![](\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/media\/image\/200511\/darwin_tree.jpg\")
\n
\n
Mint arra a napokban Niles Eldredge<\/A>, a pontozott egyens\u00faly<\/A> elm\u00e9let\u00e9nek egyik atyja r\u00e1mutatott a PLoS-Biology has\u00e1bjain<\/A>, ha van a biol\u00f3gi\u00e1nak saj\u00e1t “\u00e9egyel\u0151emc\u00e9n\u00e9gyzete”, akkor az j\u00f3 es\u00e9llyel a Darwin \u00e1ltal rajzolt els\u0151 evol\u00faci\u00f3s fa lehetne. <\/P> Ez \u00e9s hasonl\u00f3 finoms\u00e1gok ker\u00fcltek ki\u00e1llit\u00e1sra az AMNH Darwin sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek k\u00e9tsz\u00e1zadik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra rendezett ki\u00e1llit\u00e1s\u00e1n<\/A>. Ma, amikor els\u0151sorban “molekul\u00e1ris evol\u00faci\u00f3r\u00f3l” besz\u00e9l\u00fcnk \u00e9s szinte minden, a t\u00e9m\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3 el\u0151ad\u00e1sban DNS szekvenci\u00e1k t\u00f6mkeleg\u00e9t lebegtetik \u00e1t a n\u00e9z\u0151k szeme el\u0151tt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes megn\u00e9zi, hogy hogyan is kezd\u0151d\u00f6tt az eg\u00e9sz. A ki\u00e1llit\u00e1s Darwin szem\u00e9lyes holmijain t\u00fal k\u00e9ziratainak (\u00e9s a hozz\u00e1 k\u00f6zel\u00e1ll\u00f3k neki cimzett leveleinek) egyik legteljesebb gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t vonultatja fel (amit a Cambridge egyetem “Darwin papers” projectj\u00e9vel<\/A> egy\u00fctt pr\u00f3b\u00e1lnak digitaliz\u00e1lni<\/A>), s ezek r\u00e9v\u00e9n nyomon k\u00f6vethetj\u00fck Darwin gondolkod\u00e1s\u00e1nak \u00e1llom\u00e1sait, hogyan lesz a fiatal teol\u00f3gusb\u00f3l az evol\u00faci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9nek agnosztikus megteremt\u0151je (\u00e9s hogyan befoly\u00e1solta vall\u00e1sos n\u00e9zeteit kisl\u00e1nya korai hal\u00e1l\u00e1nak szem\u00e9lyes trag\u00e9di\u00e1ja). Egy biol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra tal\u00e1n a leg\u00e9rdekesebbek az \u00fan. “transzmut\u00e1ci\u00f3s jegyetf\u00fczetek” (Darwin a Fajok eredet\u00e9nek<\/I> csak sokadik kiad\u00e1s\u00e1ban haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r az “evol\u00faci\u00f3” sz\u00f3t, eg\u00e9szen addig a “transzmut\u00e1ci\u00f3” volt a b\u0171v\u00f6s bet\u0171kombin\u00e1ci\u00f3) amelyek lapjain fokozatosan alakul ki az \u00faj gondolatvil\u00e1g. De szint\u00e9n \u00e9rdekesek a szem\u00e9lyesebb vonatkoz\u00e1s\u00fa irom\u00e1nyok, p\u00e9ld\u00e1ul Darwin reakci\u00f3ja Alfred Wallace v\u00e1ratlan level\u00e9re (amelyben az Indon\u00e9zi\u00e1ban tart\u00f3kod\u00f3 ifj\u00fa naturalista gyakorlatilag a Darwin\u00e9val teljesen megegyez\u0151 elm\u00e9letet v\u00e1zol fel), vagy amelyek a h\u00e1zass\u00e1ghoz \u00e9s “minden p\u00e9ld\u00e1nyok leg\u00e9rdekesebb\u00e9hez”, feles\u00e9g\u00e9hez kezdetben f\u0171z\u0151d\u0151, mai szemmel igencsak groteszk viszony\u00e1t t\u00fckr\u00f6zik. Vagy \u00e9ppen azok, melyekb\u0151l kider\u00fcl, hogy milyen kev\u00e9sen m\u00falt, hogy ma az evol\u00faci\u00f3 kapcs\u00e1n a galapagosi pintyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk a szigetek posz\u00e1ta fajai helyett ;-).<\/P><\/I><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Mint arra a napokban Niles Eldredge, a pontozott egyens\u00faly elm\u00e9let\u00e9nek egyik atyja r\u00e1mutatott a PLoS-Biology has\u00e1bjain, ha van a biol\u00f3gi\u00e1nak saj\u00e1t “\u00e9egyel\u0151emc\u00e9n\u00e9gyzete”, akkor az j\u00f3 es\u00e9llyel a Darwin \u00e1ltal rajzolt els\u0151 evol\u00faci\u00f3s fa lehetne. Ez \u00e9s hasonl\u00f3 finoms\u00e1gok ker\u00fcltek ki\u00e1llit\u00e1sra … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\n
De ez az \u00faj gondolatvil\u00e1g nem teljesen v\u00e1ratlan \u00e9s el\u0151zm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli. Darwin nagyapja, a liber\u00e1lis gondolkoz\u00e1s\u00fa Erasmus Darwin<\/A> m\u00e1r maga is hitt egyfajta korai evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9letben s ez nyilv\u00e1n hat\u00e1ssal lehetett unok\u00e1ja vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9re. Emellett, mint azt Frank Sulloway hangs\u00falyozza a Smithonian<\/I> magazin ehavi sz\u00e1m\u00e1ban<\/A>, Darwint kort\u00e1rsai, John Gould \u00e9s Joseph Hooker segitett\u00e9k hatalmas gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek pontos kategoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban (Darwin az elej\u00e9n a pintyfajait – melyek sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1nak pontos meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1hoz FitzRoy kapit\u00e1ny segits\u00e9g\u00e9t kellett ig\u00e9nybe vennie, ugyanis saj\u00e1t jegyzetei nem voltak el\u00e9g pontosak – csak ugyanazon faj vari\u00e1ci\u00f3inak tartotta, a kor kreacionista gondolkod\u00e1s\u00e1nak megfelel\u0151en).
Mindezek mellett k\u00e9t fontos dolog sugalmaz\u00f3dik a ki\u00e1llit\u00e1s \u00e1ltal: egyr\u00e9szt a ma m\u00e9ltatlanul kev\u00e9sszer emlegetett biogeogr\u00e1fiai bizonyit\u00e9kok kiemelked\u0151en fontos szerepe az evol\u00faci\u00f3s gondolkod\u00e1sm\u00f3d kialakul\u00e1s\u00e1ban, illetve az, hogy a “term\u00e9szetes szelekci\u00f3” elm\u00e9let\u00e9hez Darwin sokat meritett Thomas Malthus<\/A>, angol politikai k\u00f6zgazd\u00e1sz, az er\u0151forr\u00e1sok k\u00f6r\u00fcli emberi kompetici\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 n\u00e9zeteib\u0151l. <\/P>
\n