{"id":16325438,"date":"2026-06-14T16:37:47","date_gmt":"2026-06-14T16:37:47","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325438"},"modified":"2026-06-14T16:39:14","modified_gmt":"2026-06-14T16:39:14","slug":"konyvhet-2026","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325438","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t – 2026"},"content":{"rendered":"\n
\"2026<\/a><\/figure>\n\n\n\n

Nem is nagyon h\u00fazn\u00e1m az id\u0151t, v\u00e1gjunk bele a szok\u00e1sosba:<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

Matthew Cobb: Crick – A Mind in Motion<\/h2>\n\n\n\n

Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n

\"\"A \u201chossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadok\u201d \u00f6tlete semmik\u00e9ppen nem \u00faj: f\u0151leg a t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e9s a k\u00f6zgazd\u00e1szok szeretnek ezzel a retorikai eszk\u00f6zzel \u00e9lni, amikor egy-egy k\u00f6zel sz\u00e1z \u00e9vig tart\u00f3 id\u0151szakot akarnak beleszuszakolni uszkve sz\u00e1z \u00e9vbe. Eric Hosbawn sz\u00e1m\u00e1ra a \u201ehossz\u00fa 19. sz\u00e1zad\u201d<\/a> a francia forradalomt\u00f3l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig tartott (1789\u20131914), m\u00edg Bred DeLong szerint a \u201chossz\u00fa 20. sz\u00e1zad\u201d<\/a>, a 19. Sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek gloabliz\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1m\u00e1t\u00f3l eg\u00e9szen a 2008-as gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1g v\u00e9g\u00e9ig tartott (1870-2010). James Watson tavalyi hal\u00e1la hasonl\u00f3 m\u00f3don egy kicsit megk\u00e9sve z\u00e1rja le a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia 20. sz. m\u00e1sodik fel\u00e9re tehet\u0151 diadal\u00fatj\u00e1t. Ahogy Sharon Begley nekrol\u00f3gja<\/a> fogalmazott:<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201cAmikor James Watson biol\u00f3gus cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n, 97 \u00e9ves kor\u00e1ban elhunyt, leg\u00f6rd\u00fclt a f\u00fcgg\u00f6ny a 20. sz\u00e1zadi biol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n is, csak \u00fagy, mint ahogy John Adams \u00e9s Thomas Jefferson 1826-ban, ugyanazon a napon (j\u00falius 4-\u00e9n, mivel a vil\u00e1gegyetem nyilv\u00e1nval\u00f3an szereti az ir\u00f3ni\u00e1t) bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la a 18. sz\u00e1zadi Amerika v\u00e9g\u00e9t jelentette. Term\u00e9szetesen mindh\u00e1rman j\u00f3csk\u00e1n egy \u00faj \u00e9vsz\u00e1zadban haltak m\u00e1r meg, \u00e9s mindh\u00e1rman r\u00e9gi harcost\u00e1rsakat hagytak maguk ut\u00e1n. \u00c1m ahogy Adams \u00e9s Jefferson hal\u00e1la egy vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3 korszak v\u00e9g\u00e9t szimboliz\u00e1lta, \u00fagy Watson hal\u00e1la is egy olyan jelent\u0151s biol\u00f3giai korszak v\u00e9g\u00e9t jelzi, amelyet \u201ea teremt\u00e9s nyolcadik napj\u00e1nak\u201d neveztek.\u201d1<\/a><\/sup><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

De b\u00e1rmennyire is Watson hal\u00e1la jelentette a \u201cf\u00fcgg\u00f6nyt\u201d ezen a korszakon, ennek az id\u0151szaknak nem \u0151 volt az igazi h\u0151se (\u00e9s most hagyjuk is 21. sz\u00e1zadi kontrari\u00e1nus szerepl\u00e9seit). B\u00e1r kiemelked\u0151 menedzseri k\u00e9pess\u00e9gei voltak volt, \u00e9s fiatalon hat\u00e9kony tudom\u00e1nykommunik\u00e1tor is volt, egy\u00e9rtelm\u0171en \u0151 volt a gyeng\u00e9bb k\u00e9pss\u00e9g\u0171 a \u201cWatson-Crick\u201d p\u00e1rosb\u00f3l. Ez (szerintem) az \u00e9letm\u0171vet v\u00e9gign\u00e9zve eddig sem lehetett igaz\u00e1n k\u00e9ts\u00e9ges, de Matthew Cobb \u00faj, massz\u00edv Crick monogr\u00e1fi\u00e1ja<\/a> ut\u00e1n m\u00e9g kev\u00e9sb\u00e9 lehet az.<\/p>\n\n\n\n

Cobb el\u0151z\u0151 k\u00f6nyveir\u0151l is (l\u00e1sd itt<\/a> \u00e9s itt<\/a>) csak szuperlat\u00edvuszokban tudtam besz\u00e9lni: b\u00e1rki, akit \u00e9rdekel a 20. \u00e9s 21. sz\u00e1zadi molekul\u00e1ris biol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9nete azoknak alapm\u0171vek kell legyenek. Ez a lebilincsel\u0151 monogr\u00e1fia (pontosabban annak els\u0151 fele), pedig kis t\u00falz\u00e1ssal mintegy \u201ekieesett\u201d a \u201eLife Greatest Secret\u201d-hez kapcsol\u00f3d\u00f3 irodalmaz\u00e1sb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Crick, a kutat\u00f3, t\u00e9nyleg csak egy f\u00e9lpolccal lehetett valahol Neumann alatt a 20. sz. legfantasztikusabb elm\u00e9i k\u00f6zt, Szil\u00e1rd Le\u00f3val egy\u00fctt. Watson zsenialit\u00e1sa r\u00e9szint abban \u00e1llt, hogy nagyon j\u00f3l tudta Cricket menedzselni, \u00e9s r\u00e1vette, hogy egy probl\u00e9m\u00e1ra koncentr\u00e1ljon. Mert Crick els\u0151sorban egy szabadon sz\u00e1guld\u00f3 elme volt, akinek mindig kellett egy \u201enagy probl\u00e9ma\u201d, amin gondolkodhatott. K\u00e9s\u0151n \u00e9r\u0151 t\u00edpus r\u00e9v\u00e9n (amit a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa is kataliz\u00e1lt), a kett\u0151s spir\u00e1l legend\u00e1s felfedez\u00e9s\u00e9t, mintegy a doktorija mellett csin\u00e1lta, \u00e9s a h\u00edrn\u00e9v, amit ebb\u0151l szerzett szinte azonnal vil\u00e1gszt\u00e1rra tette. A genetikai k\u00f3d megfejt\u00e9s\u00e9n\u00e9l m\u00e1r \u0151 volt a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00eds\u00e9rleti vonalak \u00f6sszefog\u00f3ja, \u00e9s b\u00e1r meglep\u0151en kev\u00e9s k\u00eds\u00e9rletet csin\u00e1lt (de az\u00e9rt, amit csin\u00e1lt relev\u00e1ns volt), szinte minden korabeli k\u00e9zirat hozz\u00e1 futott be el\u0151sz\u00f6r (m\u00e9g messze a preprint szerverek el\u0151tti korn\u00e1l vagyunk) \u00e9s gyakran kellett legyen d\u00f6nt\u0151b\u00edr\u00f3, hogy mi a hasznos, megb\u00edzhat\u00f3 eredm\u00e9ny, \u00e9s mi nem az).<\/p>\n\n\n\n

A tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s sebess\u00e9g\u00e9re jellemz\u0151, hogy ezut\u00e1n m\u00e1r szinte t\u00fal \u00f6regnek sz\u00e1m\u00edtott ahhoz, hogy a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia robban\u00e1s\u00e1t v\u00e9gigk\u00f6vesse (ahogy p\u00e9ld\u00e1ul j\u00f3 bar\u00e1tja Sydney Brenner, annak is a s\u0171r\u0171j\u00e9ben volt), hanem egy kis \u00fatkeres\u00e9s ut\u00e1n m\u00e1sodik \u201enagy k\u00e9rd\u00e9sk\u00e9nt\u201d tulajdonk\u00e9ppen az agy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t akarta tanulm\u00e1nyozni. Cobb maga is t\u00f6bb interj\u00faban elmondta, hogy sz\u00e1m\u00e1ra (akinek az\u00e9rt a val\u00f3s kutat\u00e1si ter\u00fclete szint\u00e9n errefele tal\u00e1lhat\u00f3) is revel\u00e1ci\u00f3 volt, hogy puszt\u00e1n elm\u00e9leti kutat\u00f3k\u00e9nt h\u00e1ny esetben bizonyult az ekkor m\u00e1r t\u00e9nyleg id\u0151s\u00f6d\u0151 Crick j\u00f3slata nagyon is helyt\u00e1ll\u00f3nak \u00e9s h\u00e1ny esetben seg\u00edtett az \u00e9lesl\u00e1t\u00e1sa utat mutatni a neurobiol\u00f3gusok fiatal gener\u00e1ci\u00f3ja sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv b\u0151velkedik a mag\u00e1n\u00e9leti csemeg\u00e9kben is (rengeteg szem\u00e9lyes levelez\u00e9s ker\u00fclt bele), de ezek a sz\u00e1lak egyr\u00e9szt sosem mennek t\u00fal a j\u00f3\u00edzl\u00e9s hat\u00e1r\u00e1n, m\u00e1sr\u00e9szt pont olyan m\u00f3don \u00e9s m\u00e9rt\u00e9kben vannak adagolva, hogy seg\u00edtik a t\u00f6rt\u00e9net feldolgoz\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv els\u0151 fel\u00e9hez aj\u00e1nlhat\u00f3 filmes mell\u00e9ksz\u00e1l m\u00e9g a BBC 1987-es kicsit fikci\u00f3s filmje (Life Story), aminek \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy egy r\u00e9sze az eredeti helysz\u00edneken (\u00edgy Crick\u00e9k val\u00f3di egykori lak\u00e1s\u00e1n) j\u00e1tsz\u00f3dik, \u00e9s ellent\u00e9tben a Watson-f\u00e9le \u201eKett\u0151s spir\u00e1llal\u201d<\/a>, amit Crick ut\u00e1lt \u00e9s megjelen\u00e9se ut\u00e1n \u00e9vekig nem besz\u00e9lt Watsonnal, ez \u00e9pp az ellenkez\u0151 reakci\u00f3t v\u00e1ltotta ki: Crick nagyon el\u00e9gedett volt vele, m\u00edg Watson sok\u00e1ig megpr\u00f3b\u00e1lta el\u00e9rni, hogy el se k\u00e9sz\u00fclj\u00f6n (ami k\u00e1r lett volna, hiszen egy eml\u00e9kezetes Jeff Goldblum alak\u00edt\u00e1ssal lenn\u00e9nk szeg\u00e9nyebbek).<\/p>\n\n\n\n

\n