![](\"http:\/\/www.mir-chile.cl\/fish.JPG\")
<\/p>\n<\/p>\n
Az, hogy agyunk befoly\u00e1solja a t\u00e1rsas viselked\u00e9s\u00fcnket (is) A H. burtoni<\/i> h\u00edmjeinek domin\u00e1ns (T) egyedei felt\u00fcn\u0151 A k\u00e9rd\u00e9s teh\u00e1t adott: mi j\u00e1tsz\u00f3dik le a hal fej\u00e9ben (sz\u00f3 szerint) Mint az elej\u00e9n utaltam r\u00e1, a h\u00edmek sz\u00e1m\u00e1ra akkor sincs veszve \u00c9s hogy valami ilyesmi m\u0171k\u00f6dik-e benn\u00fcnk emberekben is? Ki tudja. De az\u00e9rt el lehet j\u00e1tszani a gondolattal.<\/p>\n Az, hogy agyunk befoly\u00e1solja a t\u00e1rsas viselked\u00e9s\u00fcnket (is) k\u00f6zismert, de vajon szab\u00e1lyozhatja-e t\u00e1rsas viselked\u00e9s\u00fcnk az agyunk m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t? Erre keresi a v\u00e1laszt Russ Fernald, aki tegnap tansz\u00e9k\u00fcnk\u00f6n tartott egy r\u00f6vid el\u0151ad\u00e1st. A k\u00e9rd\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz olyan modell organizmusra van sz\u00fcks\u00e9g, amely viszonylag … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz….
\nk\u00f6zismert, de vajon szab\u00e1lyozhatja-e t\u00e1rsas viselked\u00e9s\u00fcnk az agyunk
\nm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t? Erre keresi a v\u00e1laszt Russ Fernald<\/a>, aki tegnap tansz\u00e9k\u00fcnk\u00f6n tartott egy r\u00f6vid el\u0151ad\u00e1st.
\nA k\u00e9rd\u00e9s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz olyan modell organizmusra van sz\u00fcks\u00e9g, amely
\nviszonylag egyszer\u0171en vizsg\u00e1lhat\u00f3, ugyanakkor komplex szoci\u00e1lis
\nviselked\u00e9ssel rendelkezik, ez\u00e9rt esett Fernald\u00e9k v\u00e1laszt\u00e1sa egy
\nTanganyika t\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 b\u00f6lcs\u0151sz\u00e1j\u00fa halra, a Haplochromis burtoni<\/i><\/a>-ra.\n<\/p>\n
\nsz\u00ednezettel, j\u00f3l fejlett ivarszervekkel \u00e9s saj\u00e1t kis terit\u00f3riummal
\nrendelkeznek, m\u00edg a szubordin\u00e1ns (NT) h\u00edmek mindezeknek h\u00edjj\u00e1n vannak,
\nk\u00fclsej\u00fckben teljesen megegyeznek a n\u0151st\u00e9nyekkel. A dominancia
\ngyakorlatilag kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u00e9ret alapj\u00e1n j\u00f6n l\u00e9tre, a nagyobb halak
\ndomin\u00e1nsak lesznek, a kisebbek (\u00e9rtelemszer\u0171en) nem. Azonban ez a
\nhierarchia egy\u00e1ltal\u00e1n nem bebetonozott, s\u0151t igen dinamikusan v\u00e1ltoz\u00f3: T
\nh\u00edmb\u0151l b\u00e1rmikor v\u00e1lhat NT h\u00edm \u00e9s vice-versa. (Ez m\u00e1r csak az\u00e9rt sem
\nritkas\u00e1g, mert a domin\u00e1ns h\u00edmek \u00e9rdekes m\u00f3don lassabban n\u00f6vekednek a
\nszubordin\u00e1ns h\u00edmekn\u00e9l, \u00edgy viszonylag gyakran fordulhat a kocka.) A
\nt\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz megv\u00e1ltoz\u00e1sa azonban mag\u00e1val hordozza a
\nviselked\u00e9sbeli- \u00e9s \u00e9lettani tulajdons\u00e1gok megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t is, melyek
\nk\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny (ivarszervek m\u00e9ret\u00e9nek n\u00f6veked\u00e9se vagy cs\u00f6kken\u00e9se) hetekig is eltarthat, m\u00e1sok azonban
\npercek alatt bek\u00f6vetkeznek. A domin\u00e1nsb\u00f3l szubordin\u00e1nss\u00e1 v\u00e1lt h\u00edm
\nszinte egyb\u0151l elveszti sz\u00ednezet\u00e9t \u00e9s agressz\u00edv ter\u00fcletv\u00e9d\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t
\n(b\u00e1r ezek teljes elveszt\u00e9se igaz\u00e1b\u00f3l hetekig tart, ugyanis amikor a
\nter\u00fclet \u00faj ura nincs a k\u00f6zelben, a tr\u00f3nr\u00f3l letaszajtott egy kicsit
\nleg\u00e9nykedik m\u00e9g az\u00e9rt; hi\u00e1ba, neh\u00e9z belenyugodni a dics\u0151s\u00e9g elm\u00fal\u00e1s\u00e1ba
\n… ;-)). \u00c9s term\u00e9szetesen ford\u00edtott esetben megjelenik a sz\u00ednezet \u00e9s
\nagressz\u00edv viselked\u00e9s.<\/p>\n
\nilyenkor? Mivel gerincesekben a p\u00e1rz\u00e1si viselked\u00e9s egyik fontos
\nszab\u00e1lyoz\u00f3ja a hipotalamuszban keletkez\u0151 gonadotropin termel\u00e9st serkent\u0151 hormon (GnRH)<\/b> Fernald\u00e9k el\u0151sz\u00f6r ezt vizsg\u00e1lt\u00e1k meg T \u00e9s NT h\u00edmekben. A H. burtoni<\/i>-ban
\nel\u0151fordul\u00f3 h\u00e1rom GnRH k\u00f6z\u00fcl csak egyik eset\u00e9ben fedeztek fel
\nk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket: b\u00e1r a GnRH1-t termel\u0151 sejtek sz\u00e1ma azonos volt a
\nk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egyedekben, m\u00e9ret\u00fck mintegy nyolcszor nagyobb volt a T
\nh\u00edmekben. A sejtm\u00e9ret v\u00e1ltoz\u00e1sa T->NT \u00e1tmenet est\u00e9n 3 hetet,
\nford\u00edtott esetben 1-2 hetet vett ig\u00e9nybe [1]<\/a>.
\nMivel azonban az els\u0151 fiziol\u00f3gi\u00e1s v\u00e1ltoz\u00e1sok hetek helyett percek alatt
\nlej\u00e1tsz\u00f3dnak, val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy a GnRH1 lenne \u00e9rt\u00fck a felel\u0151s. A
\nkulcsmolekula feltehet\u0151en egy, az idegrendszer plaszticit\u00e1s\u00e1ban is
\nfontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 transzkripci\u00f3s faktor, az egr-1<\/i>. Ez az\u00e9rt l\u00e1tszik \u00e9sszer\u0171 magyar\u00e1zatnak, mert a szoci\u00e1lis rangl\u00e9tr\u00e1n bet\u00f6lt\u00f6tt hely v\u00e1ltoz\u00e1sa az egr-1<\/i>
\nmRNS szintj\u00e9t is befoly\u00e1solta (kb. 20 percen bel\u00fcl) , s\u0151t \u00e1ltal\u00e1ban a
\nGnRH1-t termel\u0151 sejtek k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n n\u00f6vekedett meg a szintje! [2]<\/a><\/p>\n
\nminden, ha hosszabb-r\u00f6videbb ideig NT h\u00edmk\u00e9nt kell tengetni\u00fck \u00e9let\u00fcket.
\nB\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a helyzet stresszes (a cortisol nev\u0171
\nstresszhormon szintje ugr\u00e1sszer\u0171en megn\u0151), az id\u0151 az \u0150 sz\u00e1mukra
\ndolgozik. Ugyanis T h\u00edmekben a szomatosztatint, egy n\u00f6veked\u00e9si hormon
\nantagonist\u00e1t tartalmaz\u00f3 idegsejtek m\u00e9rete h\u00e1romszorosa az NT h\u00edmekben
\nmegfigyelhet\u0151 sejtm\u00e9retnek, ami val\u00f3sz\u00edn\u0171 oka lehet a n\u00f6veked\u00e9s\u00fck
\nlelassul\u00e1s\u00e1nak [3]<\/a>. M\u00e1rpedig ez azt jelenti, hogy el\u0151bb-ut\u00f3bb akad valaki, aki az aktu\u00e1lis domin\u00e1ns h\u00edmn\u00e9l nagyobb \u00e9s er\u0151sebb lesz :-).<\/p>\n
\n
\n[1] White SA, Nguyen T, Fernald RD.<\/b> (2002) Social regulation of gonadotropin-releasing hormone. J Exp Biol.<\/i> 205(Pt 17)<\/b>: 2567-81.
\n[2] Burmeister SS, Jarvis ED, Fernald RD.<\/b> (2005) Rapid behavioral and genomic responses to social opportunity. PLoS Biol.<\/i> 3(11)<\/b>: e363. Epub 2005 Oct 18.
\n[3] Hofmann HA, Fernald RD.<\/b> (2000) Social status controls somatostatin neuron size and growth. J Neurosci.<\/i> 20(12)<\/b>: 4740-4.<\/font><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"