![](\"http:\/\/www.wissenschaft-online.de\/sixcms\/media.php\/591\/thumbnails\/Titeldroso.jpg.111939.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Az egyes viselked\u00e9smint\u00e1zatokat \u00e9s hasonl\u00f3an \u00f6sszetett
\ntulajdons\u00e1gokat \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00e1mos g\u00e9n k\u00f3dolja, ami nem is meglep\u0151,
\nhiszen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ilyenek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez sz\u00e1mos g\u00e9nterm\u00e9k
\n\u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6d\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. Id\u0151r\u0151l, id\u0151re ugyan a popul\u00e1ris m\u00e9dia
\nbedob egy-egy bombasztikus sztorit az „elh\u00edz\u00e1s”-, „tanul\u00e1s”-,
\n„\u00f6reged\u00e9s”- stb. g\u00e9nj\u00e9r\u0151l, de az esetek 99.9%-ban t\u00falz\u00e1sokr\u00f3l van sz\u00f3.
\nHa az adott g\u00e9n szerepet is j\u00e1tszik a sz\u00f3banforg\u00f3 folyamatban,
\n\u00e1ltal\u00e1ban csak egy a tulajdons\u00e1got meghat\u00e1roz\u00f3 \u00e9s kialak\u00edt\u00f3 sok g\u00e9n
\nk\u00f6z\u00fcl, \u00e9s nem a fenot\u00edpust egy\u00e9rtelm\u0171en ki-be kapcsol\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00f3-g\u00e9n.
\nUt\u00f3bbi (term\u00e9szetszer\u0171en ;-)) minden genetikus \u00e1lma.
\n\u00c1lom, de nem el\u00e9rhetetlen, ugyanis n\u00e9h\u00e1ny p\u00e9lda az\u00e9rt akad ilyenekre
\nis. Az egyik, amely az elm\u00falt h\u00f3napokban t\u00f6bbsz\u00f6r is a vezet\u0151
\ntudom\u00e1nyos lapok c\u00edmlapj\u00e1ra ker\u00fclt, az ecetmuslica (Drosophila melanogaster<\/i>)
\np\u00e1rz\u00e1si viselked\u00e9s\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 g\u00e9n. Hogy ennek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t meg\u00e9rts\u00fck,
\nel\u0151bb egy j\u00f6jj\u00f6n gyors fejt\u00e1g\u00edt\u00f3 a muslic\u00e1k nemi jellegeinek
\nkialakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n
A Drosophila<\/i> n\u00e9gy kromosz\u00f3map\u00e1rral rendelkezik, ezekb\u0151l egyik Ny\u00e1r elej\u00e9n, szinte egyid\u0151ben, Barry Dickson<\/a> \u00e9s Bruce Baker<\/a> csoportja jelentetett meg n\u00e9h\u00e1ny cikket, amelyek a fru<\/i> A szok\u00e1sos logikus k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6vetkezik ebb\u0151l, r\u00e1nk emberekre n\u00e9zve. A fent eml\u00edtett rendszerb\u0151l direktben semmi, mert a fru<\/i> Az egyes viselked\u00e9smint\u00e1zatokat \u00e9s hasonl\u00f3an \u00f6sszetett tulajdons\u00e1gokat \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00e1mos g\u00e9n k\u00f3dolja, ami nem is meglep\u0151, hiszen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ilyenek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez sz\u00e1mos g\u00e9nterm\u00e9k \u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6d\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. Id\u0151r\u0151l, id\u0151re ugyan a popul\u00e1ris m\u00e9dia bedob egy-egy bombasztikus sztorit az „elh\u00edz\u00e1s”-, „tanul\u00e1s”-, „\u00f6reged\u00e9s”- stb. … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\na nemi kromosz\u00f3map\u00e1r (a marad\u00e9k h\u00e1rmat pedig autosz\u00f3m\u00e1knak nevezz\u00fck).
\nHasonl\u00f3an az emberekhez, az XY nemi kromosz\u00f3map\u00e1rt hordoz\u00f3 egyed h\u00edm
\nlesz, m\u00edg az XX-t hordoz\u00f3 n\u0151st\u00e9ny, de l\u00e9nyeges k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, hogy maga a
\nszex-determin\u00e1ci\u00f3 nem az Y kromosz\u00f3ma jelenl\u00e9t\u00e9t\u0151l f\u00fcgg, hanem az X
\nkromosz\u00f3ma\/autosz\u00f3ma ar\u00e1nyt\u00f3l (ez\u00e9rt m\u00edg az XXY komb\u00f3t hordoz\u00f3 egyed
\nn\u0151st\u00e9ny lesz, addig az Y n\u00e9lk\u00fcli, mind\u00f6ssze egyetlen X kromosz\u00f3m\u00e1val
\nrendelkez\u0151b\u0151l h\u00edm alakul ki). Az X komosz\u00f3m\u00e1k sz\u00e1ma az\u00e9rt fontos, mert
\nett\u0151l f\u00fcgg specifikus faktorok szintje, amely ha el\u00e9r egy k\u00fcsz\u00f6b\u00e9rt\u00e9ket
\nakkor bekapcsolja a sex-lethal<\/i> (sxl<\/i>) g\u00e9nt, melynek
\nterm\u00e9ke k\u00f6zponti szab\u00e1lyoz\u00f3ja a nemi jellegek kialakul\u00e1s\u00e1nak. Jelenl\u00e9te
\negyr\u00e9szt kikapcsolja az \u00fan. „d\u00f3zis-kompenz\u00e1ci\u00f3t” (ez az a folyamat ami
\nbiztos\u00edtja, hogy a h\u00edmekben az egyetlen X kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 g\u00e9nek
\nterm\u00e9ke ugyanolyan mennyis\u00e9gben legyen jelen, mint a k\u00e9t X
\nkromosz\u00f3m\u00e1val rendelkez\u0151 n\u0151st\u00e9nyekeben) a male-specific lethal-2<\/i> (msl-2<\/i>) g\u00e9n feh\u00e9rjeszint\u00e9zis\u00e9nek megg\u00e1tol\u00e1s\u00e1val, m\u00e1sr\u00e9szt szab\u00e1lyozza a tra<\/i> \u00e9s tra-2<\/i>
\ng\u00e9nek mRNS-\u00e9nek szerkezet\u00e9t. (Az ut\u00f3bbi folyamatot nevezz\u00fck „alternat\u00edv
\nsplicing”-nak, vagyis amikor a pre-mRNSb\u0151l a nem k\u00f3dol\u00f3 szekvenci\u00e1k,
\nbizonyos hat\u00e1sokra nem teljesen ugyan\u00fagy lesznek kiv\u00e1gva, \u00edgy
\nvalamennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k keletkeznek ugyanabb\u00f3l a g\u00e9nb\u0151l.) A
\nn\u0151st\u00e9ny specifikus Tra \u00e9s Tra-2 faktorok pedig hasonl\u00f3 m\u00f3don k\u00e9t m\u00e1sik
\ng\u00e9nt befoly\u00e1solnak, ezek a doublesex<\/i> (dsx<\/i>) \u00e9s a fruitless<\/i> (fru<\/i>).
\nEl\u0151bbi a testi nemi-jegyek\u00e9rt felel\u0151s, m\u00edg ut\u00f3bbinak a p\u00e1rz\u00e1si
\nviselked\u00e9s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban van kulcsszerepe, \u00e9s hogy mennyire az csak
\nnemr\u00e9gen der\u00fclt ki igaz\u00e1n.(Itt<\/a> van egy j\u00f3 kis \u00e1bra a fent taglalt szab\u00e1lyoz\u00f3rendszerr\u0151l.)<\/p>\n
\ng\u00e9n r\u00e9szletes jellemz\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak. [1,2,3] Az m\u00e1r r\u00e9gebben
\nismert volt a g\u00e9nben mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 h\u00edmek elvesztik \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket a
\n„gyeng\u00e9bb nem” ir\u00e1ny\u00e1ban, azt azonban csak most figyelt\u00e9k meg el\u0151sz\u00f6r,
\nhogy saj\u00e1t nem\u00fckh\u00f6z is jobban vonz\u00f3dnak. Pontosabban, m\u00edg a nem mut\u00e1ns
\nfiatal h\u00edmek b\u00e1r els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1skor udvarolnak m\u00e1s h\u00edmeknek (fiatals\u00e1g,
\nbolonds\u00e1g, ugye ;-)), k\u00e9s\u0151bb azonban leszoknak r\u00f3la, addig ez a
\nleszok\u00e1s nem k\u00f6vetkezik be a mut\u00e1ns h\u00edmekben. S\u0151t, amikor genetikai
\ntr\u00fckk\u00f6kkel el\u00e9rt\u00e9k, hogy n\u0151st\u00e9nyekben a fru<\/i> h\u00edm splice-vari\u00e1nsa (FruM<\/sup>) jelenjen meg, a sz\u00f3banforg\u00f3 Drosophila<\/i>
\nl\u00e1nyok vad udvarl\u00e1sba kezdtek m\u00e1s n\u0151st\u00e9nyek jelenl\u00e9t\u00e9ben \u00e9s az
\nudvarl\u00e1si magatart\u00e1s apr\u00f3bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekt\u0151l eltekintve egy az egyben
\nmegegyezik a h\u00edmek udvarl\u00e1si magatart\u00e1s\u00e1val (hogy egy kicsit
\nbulv\u00e1rosodjak, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g t\u00f6bb tapogat\u00e1sban \u00e9s kevesebb nyalogat\u00e1sban
\nnyilv\u00e1nult meg ;-)). Mindk\u00e9t kutat\u00f3csoport azt felt\u00e9telezi, hogy ennek
\nlegf\u0151bb oka, a Fru feh\u00e9rje (egyebek mellett) szagl\u00f3-receptorokban \u00e9s a
\n(feltehet\u0151en) pheromon \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 \u00e9rz\u00e9kszervekben
\nval\u00f3 jelenl\u00e9te. Ezt l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani az is, hogy a transzgenikus
\nn\u0151st\u00e9nyekben az udvarl\u00e1si viselked\u00e9s kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1hoz elegend\u0151 volt olyan
\nh\u00edmeket prezent\u00e1lni, melyek n\u0151st\u00e9ny pheromonokat termelnek.
\nUgyanakkor sem Dickson, sem Baker laborja nem fedezett fel a Fru-hoz
\nk\u00f6thet\u0151, \u00e1rulkod\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny muslic\u00e1k idegrendszere
\nk\u00f6z\u00f6tt, ez\u00e9rt egy ideig kicsit misztikus volt, hogy pontosan mi\u00e9rt is
\nlehet a drasztikus viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1s. A hom\u00e1ly oszlat\u00e1s\u00e1t egy
\nharmadik csoport kezdte el, akik a m\u00falt heti Nature<\/i>-ben
\ntett\u00e9k k\u00f6zz\u00e9 az eredm\u00e9nyeiket [4]. E szerint a Fru faktornak
\nanti-apoptotikus hat\u00e1sa van, azaz h\u00edmek (\u00e9s a transzg\u00e9nikus n\u0151st\u00e9nyek)
\neset\u00e9ben megg\u00e1tolja egy j\u00f3l meghat\u00e1rozott idegsejt-csoport
\nelpusztul\u00e1s\u00e1t (ami norm\u00e1lis n\u0151st\u00e9nyek eset\u00e9ben, Fru hi\u00e1ny\u00e1ban
\nbek\u00f6vetkezik). Ezek a neuronok (feltehet\u0151en) az \u00edzzekkel \u00e9s
\npheromonokkal kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3k tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszanak
\nszerepet, \u00edgy logikusnak t\u0171nik fontoss\u00e1guk az udvarl\u00e1si magatart\u00e1s
\nkialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n
\ng\u00e9nnek nincsen emberi homol\u00f3gja. Azonban egy-k\u00e9t (egyel\u0151re halv\u00e1ny)
\nanal\u00f3gia felvethet\u0151, de el\u0151bb, egy ilyen politikailag t\u00falf\u0171t\u00f6tt t\u00e9ma
\neset\u00e9ben hangs\u00falyoznom kell, hogy ezeket a k\u00eds\u00e9rleteket nem lehet
\n\u00e9rtelmezni politikai kontextusban. Ezeknek egyed\u00fcl biol\u00f3giailag van
\n\u00e9rtelm\u00fck \u00e9s minden ezzel ellent\u00e9tes \u00e9rtelmez\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1s f\u00f6l\u00f6sleges.
\nVisszat\u00e9rve az anal\u00f3gi\u00e1kra: az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e az emberi
\nhomoszexualit\u00e1snak genetikai komponense? \u00c9s amennyiben igen van-e ennek
\nvalami evol\u00faci\u00f3s jelent\u0151s\u00e9ge? A v\u00e1lasz mindk\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sre: elk\u00e9pzelhet\u0151.
\nEgy olasz kutat\u00f3csoport tavaly publik\u00e1lt eredm\u00e9nyei szerint ugyanis, a
\nvizsg\u00e1lt homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak n\u0151i rokonai t\u00f6bb gyereket hoztak a
\nvil\u00e1gra mint a heteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak n\u0151i csal\u00e1dtagjai [5]. (Ha
\nm\u00e1soknak is siker\u00fcl a vizsg\u00e1latot megism\u00e9telni\u00fck, az az\u00e9rt lesz
\n\u00e9rdekes, mert megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 mi\u00e9rt nem
\nszelekt\u00e1lt az \u00e9rintett – eddig m\u00e9g nem azonos\u00edtott – g\u00e9nek
\n„homoszexu\u00e1lis” vari\u00e1nsai ellen.) Szint\u00e9n p\u00e1rhuzamk\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 egy
\nm\u00e1sik kutat\u00e1s eredm\u00e9nye, amely eredm\u00e9nye azt mutatja, hogy m\u00edg a
\nf\u00e9rfiak izzads\u00e1g\u00e1ban jelenlev\u0151 egyik tesztoszteron sz\u00e1rmaz\u00e9k (az egyik
\nhum\u00e1n pheromon jel\u00f6lt) n\u0151kben \u00e9s homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakban aktiv\u00e1lja a
\nnemi viselked\u00e9sben (is) szerepet j\u00e1tsz\u00f3 hipotalamuszt, addig
\nheteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakra nincs hat\u00e1ssal [6]. Az azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem
\ntiszt\u00e1zott, hogy az emberekre jellemz\u0151 agyi szexu\u00e1lis dimorfizmus
\nr\u00e1vet\u00edthet\u0151-e a homoszexu\u00e1lisokra vagy sem (azaz agyuknak biznyos
\nr\u00e9szei morfol\u00f3giailag „n\u0151i” jelleg\u0171ek-e vagy sem), mint ahogy az sem,
\nhogy az eml\u00edtett anal\u00f3gi\u00e1k \u00e9lnek-e leszbikusok eset\u00e9ben. Minthogy a
\nfent eml\u00edtett olasz tanulm\u00e1ny nem eml\u00edti, hogy a homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak
\ncsal\u00e1dj\u00e1ban t\u00f6bb leszbikus lenne (ennek nyilv\u00e1n t\u00f6bb oka lehet, de
\nvegy\u00fck most a legegyszer\u0171bbet, hogy nem volt) annyi biztosnak l\u00e1tszik,
\namennyiben val\u00f3ban el\u0151ker\u00fcl egy-egy, az emberi homoszexualit\u00e1sban
\nszerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9n, az egy\u00e1ltal\u00e1n nem a fru<\/i>-hoz hasonl\u00f3 k\u00f6zponti szab\u00e1lyoz\u00f3 g\u00e9n lesz, hanem csak egy a tulajdons\u00e1got kialak\u00edt\u00f3 sok k\u00f6z\u00fcl. <\/p>\n
\n
\n[1] Demir E. and Dickson B.J.<\/b> fruitless<\/i> splicing specifies male courtship behavior in Drosophila<\/i>. Cell<\/i> 121(5)<\/b>: 785-94.
\n[2] Manoli D.S., Foss M., Villella A., Taylor B.J., Hall J.C. and Baker B.S.<\/b> (2005) Male-specific fruitless<\/i> specifies the neural substrates of Drosophila<\/i> courtship behaviour. Nature<\/i> 436<\/b>: 395-400. Epub 2005 Jun 15.
\n[3] Stockinger P., Kvitsiani D., Rotkopf S., Tirian L. and Dickson B.J. <\/b>(2005) Neural circuitry that governs Drosophila<\/i> male courtship behavior. Cell<\/i> 121(5)<\/b>: 795-807.
\n[4] Kimura K., Ote M., Tazawa T. and Yamamoto D.<\/b> (2005) fruitless<\/i> specifies sexually dimorphic neural circuitry in the Drosophila<\/i> brain. Nature<\/i> 438<\/b>: 229-33.
\n[5] Camperio-Ciani A., Corna F. and Capiluppi C.<\/b> (2004) Evidence for maternally inherited factors favouring male homosexuality and promoting female fecundity. Proc Biol Sci.<\/i> 271<\/b>: 2217-21.
\n[6] Savic I., Berglund H. and Lindstrom P.<\/b> (2005) Brain response to putative pheromones in homosexual men. Proc Natl Acad Sci USA.<\/i> 102(20)<\/b>: 7356-61. Epub 2005 May 9.
\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
![Itt<\/a> van egy j\u00f3 kis \u00e1bra a fent taglalt szab\u00e1lyoz\u00f3rendszerr\u0151l.)<\/p>\nNy\u00e1r elej\u00e9n, szinte egyid\u0151ben, Barry Dickson<\/a> \u00e9s Bruce Baker<\/a> csoportja jelentetett meg n\u00e9h\u00e1ny cikket, amelyek a fru<\/i>\ng\u00e9n r\u00e9szletes jellemz\u00e9s\u00e9vel foglalkoznak. [1,2,3] Az m\u00e1r r\u00e9gebben\nismert volt a g\u00e9nben mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 h\u00edmek elvesztik \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00fcket a\n„gyeng\u00e9bb nem” ir\u00e1ny\u00e1ban, azt azonban csak most figyelt\u00e9k meg el\u0151sz\u00f6r,\nhogy saj\u00e1t nem\u00fckh\u00f6z is jobban vonz\u00f3dnak. Pontosabban, m\u00edg a nem mut\u00e1ns\nfiatal h\u00edmek b\u00e1r els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1skor udvarolnak m\u00e1s h\u00edmeknek (fiatals\u00e1g,\nbolonds\u00e1g, ugye ;-)), k\u00e9s\u0151bb azonban leszoknak r\u00f3la, addig ez a\nleszok\u00e1s nem k\u00f6vetkezik be a mut\u00e1ns h\u00edmekben. S\u0151t, amikor genetikai\ntr\u00fckk\u00f6kkel el\u00e9rt\u00e9k, hogy n\u0151st\u00e9nyekben a fru<\/i> h\u00edm splice-vari\u00e1nsa (FruM<\/sup>) jelenjen meg, a sz\u00f3banforg\u00f3 Drosophila<\/i>\nl\u00e1nyok vad udvarl\u00e1sba kezdtek m\u00e1s n\u0151st\u00e9nyek jelenl\u00e9t\u00e9ben \u00e9s az\nudvarl\u00e1si magatart\u00e1s apr\u00f3bb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekt\u0151l eltekintve egy az egyben\nmegegyezik a h\u00edmek udvarl\u00e1si magatart\u00e1s\u00e1val (hogy egy kicsit\nbulv\u00e1rosodjak, a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g t\u00f6bb tapogat\u00e1sban \u00e9s kevesebb nyalogat\u00e1sban\nnyilv\u00e1nult meg ;-)). Mindk\u00e9t kutat\u00f3csoport azt felt\u00e9telezi, hogy ennek\nlegf\u0151bb oka, a Fru feh\u00e9rje (egyebek mellett) szagl\u00f3-receptorokban \u00e9s a\n(feltehet\u0151en) pheromon \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sben szerepet j\u00e1tsz\u00f3 \u00e9rz\u00e9kszervekben\nval\u00f3 jelenl\u00e9te. Ezt l\u00e1tszik al\u00e1t\u00e1masztani az is, hogy a transzgenikus\nn\u0151st\u00e9nyekben az udvarl\u00e1si viselked\u00e9s kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1hoz elegend\u0151 volt olyan\nh\u00edmeket prezent\u00e1lni, melyek n\u0151st\u00e9ny pheromonokat termelnek. \nUgyanakkor sem Dickson, sem Baker laborja nem fedezett fel a Fru-hoz\nk\u00f6thet\u0151, \u00e1rulkod\u00f3 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny muslic\u00e1k idegrendszere\nk\u00f6z\u00f6tt, ez\u00e9rt egy ideig kicsit misztikus volt, hogy pontosan mi\u00e9rt is\nlehet a drasztikus viselked\u00e9sbeli v\u00e1ltoz\u00e1s. A hom\u00e1ly oszlat\u00e1s\u00e1t egy\nharmadik csoport kezdte el, akik a m\u00falt heti Nature<\/i>-ben\ntett\u00e9k k\u00f6zz\u00e9 az eredm\u00e9nyeiket [4]. E szerint a Fru faktornak\nanti-apoptotikus hat\u00e1sa van, azaz h\u00edmek (\u00e9s a transzg\u00e9nikus n\u0151st\u00e9nyek)\neset\u00e9ben megg\u00e1tolja egy j\u00f3l meghat\u00e1rozott idegsejt-csoport\nelpusztul\u00e1s\u00e1t (ami norm\u00e1lis n\u0151st\u00e9nyek eset\u00e9ben, Fru hi\u00e1ny\u00e1ban\nbek\u00f6vetkezik). Ezek a neuronok (feltehet\u0151en) az \u00edzzekkel \u00e9s\npheromonokkal kapcsolatos inform\u00e1ci\u00f3k tov\u00e1bb\u00edt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszanak\nszerepet, \u00edgy logikusnak t\u0171nik fontoss\u00e1guk az udvarl\u00e1si magatart\u00e1s\nkialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\nA szok\u00e1sos logikus k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6vetkezik ebb\u0151l, r\u00e1nk emberekre n\u00e9zve. A fent eml\u00edtett rendszerb\u0151l direktben semmi, mert a fru<\/i>\ng\u00e9nnek nincsen emberi homol\u00f3gja. Azonban egy-k\u00e9t (egyel\u0151re halv\u00e1ny)\nanal\u00f3gia felvethet\u0151, de el\u0151bb, egy ilyen politikailag t\u00falf\u0171t\u00f6tt t\u00e9ma\neset\u00e9ben hangs\u00falyoznom kell, hogy ezeket a k\u00eds\u00e9rleteket nem lehet\n\u00e9rtelmezni politikai kontextusban. Ezeknek egyed\u00fcl biol\u00f3giailag van\n\u00e9rtelm\u00fck \u00e9s minden ezzel ellent\u00e9tes \u00e9rtelmez\u00e9si pr\u00f3b\u00e1lgat\u00e1s f\u00f6l\u00f6sleges.\nVisszat\u00e9rve az anal\u00f3gi\u00e1kra: az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9s, hogy l\u00e9tezik-e az emberi\nhomoszexualit\u00e1snak genetikai komponense? \u00c9s amennyiben igen van-e ennek\nvalami evol\u00faci\u00f3s jelent\u0151s\u00e9ge? A v\u00e1lasz mindk\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sre: elk\u00e9pzelhet\u0151.\nEgy olasz kutat\u00f3csoport tavaly publik\u00e1lt eredm\u00e9nyei szerint ugyanis, a\nvizsg\u00e1lt homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak n\u0151i rokonai t\u00f6bb gyereket hoztak a\nvil\u00e1gra mint a heteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak n\u0151i csal\u00e1dtagjai [5]. (Ha\nm\u00e1soknak is siker\u00fcl a vizsg\u00e1latot megism\u00e9telni\u00fck, az az\u00e9rt lesz\n\u00e9rdekes, mert megmagyar\u00e1zn\u00e1, hogy a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 mi\u00e9rt nem\nszelekt\u00e1lt az \u00e9rintett – eddig m\u00e9g nem azonos\u00edtott – g\u00e9nek\n„homoszexu\u00e1lis” vari\u00e1nsai ellen.) Szint\u00e9n p\u00e1rhuzamk\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 egy\nm\u00e1sik kutat\u00e1s eredm\u00e9nye, amely eredm\u00e9nye azt mutatja, hogy m\u00edg a\nf\u00e9rfiak izzads\u00e1g\u00e1ban jelenlev\u0151 egyik tesztoszteron sz\u00e1rmaz\u00e9k (az egyik\nhum\u00e1n pheromon jel\u00f6lt) n\u0151kben \u00e9s homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakban aktiv\u00e1lja a\nnemi viselked\u00e9sben (is) szerepet j\u00e1tsz\u00f3 hipotalamuszt, addig\nheteroszexu\u00e1lis f\u00e9rfiakra nincs hat\u00e1ssal [6]. Az azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem\ntiszt\u00e1zott, hogy az emberekre jellemz\u0151 agyi szexu\u00e1lis dimorfizmus\nr\u00e1vet\u00edthet\u0151-e a homoszexu\u00e1lisokra vagy sem (azaz agyuknak biznyos\nr\u00e9szei morfol\u00f3giailag „n\u0151i” jelleg\u0171ek-e vagy sem), mint ahogy az sem,\nhogy az eml\u00edtett anal\u00f3gi\u00e1k \u00e9lnek-e leszbikusok eset\u00e9ben. Minthogy a\nfent eml\u00edtett olasz tanulm\u00e1ny nem eml\u00edti, hogy a homoszexu\u00e1lis f\u00e9rfiak\ncsal\u00e1dj\u00e1ban t\u00f6bb leszbikus lenne (ennek nyilv\u00e1n t\u00f6bb oka lehet, de\nvegy\u00fck most a legegyszer\u0171bbet, hogy nem volt) annyi biztosnak l\u00e1tszik,\namennyiben val\u00f3ban el\u0151ker\u00fcl egy-egy, az emberi homoszexualit\u00e1sban\nszerepet j\u00e1tsz\u00f3 g\u00e9n, az egy\u00e1ltal\u00e1n nem a fru<\/i>-hoz hasonl\u00f3 k\u00f6zponti szab\u00e1lyoz\u00f3 g\u00e9n lesz, hanem csak egy a tulajdons\u00e1got kialak\u00edt\u00f3 sok k\u00f6z\u00fcl. <\/p>\n\n\n[1] Demir E. and Dickson B.J.<\/b> fruitless<\/i> splicing specifies male courtship behavior in Drosophila<\/i>. Cell<\/i> 121(5)<\/b>: 785-94. \n[2] Manoli D.S., Foss M., Villella A., Taylor B.J., Hall J.C. and Baker B.S.<\/b> (2005) Male-specific fruitless<\/i> specifies the neural substrates of Drosophila<\/i> courtship behaviour. Nature<\/i> 436<\/b>: 395-400. Epub 2005 Jun 15. \n[3] Stockinger P., Kvitsiani D., Rotkopf S., Tirian L. and Dickson B.J. <\/b>(2005) Neural circuitry that governs Drosophila<\/i> male courtship behavior. Cell<\/i> 121(5)<\/b>: 795-807. \n[4] Kimura K., Ote M., Tazawa T. and Yamamoto D.<\/b> (2005) fruitless<\/i> specifies sexually dimorphic neural circuitry in the Drosophila<\/i> brain. Nature<\/i> 438<\/b>: 229-33.\n[5] Camperio-Ciani A., Corna F. and Capiluppi C.<\/b> (2004) Evidence for maternally inherited factors favouring male homosexuality and promoting female fecundity. Proc Biol Sci.<\/i> 271<\/b>: 2217-21.\n[6] Savic I., Berglund H. and Lindstrom P.<\/b> (2005) Brain response to putative pheromones in homosexual men. Proc Natl Acad Sci USA.<\/i> 102(20)<\/b>: 7356-61. Epub 2005 May 9.\n<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"Az egyes viselked\u00e9smint\u00e1zatokat \u00e9s hasonl\u00f3an \u00f6sszetett tulajdons\u00e1gokat \u00e1ltal\u00e1ban sz\u00e1mos g\u00e9n k\u00f3dolja, ami nem is meglep\u0151, hiszen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy ilyenek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9hez sz\u00e1mos g\u00e9nterm\u00e9k \u00f6sszehangolt m\u0171k\u00f6d\u00e9se sz\u00fcks\u00e9ges. Id\u0151r\u0151l, id\u0151re ugyan a popul\u00e1ris m\u00e9dia bedob egy-egy bombasztikus sztorit az „elh\u00edz\u00e1s”-, „tanul\u00e1s”-, „\u00f6reged\u00e9s”- stb. … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-5005288","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005288","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=5005288"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/5005288\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=5005288"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=5005288"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=5005288"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}](\"http:\/\/cmgm.stanford.edu\/devbio\/baker\/hierarchy.jpg\"){kind=link}