiol\u00f3giai rendszerek stochasztikusak, n\u00e9ha kisz\u00e1m\u00edthatatlanok, \u00edgy
\ngyakran t\u00f6bb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sba ker\u00fcl egy-egy m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes “bio-\u00e1ramk\u00f6r”
\nl\u00e9trehoz\u00e1sa, nem mindig trivi\u00e1lis okokb\u00f3l – egyszer\u0171en m\u00e9g sz\u00e1mos,
\nhossz\u00fa ideje haszn\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9r\u0151l sem tudjuk 100% bizonyoss\u00e1ggal, hogy
\n\u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt hogyan fog szuper\u00e1lni.)
Mindenesetre kedves
\ngyakorl\u00f3 \u00e9s leend\u0151 sz\u00fcl\u0151k lassan jobb lesz lelkileg felk\u00e9sz\u00fclni: a
\nLego-Technik a m\u00falt\u00e9, lehet gy\u0171jt\u00f6getni a SynthBio-Leg\u00f3ra… ;-)) <\/p>\n
\n
\n[1] Basu S, Gerchman Y, Collins CH, Arnold FH, Weiss R.<\/b> (2005) A synthetic multicellular system for programmed pattern formation. Nature<\/i> 434<\/b>: 1130-1134.
\n[2] Check, E.<\/b> (2005) Synthetic biology: Designs on life. Nature<\/i> 438<\/b>: 417-418.
\n[3] Levskaya A, Chevalier AA, Tabor JJ, Simpson ZB, Lavery LA, Levy M, Davidson EA, Scouras A, Ellington AD, Marcotte EM, Voigt CA.<\/b> (2005) Synthetic biology: Engineering Escherichia coli<\/i> to see light. Nature<\/i> 438<\/b>: 441-442.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"