{"id":16325296,"date":"2024-06-15T08:23:46","date_gmt":"2024-06-15T08:23:46","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325296"},"modified":"2024-06-15T08:29:03","modified_gmt":"2024-06-15T08:29:03","slug":"konyvhet-2024","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325296","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t &#8211; 2024"},"content":{"rendered":"\n<p><\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-full\"><a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/Konyvhet2024_logo.png\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1982\" height=\"328\" src=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/Konyvhet2024_logo.png\" alt=\"\" class=\"wp-image-16325326\"\/><\/a><\/figure>\n\n\n\n<p>Ez\u00fattal mell\u0151zve az ilyenkor k\u00f6telez\u0151 menteget\u0151z\u00e9si k\u00f6rt a posztok megritkul\u00e1sa\/neml\u00e9te ok\u00e1n, csapjunk is bele, miket olvastunk az elm\u00falt \u00e9vben:<\/p>\n\n\n<p><!--more--><\/p>\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Matthew Cobb: As Gods &#8211; A Moral History of the Genetic Age<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/MatthewCobb-AsGods-1.webp\" alt=\"\">A tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netet feldolgoz\u00f3 k\u00f6nyvek, ha nem is a g\u00f6r\u00f6g\u00f6kt\u0151l, de jobb esetben is a 19. sz. v\u00e9g\u00e9n, vagy a 20. sz. els\u0151 fel\u00e9ben bek\u00f6vetkez\u0151 esem\u00e9nyekkel ind\u00edtanak, \u00edgy ritkas\u00e1g sz\u00e1mba megy, ha olyan m\u0171r\u0151l esik sz\u00f3, ahol a szerepl\u0151k nagyon nagy r\u00e9sze nem hogy \u00e9l, de m\u00e9g tudom\u00e1nyosan is akt\u00edv. A biotechnol\u00f3gia azonban pont egy ilyen fiatal tudom\u00e1ny, amelynek a genezise az 1960-as \u00e9vek legv\u00e9g\u00e9re esett (vagyis kell\u0151en r\u00e9gen ahhoz, hogy f\u0151leg a fiatalabbak sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e1r \u201ct\u00f6rt\u00e9nelem\u201d legyen, az id\u0151sebbek sz\u00e1m\u00e1ra viszont \u201cnem is olyan r\u00e9gen), r\u00e1ad\u00e1sul az\u00f3ta is elk\u00e9peszt\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben fejl\u0151dik \u00e9s eredm\u00e9nyei r\u00e9v\u00e9n egyre ink\u00e1bb \u00e9let\u00fcnk meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik.<\/p>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=8761746\">2016-os k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3nkban<\/a> m\u00e1r ajn\u00e1roztam Matthew Cobb egy kor\u00e1bbi, tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyv\u00e9t, a \u201cLife&#8217;s Greatest Secret\u201d c\u00edm\u0171t, amiben a modern genetika huszadik sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t dolgozza fel, <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/60568508-as-gods\">ez az \u00faj m\u0171ve<\/a> pedig kv\u00e1zi az el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv folytat\u00e1s\u00e1nak is tekinthet\u0151. A t\u00f6rt\u00e9net a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gia megjelen\u00e9se k\u00f6r\u00fcl indul, bemutatva, hogy lett n\u00e9h\u00e1ny obskurus labormegfigyel\u00e9sb\u0151l milli\u00e1rd doll\u00e1ros \u00fczlet \u00e9s eg\u00e9szen napjainking tart, amikor a CRISPR-alap\u00fa genomszerkeszt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a teljes biol\u00f3giai tudom\u00e1ny egy hasonl\u00f3 forradalmon megy kereszt\u00fcl.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A hamarosan nyugd\u00edjba vonul\u00f3 Cobb mestere a t\u00f6rt\u00e9netsz\u00f6v\u00e9snek, de ez a k\u00f6nyv nem \u00e1ll meg a puszta tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti bemutat\u00f3n\u00e1l, hanem a kezdetekt\u0151l fogva bemutatja azokat a mor\u00e1lis t\u00e9pedl\u0151d\u00e9seket, amelyeken a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e1tment, mik\u00f6zben egyre hat\u00e9konyabb technol\u00f3gi\u00e1kat fejlesztett ki. Ezek manaps\u00e1g f\u0151leg a CRISPR aprop\u00f3j\u00e1n ker\u00fclnek sz\u00f3ba, de tulajdonk\u00e9ppen nem nagyon v\u00e1ltoztak 1974 \u00f3ta: mire haszn\u00e1lhat\u00f3 az \u00faj technol\u00f3gia, val\u00f3ban fel tudjuk-e m\u00e9rni \u00e9s ha nem l\u00e1tjuk be teljesen a k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit, milyen keretrendszerben engedhet\u0151 meg ez a haszn\u00e1lat? A k\u00e9rd\u00e9sek minden technol\u00f3giai ugr\u00e1s ut\u00e1n \u00fajb\u00f3l aktu\u00e1lisak lesznek, de m\u00edg a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gia eset\u00e9ben a kezdeti f\u00e9lelmeket siker\u00fclt megnyugtat\u00f3an feloldani, a CRISPR eset\u00e9ben el\u00e9g volt egy renitens, ami az\u00f3ta is nagyon hossz\u00fa \u00e1rny\u00e9kot vet az eg\u00e9sz elj\u00e1r\u00e1sra.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>Itthon nem annyira d\u00edvik ismeretterjeszt\u0151 \u201ck\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1nyokkal\u201d bomb\u00e1zni egyetemen a hallgat\u00f3kat, de ha lehetne, ezt legal\u00e1bb is a \u201cnagyon melegen aj\u00e1nlott\u201d kateg\u00f3ri\u00e1ba tenn\u00e9m minden bio-\/g\u00e9ntechnol\u00f3gia kurzuson.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-4-3 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Matthew Cobb, in conversation with Kevin Davies, &quot;As Gods: A Moral History of the Genetic Age&quot;\" width=\"584\" height=\"438\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/fz1KQheQkis?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">William A. Harris: From Zero to Birth &#8211; How the Human Brain is Built<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/WilliamHarris-ZeroToBirth.jpg\" alt=\"\">Sz\u00e1mos k\u00e9nyelmetlen apr\u00f3 r\u00e9szlet juttathatja az ember esz\u00e9be, hogy az id\u0151 bizony nagyon is m\u00falik, \u00e9s az egyik ilyen, hogy olyan kutat\u00f3k, akik m\u00e9g a cs\u00facson voltak, amikor \u00e9n a biol\u00f3gusi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9ptem most nyugd\u00edjba vonulnak &#8211; \u00e9s ha m\u00e1r nyugd\u00edjba vonulnak (vagy arra k\u00e9sz\u00fclnek), kicsit k\u00e9nyszeresen \u00e9s kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an, de \u00e1ltal\u00e1ban \u00edrnak egy laikusoknak sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyvet is, ahol saj\u00e1t munk\u00e1jukat pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k az adott tudom\u00e1nyter\u00fclet sz\u00e9lesebb kontextus\u00e1ban elhelyezni. Bill Harris, <a href=\"https:\/\/thenode.biologists.com\/interview-bill-harris\/interview\/\">Cambridge-i professzor, a gerinces retina fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egyik legismertebb kutat\u00f3ja<\/a> pont ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba illik bele \u00e9s <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/en\/book\/show\/58784638-zero-to-birth\">\u00faj k\u00f6nyve<\/a> azt k\u00eds\u00e9rli megbemutatni, mink\u00e9pp fejl\u0151dik ki a retina, illetve b\u0151vebben a teljes idegrendszer, aminek az el\u0151bbi is csak r\u00e9sze.<\/p>\n\n\n\n<p>A fejl\u0151d\u00e9s itt abszol\u00fat t\u00e1gabb (biol\u00f3giai) \u00e9rtelemben \u00e9rtend\u0151, hiszen az els\u0151 fejezetek az embri\u00f3 megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9se ut\u00e1na legkor\u00e1bbi st\u00e1diumokat mutatj\u00e1k be, a korai oszt\u00f3d\u00e1sokat, illetve azokat a mechanizmusokat, jel\u00e1tviteli \u00fatvonalakat amelyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a k\u00e9s\u0151bbiekben l\u00e9trej\u00f6n az a sejtcsoport, amelyb\u0151l az idegrendszer cs\u00edr\u00e1i, a neuronok el\u0151sejtjei alakulnak ki. Ezeket k\u00f6vetik azt\u00e1n a k\u00e9s\u0151bbi fejezetek, ahol az idegsejtek soksz\u00edn\u0171s\u00e9g\u00e9t biztos\u00edt\u00f3 mechanizmusok, az axon-ny\u00falv\u00e1nyok c\u00e9lkeres\u00e9se, az idegsejtek k\u00f6z\u00f6tti kapcsolatok (szinapszisok) kialakul\u00e1sa, valamint az agy egyes r\u00e9ginak elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se lesz ter\u00edt\u00e9ken.<\/p>\n\n\n\n<p>Tal\u00e1n ez a felsorol\u00e1s is elegend\u0151, hogy l\u00e1thassuk, ez esetben ink\u00e1bb olvasm\u00e1nyos tank\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, mint klasszikus \u00e9rtelemben vett sz\u00f3rakoztat\u00f3, de ismeretterjeszt\u0151 irodalomr\u00f3l &#8211; \u00e9s val\u00f3ban neh\u00e9z elvonatkoztatni att\u00f3l, hogy a k\u00f6nyv \u00edr\u00e1sa sor\u00e1n Harris el\u0151tt c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gk\u00e9nt saj\u00e1t di\u00e1kjai lebeghettek. De ennek megfelel\u0151en minden fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia kurzusba k\u00f6nnyen be\u00e9p\u00edthet\u0151 ez a k\u00f6nyv, \u00e9s mindenkinek, akit \u00e9rdekel a biol\u00f3gi\u00e1nak ez a ter\u00fclete aj\u00e1nlani tudom.   <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"W.A. Harris, &quot;Zero to Birth: How the Human Brain Is Built&quot;\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/-Tq3R08FGEA?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Alfonso Martinez Arias: The Master Builder &#8211; How the New Science of Cell is Rewriting the Story of Life<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/AlfonzoMartinezArias-MasterBuilder.webp\" alt=\"\">\u00c9s ha m\u00e1r nyugd\u00edjba k\u00e9sz\u00fcl\u0151, k\u00f6nyvet \u00edr\u00f3 Cambridge-i professzorokr\u00f3l van sz\u00f3, akkor nem maradhat ki Alfonso Martinez Arias sem (igaz, \u0151 egyel\u0151re csak \u00e1ttette a sz\u00e9khely\u00e9t Barcelon\u00e1ba, \u00e9s igen csak akt\u00edv a kutat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n, de az\u00e9rt ezt m\u00e1r mindenki a p\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9gek\u00e9nt n\u00e9zi). Alfonso \u00e9veken \u00e1t az ecetmuslica genetika \u00e9s a jel\u00e1tviteli \u00fatvonalak egyik \u201cnagy\u00f6regj\u00e9nek\u201d sz\u00e1m\u00edtott, m\u00edg nem az embrion\u00e1lis \u0151ssejtek \u00e9s a bel\u0151l\u00fck k\u00e9sz\u00edthet\u0151 \u00f6sszetettebb strukt\u00far\u00e1k el nem cs\u00e1b\u00edtott\u00e1k &#8211; \u00edgy az ut\u00f3bbi \u00e9veit m\u00e1r azzal t\u00f6lt\u00f6tte, hogy embrion\u00e1lis \u0151ssejtek aggreg\u00e1tumaiban megjelen\u0151, az emberi embriogenezis korai st\u00e1diumait megid\u00e9z\u0151 mozg\u00e1sokat \u00e9s mint\u00e1zatk\u00e9pz\u0151 mechanizmusokat tanulm\u00e1nyozza.<\/p>\n\n\n\n<p>B\u00e1r a k\u00f6nyv, ez alapj\u00e1n aligha meglep\u0151en, nagyon sz\u00e9pen bemutatja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 komplexit\u00e1s\u00fa \u201cembrioid\u201d strukt\u00far\u00e1kat, sokkal t\u00f6bbet ad, mint egy egyszer\u0171 tank\u00f6nyv. Alfonso ugyanis a misszi\u00f3j\u00e1nak \u00e9rzi, hogy \u201cg\u00e9nk\u00f6zpont\u00fa\u201d gondolkod\u00e1sunkat \u00e1t\u00e1ll\u00edtsa \u201csejtk\u00f6zpont\u00fara\u201d: a k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9ben is megid\u00e9zett \u00e9p\u00edt\u0151mester maga a sejt, amelynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1i, iter\u00e1ci\u00f3i hozz\u00e1k l\u00e9tre a szervezetet, \u00e9s aminek &#8211; ha hisz\u00fcnk az \u00edr\u00f3nak &#8211; a genom csak kiszolg\u00e1l\u00f3ja, seg\u00edt\u0151je. Ezzel az interpret\u00e1ci\u00f3val az\u00e9rt lehet vitatkozni, mert b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a \u201cfenot\u00edpus\u201d mindig a sejt, egyetlen sejt sem l\u00e9tezik genetikai anyaga n\u00e9lk\u00fcl, \u00e9s ha egy adott sejtbe egy m\u00e1sik sejt genetikai anyag\u00e1t \u00fcltetem (gondoljunk csak Dolly, a birka kl\u00f3noz\u00e1s\u00e1ra), akkor az \u00faj genetikai anyag hamarosan \u00e1tveszi az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n<p>Ett\u0151l m\u00e9g term\u00e9szetesen \u00fcd\u00edt\u0151 a n\u00e9ha val\u00f3ban leegyszer\u0171s\u00edt\u0151en frusztr\u00e1l\u00f3 (<a href=\"https:\/\/qubit.hu\/2019\/09\/15\/nem-pusztan-genjeink-hatarozzak-meg-milyenek-vagyunk\">\u00e9s hamis<\/a>), &#8222;minden a g\u00e9njeinken m\u00falik\u201d vil\u00e1gk\u00e9p vil\u00e1gos alternat\u00edv\u00e1j\u00e1r\u00f3l olvasni. \u00c9s Alfonso t\u00e9nyleg mesterien mutatja be, ahogy az elej\u00e9n egyenl\u0151, de legal\u00e1bb is annak t\u0171n\u0151 sejtek mik\u00e9nt v\u00e1llnak egyre k\u00fcl\u00f6n\u00f6z\u0151bbek\u00e9 \u00e9s specializ\u00e1ltabbakk\u00e1, ahogy halad a fejl\u0151d\u00e9s, hogyan j\u00e1rul hozz\u00e1 a szakzsargonban csak \u201cmorfogenetikus v\u00e1ltoz\u00e1soknak\u201d aposztrof\u00e1lt t\u00e1ncuk ahhoz, hogy egyre bonyolultabb strukt\u00far\u00e1k alakuljanak ki, mik\u00f6zben a folyamat sor\u00e1n egy nagy k\u00f6z\u00f6s c\u00e9l vez\u00e9rli \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv legjobb fejezetei azok, ahol arr\u00f3l a ter\u00fcletr\u0151l \u00edr, ami most a lehet\u0151 legk\u00f6zelebb \u00e1ll hozz\u00e1: az \u0151ssejtekb\u0151l kiindul\u00f3, embri\u00f3kra eml\u00e9keztet\u0151, de igaz\u00e1b\u00f3l embri\u00f3nak m\u00e9gsem tekinthet\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges (jobb sz\u00f3 h\u00edj\u00e1n) sejtaggreg\u00e1tumokr\u00f3l. A szaknyelv ezeket blastuloidoknak nevezi, a m\u00e9g komplexebbeket pedig ak\u00e1r \u201cszintetikus embri\u00f3knak\u201d &#8211; itt \u00e9rdemes azonban azt is megjegyezni, hogy Alfonso borzaszt\u00f3an kritikus \u00e9s ped\u00e1ns azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen strukt\u00far\u00e1kat minek kellene nevezni, mennyire kell egy-egy strukt\u00fara eml\u00e9keztessen egy embri\u00f3ra, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n felmer\u00fclj\u00f6n egy-egy ilyen elnevez\u00e9s. <a href=\"https:\/\/www.technologyreview.com\/2023\/06\/23\/1075439\/the-wild-race-to-improve-synthetic-embryos\/\">Ezzel kapcsolatos <\/a>h\u00edres-h\u00edrhedt tavalyi \u00f6sszez\u00f6rd\u00fcl\u00e9se Magdalena Zernicka-Goetz-cel, aki maga is a ter\u00fclet egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je, \u00e9s akinek <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15755592\">2020-ban aj\u00e1nlott k\u00f6nyve<\/a> (The Dance of Life) tal\u00e1n legink\u00e1bb hasonl\u00edt t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban ehhez a m\u0171h\u00f6z is.  <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n <iframe loading=\"lazy\" title=\"#249 - A Cellular Story of Life: A Dialogue with Alfonso Martinez Arias\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/bJYGXIb1vjk?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Kevin Mitchell: Free Agents &#8211; How Evolution Gave Us Free Will<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/KevinMitchell-FreeAgents.webp\" alt=\"\">Az el\u0151z\u0151 aj\u00e1nl\u00f3ban emlegetett Alfonso Martinez Arias mellett az egyik legszorgalmasabb (\u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g eredm\u00e9nyesebb) <a href=\"https:\/\/qubit.hu\/2019\/09\/15\/nem-pusztan-genjeink-hatarozzak-meg-milyenek-vagyunk\">ostoroz\u00f3ja a g\u00e9ncentrikus vil\u00e1gk\u00e9pnek<\/a> pont Kevin Mitchell, akinek a kor\u00e1bbi k\u00f6nyv\u00e9t m\u00e1r <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14872978\">2019-ben aj\u00e1nlottuk<\/a>. De m\u00edg az \u201cInnate\u201d c\u00e9lja a klasszikus \u201cnature vs. nurture\u201d vit\u00e1n val\u00f3 fel\u00fclemelked\u00e9s volt, azzal, hogy a g\u00e9nek \u00e9s a k\u00f6rnyezet fontoss\u00e1g\u00e1hoz hasonl\u00edtotta a fejl\u0151d\u00e9si folyamatok eredend\u0151 stochaszticit\u00e1s\u00e1t, Mitchell <a href=\"https:\/\/press.princeton.edu\/books\/hardcover\/9780691226231\/free-agents\">ebben a k\u00f6nyv\u00e9ben<\/a> &#8211; r\u00e9szben a kor\u00e1bbi m\u0171re \u00e9p\u00edtve &#8211; egy m\u00e9g mer\u00e9szebbet h\u00fazott: egy nagyon er\u0151s vitairatot tett le annak al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1s\u00e1ra, hogy l\u00e9tezik szabad akarat, \u00e9s ennek a l\u00e9te egyenes k\u00f6vetkezm\u00e9nye evol\u00faci\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnknek is.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv els\u0151 fejezetei, ha nem is az \u0151srobban\u00e1st\u00f3l ind\u00edtanak, de t\u00e9nyleg az \u00e9let kialakul\u00e1s\u00e1t\u00f3l k\u00f6vetik v\u00e9gig az egyre komplexebb idegrendszerek kialakul\u00e1s\u00e1t, az ezekhez vezet\u0151 evol\u00faci\u00f3s \u201cnyom\u00e1sokat\u201d, illetve a bel\u0151l\u00fck sz\u00e1rmaz\u00f3 egyre komplexebb viselked\u00e9seket. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l ez a r\u00e9sz sokban eml\u00e9keztet Peter Godfrey-Smith <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325230\">2022-ben aj\u00e1nlott<\/a> \u201cMetazoa\u201d c. k\u00f6nyv\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n<p>Azt\u00e1n viszonylag gyors v\u00e1lt\u00e1ssal jutunk el a filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9sek boncol\u00e1s\u00e1hoz, ahol Mitchell egy\u00e9rtelm\u0171en \u00e1ll\u00e1st foglal a <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Hard_determinism\">\u201ckem\u00e9ny determinizmus\u201d<\/a> ellen\u00e9ben, ahol kvantum-fizikai alapokon sokan azt vallj\u00e1k, hogy az \u0150srobban\u00e1st\u00f3l az Univerzum v\u00e9g\u00e9ig tulajdonk\u00e9ppen minden el\u0151re kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3, \u00e9s csak a megfelel\u0151en r\u00e9szletes inputok hi\u00e1nyoznak ahhoz, hogy korunk <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Laplace%27s_demon\">Laplace-d\u00e9monja<\/a> ezt meg is tegye. Ez &#8211; szerinte &#8211; r\u00e9szben a kvantum-dekoherencia jelens\u00e9ge miatt eleve lehetetlen, de m\u00e9g ink\u00e1bb az\u00e9rt, mert a biol\u00f3giai rendszerek eleve zajosak (l\u00e1sd az \u201cInnate\u201d t\u00e9m\u00e1j\u00e1t is). Sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t l\u00e1tunk, hogy ezt a zajt, ami m\u00e9g egy klon\u00e1lis (vagyis genetikailag kv\u00e1zi identikus, azonos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nevelked\u0151) popul\u00e1ci\u00f3ban is viselked\u00e9sbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket okoz, a rendszerek kifejezetten fenntartj\u00e1k, \u00e9s ha lehet sem pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k cs\u00f6kkenteni. Mindez pedig ahhoz vezet, hogy a viselked\u00e9seknek (f\u0151leg \u00faj k\u00f6rnyezetben) is van egyfajta kisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n<p>Erre j\u00f6n r\u00e1, hogy az egyre \u00f6sszetettebb idegrendszerekben egyre t\u00f6bb r\u00e9tege van az idegsejteknek, amelyek az als\u00f3bb r\u00e9tegek mint\u00e1zatait k\u00fcl\u00f6nleges m\u00f3don \u00e9rtelmezi (l\u00e1sd a <a href=\"https:\/\/www.analyticsvidhya.com\/blog\/2022\/03\/basics-of-cnn-in-deep-learning\/\">programozott neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t<\/a>, ami ennek anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fclt). Ez lehet\u0151v\u00e9 teszi az egyre szofisztik\u00e1ltabb predikci\u00f3kat, azok \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1t a tapasztalattal \u00e9s ennek megfelel\u0151 korrig\u00e1l\u00e1st. \u00c9s kell\u0151 sz\u00e1m\u00fa r\u00e9teg felett megjelenhet a szabad akarat is egy ilyen idegrendszerben.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv utols\u00f3 fejezetei m\u00e1r nehezebben em\u00e9szthet\u0151ek, de tal\u00e1n egy ennyire komplex k\u00e9rd\u00e9sn\u00e9l ez \u00e9rthet\u0151 is, hiszen rengeteg inform\u00e1ci\u00f3t kell viszonylag lecsupasz\u00edtva \u00e1tadni. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben az\u00e9rt \u00fagy \u00e9rzem, hogy ak\u00e1rcsak az Innate-tel, ezzel a k\u00f6nyv\u00e9vel is siker\u00fclt egy fontos k\u00e9rd\u00e9st \u00e1tl\u00e1that\u00f3bb\u00e1 \u00e9s el\u00e9rhet\u0151bb\u00e9 tenni Mitchellnek, \u00e9s mivel \u00f3ri\u00e1si anyagot dolgoz fel, m\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alt\u00e9m\u00e1k szorgos kutat\u00f3i is \u00e9rt\u00e9kelni fogj\u00e1k a szint\u00e9zist.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"The evolution of free will - with Kevin Mitchell\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/QXwRjb7WF7E?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Johannes Krause, Thomas Trappe: Az emberi g\u00e9n \u00fatja<\/h2>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Josephine Quinn: How the World Made the West &#8211; A 4000 Year History<\/h2>\n\n\n\n<p>Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignleft\" style=\"width: 400px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/KrauseTrappe_Quinn_covers.png\" alt=\"\u201c&quot;\">Viszonylag ritk\u00e1n van, amikor k\u00e9t k\u00f6nyvet p\u00e1rban aj\u00e1nlunk, de a k\u00e9t sz\u00f3ban forg\u00f3 alkot\u00e1s sok szempontb\u00f3l ugyanazt k\u00eds\u00e9rli meg: \u00e1t\u00e9rtelmezni egy kicsit Eur\u00f3pa t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, az \u00edrott t\u00f6rt\u00e9nelem hajnal\u00e1n, vagy azt ak\u00e1r megel\u0151z\u0151en bek\u00f6vetkez\u0151, kev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3l dokument\u00e1lt esem\u00e9nyeket bemutatni.<\/p>\n\n\n\n<p>A <a href=\"https:\/\/www.eva.mpg.de\/archaeogenetics\/staff\/johannes-krause\/\">n\u00e9met archeogenetikus<\/a> \u00e9s <a href=\"https:\/\/www.classics.ox.ac.uk\/people\/dr-josephine-crawley-quinn\">az oxfordi klasszicista<\/a> tulajdonk\u00e9ppen egyar\u00e1nt a m\u00e1sik tudom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l (is) igyekszik mer\u00edteni, hogy k\u00e9tfel\u0151l \u00e9rkezve ugyanarra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jusson: b\u00e1r a t\u00f6rt\u00e9nelmet hajlamosak vagyunk v\u00e9res \u00fctk\u00f6zetek, elbukott vagy megnyert csat\u00e1k, felemelked\u0151, vagy \u00e9pp \u00f6sszemol\u00f3 birodalmak egym\u00e1sba foly\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek\u00e9nt l\u00e1tni, val\u00f3j\u00e1ban a csat\u00e1k a ritk\u00e1k, \u00e9s ami \u00e1lland\u00f3 az a kult\u00far\u00e1k, term\u00e9kek, felfedez\u00e9sek, \u00e9s ezekkel egy\u00fctt az emberek (ill. a benn\u00fck rejl\u0151 g\u00e9nek) \u00e1raml\u00e1sa. <\/p>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/www.lira.hu\/hu\/konyv\/ismeretterjeszto-1\/az-emberi-gen-utja\">Krause k\u00f6nyve<\/a> valamennyire <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/35749414-who-we-are-and-how-we-got-here\">David Reich \u201cWho We Are and How We Got Here\u201d<\/a> m\u0171v\u00e9nek a folytat\u00e1sak\u00e9nt olvashat\u00f3 (err\u0151l <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14011602\">2018-as aj\u00e1nl\u00f3nkban \u00edrtam<\/a>), szintetiz\u00e1lva az az\u00f3ta megjelent nem csek\u00e9ly tudom\u00e1nyos irodalmat, de csak Eur\u00f3p\u00e1ra koncentr\u00e1lva. A k\u00f6nyvben nem csak arr\u00f3l van r\u00e9szletesen sz\u00f3, hogy a kontinens belak\u00e1sa a korabeli glaci\u00e1lisok miatt annyira kem\u00e9ny di\u00f3 volt a korabeli <em>Homo <\/em>fajok sz\u00e1m\u00e1ra, hogy csak t\u00f6bb pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1s ut\u00e1n siker\u00fclt a <em>Homo sapiens<\/em>-nek is v\u00e9glegesen letelepednie, vagy hogy a mai eur\u00f3pai n\u00e9pess\u00e9g h\u00e1rom \u201calappopul\u00e1ci\u00f3\u201d kevered\u00e9s\u00e9b\u0151l ered, de a nagyobb nyelvcsal\u00e1dok megjelen\u00e9s\u00e9r\u0151l, vagy a vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u00e9letm\u00f3d felad\u00e1s \u00f3ta folyamatosan vel\u00fcnk \u00e9l\u0151 j\u00e1rv\u00e1nyok k\u00f3rokoz\u00f3inak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l is r\u00e9szletesen olvashatunk.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Lecture | Genetic History of Europe Adaptation and Migration in Prehistory | Johannes Krause\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/mWTVx3Cx6Zc?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p><a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/203956660-how-the-world-made-the-west\">Quinn k\u00f6nyve<\/a> az archeogenetik\u00e1t ink\u00e1bb csak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9k\u00e9nt hozza fel, itt els\u0151sorban a t\u00e1rgyak \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1k elterjed\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl t\u00e1rul fel, hogy milyen t\u00e1voli kult\u00far\u00e1knak kellett egym\u00e1ssal valahogy folyamatos kapcsolatban lenni\u00fck, m\u00e1r az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g megjelen\u00e9se el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"How the World Made the West | Josephine Quinn and Peter Frankopan in conversation with Mary Beard\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/F3WAJPQmxxQ?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p>A k\u00e9t k\u00f6nyv egyar\u00e1nt alig titkolt reakci\u00f3 is a napjainkban terjed\u0151 izolacionista, nacionalista (vagy esetenk\u00e9nt m\u00e9g extr\u00e9mebb) vil\u00e1gk\u00e9pekre, amelyben azt pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k kiemelni a szerz\u0151k, hogy az emberek v\u00e1ndorl\u00e1sa \u00e9s kult\u00far\u00e1k kevered\u00e9se egyid\u0151s az emberis\u00e9ggel. Nem vesz\u00e9lytelen, nem konfliktus n\u00e9lk\u00fcli, nem k\u00f6nny\u0171, de \u00f6r\u00f6k jelens\u00e9g, amit meg\u00e1ll\u00edtani aligha tudunk, \u00edgy ink\u00e1bb arra t\u00f6rekedhet\u00fcnk, hogy a lehet\u0151 legt\u00f6bbet hozzuk ki bel\u0151le. <\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Frans de Waal: M\u00e1sok \u2013 A f\u0151eml\u0151skutat\u00f3 megfigyel\u00e9sei a t\u00e1rsadalmi nemr\u0151l<\/h2>\n\n\n\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"wp-image-16325310 alignright\" style=\"width: 275px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/06\/FransdeWaal-Masok.jpg\" alt=\"\"><a href=\"https:\/\/www.libri.hu\/konyv\/frans_de_waal.masok.html\">Ez a k\u00f6nyv<\/a> a t\u00e1rsadalmi nemekr\u0151l sz\u00f3l, ami mostans\u00e1g \u00e9pp annyira felkapott, mint amennyire k\u00e9nyes t\u00e9ma. A probl\u00e9ma \u2013 szerintem \u2013 pont abb\u00f3l fakad, hogy a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok nem n\u00e9znek tov\u00e1bb azon egyetlen fajon, amir\u0151l sz\u00f3lnak: az emberen. M\u00e1rpedig azt tudjuk, hogy egy mint\u00e1b\u00f3l mindent \u00e9s annak ellenkez\u0151j\u00e9t is le lehet vonni. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik a v\u00e9gtelen vita arr\u00f3l, hogy viselked\u00e9s\u00fcnket mennyire a genetik\u00e1nk vagy mennyire a t\u00e1rsadalom nyom\u00e1sa hat\u00e1rozza meg. Egyr\u00e9szt mindig valamelyik sz\u00e9ls\u0151s\u00e9get tartjuk megfelel\u0151 v\u00e1lasznak. Vagy a biol\u00f3gia dikt\u00e1lja, hogy \u00edgy viselkedj\u00fcnk \u00e9s nem tehet\u00fcnk r\u00f3la, vagy a t\u00e1rsadalom \u00e9s akkor uccu neki v\u00e1ltoztassunk rajta. A szerz\u0151 hangs\u00falyozza, hogy ennek a k\u00e9rd\u00e9snek nincs is \u00e9rtelme. Hans Kummer sv\u00e1jci primatol\u00f3gus tette fel a k\u00f6lt\u0151i k\u00e9rd\u00e9s, ha dobol\u00e1st hallunk, akkor dobot hallunk vagy dobost? Sem \u00f6nmag\u00e1ban a dob, sem \u00f6nmag\u00e1ban a dobos nem fog dobhangot adni. A tulajdons\u00e1gokban lev\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekr\u0151l k\u00e9rdezhetj\u00fck meg, hogy genetikai alapjuk van vagy tanultak (ugyanazon a dobon k\u00e9t dobos m\u00e1shogy j\u00e1tszhat, vagy ugyanaz a dobos m\u00e1shogy sz\u00f3laltat meg k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dobot).<\/p>\n\n\n\n<p>Ami viszont nagyon fontos, hogy megismerj\u00fck a hozz\u00e1nk k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek viselked\u00e9s\u00e9t. Azok nem mindenben hasonl\u00edtanak r\u00e1nk, \u00e9s itt nem csak a sz\u0151r\u00f6ss\u00e9g\u00fcnk vagy az agykapacit\u00e1sunk a k\u00e9rd\u00e9s: m\u00e1s a t\u00e1rsadalmi berendezkez\u0151d\u00e9s\u00fck. De nem mindenben. Az eml\u0151s\u00f6kn\u00e9l \u00e1ltal\u00e1nos, hogy a n\u0151k sz\u00fclnek. Eg\u00e9sz pontosan csak a n\u0151k sz\u00fclnek. \u00c9s az eml\u0151s\u00f6k \u2013 nev\u00fckh\u00f6z h\u00edven \u2013 kicsinyeiket anyatejjel t\u00e1pl\u00e1lj\u00e1k. Ez a feladat biol\u00f3giai okokn\u00e1l fogva a n\u0151st\u00e9nyekre h\u00e1rul. Nem k\u00e9ne meglep\u0151nek lenni, hogy a csimp\u00e1nzkisl\u00e1nyok ugyan\u00fagy bab\u00e1kkal pr\u00f3b\u00e1lnak j\u00e1tszani, mint az emberkisl\u00e1nyok. Csak az el\u0151bbinek az \u00e1ltal\u00e1ban egy bot, amit d\u00e9delgethet. Kiv\u00e9ve, ha nagy ritk\u00e1n egy igazi csimp\u00e1nzb\u00e9bit tarthat a kez\u00e9ben. Amit egy fi\u00fanak nem engedne meg egyetlen felel\u0151ss\u00e9gteljes anyuka sem, a v\u00e9g\u00e9n m\u00e9g sz\u00e9tszedn\u00e9k, hogy megn\u00e9zz\u00e9k hogyan m\u0171k\u00f6dik. Sztereot\u00edpia? Az, de ennek biol\u00f3giai alapja van. A k\u00f6zeli rokonainkn\u00e1l szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a n\u0151st\u00e9nyek feladata a gyerekek ell\u00e1t\u00e1sa. Ez nem jelenti, hogy a h\u00edmek k\u00e9ptelenek r\u00e1. Ha a sz\u00fcks\u00e9g \u00fagy hozza, akkor egy az anyatejr\u0151l elv\u00e1lasztott gyermeket maguk is fel tudnak nevelni. Lehet azonban, hogy ez a t\u00f6bbi h\u00edm rosszall\u00e1s\u00e1t v\u00e1ltja ki \u2013 ahogy t\u00f6rt\u00e9nt ez a Ta\u00ef rezerv\u00e1tumban \u00e9l\u0151 Brutus eset\u00e9ben, aki a kis Ali-t adopt\u00e1lta. Brutus volt a legjobb vad\u00e1sz \u00e9s bizony a t\u00f6bbi h\u00edm nehezm\u00e9nyezte, hogy a h\u00fasb\u00f3l kap az ifjonc \u00e9s nem csak a feln\u0151tt \u201ehaverok\u201d. Az egyetlen h\u00edm csimp\u00e1nzt sem zavar, ha az anyja ad enni egy gyermeknek. A nemi szerepekt\u0151l val\u00f3 elhajl\u00e1sra nem csak mi vagyunk \u00e9rz\u00e9kenyek. De ugyan\u00fagy van p\u00e9lda a toleranci\u00e1ra is. Ha Donna, a n\u0151st\u00e9ny csimp\u00e1nz, ember lenne, akkor gender-nonconforming-nal nevezn\u00e9k. Szeretett egy\u00fctt \u00fcv\u00f6lteni a h\u00edmekkel, n\u00e9ha m\u00e9g h\u00edmekhez hasonl\u00f3an peckesen vonult v\u00e9gig a csapaton, mintha \u0151 is egyike lenne azoknak. A h\u00edmek nem b\u00e1nt\u00e1k. Nem vesz\u00e9lyeztette a rangjukat \u00e9s hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00fcket a t\u00f6bbi n\u0151st\u00e9nyhez. Egy h\u00edmnek nem engedtek volna meg annyi mindent, azoknak tudni kell a hely\u00fcket.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv tele van ilyen apr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netekkel, \u00fagy f\u0151eml\u0151s\u00f6kr\u0151l, mint egy bizonyos f\u0151eml\u0151sr\u0151l, magunkr\u00f3l. Annak is megvan a maga \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy mik\u00e9nt tekintettek a f\u00e9rfi kutat\u00f3k a f\u0151eml\u0151s t\u00e1rsadalmakra \u00e9s mik\u00e9nt a n\u0151i kutat\u00f3k. Mennyire volt esetleg csak az agresszi\u00f3 \u00e9s a kompet\u00edci\u00f3 a vizsg\u00e1latok homlokter\u00e9ben, \u00e9s nem a kib\u00e9k\u00fcl\u00e9s vagy a konfliktusok eszkal\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak elker\u00fcl\u00e9se. Mennyire fogadt\u00e1k el a bonob\u00f3k matriarch\u00e1tus\u00e1t, amiben \u201eszeg\u00e9ny\u201d h\u00edmek elnyomva, de l\u00e9nyeg\u00e9ben v\u00e9gtelen szex lehet\u0151s\u00e9ge k\u00f6zepette \u00e9lnek?<br>Az apr\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek p\u00e9ld\u00e1zz\u00e1k azt az \u00edvet, amin kereszt\u00fcl megmutatja hogyan is m\u0171k\u00f6dnek a f\u0151eml\u0151s csoportok. Az agresszi\u00f3t is, a kib\u00e9k\u00fcl\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is. A p\u00e1rba \u00e1ll\u00e1st \u00e9s a gyereknevel\u00e9st. A domin\u00e1ns h\u00edmek vagy n\u0151st\u00e9nyek privil\u00e9giumait \u00e9s k\u00f6teless\u00e9geit is.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv \u00fczenete, hogy a vil\u00e1g nem fekete \u00e9s feh\u00e9r. Az emberi vit\u00e1k mindk\u00e9t szek\u00e9rt\u00e1bor\u00e1ban lev\u0151k tal\u00e1lhatnak maguknak tetsz\u0151 mondatokat. De azzal a val\u00f3s\u00e1gnak csak egy r\u00e9sz\u00e9t fogadj\u00e1k el \u00e9s nem az eg\u00e9sz\u00e9t. Nyitott elm\u00e9vel olvasva viszont nagyon sokat meg\u00e9rthet\u00fcnk az \u00e1ltalunk leg\u00e9rdekesebbnek tartott f\u0151eml\u0151s viselked\u00e9s\u00e9b\u0151l (is).<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Frans de Waal || Gender Through the Eyes of a Primatologist\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/9VcUWkwqFHI?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ez\u00fattal mell\u0151zve az ilyenkor k\u00f6telez\u0151 menteget\u0151z\u00e9si k\u00f6rt a posztok megritkul\u00e1sa\/neml\u00e9te ok\u00e1n, csapjunk is bele, miket olvastunk az elm\u00falt \u00e9vben:<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":16325326,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[46,31,7,3,4,87,54],"tags":[20,360],"class_list":["post-16325296","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-biotechnologia","category-devbio101","category-elet_es_tudomany","category-evolucio","category-gmo_vita","category-neurobiologia","category-tudomany_tortenet","tag-konyvajanlo","tag-konyvhet"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325296","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16325296"}],"version-history":[{"count":19,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325296\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325337,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325296\/revisions\/16325337"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16325326"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16325296"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16325296"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16325296"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}