{"id":16325379,"date":"2025-06-14T15:54:39","date_gmt":"2025-06-14T15:54:39","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325379"},"modified":"2025-06-15T10:02:01","modified_gmt":"2025-06-15T10:02:01","slug":"konyvhet-2025","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325379","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t &#8211; 2025"},"content":{"rendered":"\n<figure class=\"wp-block-image size-full is-resized\"><a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/konyvhet_2025_large.png\"><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/konyvhet_2025_large.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-16325386\" width=\"798\" height=\"123\"\/><\/a><\/figure>\n\n\n\n<p>A szok\u00e1sos magyar\u00e1zkod\u00e1s helyett tiszta vizet \u00f6nt\u00fcnk a h\u00farok k\u00f6z\u00e9 \u00e9s egyb\u0151l a medi\u00e1n r\u00e9sen lesz\u00fcnk:<\/p>\n\n\n\n<!--more-->\n\n\n\n<h2>Beth Shapiro: Life as We Made It<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/BethShapiro-LifeAsWeMadeIt.jpeg\" alt=\"\">R\u00f6gt\u00f6n az els\u0151 aj\u00e1nlat egy kis ventil\u00e1l\u00e1sra is alkalmat ad. Beth Shapiro kor\u00e1bbi k\u00f6nyve (\u201cHow to Clone a Mammoth\u201d) m\u00e9g a <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=8761746\">2016-os aj\u00e1nl\u00f3nk r\u00e9sze volt<\/a>, \u00e9s szerintem m\u00e1ig abszol\u00fat alapm\u0171 \u201cdeextinkci\u00f3\u201d t\u00e9mak\u00f6rben. Az, hogy Shapiro az ut\u00f3bbi h\u00f3napokban valami elk\u00e9peszt\u0151 \u00e1mokfut\u00e1st csin\u00e1l ebben a t\u00e9m\u00e1ban a Colossal k\u00f6tel\u00e9k\u00e9ben nem is tudom hova tenni. \u00c9s ez a legut\u00f3bbi k\u00f6nyve sem tartalmaz utal\u00e1sokat arra n\u00e9zve, hogy a k\u00f6zelm\u00faltban ilyesmit tervezett volna.<\/p>\n\n\n\n<p>A <a href=\"https:\/\/www.hachettebookgroup.com\/titles\/beth-shapiro\/life-as-we-made-it\/9781541644151\/?lens=basic-books\">\u201cLife as We Made it\u201d<\/a> gyakorlatilag k\u00e9t r\u00e9szre oszthat\u00f3, az els\u0151, ami bemutatja, hogy <em>eddig<\/em> hogyan v\u00e1ltoztatta meg az ember a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte lev\u0151 term\u00e9szetet (n\u00e9ha akarva, n\u00e9ha akaratlanul), \u00f6nmag\u00e1t bele\u00e9rtve a m\u00e1sodik pedig arra koncentr\u00e1l, hogy <em>ezut\u00e1n<\/em> milyen lehet\u0151s\u00e9geink vannak\/lesznek arra, pl. az \u00fajgener\u00e1ci\u00f3s szekven\u00e1l\u00e1sokkal, hogy ilyen v\u00e1ltoztat\u00e1sokat eszk\u00f6z\u00f6lj\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n<p>Az els\u0151 &#8211; sz\u00e1momra &#8211; az er\u0151sebb r\u00e9sze a k\u00f6nyvnek, f\u0151leg az \u00f6n\u00e9letrajzi r\u00e9szek miatt (hogyan lett Beth az \u00e1llati archeogenomika szak\u00e9rt\u0151je), de pl. az is nagyon tanuls\u00e1gos, hogy b\u00e1r a b\u00f6l\u00e9nyek (majdnem) kihal\u00e1s\u00e1t, mind a Vadnyugathoz kapcsoljuk, val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r egyszer j\u00f3val kor\u00e1bban, az amerikai kontinens ember \u00e1ltali koloniz\u00e1l\u00e1sakor \u00f6sszehoztuk ezt, erre utal pl. az is, hogy a Holoc\u00e9nben tapasztalt genetikai (b\u00f6l\u00e9ny) mitokondri\u00e1lis diverzit\u00e1s t\u00f6red\u00e9ke maradt meg akkorra, amikor Buffalo Bill\u00e9k elkezdt\u00e9k \u201c\u00e1ld\u00e1sos\u201d munk\u00e1jukat (vagyis addigra a m\u00e1r egy nagy palacknyak-hat\u00e1son volt t\u00fal a b\u00f6l\u00e9nypopul\u00e1ci\u00f3).<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u00e1sodik r\u00e9sz, enn\u00e9l kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3bb, a g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s klasszikus iskolap\u00e9ld\u00e1it sorakoztatja fel, \u00edgy sz\u00f3 van benne a genomszerkeszt\u00e9ssel l\u00e9trehozott szarvatlan birk\u00e1kr\u00f3l, vagy az Impossible Foods leghemoglobin-tartalm\u00fa burgerjeig mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s mindez teljesen olyasmi, amit v\u00e1rn\u00e9k egy ilyen k\u00f6nyvt\u0151l. Shapiro j\u00f3l \u00edr, de nem mond olyasmit, ami ne lenne tudom\u00e1nyosan al\u00e1t\u00e1masztva. Ehhez k\u00e9pest itt van a febru\u00e1r v\u00e9g\u00e9n kij\u00f6tt h\u00edr a mamutos\u00edtott egerekr\u0151l, majd nemr\u00e9g a r\u00e9mfarkas \u201cfelt\u00e1maszt\u00e1s&#8221;, amibe, ahogy azt a <a href=\"https:\/\/www.newscientist.com\/article\/2481409-colossal-scientist-now-admits-they-havent-really-made-dire-wolves\/\">New Scientist cikke<\/a> j\u00f3l be is mutatja, Shapiro az elej\u00e9n bele is \u00e1llt (m\u00e1rmint, hogy <em>t\u00e9nyleg <\/em>felt\u00e1masztott\u00e1k, ha csak fenot\u00edpusosan is, a r\u00e9mfarkast), m\u00edg azt\u00e1n hirtelen \u00fagy nem csin\u00e1lt, mintha ez az eg\u00e9sz nem is lett volna komoly. T\u00e9nyleg nem tudom hova tenni.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e9g \u00e1prilis v\u00e9g\u00e9n, <a href=\"https:\/\/www.klubradio.hu\/archivum\/otos-para-kovacs-imrevel-2025-aprilis-28-hetfo-1005-48856#google_vignette\">a Klubr\u00e1di\u00f3ban besz\u00e9lgett\u00fcnk Para-Kov\u00e1cs Imr\u00e9vel<\/a> arr\u00f3l, hogy a \u201cr\u00e9mfarkas\u201d sztori mi\u00e9rt volt nonszensz.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"LIFE AS WE MADE IT Official Book Trailer | Beth Shapiro\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/SFQCqeZHUG8?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2>Adam Rutherford: Control &#8211; The Dark History and Troubling Present of Eugenics<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/AdamRutherford-Control.jpeg\" alt=\"\">Ha m\u00e1r a k\u00f6nyvheti k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3k \u201cvisszat\u00e9r\u0151\u201d szerz\u0151ir\u0151l van sz\u00f3, akkor Adam Rutherford abszol\u00fat idek\u00edv\u00e1nkozik. Az \u0151 k\u00f6nyveir\u0151l m\u00e1r \u00edrtam aj\u00e1nl\u00f3t <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=12272285\">2017-ben (\u201cA Brief History of Everyone Who Ever Lived)\u201d<\/a>, <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15755592\">2020-ban (\u201cHow To Argue With a Racist\u201d)<\/a>, vagy legut\u00f3bb <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325230\">2022-ben, amikor a Hannah Fry-al k\u00f6z\u00f6s m\u0171v\u00fcket aj\u00e1nlottam<\/a>.<\/p>\n\n\n\n<p>Legut\u00f3bbi k\u00f6nyve, <a href=\"https:\/\/www.adamrutherford.com\/eugenics\">a \u201cControl\u201d, 2023-as<\/a>, \u00e9s tematik\u00e1j\u00e1ban a kor\u00e1bbi \u201cHow To Argue With a Racist\u201d-hez kapcsol\u00f3dik &#8211; az\u00e9rt is halogattam az elolvas\u00e1s\u00e1t, mert a f\u00fclsz\u00f6veg alapj\u00e1n a kett\u0151 nagyon sokban hasonl\u00edtott. Ugyanakkor kellemes csal\u00f3d\u00e1s lett v\u00e9g\u00fcl ebb\u0151l, mert az \u00faj k\u00f6nyv sokkal komolyabbra siker\u00fclt az\u00e1ltal, hogy Rutherford nem puszt\u00e1n polemiz\u00e1l, hanem el\u00e9g j\u00f3l t\u00f6m\u00f6r\u00edtett \u00e9s kifejezetten objekt\u00edv t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t adja az eugenikai mozgalmaknak, a galtoni kezdetekt\u0151l, az amerikai felfut\u00e1son kereszt\u00fcl eg\u00e9szen a n\u00e1ci Harmadig Birodalom &#8220;Lebensunwertes Leben\u201d, azaz &#8220;\u00e9letre nem \u00e9rdemes \u00e9letek&#8221; fr\u00e1zis\u00e1nak szellem\u00e9ben elk\u00f6vetett sz\u00f6rny\u0171s\u00e9geiig. Mint a UCL jelenlegi oktat\u00f3ja, Rutherford megpr\u00f3b\u00e1lja magyar\u00e1zni, hogy mik\u00e9ppen lehet egy\u00e1ltal\u00e1n szemben\u00e9zni azzal, hogy a egy vil\u00e1gh\u00edr\u0171 egyetem hum\u00e1ngenetikai tansz\u00e9k\u00e9t tulajdonk\u00e9ppen olyan emberek alapozt\u00e1k meg (<a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Francis_Galton\">Francis Galton<\/a>, <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Ronald_Fisher\">Ronald Fisher<\/a>, vagy <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Karl_Pearson\">Karl Pearson<\/a>), akik egyszerre voltak vitathatatlanul zsenik a maguk ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s megalap\u00edt\u00f3i a ma is haszn\u00e1lt statisztik\u00e1nak, \u00e9s ugyanakkor sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges rasszist\u00e1k. Hogyan tudunk nem egy biten (szeret vs. nem szeret) viszonyulni egy ilyen hagyom\u00e1nyhoz.<\/p>\n\n\n\n<p>A m\u0171 m\u00e1sik er\u00e9nye, hogy r\u00e1mutat arra, hogy ugyan szeret\u00fcnk \u00fagy csin\u00e1lni, mintha a 2. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa lez\u00e1r\u00e1s\u00e1val az eugenika elment volna a s\u00fcllyeszt\u0151be, ez egy\u00e1ltal\u00e1n nincs \u00edgy, mindig is vel\u00fcnk volt, \u00e9s most, hogy egyre komolyabban felmer\u00fcl, hogy <a href=\"https:\/\/www.technologyreview.com\/2025\/06\/05\/1117909\/crypto-billionaire-brian-armstrong-is-ready-to-invest-in-crispr-baby-tech\/\">genomedit\u00e1l\u00e1ssal szerkessz\u00fcnk emberei embri\u00f3kat<\/a>, vagy a vil\u00e1g vezet\u0151 politikusa \u00e9rtekezhet \u201crossz g\u00e9nekr\u0151l\u201d a bev\u00e1ndorl\u00e1s kapcs\u00e1n, tal\u00e1n kimondhatjuk, <a href=\"https:\/\/www.thebritishacademy.ac.uk\/podcasts\/the-21st-century-resurgence-of-eugenics\/\">k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll a renesz\u00e1nsza<\/a> is.  <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-4-3 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"ADAM RUTHERFORD INTRODUCES CONTROL\" width=\"584\" height=\"438\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/_pcZdvzYr4s?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2>James Poskett: Horizons &#8211; A Global History of Science<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/JamesPoskett-Horizons.jpeg\" alt=\"\">Sok szempontb\u00f3l ez volt a tavalyi \u00e9v sz\u00e1momra egyik leg\u00e9rdekesebb k\u00f6nyve, amib\u0151l a legt\u00f6bbet tanultam. M\u00e1s szempontb\u00f3l azonban a legfrusztr\u00e1l\u00f3bb is (mindj\u00e1rt elmagyar\u00e1zom), ami nagyon sokat levon az \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/www.penguin.co.uk\/books\/313423\/horizons-by-poskett-james\/9780241986264\">Poskett k\u00f6nyv\u00e9nek<\/a> kifejezett er\u00e9nye, hogy a kanonikus, <em>hogyan fejl\u0151d\u00f6tt a tudom\u00e1ny a nyugati vil\u00e1gban<\/em> t\u00edpus\u00fa tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti opuszok vil\u00e1gk\u00e9pe helyett arra teszi a hangs\u00falyt, hogy az eur\u00f3pai tudom\u00e1nyos fejl\u0151d\u00e9ssel p\u00e1rhuzamosan, vagy gyakran azt megel\u0151z\u0151en a vil\u00e1g egy\u00e9b r\u00e9szein milyen fontos tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sek sz\u00fclettek. Ezek azt\u00e1n k\u00e9s\u0151bb, p\u00e9ld\u00e1ul a \u201cfelfedez\u00e9sek kor\u00e1ban\u201d beker\u00fcltek az eur\u00f3pai h\u00f3d\u00edt\u00f3k ismereteibe is, \u00e9s nem ritk\u00e1n azt\u00e1n val\u00f3di \u201cforr\u00e1smegjel\u00f6l\u00e9s\u201d n\u00e9lk\u00fcl l\u00e1tjuk \u0151ket ott viszont.<\/p>\n\n\n\n<p>Az iszl\u00e1m vil\u00e1g fantasztikus csillag\u00e1szata m\u00e9g tal\u00e1n olyasmi, amir\u0151l mi is t\u00f6bben hallottunk, de p\u00e9ld\u00e1ul az azt\u00e9k t\u00e9rk\u00e9pek \u00e9s <a href=\"https:\/\/www.historyofinformation.com\/detail.php?id=2723\">n\u00f6v\u00e9nyle\u00edr\u00e1sok<\/a>, vagy a <a href=\"https:\/\/knowablemagazine.org\/content\/article\/society\/2021\/reading-pacific-navigators-mysterious-map\">Cook kapit\u00e1nyt is seg\u00edt\u0151 polin\u00e9z t\u00e9rk\u00e9pek \u00e9s t\u00e9rk\u00e9p\u00e9sz<\/a>, m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rt\u00e9k el kor\u00e1bbi tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti m\u0171vek ingerk\u00fcsz\u00f6b\u00e9t. Ez \u00f3ri\u00e1si \u0171r, amit ez a k\u00f6nyv r\u00e9szben p\u00f3tolni akar, \u00e9s ahol nem is siker\u00fcl, ott is siker\u00fcl felvillantania, milyen \u0151r\u00fclten hi\u00e1nyosak ilyen dolgokr\u00f3l az ismereteink.<\/p>\n\n\n\n<p>Ami azonban t\u00e9nyleg nagyon frusztr\u00e1l\u00f3, hogy a szerz\u0151 nem el\u00e9gszik meg azzal, hogy bemutatja, hogyan haszn\u00e1lt\u00e1k ki sokszor a gyarmatos\u00edt\u00f3k a helybeliek tud\u00e1s\u00e1t saj\u00e1t \u00f6n\u00f6s \u00e9rdekeikre, hagyva, hogy mindenki levonhassa a megfelel\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hanem kifejezetten didaktikusan igyekszik elmondani, hogy mit is gondoljon az olvas\u00f3 minderr\u0151l. Minden fejezet v\u00e9g\u00e9n van egy r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3 a fejezetben felv\u00e1zolt f\u0151bb inform\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l, plusz egy p\u00e1r soros \u00f6sszes\u00edt\u00e9s, ami &#8211; nincs jobb szavam r\u00e1 &#8211; hardcore v\u00f3kista fel\u00fct\u00e9ssel valahogy mindig oda kerekedik vissza, hogy milyen sz\u00f6rny\u0171 dolgokat csin\u00e1lt a koloniz\u00e1l\u00f3 feh\u00e9r ember. Ez az els\u0151 fejezet v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g csak furcsa, de azt\u00e1n egyre kontraprodukt\u00edvabb &#8211; nem az\u00e9rt mert n\u00e9ha ez a didaktikuss\u00e1g helytelen (b\u00e1r van ilyen is), hanem mert az olvas\u00f3 emberek szerintem szeretnek annyi szellemi szabads\u00e1got, hogy maguk d\u00f6nthess\u00e9k el, mit gondoljanak err\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<p>Poskett azzal, hogy ezeket a sz\u00e1jbar\u00e1g\u00f3s r\u00e9szeket meg\u00edrta, tulajdonk\u00e9ppen nem kezeli feln\u0151ttk\u00e9nt az olvas\u00f3it. Ami az\u00e9rt szomor\u00fa, mert azok, akik egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rdekl\u0151dn\u00e9nek a t\u00e9ma ir\u00e1nt, eg\u00e9sz biztos, hogy maguk is olvasott emberek lesznek, m\u00e1r valamennyi tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti ismerettel eleve rendelkezve.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Horizons: A Global History of Science\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/wHzc_98mvi8?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p>  <\/p>\n\n\n\n<h2>Lee Alan Dugatkin: Dr. Calhoun\u2019s Mousery &#8211; The Strange Tale of a Celebrated Scientist, a Rodent Dystopia, and the Future of Humanity<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/LeeAlanDugatkin-DrCalhounsMousery-1.jpg\" alt=\"\">Dugatkin szeret olyan kutat\u00f3kr\u00f3l \u00edrni, akik olyan l\u00e9pt\u00e9k\u0171 k\u00eds\u00e9rletekben is mertek gondolkozni, ami m\u00e1sok fej\u00e9ben tal\u00e1n meg sem fordult. M\u00e9g <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=12272285\">2017-ben \u00edrtam el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l (\u201cHow To Tame a Fox\u201d)<\/a>, amiben a h\u00edres Beljajev-f\u00e9le, t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t tart\u00f3 r\u00f3kaszelid\u00edt\u00e9st mutatta be, \u00e9s<a href=\"https:\/\/press.uchicago.edu\/ucp\/books\/book\/chicago\/D\/bo239362319.html\"> ez a mostani m\u0171 <\/a>annyiban hasonl\u00edt, hogy szint\u00e9n elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9ret\u0171 k\u00eds\u00e9rleti paradigm\u00e1kat mutat be, b\u00e1r ez\u00fattal r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3k a f\u0151szerepl\u0151k.<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a m\u0171 f\u0151h\u0151se, John Bumpass Calhoun az egyik olyan nagy hat\u00e1s\u00fa viselked\u00e9skutat\u00f3ja a 20. sz\u00e1zadnak, akir\u0151l furcsa m\u00f3don m\u00e9g a szakmabeliek is legink\u00e1bb pletyk\u00e1k szintj\u00e9n hallottak. Ennek legink\u00e1bb az az oka, hogy Calhoun borzaszt\u00f3an szeretett grandi\u00f3zus k\u00eds\u00e9rleti rendszereket ki\u00e9p\u00edteni, de azt\u00e1n meglep\u0151en keveset publik\u00e1lt. \u00c9s itt a garndi\u00f3zus nen t\u00falz\u00e1s: <a href=\"https:\/\/www.the-scientist.com\/universe-25-experiment-69941\">Calhoun egyik klasszikuss\u00e1 v\u00e1lt k\u00eds\u00e9rlet\u00e9ben (ez &#8220;Universe 25\u201d n\u00e9ven ismert)<\/a> egy n\u00e9gy eg\u00e9rp\u00e1rb\u00f3l kiindul\u00f3 eg\u00e9rpopul\u00e1ci\u00f3, teljesen ide\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt tartva p\u00e1r gener\u00e1ci\u00f3 alatt t\u00f6bb mint 2000 (igen, ez <em>k\u00e9tezer<\/em>) f\u0151re duzzad, hogy azt\u00e1n igaz\u00e1n v\u00e1ratlanul (v\u00e1ratlanul, mert tov\u00e1bbra sincs limit\u00e1l\u00f3 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k t\u00e9nyez\u0151, vagy extra ragadoz\u00f3 a rendszerben) \u00f6sszeomoljon \u00e9s k\u00f6zel 1500 nap ut\u00e1n a garant\u00e1lt kihal\u00e1s sz\u00e9l\u00e9re sodr\u00f3djon (ekkor m\u00e1r csak olyan egerek vannak \u00e9letben, akik b\u0151ven t\u00fal vannak a szaporod\u00f3k\u00e9pes korukon). Mindek\u00f6zben teljesen furcsa viselked\u00e9si form\u00e1k (a szaporod\u00e1ssal nem, csak sz\u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 egerek tucatjai &#8211; \u201cBeautiful Ones\u201d) t\u0171nnek fel, amelyek m\u00f6g\u00f6tt nem genetikai okok \u00e1llnak, hanem kifejezetten az ut\u00f3pisztikus vil\u00e1gb\u00f3l ered\u0151 fura szoci\u00e1lis dinamika.<\/p>\n\n\n\n<p>Calhoun figyelm\u00e9t term\u00e9szetesen nem ker\u00fclte el, hogy a &#8220;Universe 25&#8221; diz\u00e1jnja \u00e9s az egyre nagyobbra n\u00f6v\u0151 metropoliszok k\u00f6z\u00f6tt bizonyos p\u00e1rhuzamok fedezhet\u0151ek fel, \u00edgy nagyon hamar elkezdte saj\u00e1t r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3s eredm\u00e9nyeit az emberi t\u00e1rsadalomra extrapol\u00e1lni \u00e9s egyre ink\u00e1bb szociol\u00f3giai jelleg\u0171 munk\u00e1kba temetkezett. Ennek mell\u00e9kes k\u00f6vetkezm\u00e9nye az lett, hogy sz\u00e1mos mega-k\u00eds\u00e9rlet\u00e9nek az eredm\u00e9nye nem lett rendesen dokument\u00e1lva \u00e9s publik\u00e1lva \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen Dugatkin k\u00f6nyve ahol el\u0151sz\u00f6r lehet r\u00e9szletesebben olvasni r\u00f3luk.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-4-3 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"John B. Calhoun Film 7.1 [edited], (NIMH, 1970-1972)\" width=\"584\" height=\"438\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/iOFveSUmh9U?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2>Carl T. Bergstrom &amp; Jevin D. West: Calling Bullshit &#8211; The Art of Scepticism in a Data-Driven World<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9    <\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/BergstromWest-CallingBullshit.jpeg\" alt=\"\">Ez a 2020-as k\u00f6nyv egyszerre hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 \u00e9s sorba beilleszked\u0151: mint megannyi adatelemz\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3 Bergstrom \u00e9s West \u00e9rthet\u0151en egyszerre frusztr\u00e1lt \u00e9s agg\u00f3dik amiatt, hogy az embereket milyen k\u00f6nny\u0171 megvezetni n\u00e9h\u00e1ny tudom\u00e1nyosnak-t\u0171n\u0151 maszlaggal, vagy \u00e1br\u00e1val. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l nem \u00fajdons\u00e1g, amit \u00edrnak (pl. a k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3kban kor\u00e1bban foglalkoztunk sokszor Ben Goldacre, vagy Simon Singh \u00e9s Edzard Ernst k\u00f6nyveivel, amelyek hasonl\u00f3 kaptaf\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcltek).<\/p>\n\n\n\n<p>Ugyanakkor a &#8220;Calling Bullshit&#8221; tal\u00e1n jobban struktur\u00e1lt, mint az eml\u00edtett kor\u00e1bbi, ink\u00e1bb ismeretterjeszt\u00e9sre koncentr\u00e1l\u00f3 m\u0171vek, ami r\u00e9szben annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy tulajdonk\u00e9ppen egy tank\u00f6nyvet tartunk a kez\u00fcnkben. Bergstrom \u00e9s West ugyanis a University of Washingtonon \u00e9vek \u00f3ta tartanak <a href=\"https:\/\/callingbullshit.org\/syllabus.html\">egy hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 kurzust<\/a>, \u00e9s ez a k\u00f6nyv a kurzus alapj\u00e1n, annak kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt v\u00e9g\u00fcl el. (Eg\u00e9sz biztos, hogy sz\u00fcks\u00e9g lenne minden egyetemen ilyen kurzusokra, ink\u00e1bb az a sajn\u00e1latos, hogy a legt\u00f6bb helyen kapacit\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban m\u00e9gsem lesz ilyen soha.)<\/p>\n\n\n\n<p>Ami miatt \u00f6t \u00e9v ut\u00e1n veselkedtem neki a k\u00f6nyvnek az az, hogy amolyan folytat\u00e1sk\u00e9nt az \u00e9v elej\u00e9n publik\u00e1lt\u00e1k a szerz\u0151k  <a href=\"https:\/\/thebullshitmachines.com\/index.html\">\u201cThe Bullshit Machines\u201d c\u00edm\u0171 oldalukat<\/a>, ami szint\u00e9n kv\u00e1zi egy kurzusnyi anyag, ez\u00fattal azzal a c\u00e9llal, hogy konkr\u00e9tan a nagy nyelvi modellekr\u0151l (LLM), mint a ChatGPT akarj\u00e1k ler\u00e1ntani a leplet megmutatva, hogy mi\u00e9rt hamisak azok az elk\u00e9pzel\u00e9sek, hogy ezek a programok val\u00f3ban k\u00e9pesek nyelvtani jav\u00edt\u00e1sokon \u00e9s \u00f6sszefoglal\u00f3k k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n t\u00fal is, val\u00f3di innovat\u00edv gondolatok megfogalmaz\u00e1s\u00e1ra. Illetve, mi\u00e9rt annyira gyakori, hogy ezek a rendszerek hallucin\u00e1lnak \u00e9s bullshittelnek: nem az\u00e9rt k\u00f6z\u00f6lnek hamis inform\u00e1ci\u00f3t mert be akarnak csapni, hanem mert k\u00e9nyszeresen mondani akarnak valamit, akkor is, ha semmilyen inform\u00e1ci\u00f3juk nincs adott t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Ez a m\u00e1sodik weboldal is abszol\u00fat hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3, szint\u00e9n j\u00f3 lenne, ha sokan venn\u00e9k a f\u00e1radts\u00e1got \u00e9s v\u00e9gigp\u00f6rgetn\u00e9k az ott lev\u0151 tartalmat, f\u0151leg ha foglalkoztatja \u0151ket, hogy milyen lesz\/lehet az oktat\u00e1s a mesters\u00e9ges intelligencia \u00e1ltal f\u00e9mjelzett k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben. (Elvileg lesznek YouTube vide\u00f3k is &#8211; de az a dolog, az\u00e9rt m\u00e9g egy picit gyerekci\u00f3ben j\u00e1r.) <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Calling Bullshit 1.1: Introduction to Bullshit\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/A2OtU5vlR0k?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2>Arvind Narayanan &amp; Sayash Kapoor: AI Snake Oil<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/NarayananKapoor-AIsnakeOil.jpeg\" alt=\"\">M\u00edg a fentebb eml\u00edtett \u201cThe Bullshit Machines\u201d a gyakorl\u00f3 oktat\u00f3k szempontj\u00e1b\u00f3l mutatja be a generat\u00edv mesters\u00e9ges intelligencia (MI) \u00e1ltal keltett probl\u00e9m\u00e1kat, Narayanan \u00e9s Kapoor az <a href=\"https:\/\/press.princeton.edu\/books\/hardcover\/9780691249131\/ai-snake-oil\">\u201cAI Snake Oil\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00fckben<\/a> a kutat\u00f3i szemsz\u00f6get teszik hozz\u00e1. A szerz\u0151k a Princeton Egyetem kutat\u00f3i, akik maguk is hosszabb ideje foglalkoznak a nagy nyelvi modellek \u00e9s egy\u00e9b MI-alap\u00fanak kiki\u00e1ltott megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel \u00e9s potenci\u00e1lis hat\u00e1saival.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv kiegyens\u00falyozott, olyan szempontb\u00f3l, hogy nem az MI-d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1sa a c\u00e9lja, \u00e9s ennek megfelel\u0151en el\u00e9g objekt\u00edven bemutatja, hogy mi az, ami nagyon j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik a rendszerekben, de ezt az\u00e9rt keretezi azzal, hogy mi\u00e9rt s\u00fclnek el gyakran (vagy a v\u00e1rtn\u00e1l gyakrabban) rosszul az \u00f3ri\u00e1si adathalmazokon betan\u00edtott generat\u00edv MI-k j\u00f3slatai. R\u00f6viden, ezek a rendszerek nagyon j\u00f3k abban, hogy \u201cmegj\u00f3solj\u00e1k a m\u00faltat\u201d, vagyis j\u00f3l \u00f6ssze tudj\u00e1k foglalni a betan\u00edt\u00f3 adathalmazok l\u00e9nyeg\u00e9t, de pont ez\u00e9rt nehezen tudnak olyan bemenetekkel megbirk\u00f3zni, vagy azokat kell\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben s\u00falyozni, amelyek v\u00e1ratlanok, \u00e9s \u00edgy nincsenek benne (vagy alulreprezent\u00e1ltak) a betan\u00edt\u00f3 adathalmazban. \u00c9s \u00e9ppen ez\u00e9rt egy csom\u00f3 olyan \u00edg\u00e9ret, hogy majd az AI mindent remek\u00fcl megj\u00f3sol majd XY dolgot a j\u00f6v\u0151ben, tov\u00e1bbra is csak kamu, angol szlengben \u201csnake oil\u201d.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyvh\u00f6z egy el\u00e9g j\u00f3 <a href=\"https:\/\/www.aisnakeoil.com\">Substack oldal<\/a> is kapcsol\u00f3dik, ami nem is folyamatosan k\u00fcldi a h\u00edrleveleket, de ami inform\u00e1ci\u00f3 van rajta az ann\u00e1l hasznosabb. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul az a <a href=\"https:\/\/knightcolumbia.org\/content\/ai-as-normal-technology\">15 ezer (!!)  szavas essz\u00e9<\/a>, ami szokatlanul \u00fcd\u00edt\u0151en norm\u00e1lis a mai vil\u00e1gban, ahol folyamatosan minden AI-guru az \u00e1ltal\u00e1nos mesters\u00e9ges intelligencia (AGI) megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l delir\u00e1l: Kapoor \u00e9s Narayanan ezzel szemben arr\u00f3l \u00edr, hogy mi kellene ahhoz, hogy ez is csak egy norm\u00e1lis technol\u00f3gia legyen, ami seg\u00edt az embereknek.  <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"AI Snake Oil: What Artificial Intelligence Can Do, What It Can\u2019t, and How to Tell the Difference\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/C3TqcUEFR58?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2>B\u00e1torfy Attila: Adatvizualiz\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p>Sok mindenre r\u00e1 lehet h\u00fazni, hogy \u201chi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3\u201d, de amikor az utols\u00f3 magyar nyelv\u0171 k\u00e9zik\u00f6nyv az adatok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1r\u00f3l kereken 50 \u00e9vvel ezel\u0151tt (1975-ben) jelent meg, akkor tal\u00e1n van is ennek a sz\u00f3nak l\u00e9tjogosults\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-full\"><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/Batorfy-Adatvizualizacio.png\"><img loading=\"lazy\" width=\"6780\" height=\"2917\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/Batorfy-Adatvizualizacio.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-16325393\"\/><\/a><\/figure>\n\n\n\n<p>B\u00e1torfy Attila munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val sokan tal\u00e1n tudtukon k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lkoztak m\u00e1r, hiszem az <a href=\"https:\/\/atlo.team\">\u00c1TL\u00d3 csapat<\/a> lelke \u00e9s agytr\u00f6sztjek\u00e9nt gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 adatvizualiz\u00e1ci\u00f3s munk\u00e1k\u00e9rt felel\u0151s, amelyek mindenf\u00e9le sajt\u00f3term\u00e9kekben is megjelentek. A COVID j\u00e1rv\u00e1ny alatti <a href=\"https:\/\/atlo.team\/koronamonitor\/\">Koronamonitor<\/a>, az egyik klasszikus, de &#8220;Trianon 100&#8221; Lend\u00fclet kutat\u00f3csoport sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtett, <a href=\"https:\/\/atlo.team\/lutheranus-halo\/\">szepesi menek\u00fcltekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 oldal<\/a> is nagyot futott, ak\u00e1rcsak <a href=\"https:\/\/atlo.team\/budapestoskornapj\/\">a Budapest t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t feldolgoz\u00f3<\/a>. Vagy ott van a 2023-as, Information is Beautiful d\u00edjat is elnyer\u0151 <a href=\"https:\/\/atlo.team\/wp-content\/uploads\/2024\/03\/foldrengesatlasz.html\">f\u00f6ldreng\u00e9satlasz<\/a>, \u00e9s a sort m\u00e9g b\u0151ven lehetne folytatni.<\/p>\n\n\n\n<p>A tavaly az ELTE E\u00f6tv\u00f6s Kiad\u00f3j\u00e1nak gondoz\u00e1s\u00e1ban megjelent <a href=\"https:\/\/attilabatorfy.com\/adatvizualizacio_konyv\/\">\u201cAdatvizualiz\u00e1ci\u00f3\u201d k\u00f6tet<\/a> nem k\u00f6zvetlen\u00fcl ad metodol\u00f3giai know-how-t arra, hogy hogyan k\u00e9sz\u00edts infografik\u00e1t, hanem sokkal ink\u00e1bb az alapokat, a szeml\u00e9letet \u00e9s &#8211; ahogy azt mondj\u00e1k &#8211; a \u201cnemzetk\u00f6zi j\u00f3gyakorlatokat\u201d pr\u00f3b\u00e1lja bemutatni. Tank\u00f6nyv ez is, a legjobb fajt\u00e1b\u00f3l, amit az ember azut\u00e1n is \u00e9vekig el\u0151vesz, el\u0151vehet, hogy a konkr\u00e9t kurzus m\u00e1r r\u00e9g m\u00f6g\u00f6tte van.<\/p>\n\n\n\n<h2>Tak\u00e1cs-S\u00e1nta Andr\u00e1s: Vil\u00e1geleje<\/h2>\n\n\n\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/TakacsSantaAndras-Vilageleje.jpeg\" alt=\"\">Tak\u00e1cs-S\u00e1nta Andr\u00e1s hum\u00e1n\u00f6kol\u00f3gus, az ELTE T\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyi Kar\u00e1nak docense. Glob\u00e1lis k\u00f6rnyezeti probl\u00e9m\u00e1kkal \u00e9s azok megold\u00e1saival foglalkozik. \u00c9n is t\u0151le hallottam el\u0151sz\u00f6r \u2013 m\u00e9g hallgat\u00f3k\u00e9nt \u2013 t\u00e1gabb probl\u00e9m\u00e1k egy r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. <a href=\"https:\/\/gingkokiado.hu\/termek\/vilageleje\/\">Ebben a r\u00f6vidke k\u00f6nyvben<\/a> \u2013 a c\u00edmmel \u00f6sszhangban \u2013 egy cselekv\u00e9si terv van. Egy r\u00e1z\u00f3s, de j\u00e1rhat\u00f3, rem\u00e9nykelt\u0151 \u00fat eleje. Egy \u00faj vil\u00e1g eleje. V\u00e9gre egy k\u00f6nyv, ami arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mit kell tenni! R\u00e1ad\u00e1sul a k\u00f6nyv elveti a vil\u00e1gv\u00e9g\u00e9t vizion\u00e1l\u00f3k \u00e9s erre k\u00e9sz\u00fcl\u0151k cselekv\u00e9si terv\u00e9t. Ha a vil\u00e1g v\u00e9g\u00e9re k\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk, akkor pontosan az fogjuk el\u00e9rni. <\/p>\n\n\n\n<p>A cselekv\u00e9si terv r\u00e1ad\u00e1sul b\u00e1rki \u00e1ltal gyakorolhat\u00f3. Nem korm\u00e1nyoknak \u00edrja el\u0151 mit k\u00e9ne tenni, \u00e9s nem a legnagyobb multinacion\u00e1lis c\u00e9gek bel\u00e1t\u00e1s\u00e1ra apell\u00e1l. Az embereknek meg kell v\u00e1ltoztatni az \u00e9letvitel\u00e9t. Nem az \u0151skorba kell visszat\u00e9rni. Nem valami paleo ut\u00f3pi\u00e1t t\u00e1r el\u00e9nk. A cselekv\u00e9si terv pont olyan, amit el lehet kezdeni m\u00e9g ma. \u00c9s l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt meg lehet val\u00f3s\u00edtani a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcnkben. Nem \u00e1ll\u00edtja, hogy egyszer\u0171, sem azt, hogy nem kell semmit tenni. Cselekedni kell! De a cselekedeteink egy \u201e\u00f6kol\u00f3gikusabb\u201d vil\u00e1ghoz vezethetnek, amelyben a vil\u00e1g \u00e9s benne az ember is fennmarad.<\/p>\n\n\n\n<h2>Danny De Looze: Amir\u0151l a beleink mes\u00e9lnek<\/h2>\n\n\n\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/DeLooze-AmirolBeleinkMeselnek.jpeg\" alt=\"\">A belekr\u0151l v\u00e9gre lehet besz\u00e9lni! B\u00e1r az a szervrendszer\u00fcnk, amelyre a legt\u00f6bb hat\u00e1sunk van, hiszen pontosan meghat\u00e1rozhatjuk, hogy mit tesz\u00fcnk bele, de \u00fari k\u00f6r\u00f6kben azt sem ismerj\u00fck el, hogy ez a szervrendszer\u00fcnk l\u00e9tezik. Ez viszont v\u00e1ltozik. Ez ugyan\u00fagy r\u00e9sze a forradalomnak, ami a gasztroenterol\u00f3gi\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik, mint a mikrobiom kutat\u00e1sok vagy az egyre jobb diagnosztikai elj\u00e1r\u00e1sok, amivel a r\u00e1kos elv\u00e1ltoz\u00e1sokat kor\u00e1n fel lehet fedezni. Tov\u00e1bb\u00e1 az \u00e9tkez\u00e9studom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9se egyre jobban kirajzolja, hogy mit is k\u00e9ne a hasunkba rakni, ahhoz, hogy eg\u00e9sz\u00e9gesebben \u00e9lj\u00fcnk. <\/p>\n\n\n\n<p>Danny De Looze belga orvos <a href=\"https:\/\/www.typotex.hu\/book\/14629\/amirol_a_beleink_meselnek\">v\u00e9gigvezeti az olvas\u00f3t <\/a>mindazokon a nyavaj\u00e1kon, betegs\u00e9geken \u00e9s kellemetlens\u00e9geken, ami az em\u00e9szt\u0151szervrendszer\u00fcnkkel kapcsolatban felmer\u00fclhet. A h\u00e1nyingerrel ugyan\u00fagy foglalkozik, mint a hasny\u00e1lmir\u00edgyr\u00e1kkal, a sz\u00e9kreked\u00e9ssel, a lakt\u00f3z intoleranci\u00e1val \u00e9s a glut\u00e9n\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9ggel. Az irrit\u00e1bilis b\u00e9l szindr\u00f3m\u00e1val tal\u00e1n egy kicsit t\u00fal sokat is. Az am\u00fagy sz\u00e1raznak t\u0171n\u0151 list\u00e1t t\u00f6rt\u00e9nelmi kitekint\u00e9sek, humoros bet\u00e9tek \u00e9s a praxis\u00e1b\u00f3l vett t\u00f6rt\u00e9netek sz\u00ednes\u00edtik. B\u00e1r minden probl\u00e9ma ut\u00e1n ott van z\u00e1r\u00f3jelben a latin neve annak, a k\u00f6nyv j\u00f3l olvashat\u00f3 laikusok sz\u00e1m\u00e1ra is. A szerz\u0151 nem vesz el a szakzsargonban, figyel arra, hogy ezt a k\u00f6nyvet a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00edrta. <\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv c\u00e9lja nem az, hogy \u00f6ndiagn\u00f3zist v\u00e9gezz\u00fcnk, hanem, hogy l\u00e1ssuk mit tehet\u00fcnk magunk a j\u00f3 em\u00e9szt\u00e9s\u00e9rt (egy\u00fcnk t\u00f6bb rostosat) \u00e9s mikor kell orvoshoz fordulni. A sz\u00f6vegben folyamatosan figyelmeztet tov\u00e1bb\u00e1 a rendszeres sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1latok fontoss\u00e1g\u00e1ra is. Aj\u00e1nlom azoknak is, akik egyszer\u0171en az emberi test csod\u00e1latos m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9rdekel, akik meg szeretn\u00e9k \u00e9rteni a mindenf\u00e9le panaszok m\u00f6g\u00f6tti okokat \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeket, \u00e9s azoknak is, akik szeretn\u00e9nek jobban odafigyelni az \u00e9tkez\u00e9s\u00fckre.<\/p>\n\n\n\n<h2>Bj\u00f8rn Lomborg: Cool it \u2013 Hidegv\u00e9r!<\/h2>\n\n\n\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/Lomborg-CoolIt.jpeg\" alt=\"\">A 2008-ban (igen, 17 \u00e9ve) <a href=\"https:\/\/www.typotex.hu\/book\/670\/bjorn_lomborg_cool_it\">megjelent k\u00f6nyv a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l \u00e9s annak kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l<\/a>. Ez a t\u00e9ma messze nem most lett fontos, s\u0151t nem is 2008-ban. R\u00e9g\u00f3ta ter\u00edt\u00e9ken van. Amiben \u00e9rdekes \u2013 \u00e9s mostans\u00e1g pontosan ilyen k\u00f6nyveket pr\u00f3b\u00e1lok keresni \u2013 hogy a probl\u00e9ma elfogad\u00e1sa mellett mit aj\u00e1nl megold\u00e1sk\u00e9nt. L\u00e9nyeg\u00e9ben azt, hogy ne foglalkozzunk vele, mert t\u00fal dr\u00e1ga \u00e9s, ha m\u00e1r ennyi p\u00e9nzt hajland\u00f3ak vagyunk valamire \u00e1ldozni, akkor ink\u00e1bb sz\u00e1moljuk fel az \u00e9hez\u00e9st, a szeg\u00e9nys\u00e9get, a j\u00e1rv\u00e1nyos betegs\u00e9geket, stb. <\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv r\u00e9gi. A kiot\u00f3i egyezm\u00e9nyt \u00e9ppen elfogadt\u00e1k, a p\u00e1rizsi egyezm\u00e9ny m\u00e9g tervez\u00e9s alatt volt. Sok mindennek az el\u00e9r\u00e9se olyan d\u00e1tumokra volt kit\u0171zve, amit m\u00e1r meghaladtunk (\u00e9s nem siker\u00fcltek). Viszont az m\u00e9g egy olyan id\u0151szak volt, amikor messze nem voltak ekkora h\u0151s\u00e9gek, nem melegebb minden \u00e9v az el\u0151z\u0151h\u00f6z k\u00e9pest, \u00e9s az \u00e9vsz\u00e1zad j\u00e1rv\u00e1nya m\u00e9g mindig a spanyoln\u00e1tha volt. De bizonyos dolgok nem v\u00e1ltoztak: az orsz\u00e1gok az \u00e9ppen uralkod\u00f3 politikai kl\u00edma szerint vagy hangosan ki\u00e1lltak a z\u00f6ld mozgalmak mellett vagy \u00e9ppen ugyan\u00fagy elvetett\u00e9k m\u00e9g a probl\u00e9ma l\u00e9t\u00e9t is, mint most. A gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s akkor is \u00e9s most is fontosabb, mint ak\u00e1r a kl\u00edma, ak\u00e1r a szeg\u00e9nys\u00e9g felsz\u00e1mol\u00e1sa. A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s egy \u00f6kol\u00f3giai probl\u00e9mak\u00f6rnek egyetlen eleme. Ha csak arra f\u00f3kusz\u00e1lunk \u00e9s arra ford\u00edtunk irdatlan er\u0151forr\u00e1sokat, hogy a glob\u00e1lis \u00e1tlagh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet egy bizonyos \u00e9rt\u00e9k alatt maradjon, akkor lehet, hogy sok m\u00e1s probl\u00e9m\u00e1t \u00e9ppen s\u00falyosb\u00edtunk. Olyanokat is, amelyeket azon er\u0151forr\u00e1sok t\u00f6red\u00e9k\u00e9b\u0151l megoldhatn\u00e1nk (\u00e9s amelyek indirekten a kl\u00edmac\u00e9lokban is seg\u00edten\u00e9nek). <\/p>\n\n\n\n<p>Sajnos az egydimenzi\u00f3s gondolkod\u00e1s az eg\u00e9sz probl\u00e9mak\u00f6r r\u00e1kfen\u00e9je. Mindig tal\u00e1lunk egyetlen param\u00e9tert \u00e9s egyetlen okot, amit ha megsz\u0171ntetn\u00e9nk, akkor minden j\u00f3 lenne. De a vil\u00e1g \u00f6sszetett \u00e9s legal\u00e1bb a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3knak (vagy tan\u00e1csad\u00f3iknak) ezt az \u00f6sszetetts\u00e9get fel kell fogniuk \u00e9s ennek megfelel\u0151en d\u00f6nteni. P\u00e9ld\u00e1ul az emelked\u0151 tengerszint vagy az \u00e1rhull\u00e1mok nem csak az\u00e9rt puszt\u00edt\u00f3bbak, mert v\u00e1ltozik a kl\u00edma, hanem mert teljesen be\u00e9p\u00edtett\u00fck a v\u00edzpartokat. \u00c9s d\u00f6nthet\u00fcnk \u00fagy, hogy irdatlan g\u00e1takkal megv\u00e9dj\u00fck a partra felh\u00fazott \u00e9p\u00edtm\u00e9nyeket vagy \u00fagy is, hogy beljebb k\u00f6lt\u00f6z\u00fcnk \u00e9s elfogadjuk, hogy a v\u00edz n\u00e9ha ki\u00f6nt. Kor\u00e1bban is volt ilyen. A k\u00f6nyvnek ma is van mondanival\u00f3ja, de a t\u00f6rt\u00e9nelmi utaz\u00e1s sem utols\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny. Betekint\u00e9st ny\u00fajt az el\u0151z\u0151 f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadba, amely sor\u00e1n ugyan\u00fagy rettegt\u00fcnk a teljes eljegesed\u00e9st\u0151l, a sz\u00e1razf\u00f6ldek nagyobb r\u00e9sz\u00e9t el\u00e1raszt\u00f3 vil\u00e1gtengerekt\u0151l, mint a felmeleged\u00e9st\u0151l \u00e9s az elsivatagosod\u00e1st\u00f3l. Sokszor m\u00e1r az is el\u00e9g lenne, ha higgadtan, a legt\u00f6bb ember jav\u00e1t szem el\u0151tt tartva rendelkezn\u00e9nek a forr\u00e1sokr\u00f3l a d\u00f6nt\u00e9shoz\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n<h2>Peter L. Bernstein: Szembesz\u00e1llni az istenekkel<\/h2>\n\n\n\n<p>Zs\u00e1mboki J\u00e1nos<\/p>\n\n\n\n<p><img class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2025\/06\/PeterBernstein-AgainstTheGods.jpg\" alt=\"\">Rendhagy\u00f3 k\u00f6nyvet v\u00e1lasztottam, de el tudom magyar\u00e1zni mi\u00e9rt. Itt a blogon nagyon r\u00e9g\u00f3ta folytatunk tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9get, de \u00fajra \u00e9s \u00fajra belefutunk ugyanabba az akad\u00e1lyba: a kock\u00e1zat meghat\u00e1roz\u00e1sa, meg\u00e9l\u00e9se alapvet\u0151en elt\u00e9r az emberek k\u00f6z\u00f6tt. A nagyobb hazugs\u00e1ggy\u00e1rak mind erre \u00e9p\u00edtik a propagand\u00e1jukat, a kock\u00e1zatokra. Viszont ez a ter\u00fclet, hogy az \u00e1tlagember hogyan \u00e9li meg a kock\u00e1zat fogalm\u00e1t amennyire l\u00e1tom, a biol\u00f3gusoknak teljesen s\u00f6t\u00e9t doboz. Nyilv\u00e1n err\u0151l ritk\u00e1n \u00edrnak biol\u00f3giai cikkeket.<\/p>\n\n\n\n<p>Viszont a p\u00e9nz\u00fcgyek ter\u00fclet\u00e9n eg\u00e9sz k\u00f6nyveket \u00edrtak teli err\u0151l, ez\u00e9rt ma egy ilyet aj\u00e1nlan\u00e9k, nem igaz\u00e1n friss m\u0171vet, de kell\u0151en alapos, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 alkot\u00e1st. Peter L. Bernstein <a href=\"https:\/\/moly.hu\/konyvek\/peter-l-bernstein-szembeszallni-az-istenekkel\">&#8220;Szembesz\u00e1llni az istenekkel&#8221; c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja <\/a>eredetileg 1996-ban jelent meg, a magyar kiad\u00e1sa 1998-as. Maga a k\u00f6nyv egy hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1ttekint\u00e9s a kock\u00e1zat felismer\u00e9s\u00e9r\u0151l, kezel\u00e9s\u00e9r\u0151l. Maga a k\u00f6nyv egy mellbev\u00e1g\u00f3 fel\u00fct\u00e9ssel kezd\u0151dik: maga a kock\u00e1zat fogalma, a j\u00f6v\u0151beli esem\u00e9nyek sz\u00e1mszer\u0171s\u00edt\u00e9se egy eg\u00e9szen modern tal\u00e1lm\u00e1ny. A teljes \u00f3korban nyom\u00e1t sem tal\u00e1lni ennek, akkoriban a j\u00f6v\u0151t az isteneknek felaj\u00e1nlott \u00e1ldozatokkal volt szok\u00e1s biztos\u00edtani. A val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gsz\u00e1m\u00edt\u00e1s kezdetei 1202 k\u00f6r\u00fcl \u00e9rtek a nyugati vil\u00e1gba, amikor egy Leonardo Pisano nev\u0171 huszonh\u00e9t \u00e9ves fiatalember, akit felvett nev\u00e9n, Fibonaccik\u00e9nt \u0151rz\u00f6tt meg ink\u00e1bb a t\u00f6rt\u00e9nelem, k\u00f6zreadta Liber Abaci, vagyis az Abakusz k\u00f6nyve c\u00edm\u0171 k\u00e9zirat\u00e1t, ezzel megismertetve a nyugati vil\u00e1got az arab sz\u00e1mokkal, a helyi\u00e9rt\u00e9kes sz\u00e1mrendszerekkel \u00e9s a mai \u00e9rtelemben vett matematikai m\u0171veletekkel. M\u00e9gis k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9vnek kellett eltelnie, am\u00edg egy Paccioli nev\u0171 renesz\u00e1nsz ember feltette az els\u0151 k\u00e9rd\u00e9st a j\u00f6v\u0151r\u0151l, term\u00e9szetesen egy balla nev\u0171 szerencsej\u00e1t\u00e9k kapcs\u00e1n: \u201eA \u00e9s B ball\u00e1t j\u00e1tszanak, megegyeztek, hogy addig folytatj\u00e1k, am\u00edg valamelyik\u00fck hatszor nem nyer. A \u00f6t\u00f6t nyert, B h\u00e1rmat, de abbahagyj\u00e1k a j\u00e1t\u00e9kot. Hogyan ossz\u00e1k el akkor a t\u00e9tet?\u201d Ez az egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 probl\u00e9ma v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rte a tizenhatodik \u00e9s a tizenhetedik sz\u00e1zadi matematik\u00e1t, annyira nehezen tal\u00e1ltak r\u00e1 v\u00e1laszt. Pacciolit\u00f3l m\u00e9g \u00f6tven \u00e9vnek kellett eltelnie, am\u00edg Girolamo Cardano meg\u00edrta az els\u0151 matematikai munk\u00e1t az \u201ees\u00e9lyekr\u0151l\u201d ahogy \u0151 nevezte. M\u00e9gis az ezerhatsz\u00e1zas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig kellett v\u00e1rni, am\u00edg az akkori Angli\u00e1ban megsz\u00fcletett a ma ismerthez hasonl\u00f3 biztos\u00edt\u00e1si \u00fczlet\u00e1g, ahol hirtelen nagyon j\u00f6vedelmez\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a kock\u00e1zatok m\u00e9r\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s itt el is jutottunk a kock\u00e1zatokr\u00f3l val\u00f3 locsog\u00e1s leg\u00e9rz\u00e9kenyebb ter\u00fclet\u00e9re. Figyelj\u00fck meg, hogyha valaki b\u00e1rmilyen \u201ekock\u00e1zat\u201d-r\u00f3l besz\u00e9l, tud-e annyi adatot m\u00f6g\u00e9 tenni, mint Edward Lloyd az ezerhatsz\u00e1zas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n? Ugyanis ahogy m\u00e1r a korabeli biztos\u00edt\u00f3-pal\u00e1nt\u00e1k is megtanult\u00e1k, \u00f6nmag\u00e1ban kock\u00e1zatr\u00f3l besz\u00e9lni \u00e9rtelmetlen. Term\u00e9szetesen nagyon neh\u00e9z azt mondani b\u00e1rmire, hogy nulla az es\u00e9lye a bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek. De ett\u0151l, hogy nem nulla egy esem\u00e9ny kock\u00e1zata, kell -e vele t\u00f6r\u0151dn\u00fcnk? Mihez tudjuk hasonl\u00edtani a gyakoris\u00e1g\u00e1t? Mennyi az es\u00e9lye a bek\u00f6vetkez\u00e9s\u00e9nek, mennyi a val\u00f3di kock\u00e1zata? Ezt m\u00e1r egy k\u00f6zepesen d\u00f6rzs\u00f6lt tizenhetedik sz\u00e1zadi londoni biztos\u00edt\u00f3pal\u00e1nta is \u00e9rtette, furcsa m\u00f3d manaps\u00e1g a legt\u00f6bb ilyen propagandaanyagb\u00f3l hi\u00e1nyzik ez az eg\u00e9szen alapvet\u0151 r\u00e9szlet.<\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1r nagyon kor\u00e1n (1728) felvetette egy Daniel Bernoulli nev\u0171 sv\u00e1jci matematikus, hogy az es\u00e9lyek matematikai kifejez\u00e9se egy\u00e1ltal\u00e1n nem hoz azonos eredm\u00e9nyt, mint a val\u00f3di emberek d\u00f6nt\u00e9seinek a megfigyel\u00e9se. Az ok\u00e1t is megadta: az emberek az egyes kimeneteleket nem egyforma s\u00fallyal veszik figyelembe. Egy modern p\u00e9lda erre a rep\u00fcl\u00e9s. Mindenki tudja, hogy a rep\u00fcl\u00e9s sokkal biztons\u00e1gosabb, mint p\u00e9ld\u00e1ul szem\u00e9lyg\u00e9pkocsival k\u00f6zlekedni. M\u00e9gis h\u00e1nyan f\u00e9lnek a rep\u00fcl\u00e9st\u0151l! Vajon az\u00e9rt, mert pont nem ismerik a statisztikai es\u00e9lyeket? Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem, egyszer\u0171en bizonyos kimeneteleket (lezuhan a g\u00e9p) fel\u00fcls\u00falyoznak. Az emberek \u00e1ltal meg\u00e9lt kock\u00e1zat nagyon ritk\u00e1n egyezik a matematikailag kifejezhet\u0151 kock\u00e1zattal. Bernoulli arra jutott, hogy az egyes kimenetelek hasznoss\u00e1ga befoly\u00e1solja legink\u00e1bb az emberek d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Az \u0151 p\u00e9ld\u00e1ja nagyon egyszer\u0171, egy j\u00e1t\u00e9k, ahol egy p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9t dobsz fel. Ha fej, kapsz egy duk\u00e1tot \u00e9s \u00fajra dobhatsz. Ha \u00fajra fej, akkor m\u00e1r k\u00e9t duk\u00e1tot kapsz, ha harmadj\u00e1ra is fejet dobsz m\u00e1r n\u00e9gyet, ha negyedj\u00e9re is szerencs\u00e9d van, nyolcat \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb, az \u00fajabb nyerem\u00e9nyed mindig az el\u0151z\u0151 dupl\u00e1ja. Ha \u00edr\u00e1st dobsz, v\u00e9ge a j\u00e1t\u00e9knak. \u00c9s itt j\u00f6n a csavaros k\u00e9rd\u00e9s: Mennyit fizetn\u00e9l, hogy besz\u00e1llhass ebbe a j\u00e1t\u00e9kba? Elm\u00e9letileg korl\u00e1tlan mennyis\u00e9g\u0171 p\u00e9nzt nyerhetsz, de nagyon alacsony es\u00e9llyel. A huszadik dob\u00e1s k\u00f6r\u00fcl m\u00e1r egymilli\u00f3 duk\u00e1t lenne a nyerem\u00e9nyed, a harmincadik k\u00f6r\u00fcl egymilli\u00e1rd. De nagyon alacsony es\u00e9llyel fogsz egym\u00e1s ut\u00e1n harmincszor fejet dobni egy \u00e9rm\u00e9vel. Ez a k\u00e9rd\u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt Szentp\u00e9terv\u00e1ri Paradoxon n\u00e9ven ismert. \u00cdgy megfogalmazva el\u00e9gg\u00e9 elvontnak t\u0171nik, de nagyon is h\u00fasbav\u00e1g\u00f3 gyakorlati probl\u00e9ma, gondoljunk csak bele, hogy ugyanez a probl\u00e9ma mindannyiunk el\u0151tt ott \u00e1ll az \u00e9letben egy csom\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1ltozatban: p\u00e9ld\u00e1ul mennyit tanuljunk, mikor menj\u00fcnk el dolgozni? Egy \u00e9retts\u00e9gi vagy egyetemi diploma meg\u00e9ri-e a befektetett id\u0151t \u00e9s p\u00e9nzt a k\u00e9s\u0151bb v\u00e1rhat\u00f3 t\u00f6bbletj\u00f6vedelem\u00e9rt? Bernoulli eredetileg azt felt\u00e9telezte, hogy az emberek kock\u00e1zatv\u00e1llal\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ga ford\u00edtottan ar\u00e1nyos a kiindul\u00e1si vagyonukkal, ami meglep\u0151en id\u0151t\u00e1ll\u00f3 megl\u00e1t\u00e1snak bizonyult.<\/p>\n\n\n\n<p>Hogy v\u00e9gre \u00f6sszek\u00f6ssem valami olyannal is, amir\u0151l ez a blog sz\u00f3l, sok\u00e1ig \u00e9rthetetlen volt, hogyan lehets\u00e9ges, hogy az eur\u00f3pai polg\u00e1rok \u00fagy \u00e1ltal\u00e1ban hal\u00e1losan ellenzik a mez\u0151gazdas\u00e1gban a GMO-kat, de teljes mellsz\u00e9less\u00e9ggel t\u00e1mogatj\u00e1k \u0151ket a gy\u00f3gy\u00e1szatban? Hiszen a kock\u00e1zatok el\u00e9gg\u00e9 hasonl\u00f3ak, m\u00e9gis ilyen gy\u00f6keresen ellent\u00e9tes v\u00e9lem\u00e9nyt alak\u00edtottak ki magukban. A megfejt\u00e9s itt lapul, a kock\u00e1zatokat azonosnak l\u00e1tj\u00e1k, de az els\u0151 esetben a sz\u00e1mukra felt\u00e9telezett hasznoss\u00e1got null\u00e1ra becs\u00fclik (\u201e\u00fagysem \u00e9hez\u00fcnk\u201d), m\u00edg a m\u00e1sodik esetben magasra (\u201eb\u00e1rmikor megbetegedhet\u00fcnk\u201d), \u00edgy j\u00f6n ki az ellent\u00e9tes eredm\u00e9ny, pedig a kock\u00e1zatok azonosak.<\/p>\n\n\n\n<p>Itt ugrok egy hatalmasat az id\u0151ben, mert nem akarom az eg\u00e9sz k\u00f6nyvet \u00f6sszefoglalni, elv\u00e9gre az olvas\u00f3nak is maradjanak meglepet\u00e9sek. Az r\u00e9g\u00f3ta ismert, hogy az emberek nem teljesen \u00e9szszer\u0171en d\u00f6ntenek, tiszt\u00e1n matematikai es\u00e9lyek alapj\u00e1n. De p\u00e9ld\u00e1ul a hetvenes \u00e9vekben Richard Thaler felfedezte, hogy a kock\u00e1zatokat az emberek v\u00e9gletesen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen \u00e1razz\u00e1k be magukban. Nagyon egyszer\u0171 k\u00e9rd\u00e9st tett fel: \u201eMennyit fizetn\u00e9l, hogy elker\u00fcld az 1:1000 es\u00e9llyel bek\u00f6vetkez\u0151 hal\u00e1lt?\u201d Az \u00e1tlagos \u00e9rt\u00e9k k\u00e9tsz\u00e1z doll\u00e1r k\u00f6r\u00e9 esett. Ezut\u00e1n megk\u00e9rdezte a ford\u00edtottj\u00e1t, hogy mennyi\u00e9rt v\u00e1llaln\u00e1nak f\u00f6l egy ezrel\u00e9knyi es\u00e9ly\u0171 hal\u00e1los vesz\u00e9lyt? Meglep\u0151 m\u00f3don ezt \u00e1tlagosan \u00f6tvenezer doll\u00e1r\u00e9rt tett\u00e9k volna.<\/p>\n\n\n\n<p>Ugye mindannyian ismerj\u00fck a nagyon m\u00e9ly\u00e9rtelm\u0171 elemz\u00e9snek hat\u00f3 dum\u00e1t, hogy a GMO-k kicsit megn\u00f6velt kock\u00e1zat mellett kicsit jav\u00edtj\u00e1k a mez\u0151gazdas\u00e1g hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t? Azon t\u00fal, hogy nem igaz, a fenti p\u00e9ld\u00e1n is l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don az \u00e1tlagember ebb\u0151l azt fogja lesz\u0171rni, hogy sohasem szabad GMO-kat engedni a vil\u00e1gra. Hiszen v\u00e9gletesen egyenl\u0151tlen\u00fcl fogja \u00e9rt\u00e9kelni a k\u00e9t kock\u00e1zatot, pedig matematikailag azonosak.<\/p>\n\n\n\n<p>Mi\u00e9rt ennyire \u0151r\u00fclten fontos a t\u00e1lal\u00e1s egy ilyen k\u00e9rd\u00e9sben? H\u00e1t itt tudom\u00e1nyr\u00f3l van sz\u00f3, kem\u00e9ny t\u00e9nyekr\u0151l. Klasszikus p\u00e9lda erre Kahnemann \u00e9s Tversky k\u00eds\u00e9rlete. K\u00e9tf\u00e9le k\u00e9rd\u00e9st tettek fel embereknek, mindkett\u0151 ugyan\u00fagy kezd\u0151d\u00f6tt: \u201eMeg akarsz n\u00e9zni egy sz\u00edndarabot, amire a jegy negyven doll\u00e1rba ker\u00fcl.\u201d Innen elt\u00e9rt a k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s, az els\u0151 helyzetben m\u00e1r az el\u0151z\u0151 nap megvetted a jegyet, de amikor a sz\u00ednh\u00e1zhoz \u00e9rsz \u00e9szreveszed, hogy elvesztetted. Kifizetsz -e m\u00e9g negyven doll\u00e1rt egy \u00faj jegy\u00e9rt? A m\u00e1sodik esetben ott helyben akarod megvenni a jegyet, de \u00e9szreveszed, hogy valahol \u00fat k\u00f6zben kiesett a t\u00e1rc\u00e1db\u00f3l k\u00e9t h\u00faszas. Veszel -e ekkor is egy jegyet? Matematikailag teljesen ugyanaz a k\u00e9t eset, m\u00e1r vesztett\u00e9l negyven doll\u00e1rt \u00e9s \u00edgy nem n\u00e9zheted meg a sz\u00edndarabot, k\u00f6ltened kell m\u00e9g negyven dod\u00f3t, ha m\u00e9gis meg akarod tekinteni. M\u00e9gis azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge nem adna ki negyven doll\u00e1rt, hogy p\u00f3tolja az elveszett jegyet, ellenben a t\u00f6bbs\u00e9g megvenn\u00e9 a jegyet, ha elvesztett negyven doll\u00e1rt pap\u00edrp\u00e9nzben. Az emberi agy k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen dolgozza fel a k\u00e9t vesztes\u00e9get, a jegyre kiszabott keretet elk\u00f6lt\u00f6tted, \u00e9s elvesztetted a jegyet, azt \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy az a keret kimer\u00fclt, nem sz\u00edvesen ny\u00falunk hozz\u00e1. Ellenben a p\u00e9nzt egy teljesen m\u00e1s gondolati fi\u00f3kban tartjuk sz\u00e1mon, kosztp\u00e9nzk\u00e9nt, lakb\u00e9rk\u00e9nt, s\u00f6rp\u00e9nzk\u00e9nt, \u00edgy az a keret\u00fcnk m\u00e9g nem fogyott el, sz\u00edvesebben vessz\u00fck meg \u00fajra a jegyet.<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s ezek a gondolkod\u00e1sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek nagyon sok val\u00f3di ter\u00fcleten el\u0151j\u00f6nnek, nem mindegy hogyan tesz\u00fcnk fel egy k\u00e9rd\u00e9st. Ha a c\u00e9gn\u00e9l az \u00f6nk\u00e9ntes nyugd\u00edjp\u00e9nzt\u00e1rba alapvet\u0151en mindenkit bel\u00e9ptetnek \u00e9s k\u00fcl\u00f6n k\u00e9rni kell, hogy t\u00e9ged kihagyjanak, sokkal t\u00f6bben fognak bel\u00e9pni, mintha csak azt l\u00e9ptetik be, aki k\u00e9ri. Ha a sz\u00fcl\u0151knek azt kell al\u00e1\u00edrni, hogy hozz\u00e1j\u00e1rulnak a gyerek\u00fck v\u00e9d\u0151olt\u00e1s\u00e1hoz, sokkal kevesebben teszik meg, mintha az az alapeset, hogy minden gyereket beoltanak \u00e9s a sz\u00fcl\u0151knek arr\u00f3l kell nyilatkozniuk, hogy az \u0151 gyerek\u00fcket ne olts\u00e1k be. Pedig ugyan\u00fagy egy pap\u00edr kit\u00f6lt\u00e9se mind a k\u00e9t fenti eset, m\u00e9gis teljesen m\u00e1sk\u00e9ppen \u00e9lj\u00fck meg \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy m\u00e1sik \u00e9rdekes eredm\u00e9ny Ellsberg k\u00eds\u00e9rlete 1961-b\u0151l, amit \u0151 \u201ebizonytalans\u00e1g ker\u00fcl\u00e9snek\u201d nevezett el. Az alanyok fogadhattak arra, hogy egy ed\u00e9nyb\u0151l piros vagy k\u00e9k goly\u00f3t h\u00faznak -e? \u00c9s v\u00e1laszthattak k\u00e9t doboz k\u00f6z\u00fcl. Az els\u0151ben elmondt\u00e1k nekik, hogy \u00f6tven piros \u00e9s \u00f6tven k\u00e9k goly\u00f3 tal\u00e1lhat\u00f3, a m\u00e1sodikban ismeretlen ar\u00e1nyban kevert\u00e9k a goly\u00f3kat. A r\u00e9sztvev\u0151k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge az els\u0151 dobozt v\u00e1lasztotta, Ellsberg ezt \u00fagy magyar\u00e1zta, hogy ker\u00fclik az ismeretlen es\u00e9lyeket. Tversky \u00e9s Fox kib\u0151v\u00edtette ezeket a m\u00e9r\u00e9seket \u00e9s arra jutott, hogy a jelens\u00e9g csak a tiszt\u00e1n szerencsej\u00e1t\u00e9kokn\u00e1l m\u0171k\u00f6dik, ha valamilyen tud\u00e1salap\u00fa j\u00e1t\u00e9kr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, az emberek azt a lehet\u0151s\u00e9get v\u00e1lasztj\u00e1k, amihez \u00fagy \u00e9rzik, jobban \u00e9rtenek. P\u00e9ld\u00e1ul azok, akik \u00fagy \u00e9rzik, \u00e9rtenek a focihoz ha v\u00e1laszthatnak, hogy egy m\u00e9rk\u0151z\u00e9sre fogadjanak, vagy tiszt\u00e1n szerencsej\u00e1t\u00e9kra, az el\u0151bbit v\u00e1lasztj\u00e1k. Akik \u00fagy \u00e9rzik, nem \u00e9rtenek a focihoz, ink\u00e1bb a tiszt\u00e1n szerencsej\u00e1t\u00e9kkal pr\u00f3b\u00e1lkoznak.<\/p>\n\n\n\n<p>Amikor p\u00e9ld\u00e1ul GMO -kr\u00f3l besz\u00e9lek emberekkel, mindig megd\u00f6bbent, hogy mennyien \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy ragaszkodni kell a \u201ehagyom\u00e1nyos\u201d nemes\u00edt\u00e9si m\u00f3dszerekhez. Nem az\u00e9rt, mert jobbak, nem az\u00e9rt, mert be tudn\u00e1k mutatni a kock\u00e1zataikat (ahogy a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gi\u00e1\u00e9t sem ismerik). Hanem mert azt \u201eismertnek\u201d \u00e9lik meg, a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gi\u00e1t pedig \u201eismeretlennek\u201d. Azzal is befoly\u00e1solni lehet az emberek d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t, ha egyszer\u0171en azt mondjuk az egyik lehet\u0151s\u00e9gre, hogy annak m\u00e1r ismert a kock\u00e1zata, akkor is ezt v\u00e1lasztj\u00e1k, ha \u00edgy rosszabbul j\u00e1rnak. S\u0151t, azzal is ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3 a d\u00f6nt\u00e9s\u00fck, ha sulykoljuk a hallgat\u00f3ba, hogy te \u00fagysem \u00e9rtesz a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gi\u00e1hoz. Pedig ennek semmi k\u00f6ze a kock\u00e1zatokhoz. Figyelj\u00fck meg, az ilyen propagandaanyagok szok\u00e1s szerint kiemelik ezt a k\u00e9t pontot!<\/p>\n\n\n\n<p>Az emberek ugyan\u00fagy m\u0171k\u00f6dnek, b\u00e1rmilyen k\u00e9rd\u00e9s ker\u00fcl is sz\u00f3ba. Az, hogy mi befoly\u00e1solja az emberek d\u00f6nt\u00e9seit, nagyon r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9s, amihez a biol\u00f3gusok sajnos nem nagyon \u00e9rtenek, mivel ezt ritk\u00e1n kutatj\u00e1k az \u00e1ltalunk olvasott szakirodalomban. Ellenben nagyon kiterjedten vizsg\u00e1lt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul a p\u00e9nz\u00fcgyi ter\u00fcleteken, \u00e9rdemes \u00e1tolvasni ezekbe a tudom\u00e1nyter\u00fcletekbe is, mert ott lapulnak a v\u00e1laszok egy csom\u00f3 olyan \u00e9rthetetlen rejt\u00e9lyre, amit nem lehet tiszt\u00e1n a biol\u00f3gia oldal\u00e1r\u00f3l megmagyar\u00e1zni.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A szok\u00e1sos magyar\u00e1zkod\u00e1s helyett tiszta vizet \u00f6nt\u00fcnk a h\u00farok k\u00f6z\u00e9 \u00e9s egyb\u0151l a medi\u00e1n r\u00e9sen lesz\u00fcnk:<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":16325388,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[7,4,54],"tags":[391,386,20,360],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325379"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16325379"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325379\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325410,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325379\/revisions\/16325410"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16325388"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16325379"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16325379"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16325379"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}