{"id":16325262,"date":"2023-06-09T18:10:37","date_gmt":"2023-06-09T18:10:37","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325262"},"modified":"2023-06-09T18:10:39","modified_gmt":"2023-06-09T18:10:39","slug":"konyvhet-2023","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325262","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t &#8211; 2023"},"content":{"rendered":"\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><a href=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" width=\"1024\" height=\"433\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-1024x433.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-16325263\" srcset=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-1024x433.jpg 1024w, https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-300x127.jpg 300w, https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-768x325.jpg 768w, https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-1536x650.jpg 1536w, https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito-624x264.jpg 624w, https:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/94_unnepi_konyvhet_facebook_borito.jpg 1773w\" sizes=\"auto, (max-width: 1024px) 100vw, 1024px\" \/><\/a><\/figure>\n\n\n\n<p>Ahogy azt egyszer m\u00e1r p\u00e1r \u00e9ve meg\u00e1llap\u00edtottam: ha semmi nincs, k\u00f6nyvheti aj\u00e1nl\u00f3-poszt akkor is van (na j\u00f3, tavaly az is a K\u00f6nyvfesztiv\u00e1lra cs\u00faszott, de az m\u00e9g tal\u00e1n pont belef\u00e9rt). Id\u00e9n viszont t\u00e9nyleg a 94. \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9tre id\u0151z\u00edtve posztolunk, sz\u00f3val l\u00e1ssuk mit olvastunk az ut\u00f3bbi \u00e9vben, amit aj\u00e1nlani is tudunk, mer\u00fcnk, vagy \u00e9pp ellenkez\u0151leg, mindenkit lebesz\u00e9ln\u00e9nk r\u00f3la.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\"><strong>Sam Kean: The Icepick Surgeon, Murder, fraud, sabotage, piracy and other dastardly deeds perpetrated in the name of science<\/strong><\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-left\"> <img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/kean_icepick.jpeg\" alt=\"\">A Stanford- , a Milgram-, avagy a Tuskagee szifilisz kis\u00e9rletet ma biztosan nem enged\u00e9lyezn\u00e9 egyik egyetem sem, mint ahogy amit Dr Murray m\u0171velt 1960-ban a fiatal Theodore Kaczynskivel, akib\u0151l <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Ted_Kaczynski\">a h\u00edrhedt Unabomber lett<\/a>, ma m\u00e1r megengedhetetlen: a k\u00eds\u00e9rletben r\u00e9sztvev\u0151 hallgat\u00f3kat lesz\u00edjjazt\u00e1k, extr\u00e9m stressznek tett\u00e9k ki, mik\u00f6zben reakci\u00f3ikat elektr\u00f3d\u00e1kkal m\u00e9rt\u00e9k, d\u00fchreakci\u00f3ikat t\u00f6bbsz\u00f6r visszaj\u00e1tszott\u00e1k nekik, folyamatosan megsz\u00e9gyen\u00edtett\u00e9k \u0151ket. A legt\u00f6bb kutat\u00f3int\u00e9zet \u00e9s egyetem etikai k\u00f3dexe igencsak szigor\u00fa manaps\u00e1g. A kutat\u00e1s alanya csakis \u00f6nk\u00e9ntes alapon vehet r\u00e9szt egy kutat\u00e1sban, tudnia kell arr\u00f3l, hogy milyen kutat\u00e1s r\u00e9sze, \u00e9s ehhez aktivan hozz\u00e1 is kell j\u00e1rulnia, valamint joga van anonim maradni. A kutat\u00f3 k\u00f6teles garant\u00e1lni, hogy a kutat\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151k sem fizikailag sem lelkileg nem k\u00e1rosodnak amiatt, hogy r\u00e9szt vesznek a kutat\u00e1sban, az adataikat a GDPR szab\u00e1lyoknak megfele\u0151en kell kezelni,&nbsp; valamint csak speci\u00e1lis etikai enged\u00e9llyel alkalmazhat a kutat\u00f3 olyan r\u00e9sztvev\u0151ket, akik valamilyen okn\u00e1l fogva al\u00e1randelt helyzetben vannak.<\/p>\n\n\n\n<p>Sam Kean 2021-es k\u00f6nyve j\u00f3csk\u00e1n beleny\u00fal az erk\u00f6lcstelen, t\u00f6rv\u00e9nytelen \u00e9s gonosz tudom\u00e1ny t\u00e9mak\u00f6r\u00e9be, \u00e9s a klasszikus etikailag igencsak megk\u00e9rdejelezhet\u0151 esetek mellett hoz k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s megh\u00f6kkent\u0151 p\u00e9ld\u00e1kat. A j\u00e9gcs\u00e1k\u00e1nyos m\u0171t\u0151s, Walter Freeman, aki egy j\u00e9cs\u00e1k\u00e1nnyal hajtott v\u00e9gre az orron kereszt\u00fcl lobot\u00f3mi\u00e1t Amerika-szerte ment\u00e1lis betegeken \u00e9s akir\u0151l a k\u00f6nyv a c\u00edm\u00e9t is kapta, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen megd\u00f6bbent\u0151 \u00e9s brut\u00e1lis, ak\u00e1rcsak Edison villamossz\u00e9kes \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletei. A kal\u00f3z biol\u00f3gus \u00e9s a rabszolgakeresked\u0151 term\u00e9szetb\u00fav\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nete az enyh\u00e9bb \u00e9s tal\u00e1n az emberileg \u00e9rthet\u0151bb sztorik k\u00f6z\u00e9 tartoznak, b\u00e1r az \u00e1ltaluk feltett erk\u00f6lcsi k\u00e9rd\u00e9sek nem kev\u00e9sb\u00e9 s\u00falyosak. Azt\u00e1n vannak persze horror t\u00f6rt\u00e9netek is, mint p\u00e9ld\u00e1ul az ember\u00f6l\u00e9sre \u00e1tnyergel\u0151 hullarabl\u00f3k esete, akik az orvosk\u00e9pz\u00e9s boncol\u00e1saihoz sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a holttesteket, avagy az \u00e1ldozat\u00e1t feldarabol\u00f3 vegy\u00e9szprofesszor esete.<\/p>\n\n\n\n<p>K\u00e9mked\u00e9s, tudom\u00e1nyos \u00e1llamtitkok ellens\u00e9ges orsz\u00e1goknak val\u00f3 elad\u00e1sa, din\u00f3csontok k\u00f6r\u00fcli elm\u00e9rgesedett vita, csal\u00e1s, van itt (\u00e9s ez alatt a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1s \u00e9s orvostudom\u00e1ny \u00e9rtend\u0151) k\u00e9rem minden, amit csak egy szaftos bulv\u00e1rlap kiv\u00e1nhat.<\/p>\n\n\n\n<p>Hogy m\u00e9rt is \u00e9rdemes elolvasni ezt a k\u00f6nyvet? Kean mesterien f\u0171zi fel a h\u00e1tborzongat\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek egy sz\u00e1lra: a tudom\u00e1ny nem v\u00e1laszthat\u00f3 el a t\u00e1rsadalomt\u00f3l. Egy\u00fctt \u00e9lj\u00fck h\u00e9tk\u00f6znapjainkat mi kutat\u00f3k, orvosok, tud\u00f3sok a h\u00e9tk\u00f6znapi emberekkel, \u00e9s a tudom\u00e1ny eredm\u00e9nyi hat\u00e1ssal vannak mindny\u00e1junkra. A tudom\u00e1ny, mint fogalom, nem lehet feljebbval\u00f3bb az emberi \u00e9letn\u00e9l, \u00e9s az emberi \u00e9rt\u00e9krendet be kell \u00e9piteni a tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sek megvitat\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Siddhartha Mukherjee: The Song of the Cell &#8211; An Exploration of Medicine and the New Human<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>V\u00edg Julianna<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/mukherjee_cell.jpeg\" alt=\"\">Minden \u00fat a sejtbiol\u00f3gi\u00e1hoz vezet &#8211; ha egy t\u0151mondatban kellene \u00f6sszefoglalnom Siddhartha Mukherjee <a href=\"https:\/\/www.simonandschuster.com\/books\/The-Song-of-the-Cell\/Siddhartha-Mukherjee\/9781982117351\">leg\u00fajabb k\u00f6nyv\u00e9nek<\/a> tanuls\u00e1g\u00e1t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ennyit mondan\u00e9k. Tal\u00e1n az\u00e9rt is tetszett annyira a k\u00f6nyv, mert felid\u00e9zte, mennyire fel voltam villanyozva, amikor el\u0151sz\u00f6r vontam le ezt a tanuls\u00e1got. Ez m\u00e9g boldog biol\u00f3gushallgat\u00f3 koromban t\u00f6rt\u00e9nt, amikor m\u00e1r tanultam annyit az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek mind a sejt \u201calatti\u201d szervez\u0151d\u00e9si szintj\u00e9r\u0151l, vagyis a molekul\u00e1k \u00e9s anyagcserefolyamatok vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l, mind a sejt \u201cfelettir\u0151l\u201d, vagyis az anat\u00f3mi\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00e9lettanr\u00f3l, hogy \u00e9szrevegyem: a sejtbiol\u00f3gi\u00e1ban ez a k\u00e9tf\u00e9le l\u00e9pt\u00e9k \u00e9s tud\u00e1s tal\u00e1lkozik. Pontosan ezt a csom\u00f3pont-jelleget emeli ki Mukherjee is, aki egy-egy sejtt\u00edpuson, illetve sejtfunkci\u00f3n kereszt\u00fcl mutat be egym\u00e1st\u00f3l &#8211; l\u00e1tsz\u00f3lag &#8211; igen t\u00e1voli jelens\u00e9geket, a mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9st\u0151l az \u0151ssejtter\u00e1pi\u00e1n, a r\u00e1kon \u00e9s a \u201cfiatal\u00edt\u00f3\u201d v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9sen \u00e1t a COVIDig.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<p>A biol\u00f3giai-orvosi fogalmakat, folyamatokat Mukherjee ez\u00fattal is mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151 \u00e9s &#8211; mint minden nagy ismeretterjeszt\u0151 &#8211; sokszor eg\u00e9szen k\u00f6lt\u0151i metafor\u00e1kkal \u00edrja le. Emellett fontos alkot\u00f3eleme a k\u00f6nyvnek a sok (fot\u00f3kkal is illusztr\u00e1lt) tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9g, amelyek k\u00f6zt \u00e9rtelemszer\u0171en kiemelt szerepet kapott a sejtelm\u00e9let megsz\u00fclet\u00e9se, \u00e9s ezen t\u00fal a mikrobiol\u00f3gia, az immunol\u00f3gia, a genetika \u00e9s az idegtudom\u00e1ny n\u00e9h\u00e1ny megunhatatlan sztorija. A sztorik k\u00f6zt k\u00e9t magyar vonatkoz\u00e1s\u00fa is van: Semmelweis Ign\u00e1c mellett <a href=\"http:\/\/group.szbk.u-szeged.hu\/sysbiol\/nagy-laszlo-lab-index.html\">Nagy L\u00e1szl\u00f3 szegedi evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gus<\/a> nev\u00e9t is kisz\u00farhatja a figyelmes olvas\u00f3.<\/p>\n\n\n\n<p>A tudom\u00e1ny \u00e9s a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net mell\u00e9 igen sok szem\u00e9lyes jelleg\u0171 t\u00f6rt\u00e9netet is kapunk. Bevallom, nekem helyenk\u00e9nt t\u00fal sok, t\u00fal amerikai a szem\u00e9lyess\u00e9g \u00e9s a dr\u00e1ma. Mindj\u00e1rt a k\u00f6nyv els\u0151 mondata arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a szerz\u0151 v\u00e9gign\u00e9zte egy bar\u00e1tja hal\u00e1l\u00e1t, de torokszor\u00edt\u00f3 r\u00e9szleteket olvashatunk a hal\u00e1l k\u00fcsz\u00f6b\u00e9r\u0151l visszahozott kisl\u00e1nyr\u00f3l, \u00e9s a szerz\u0151 saj\u00e1t visszat\u00e9r\u0151 depresszi\u00f3j\u00e1r\u00f3l is. Persze ha belegondolok, hogy Mukherjee karrierj\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t r\u00e1kbetegek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra tette fel, mindj\u00e1rt meg\u00e9rt\u0151bb vagyok a dr\u00e1mai t\u00f3nussal. (Legal\u00e1bb a k\u00f6nyveiben hadd dr\u00e1m\u00e1zzon egy kicsit.) \u00c9s abban viszont biztos vagyok, hogy a sejtek \u00e9nek\u00e9be belehallgatni nemcsak egy neh\u00e9z sz\u00edv\u0171 onkol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra seg\u00edthet kiz\u00e1rni a nyomaszt\u00f3 gondolatokat, hanem b\u00e1rmelyik\u00fcnknek, aki menek\u00fclne n\u00e9ha a szabad szemmel l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1g el\u0151l.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Mark Lynas: Seeds of science &#8211; Why We Got It So Wrong on GMOs<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Zs\u00e1mboki J\u00e1nos<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Kev\u00e9s olyan p\u00e1lfordul\u00e1s ismert a z\u00f6ld mozgalom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, mint Mark Lynas\u00e9. \u0150 ugyanis vagy h\u00fasz \u00e9ven \u00e1t GMO ellenes aktivistak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, a kilencvenes \u00e9vekt\u0151l kezdve. Azonban mindenki meglepet\u00e9s\u00e9re 2013 -ban nyilv\u00e1nosan ismerte el, hogy mekkor\u00e1t t\u00e9vedett a k\u00e9rd\u00e9sben, ennek az el\u0151ad\u00e1snak a felv\u00e9tele az\u00f3ta is n\u00e9pszer\u0171. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, <a href=\"https:\/\/www.bloomsburycollections.com\/book\/seeds-of-science-why-we-got-it-so-wrong-on-gmos\/\">2018-ban jelent meg a k\u00f6nyve, a &#8222;<em>Seeds of Science<\/em>&#8222;<\/a>, amit r\u00e9szben magyar\u00e1zatnak sz\u00e1nt, r\u00e9szben \u00f6nfelment\u00e9snek, r\u00e9szben \u00fatmutat\u00e1snak.\u00a0<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Mark Lynas on his conversion to supporting GMOs - Oxford Lecture on Farming\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/vf86QYf4Suo?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<p>Az els\u0151 fejezetek a kilencvenes \u00e9vekbe rep\u00edtenek vissza, a mozgalmi id\u0151ket id\u00e9zi meg, le\u00edrja, hogyan ker\u00fclt a GMO ellenes mozgalomba, milyen akci\u00f3kat hajtottak v\u00e9gre. Nagyon szeml\u00e9letes, hogy le\u00edrja, az aktivist\u00e1k k\u00f6z\u00fcl soha senkinek semmilyen val\u00f3di ismerete sem volt a technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, az eg\u00e9sz nagyc\u00e9gez\u00e9st, a GMO elleness\u00e9get tokkal-von\u00f3val \u00e1tvett\u00e9k a tengerent\u00falr\u00f3l. B\u00e1r a GMO elleness\u00e9get mindig is alulr\u00f3l \u00e9p\u00edtkez\u0151 n\u00e9pmozgalomk\u00e9nt akart\u00e1k eladni, m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vekben is egy az egyben \u00e9letvitelszer\u0171 aktivist\u00e1k rekl\u00e1mkamp\u00e1nya volt.A m\u00e1sodik fejezet arr\u00f3l sz\u00f3l, hogyan gondolta meg mag\u00e1t Mark. Meglep\u0151 m\u00f3don felh\u00edvt\u00e1k a Guardian \u00fajs\u00e1gt\u00f3l, hogy valamilyen miniszter nem \u00e1tallott pozit\u00edvan nyilatkozni a GMO -kr\u00f3l, \u00fagyhogy k\u00e9ne valami ellenmaszlag, \u0151 pedig k\u00e9szs\u00e9gesen meg is \u00edrta egy \u00f3ra alatt, hiszen &#8222;csukott szemmel is meg tudott m\u00e1r ekkor \u00edrni egy gyors anti-GMO sz\u00f6veget&#8221;. Ez ut\u00e1n teljesen meglep\u0151d\u00f6tt, hogy az \u00fajs\u00e1gban megjelent \u00edr\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1laszok nagyr\u00e9szt negat\u00edvak, konkr\u00e9tan ki is mondt\u00e1k, hogy m\u00e9lyen tudom\u00e1nyellenes a sz\u00f6sszenete, a GMO elleness\u00e9g Eur\u00f3pa kreacionizmusa \u00e9s hasonl\u00f3k. Ekkor m\u00e1r komoly tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g \u00e1llt a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l, f\u00f6l is h\u00e1borodott rajta, hogy mi\u00e9rt nem hiszik el neki a szok\u00e1sos maszlagot, b\u00e1r ugye azt el kellett ismernie, hogy nem sok tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9kot mell\u00e9kelt. \u00dagyhogy neki\u00e1llt \u00f6sszeszedni a bizony\u00edt\u00e9kokat, hogy ne kritiz\u00e1lhass\u00e1k azzal, hogy tudom\u00e1nyellenes a mond\u00f3k\u00e1ja. De itt kezd\u0151d\u00f6tt a t\u00f6r\u00e9s, ugyanis bizony a szakirodalomban nem tal\u00e1lt semmi olyasmit sem, amit addig \u00e1ll\u00edtott. Ok\u00e9, akkor vissza akart ny\u00falni a szok\u00e1sos m\u00f3dszerhez \u00e9s id\u00e9zni akarta a nagyobb tekint\u00e9ly\u0171 tudom\u00e1nyos test\u00fcletek \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sait, amik al\u00e1t\u00e1masztan\u00e1k az \u00e1ll\u00edt\u00e1sait. De ezeket sem tal\u00e1lta. Ekkor kezdett r\u00e1j\u00f6nni, hogy ebben a k\u00e9rd\u00e9sben \u0151, a z\u00f6ld mozgalom \u00e9s a teljes liber\u00e1lis t\u00e1rsadalom \u00e9ppen a tudom\u00e1nyellenes oldalon \u00e1ll.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv h\u00e1tral\u00e9v\u0151 r\u00e9sze a val\u00f3s\u00e1got pr\u00f3b\u00e1lja k\u00f6r\u00fclj\u00e1rni. A harmadik fejezet a rekombin\u00e1ns DNS technol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el, a negyedik a Monsant\u00f3\u00e9t.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/lynas_seeds.jpeg\" alt=\"\">Az igaz\u00e1n \u00e9rdekes r\u00e9szek viszont az \u00f6t\u00f6dik fejezett\u0151l kezd\u0151dnek. Ugyanis Mark Lynas nem \u00e1tall ut\u00e1namenni a z\u00f6ld mozgalom tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek az \u00fcgyben. K\u00f6rbej\u00e1rja Vandana Shiva hazugs\u00e1gait az indiai farmer\u00f6ngyilkoss\u00e1gokr\u00f3l, \u00e9rdekes elolvasni, hogyan siker\u00fclt a z\u00f6ld mozgalomnak egy teljesen hazug t\u00f6rt\u00e9netet eladni a teljes nyugati sajt\u00f3nak amit gyakorlatilag a mai napig alapvet\u0151en igaznak tart mindenki. Ez a hazug val\u00f3s\u00e1gteremt\u00e9s az eg\u00e9sz k\u00f6nyv\u00f6n v\u00e9gigvonul, ahol megjelent a z\u00f6ld mozgalom, ott bizony azonnal terjedni kezdtek a nevets\u00e9gesen val\u00f3tlan t\u00f6rt\u00e9netek. Eg\u00e9szen f\u00e9lelmetes p\u00e9ld\u00e1ul, hogy a bangladesi Bt-toxin termel\u0151 padlizs\u00e1n kipr\u00f3b\u00e1l\u00e1sakor eg\u00e9szen szervezett mozgalmat tal\u00e1ltak, akik szem\u00e9lyesen kerest\u00e9k fel a programban r\u00e9sztvev\u0151 parasztokat, hogy lej\u00e1rat\u00f3 hazugs\u00e1gokkal t\u00f6mje a fej\u00fcket a GM-padlizs\u00e1nr\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul \u00edrt egyszer egy Mohammed Hafizur Rahman nev\u0171 bangladesi parasztr\u00f3l, aki nagyon el\u00e9gedett volt a GM-padlizs\u00e1nnal, amit termesztett. Miut\u00e1n a t\u00f6rt\u00e9net megjelent a New York Timesban, b\u00e1r sz\u00e1nd\u00e9kosan nem \u00edrta le, hol is \u00e9l Mohammed, az\u00e9rt az aktivist\u00e1k csak megtal\u00e1lt\u00e1k a sz\u00e1zhatvan milli\u00f3 lakos\u00fa Bangladesben \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n elkezdt\u00e9k agit\u00e1lni is, hogy val\u00f3j\u00e1ban milyen sz\u00f6rny\u0171 dolog a GM-padlizs\u00e1n, nehogy szeg\u00e9ny a saj\u00e1t szem\u00e9nek higgyen.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A hatodik fejezet Afrik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, ahol egy az egyben siker\u00fclt megfojtani a GM-n\u00f6v\u00e9nyeket, kategorikusan betiltott\u00e1k mindet a legt\u00f6bb \u00e1llamban.&nbsp;A hetedikt\u0151l a tizedik fejezetig a k\u00f6nyv a GMO ellenes mozgalommal foglalkozik. \u00c9rdekes elolvasni, hogyan indult a mozgalom, hogyan szervez\u0151dik. A leg\u00e9rdekesebb viszont a &#8222;<em>Hogyan gondolkodnak a k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151k?<\/em>&#8221; fejezet. \u00c9rdemes elolvasni, mivel \u00e9ppen azt pr\u00f3b\u00e1lja meg felt\u00e1rni,&nbsp; hogyan lehetne hatni erre a mozgalomra, hogyan lehetne meggy\u0151zni \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<h1 class=\"wp-block-heading\">Robin Dunbar: Bar\u00e1tok (Typotex)<\/h1>\n\n\n\n<p><strong>Kun \u00c1d\u00e1m<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Dunbar azon kevesek egyike, akir\u0151l egy sz\u00e1mot elneveztek. Ez a Dunbar-sz\u00e1m megmondja, hogy mi a korl\u00e1tja az ismer\u0151seink sz\u00e1m\u00e1nak, ami 150. Persze enn\u00e9l t\u00f6bb embernek a nev\u00e9re eml\u00e9kezhet\u00fcnk, facebookon lehet t\u00edzszer ennyi \u201ebar\u00e1tunk\u201d, de att\u00f3l m\u00e9g minden kutat\u00e1s azt mutatja, hogy ennyi emberrel vagyunk t\u00e9nylegesen kapcsolatban. Bar\u00e1tokra pedig sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van, mert csoportos \u00e9l\u0151l\u00e9nyk\u00e9nt el\u00e9g rosszul m\u0171k\u00f6d\u00fcnk t\u00e1rsak \u00e9s t\u00e1rsas kapcsolatok n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/dunbar_baratok.jpeg\" alt=\"\"><a href=\"https:\/\/www.typotex.hu\/book\/12645\/robin_dunbar_baratok\">A k\u00f6nyv <\/a>a t\u00e1rsas kapcsolatok el\u0151nyeivel ind\u00edt \u00e9s a kapcsolati h\u00e1l\u00f3zat felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel folytat\u00f3dik. Egy nagyon sz\u0171k id\u0151ablak \u00e1llt a kutat\u00f3k rendelkez\u00e9s\u00e9re, amikor m\u00e1r volt el\u00e9g digit\u00e1lis adat a telefonh\u00edv\u00e1sok, mobil cellaadatok, iwiw \u00e9s korai facebook (\u00e9s t\u00e1rsai) platformok j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, de m\u00e9g nem \u00e1llt rendelkez\u00e9sre t\u00fal sok ilyen, hogy m\u00e9g lehessen automatikusan (de anon\u00edm m\u00f3don) k\u00f6vetni, hogy ki kivel \u00e1ll kapcsolatban. Ma m\u00e1r szinte mindenkivel m\u00e1s platformon kommunik\u00e1lunk, \u00edgy mindegyik hamis k\u00e9pest mutat. Marad a k\u00e9rd\u0151\u00edvez\u00e9s, ami viszont egyre nehezebb, ahogy az emberek egyre kev\u00e9sb\u00e9 szeretn\u00e9k, ha t\u00fal sok adat gy\u0171lne r\u00f3luk.<\/p>\n\n\n\n<p>A bar\u00e1tok, ismer\u0151s\u00f6k \u00e9s kapcsolati h\u00e1l\u00f3zatok az egy\u00e9nekt\u0151l f\u00fcggenek. Az egy\u00e9nek neur\u00e1lis \u00e9s hormonfolyamatai befoly\u00e1solj\u00e1k a viselked\u00e9s\u00fcket, de a viselked\u00e9s befoly\u00e1solja a bar\u00e1tokat, akikkel val\u00f3 viszonyunk kihat a ment\u00e1lis \u00e1llapotunkra \u00e9s a hormonjainkra. Teh\u00e1t a bar\u00e1ts\u00e1gok hat\u00e1s\u00e1t a szervezeten bel\u00fcl is lehet vizsg\u00e1lni. De a bar\u00e1tok, ismer\u0151s\u00f6k \u00e9s kapcsolati h\u00e1l\u00f3zatok alkotj\u00e1k a t\u00e1rsadalom sz\u00f6vet\u00e9t, \u00edgy egy az egy\u00e9nn\u00e9l sokkal magasabb szinten is vizsg\u00e1lhatjuk hat\u00e1sait. A k\u00f6nyv term\u00e9szetesen az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sre is kit\u00e9r. Miben m\u00e1sok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9geink egy csimp\u00e1nz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez k\u00e9pest? Hogyan j\u00e1rul hozz\u00e1 ez ahhoz, hogy ki tudtunk alak\u00edtani technikai civiliz\u00e1ci\u00f3t, nagyfok\u00fa egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st?<\/p>\n\n\n\n<p>Dunbar munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t ismertem, \u00edgy azok visszak\u00f6sz\u00f6nnek a k\u00f6nyv lapjair\u00f3l. Persze sokkal em\u00e9szthet\u0151bb form\u00e1ban, mint a szakcikkekb\u0151l. \u00c9s persze felh\u00edvja a figyelmemet, hogy mit nem olvastam m\u00e9g, pedig kellett volna. A nyelv evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l m\u00e9g vannak fura elk\u00e9pzel\u00e9sei, de ez bocs\u00e1natos b\u0171n, nincs vele egyed\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n<h1 class=\"wp-block-heading\">Ed Yong: An Immense World (Take #1)<\/h1>\n\n\n\n<p><strong>Kun \u00c1d\u00e1m<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/yong_immenseWorld.jpeg\" alt=\"\"><a href=\"https:\/\/www.penguinrandomhouse.com\/books\/616914\/an-immense-world-by-ed-yong\/\">Ez a k\u00f6nyv<\/a> r\u00f3lunk sz\u00f3l, ahogy szinte minden a biol\u00f3gi\u00e1ban. Ez a k\u00f6nyv az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00fcnkr\u0151l sz\u00f3l. A legt\u00f6bb p\u00e9lda m\u00e9gsem az emberr\u0151l sz\u00f3l, b\u00e1r nagyobb r\u00e9sz\u00e9ben olyan \u00e9rz\u00e9kekr\u0151l, amelyekkel mi is rendelkez\u00fcnk \u00e9s csak a v\u00e9g\u00e9n megeml\u00edtve p\u00e1rat, amivel egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Ennek ellen\u00e9re ez a k\u00f6nyv azt mutatja meg, hogy mi milyenek vagyunk azon kereszt\u00fcl, hogy milyenek \u00e9s mennyire m\u00e1sok a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk lev\u0151 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek. Tov\u00e1bb\u00e1 v\u00e9gigvonul a k\u00f6nyv\u00f6n az a gondolat, hogy a saj\u00e1t magunk \u00e9rz\u00e9kei \u00e1ltal korl\u00e1tozott vil\u00e1g egyben mennyire neh\u00e9zz\u00e9 teszi m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n<p>Engem kimondottan zavar a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, f\u0151leg, ha kint az utc\u00e1n szeretn\u00e9k j\u00e1rni. Ez\u00e9rt van k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s a telep\u00fcl\u00e9seinken. A nappali \u00e9letm\u00f3d\u00fa emberszab\u00e1s\u00fa nappall\u00e1 (na j\u00f3, sz\u00fcrk\u00fclett\u00e9) v\u00e1ltoztatja az \u00e9jszak\u00e1t maga k\u00f6r\u00fcl. \u00c9s k\u00f6zben nem gondolunk bele, hogy ez mennyire megzavar minden m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, amelyek evol\u00faci\u00f3san megszokt\u00e1k, hogy van vil\u00e1gos \u00e9s van s\u00f6t\u00e9t id\u0151szak \u00e9s nem vil\u00e1gos \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 vil\u00e1gos id\u0151szak v\u00e1ltogatja egym\u00e1st. Rotorhanggal zajongjuk tele az \u00f3ce\u00e1nokat, t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 fel\u00fcleteket rakunk oda, ahol olyan sohasem volt, \u00e9s \u00faj szagokkal terhelj\u00fck a leveg\u0151t. A rotor m\u00e9ly hangj\u00e1t alig halljuk, az ablakok nek\u00fcnk \u00fcvegfel\u00fcletnek l\u00e1tszanak \u00e9s nem v\u00edznek, a szagokkal meg \u2013 a vas\u00e1rnapi r\u00e1ntotth\u00fason \u00e9s egym\u00e1s szag\u00e1n k\u00edv\u00fcl \u2013 nem nagyon t\u00f6r\u0151d\u00fcnk (pedig \u00e9rz\u00e9kelni k\u00e9pesek vagyunk azokat). Ha ennyire nem tudunk mit kezdeni a kicsit m\u00e1s \u00e9rz\u00e9kel\u00e9ssel, akkor m\u00e9gis hogyan k\u00e9pzelj\u00fck el a vil\u00e1got a sz\u00ednek egy teljesen \u00faj dimenzi\u00f3j\u00e1val, amivel igen sok nem-eml\u0151s rendelkezik? Vagy milyen lehet l\u00e9nyeg\u00e9ben panor\u00e1m\u00e1ban l\u00e1tni a vil\u00e1got, mint t\u00f6bb n\u00f6v\u00e9nyev\u0151? Esetleg a kez\u00fcnkkel \u00edzlelni, hogy m\u00e1r akkor tudjuk, hogy mennyire ehet\u0151 valami, amikor hozz\u00e1\u00e9rt\u00fcnk?<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv hossz\u00fa. Rengeteg mun\u00edci\u00f3 van benne egy bar\u00e1ti besz\u00e9lget\u00e9s feldob\u00e1s\u00e1ra. Tudod, hogy a harcs\u00e1k eg\u00e9sz b\u0151rfel\u00fclet\u00e9n vannak \u00edzlel\u0151bimb\u00f3k? Mintha egy \u00f3ri\u00e1s nyelv lenne az eg\u00e9sz \u00e1llat. Tudod, hogy egyes rovarok \u201ef\u00fcle\u201d a l\u00e1b\u00e1n van, vagy a sz\u00e1rnya t\u00f6v\u00e9ben? A k\u00f6nyv nagy r\u00e9sze ilyenekkel van tele, \u00e9s azzal, hogy a kutat\u00f3k hogyan j\u00f6ttek r\u00e1, hogy mit \u00e9rz\u00e9kelnek az \u00e1llatok. M\u00e1r, amely \u00e1llatok eset\u00e9ben tudjuk.<\/p>\n\n\n\n<p>Ami kev\u00e9sb\u00e9 tetszett a k\u00f6nyvben az a nekem er\u0151ltetett interj\u00fa\u00e9rzet, hogy mindent egy-egy amerikai kutat\u00f3 szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l kell l\u00e1tnunk. M\u00e1sok eredm\u00e9nyei pedig l\u00e1bjegyzetbe ker\u00fclnek, pedig meg\u00e9rdemeln\u00e9k a f\u0151sz\u00f6veget is. L\u00e1bjegyzetb\u0151l sok van, t\u00fal sok.<\/p>\n\n\n\n<p>Nekem ez az els\u0151 Ed Yong k\u00f6nyvem. Itt is m\u00e9ltatt\u00e1k m\u00e1r \u00e9s nem kellett csal\u00f3dnom benne. T\u00e9nyleg j\u00f3l \u00edr.<\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Ed Yong: An Immense World (Take #2)<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Ritk\u00e1n fordul el\u0151, b\u00e1r nem p\u00e9ld\u00e1tlan, hogy ketten is \u00edrunk ugyanarr\u00f3l a k\u00f6nyvr\u0151l, de Ed Yong k\u00f6nyve egy\u00e9bk\u00e9nt is meg\u00e9rdemel egy dupla-kritik\u00e1t. B\u00e1r m\u00e1r blogger kor\u00e1ban is szerettem Yongot \u00e9s az \u00e1ltala m\u00e9g 2006-ban, valamikor a term\u00e9szettudom\u00e1nyos blog\u00edr\u00e1s f\u00e9nykor\u00e1ban elkezdett <em><a href=\"https:\/\/www.nationalgeographic.com\/science\/article\/not-exactly-rocket-science-blog-ends\">Not Exactly Rocket Science<\/a><\/em> az egyik kedvenc h\u00edrforr\u00e1som volt anno, igaz\u00e1b\u00f3l azt hiszem nem vitathat\u00f3, hogy jelenlegi munkahely\u00e9n a <em>The Atlantic<\/em>-n\u00e9l v\u00e1lt bel\u0151le korunk egyik legjobb ismeretterjeszt\u0151je, nem v\u00e9letlen a <a href=\"https:\/\/www.pulitzer.org\/winners\/ed-yong-atlantic\">2021-es Pulitzer d\u00edj<\/a>. (BTW, a CriticalBiomass <em>de facto<\/em> n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal kor\u00e1bban indult \u00e9s m\u00e9g hivatalosan nem z\u00e1rtuk le, sz\u00f3val ez is egyfajta apr\u00f3 gy\u0151zelem ;-).)  <\/p>\n\n\n\n<p>M\u00e1r a Pulitzert megel\u0151z\u0151 &#8222;<em>I contain multitudes<\/em>&#8221; is minden id\u0151k top ismeretterjeszt\u0151je k\u00f6z\u00e9 emelte Yongot, nem v\u00e9letlen\u00fcl <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=12272285\">ajn\u00e1roztam m\u00e1r 2017-ben is<\/a>, ez a m\u0171ve azonban &#8211; szerintem &#8211; m\u00e9g azon is t\u00faltesz.<\/p>\n\n\n\n<p>Bizonyos szempontb\u00f3l t\u00f6k\u00e9letes p\u00e1rja ez a k\u00f6nyv a <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325230\">tavaly bemutatott<\/a>, Peter Godfrey-Smith jegyezte <em>Metazo\u00e1<\/em>nak, csak m\u00edg ut\u00f3bbi kifejezetten azt feszegette, hogy evol\u00faci\u00f3san mik\u00e9pp alakultak ki az egyre bonyolultabb fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u0171 idegrendszerek \u00e9s ez milyen \u00faj kognit\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9st tett lehet\u0151v\u00e9 egyes \u00e1llatcsoportokban, Yong k\u00f6nyve azt mutatja be szeml\u00e9letesen, hogyan, h\u00e1ny f\u00e9lek\u00e9ppen l\u00e1tj\u00e1k vil\u00e1gunkat k\u00f6zeli \u00e9s t\u00e1voli rokonaink ezen a bolyg\u00f3n. <\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv kulcsszava az <em>Umwelt<\/em>, a <a href=\"https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Jakob_Johann_von_Uexk%C3%BCll\">Jakob Johann von Uexk\u00fcll<\/a> \u00e1ltal bevezetett kifejez\u00e9s, ami k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl azzal egyenr\u00e9t\u00e9k\u0171, hogy egy \u00e1llatnak, saj\u00e1t \u00e9rz\u00e9kszervei felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, milyen <em>szubjekt\u00edv <\/em>\u00e9rzete lehet a k\u00fclvil\u00e1gr\u00f3l. \u00c9s, ahogy \u00c1d\u00e1m is utalt r\u00e1, bizony \u00fajb\u00f3l \u00e9s \u00fajb\u00f3l f\u00e9ny der\u00fcl arra, hogy az emberi <em>Umwelt <\/em>is szeg\u00e9nyes, sok dolgot el sem tudunk k\u00e9pzelni. Mert lehetnek hasonlataink arra, hogy milyen lehet, amikor egy cs\u00f6rg\u0151k\u00edgy\u00f3 h\u0151receptorokkal is l\u00e1tja \u00e1ldozat\u00e1t, vagy egy denev\u00e9r echolok\u00e1ci\u00f3val k\u00f6zel\u00edti meg az \u00e1ldozat\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 lepk\u00e9t, de ezek minden jel szerint szeg\u00e9nyes pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok annak a szenzoros \u00e9rzetnek a le\u00edr\u00e1s\u00e1ra, amit megfelel\u0151 receptorok hi\u00e1ny\u00e1ban istenigaz\u00e1b\u00f3l igaz\u00e1b\u00f3l nem tudunk elk\u00e9pzelni \u00e9s felfogni. <\/p>\n\n\n\n<p>Azt, ha egy-egy faj m\u00e1s hull\u00e1mhosszokon (is) l\u00e1tja a vil\u00e1got, mint m\u00e9g csak-csak felfogjuk, ahogy azt is, hogy egyes rovarfajok \u00edz\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s \u00e9s ak\u00e1r hall\u00e1sa a l\u00e1bukon kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nik, hiszen hasonl\u00f3 ingereket feldolgoz\u00f3 receptoraink nek\u00fcnk is vannak. De hogy lehet elk\u00e9pzelni azt, hogy egy delfin \u00e9rz\u00e9keli a k\u00f6rnyezet\u00e9ben lev\u0151 t\u00e1rgyak \u00e9s l\u00e9nyek s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t, vagy, hogy egy tekn\u0151s a bolyg\u00f3 m\u00e1gneses ter\u00e9t is haszn\u00e1lja a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1shoz? B\u00e1rmennyire is sok dolgot el tudunk k\u00e9pzelni, ilyen \u00e9rz\u00e9kel\u00e9sre k\u00e9ptelenek vagyunk, a vil\u00e1g bizonyos szegletei sz\u00e1munkra s\u00f6t\u00e9tben vannak \u00e9s maradnak, \u00e9s szenzoros <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Barlanghasonlat\">pl\u00e1t\u00f3i barlangunkban<\/a> ilyen esetekben szeg\u00e9nyesnek bizonyul\u00f3 hasonlataink adnak b\u00e1rmi inform\u00e1ci\u00f3t ezeknek a fajoknak a val\u00f3s\u00e1g\u00e9rzet\u00e9r\u0151l.  <\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-embed is-type-video is-provider-youtube wp-block-embed-youtube wp-embed-aspect-16-9 wp-has-aspect-ratio\"><div class=\"wp-block-embed__wrapper\">\n<iframe loading=\"lazy\" title=\"Mindscape 201 | Ed Yong on How Animals Sense the World\" width=\"584\" height=\"329\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/uAJJiVduwRA?feature=oembed\" frameborder=\"0\" allow=\"accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share\" referrerpolicy=\"strict-origin-when-cross-origin\" allowfullscreen><\/iframe>\n<\/div><\/figure>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">David Quammen: Breathless &#8211; The Scientific Race to Defeat a Deadly Virus<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Szomor\u00fa aprop\u00f3ja miatt, tal\u00e1n ez volt a tavalyi \u00e9v legfontosabb tudom\u00e1nyos ismertet\u0151 k\u00f6nyve. Quammen nem kevesebbre v\u00e1llalkozott, mint, hogy meg\u00edrja a COVID-19 j\u00e1rv\u00e1ny lehet\u0151 legpontosabb t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t: hogy fedezt\u00e9k fel, hogyan terjedt el, honnan eredhetett \u00e9s hogyan evolv\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/quammen_breathless.jpeg\" alt=\"\">Mivel a fent eml\u00edtett t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l minden bizonnyal karaktermilli\u00f3kat \u00edrtak az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n (csak az el\u0151bb eml\u00edtett Ed Yong is t\u00f6bb k\u00f6nyvnyi hossz\u00fas\u00e1g\u00fa cikket \u00edrt a <em>The<\/em> <em>Atlantic<\/em>-be err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l), mindenkiben felmer\u00fclhet, hogy van-e b\u00e1rmi sz\u00fcks\u00e9g egy ilyen k\u00f6nyvre. Az \u00e9n v\u00e9lem\u00e9nyem nem csak az, hogy igen, de egyben<a href=\"https:\/\/www.simonandschuster.com\/books\/Breathless\/David-Quammen\/9781982164362\"> <em>ez az a k\u00f6nyv, <\/em>amire konkr\u00e9tan sz\u00fcks\u00e9g van<\/a>.<\/p>\n\n\n\n<p>Quammen eszm\u00e9letlen mennyis\u00e9g\u0171 szakirodalmat dolgoz fel, r\u00e1ad\u00e1sul szem\u00e9lyes interj\u00fakban hihetetlen mennyis\u00e9gben \u00e9s min\u0151s\u00e9gben dokument\u00e1lta, mi t\u00f6rt\u00e9nt. A j\u00e1rv\u00e1ny elej\u00e9n, szinte \u00f3r\u00e1kra lebontva k\u00f6vethetj\u00fck, hogy pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k az els\u0151 v\u00edrusgenomot megszekven\u00e1lni, \u00f6sszeszerelni \u00e9s nyilv\u00e1noss\u00e1gra hozni ausztr\u00e1l, k\u00ednai \u00e9s amerikai kutat\u00f3k. K\u00e9s\u0151bb nagyobb id\u0151l\u00e9pt\u00e9kre v\u00e1ltunk, de nem kev\u00e9sb\u00e9 olvasm\u00e1nyosak azok a r\u00e9szek, ahol a v\u00edrus-evol\u00faci\u00f3t c\u00e9lz\u00f3 kutat\u00e1sokba l\u00e1thatunk bele, amelyek a domin\u00e1ns\u00e1 v\u00e1l\u00f3 vari\u00e1nsok    kisz\u00far\u00e1s\u00e1t t\u0171zt\u00e9k c\u00e9lul, vagy hogy mik\u00e9nt tudott a SARS-CoV-2 v\u00edrus fut\u00f3t\u0171zszer\u0171en elterjedni a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 \u00e1llatokban is.<\/p>\n\n\n\n<p>Ez ut\u00f3bbi \u00e1tk\u00f6t abba a j\u00e1rv\u00e1ny eredet\u00e9t firtat\u00f3, sokakat l\u00e1zba hoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekbe is. Ugyan Quammen v\u00e9gig hangs\u00falyozza, mi\u00e9rt \u00e9s mennyire neh\u00e9z ezekre v\u00e1laszt adni (a fejezet c\u00edme is ezt t\u00fckr\u00f6zi: &#8222;<em>Nobody Knows Everything<\/em>&#8222;) \u00e9s b\u0151ven teret ad olyanoknak is, mint Alina Chan, akik konzekvensen a j\u00e1rv\u00e1ny &#8222;laboreredete&#8221; mellett t\u00f6rtek l\u00e1ndzs\u00e1t, aligha marad k\u00e9ts\u00e9ges a fejezet olvas\u00e1sa ut\u00e1n, hogy a szerz\u0151 messze val\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek tartja, hogy az eg\u00e9sz egy ban\u00e1lis <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325206\">zoon\u00f3zissal kezd\u0151d\u00f6tt a Huanan piacon<\/a>.  <\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Jonathan Balcombe: What a Fish Knows &#8211; The Inner Lives of Our Underwater Cousins<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/balcombe_fish.jpeg\" alt=\"\"><a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/en\/book\/show\/26114430\">Balcombe k\u00f6nyv\u00e9r\u0151l<\/a> nem hallottam kor\u00e1bban, de amint megl\u00e1ttam, tudtam, hogy el kell olvasnom: amolyan szakmai k\u00f6teless\u00e9g volt, hiszen saj\u00e1t csoportom k\u00eds\u00e9rleteinek egy r\u00e9sze is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 halfajok kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9geivel foglalkozik.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv c\u00edme (bennem) megid\u00e9zte a legend\u00e1s <a href=\"https:\/\/moly.hu\/konyvek\/neil-shubin-a-belso-hal\">&#8222;<em>A bels\u0151 hal<\/em> <em>(Your Inner Fish)<\/em>&#8221; c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet<\/a>, ahol Neil Shubin anat\u00f3miai \u00e9s fejl\u0151d\u00e9stani hasonl\u00f3s\u00e1gokon kereszt\u00fcl mutatja be, mi minden k\u00f6z\u00f6s a gerincesekben (vagyis ak\u00e1r benn\u00fcnk \u00e9s egy halban is). Abb\u00f3l a szempontb\u00f3l helyt\u00e1ll\u00f3 a hasonlat, hogy Balcombe t\u00e9nyleg hosszan mutogat olyan tulajdons\u00e1gokat, amelyeket a legt\u00f6bb laikus eml\u0151s-, vagy ak\u00e1r ember-specifikusnak gondolhat, pedig nagyon nem az \u00e9s &#8222;v\u00edzben \u00e9l\u0151 unokatestv\u00e9reink&#8221; eset\u00e9ben is megfigyelhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n<p>Messze nem trivi\u00e1lis, hogy honnan tudja egy g\u00e9b, miut\u00e1n p\u00e1rszor el\u00faszott egy r\u00f6g\u00f6s felsz\u00edn f\u00f6l\u00f6tt dag\u00e1lykor, hogy ap\u00e1lykor milyen ir\u00e1nyba \u00e9s mekkor\u00e1t kell ugrania, hogy egyik visszamaradt pocsoly\u00e1b\u00f3l pontosan szomsz\u00e9dosba ker\u00fclj\u00f6n \u00e9s ne a partra vetett hal effektust mutassa be. Hogyan tal\u00e1lnak vissza t\u00f6bb ezer kilom\u00e9teres v\u00e1ndorl\u00e1s ut\u00e1n lazacok a sz\u00fcl\u0151hely\u00fckre? De ugyan\u00edgy nem trivi\u00e1lis, honnan ismerik fel a tengeri tisztogat\u00f3 halak, melyik hal \u00faszk\u00e1l k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fck kuncsaftk\u00e9nt \u00e9s melyik potenci\u00e1lis pred\u00e1tork\u00e9nt (ak\u00e1r ugyanabba a fajba tartoz\u00f3 egyedek k\u00f6z\u00fcl) \u00e9s hogyan tartj\u00e1k fejben, ak\u00e1r <em>egyedi <\/em>szinten is, ki a j\u00f3 kuncsaft \u00e9s ki nem az, kivel \u00e9rdemes kiv\u00e9telezni \u00e9s kivel nem. <\/p>\n\n\n\n<p>Mondhatjuk-e egy halr\u00f3l, hogy j\u00e1tszik, ha l\u00e1that\u00f3an c\u00e9ltalan tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gez, ami nem eml\u00e9keztet olyan velesz\u00fcletett mozg\u00e1skombin\u00e1ci\u00f3kra, ami p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1shoz fontos. Arr\u00f3l m\u00e1r nem is sz\u00f3lva, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 halfajokban milyen sz\u00e9les t\u00e1rh\u00e1za jelenik meg a sz\u00fcl\u0151i gondoskod\u00e1snak: nem minden faj hagyja ott az ut\u00f3dait az \u00edv\u00e1s ut\u00e1n, van aki f\u00e9szket \u00e9p\u00edt, van aki sz\u00e1j\u00e1ban hordozza \u0151ket.<\/p>\n\n\n\n<p>A k\u00f6nyv el\u0151nye, hogy nagyon sz\u00e9les h\u00e1l\u00f3val mer\u00edt az anekdotikus esetekb\u0151l, s ez egyben a h\u00e1tr\u00e1nya is: sz\u00e1mos olyan jelens\u00e9get \u00edr le a szerz\u0151, ahol messze nincs bizony\u00edtva, hogy az az adott fajra jellemz\u0151 tulajdons\u00e1g, s\u0151t, n\u00e9ha m\u00e9g a megfigyel\u00e9sek megism\u00e9telhet\u0151s\u00e9ge is k\u00e9rd\u00e9ses. Mivel ez nem tank\u00f6nyv, hanem sz\u00f3rakoztat\u00f3 ismeretterjeszt\u00e9s, ez \u00f6nmag\u00e1ban nem gond, viszont amikor figyelembe vessz\u00fck Balcombe t\u00e1gabb (de nem titkolt) c\u00e9lj\u00e1t, akkor m\u00e1r probl\u00e9m\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik: m\u00e1r a k\u00f6nyv el\u0151szav\u00e1b\u00f3l kider\u00fcl, hogy a szerz\u0151 azt szeretn\u00e9 bebizony\u00edtani nek\u00fcnk, hogy a halak ugyanolyan \u00e9rz\u0151 l\u00e9nyek, mint mi, \u00edgy nem csak a t\u00falhal\u00e1sz\u00e1s \u00e9s embertelen t\u00f6megtart\u00e1s a probl\u00e9m\u00e1s, hanem tulajdonk\u00e9ppen szinte b\u00e1rmilyen tev\u00e9kenys\u00e9g, aminek halfogyaszt\u00e1s a v\u00e9ge (legyen az ak\u00e1r mezei horg\u00e1szat), hiszen \u00e9rz\u0151, gondolkod\u00f3 l\u00e9nyekr\u0151l van sz\u00f3. Ami ebbe a vil\u00e1gk\u00e9pbe m\u00e1r kev\u00e9sb\u00e9 f\u00e9r bele \u00e9s ennek megfelel\u0151en nem is nagyon kap helyet a k\u00f6nyvben, hogy a halfajok t\u00f6bbs\u00e9ge lelkiismeretlen pred\u00e1tor is egyben \u00e9s minden skrupulus n\u00e9lk\u00fcl elfogyasztanak m\u00e1s halakat, legyenek azok fajt\u00e1rsak, vagy ak\u00e1r saj\u00e1t ut\u00f3daik&#8230; <\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Kathryn Paige Harden: The Genetic Lottery &#8211;&nbsp;Why DNA Matters for Social Equality<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Hum\u00e1n genetikai \u00e9s popul\u00e1ci\u00f3genetikai k\u00f6r\u00f6kben ez volt tal\u00e1n a k\u00f6zelm\u00falt legviharosabban fogadott k\u00f6nyve \u00e9s a ha csak egyes kritik\u00e1kat olvasn\u00e1nk, vagy az azok nyom\u00e1n is kirobban\u00f3 Twitter-vit\u00e1kat, k\u00f6nnyen juthatn\u00e1nk arra  k\u00f6vetkeztet\u00e9sre, hogy Harden egy titkos, vagy nem is olyan titkos eugenista c\u00e9lzattal \u00edrta <a href=\"https:\/\/press.princeton.edu\/books\/hardcover\/9780691190808\/the-genetic-lottery\">ezt a k\u00f6nyvet<\/a>.<\/p>\n\n\n<p><center><\/p>\n<blockquote class=\"twitter-tweet\">\n<p lang=\"en\" dir=\"ltr\">&#8222;GWAS undoubtedly captures some causal genetic effects, i.e., more than confounding alone, and there is interesting science to learn from these initial findings.&#8221; <a href=\"https:\/\/t.co\/HOQgqV1OXP\">pic.twitter.com\/HOQgqV1OXP<\/a><\/p>\n<p>\u2014 Kathryn Paige Harden (@kph3k) <a href=\"https:\/\/twitter.com\/kph3k\/status\/1486002932969623568?ref_src=twsrc%5Etfw\">January 25, 2022<\/a><\/p><\/blockquote>\n<p> <script async=\"\" src=\"https:\/\/platform.twitter.com\/widgets.js\" charset=\"utf-8\"><\/script><\/center><\/p>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p>A viharos fogadtat\u00e1s legf\u0151bb oka \u00e9rtelemszer\u0171en a k\u00e9nyes t\u00e9ma: mennyire felel\u0151sek g\u00e9njeink \u00f6sszetett tulajdons\u00e1gaink\u00e9rt, mennyire van a g\u00e9njeinkbe \u00edrva, hogy mi lesz a v\u00e9gzetts\u00e9g\u00fcnk, vagy pont, hogy mennyi lesz a kereset\u00fcnk. A 20. sz\u00e1zadi eugenikai &#8222;megold\u00e1sok&#8221; \u00e9rthet\u0151 okokb\u00f3l m\u00e9ly nyomokat hagytak sokakban \u00e9s hossz\u00fa id\u0151re tabuv\u00e1 tett\u00e9k annak a gondolat\u00e1t is, hogy komplex tulajdons\u00e1goknak, viselked\u00e9sform\u00e1knak genetikai alapjuk lehet. Ez\u00e9rt is sokak \u00e1ltal osztott \u00e1ll\u00e1spont, amely szimpl\u00e1n tagadja, hogy a genetika \u00e9s az emberi viselked\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt kapcsolat lehet \u00e9s <em>minden<\/em> viselked\u00e9s eset\u00e9ben kiz\u00e1r\u00f3lagosan tanult magatart\u00e1sform\u00e1kat keres. Extr\u00e9mebb esetekben ez oda vezethet, hogy m\u00e1r minden olyan k\u00e9rd\u00e9sfelt\u00e9tel, ami ezt nem eleve axi\u00f3mak\u00e9nt fogadja el, gyan\u00fas \u00e9s h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kot sejtet.  <\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignleft\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/harden_geneticLottery-scaled.jpeg\" alt=\"\">Harden eg\u00e9sz karrierje m\u00e1rpedig arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy ezt, a szerinte dogmatikus \u00e1ll\u00e1spontot megk\u00e9rd\u0151jelezze. Tal\u00e1n a legfontosabb &#8222;eszk\u00f6ze&#8221; ebben a munk\u00e1ban az \u00fan. GWAS-anal\u00edzis, amely seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, genom-szinten lehet egyes esetekben olyan polimorfizmusokat tal\u00e1lni, amelyek bizonyos jellegekkel egy\u00fctt jelennek meg. Ezek a GWAS tanulm\u00e1nyok voltak az els\u0151k, amelyek elkezdt\u00e9k pedzegetni, hogy bizonyos szociokultur\u00e1lis jelens\u00e9geknek genetikai h\u00e1tter\u00fck lehet (vagyis lehet olyan bonyolult jelleget tal\u00e1lni, ami m\u00f6g\u00f6tt genetikai okok vannak), de mivel \u0151r\u00fclten neh\u00e9z megfelel\u0151 kontrollokat alkalmazni ezekben a tanulm\u00e1nyokban, plusz eleve t\u00f6bb sz\u00e1zezres mintasz\u00e1m kell ahhoz, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n komolyan vehet\u0151 eredm\u00e9nyek sz\u00fclethessenek, a genetikusok jelent\u0151s r\u00e9sze m\u00e9g ma is sokszor k\u00e9ts\u00e9gbe vonja az ilyen t\u00edpus\u00fa eredm\u00e9nyeket. (<a href=\"https:\/\/gcbias.org\/2018\/03\/14\/polygenic-scores-and-tea-drinking\/\">Graham Coop bevezet\u0151j\u00e9t<\/a> mindenk\u00e9ppen aj\u00e1nlom a t\u00e9ma ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek.)   <\/p>\n\n\n\n<p>Harden, aki egy\u00e9bk\u00e9nt baloldalinak vallja mag\u00e1t, nem az\u00e9rt foglalkozik mindezzel (mint azt kritikusai n\u00e9ha sark\u00edtva \u00e1ll\u00edtj\u00e1k), hogy bebizony\u00edtsa, vannak olyan emberek, akik &#8222;genetikailag predesztin\u00e1ltak&#8221; arra, hogy csak \u00e9retts\u00e9gij\u00fck legyen \u00e9s azokkal nincs mit tenni, k\u00e1r p\u00e9nzt ford\u00edtani az oktat\u00e1sukra (ez a klasszikus eugenista n\u00e9zet, napjainkban altright topszk\u00e9nt szokott fel-felt\u0171nni). Az \u0151 \u00e9rvel\u00e9se pont ford\u00edtott: ha val\u00f3ban l\u00e9teznek olyan faktorok, amelyek a <em>mai rendszerben <\/em>sok embert genetikailag predesztin\u00e1lnak arra, hogy rosszabbul teljes\u00edtsenek, akkor fontos kutatnunk \u0151ket, mert csak akkor tudunk t\u00e1rsadalmi szinten jav\u00edtani a helyzet\u00fck\u00f6n. Egyszer\u0171 hasonlatban, gondoljunk arra, hogy a genetikai okokb\u00f3l kialakul\u00f3 r\u00f6vidl\u00e1t\u00e1st kezelhetj\u00fck \u00fagy is, hogy a r\u00f6vidl\u00e1t\u00f3knak nem seg\u00edt\u00fcnk, s\u0151t egyre t\u00e1volabb \u00fcltetj\u00fck \u0151ket a t\u00e1bl\u00e1t\u00f3l, megideologiz\u00e1lva azzal, hogy a j\u00f3l l\u00e1t\u00f3kt\u00f3l veszik el a jobb helyeket, pedig nekik am\u00fagy is mindegy, vagy \u00fagy is, hogy szem\u00fcveget adunk nekik, ezzel kiegyenl\u00edtve genetikai h\u00e1tr\u00e1nyukat.<\/p>\n\n\n\n<p>Harden gondolatai nagyon is relev\u00e1nsak napjaink g\u00e9ndiagnosztik\u00e1r\u00f3l \u00e9s g\u00e9nszerkeszt\u00e9sr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vit\u00e1iban \u00e9s a k\u00f6nyv sokat tesz az\u00e9rt, hogy ezt az egy\u00e9bk\u00e9nt nem k\u00f6nny\u0171 (de sokakat \u00e9rdekl\u0151) t\u00e9m\u00e1t k\u00f6nnyebben em\u00e9szthet\u0151v\u00e9 tegye. <\/p>\n\n\n\n<p>(Akit kicsit b\u0151vebben is \u00e9rdekel a t\u00e9ma, annak aj\u00e1nlom <a href=\"https:\/\/kentuckyauthorforum.com\/podcast\/great-podversations-episode-32-harden-zimmer\/\">Harden \u00e9s Carl Zimmer besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9t<\/a> a k\u00f6nyv aprop\u00f3j\u00e1n.) <\/p>\n\n\n\n<h2 class=\"wp-block-heading\">Theodosius Dobzhansky: V\u00e1ltozatoss\u00e1g \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9g<\/h2>\n\n\n\n<p><strong>Varga M\u00e1t\u00e9<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>L\u00e1tsz\u00f3lag kil\u00f3g az aktu\u00e1lis k\u00f6nyvek aj\u00e1nl\u00f3j\u00e1b\u00f3l ez a m\u0171, hiszen finoman sz\u00f3lva sem aktu\u00e1lis k\u00f6nyvr\u0151l van, sz\u00f3, de <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325230\">tavaly is el\u0151hozakodtam<\/a> egy hasonl\u00f3 kaliber\u0171 (\u00e9s szint\u00e9n nem \u00e9pp friss) Richard Lewontin m\u0171vel, ezt a &#8222;hagyom\u00e1nyt&#8221; folytatn\u00e1m ezzel. Dobzhansky szint\u00e9n a m\u00falt sz\u00e1zadi biol\u00f3gia legend\u00e1ja, akik oroszl\u00e1nr\u00e9szt v\u00e1llalt a korabeli genetika \u00e9s evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia t\u00e9ziseinek \u00f6sszeboron\u00e1l\u00e1s\u00e1ban, az \u00fan. &#8222;\u00faj szint\u00e9zis&#8221; megalkot\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p><img decoding=\"async\" class=\"imgleft alignright\" style=\"width: 200px;\" src=\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/06\/dobzhnasky_valtozatossagegyenloseg.jpeg\" alt=\"\">Gyerekkoromban, a nappalinak egy j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 hely\u00e9n, sz\u00ednes, kism\u00e9ret\u0171 k\u00f6nyvekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 sorozat h\u00edvta fel mag\u00e1ra a figyelmet. Engem (akkor) a t\u00e9m\u00e1k nem nagyon fogtak meg &#8211; kellett b\u0151 \u00e9vtized, hogy ez megv\u00e1ltozzon &#8211; de mindenk\u00e9ppen l\u00e1tszott, hogy a Kriterion Kiad\u00f3 <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/T%C3%A9ka_sorozat\">T\u00e9ka sorozata<\/a> nagyon sz\u00e9les t\u00e9mak\u00f6rt \u00f6lel fel: megf\u00e9rt benne Tacitus \u00e9s Francis Bacon, Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Marcus Aurelius. Ma m\u00e1r persze r\u00e1csod\u00e1lkozom, hogy a szerkeszt\u0151k milyen fantasztikus \u00e9rz\u00e9kkel v\u00e1logattak \u00f6ssze ma is \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s \u00e9rdekes m\u0171veket, ahol \u00f3kori filoz\u00f3fusokt\u00f3l eg\u00e9szen a modern tudom\u00e1nyig minden k\u00e9pviseltette mag\u00e1t. Persze a szerkeszt\u0151i el\u0151szavakat \u00e9rdemes volt akkor is \u00e1tugorni, hiszen azok tulajdonk\u00e9ppen nem az olvas\u00f3nak, hanem a ceau\u0219escui cenzoroknak sz\u00f3ltak (elmagyar\u00e1zva, hogy a dolgoz\u00f3 rom\u00e1n n\u00e9pnek mi\u00e9rt hasznos az adott m\u0171 kiad\u00e1sa), de ezen t\u00fal kifejezetten sz\u00ednes vil\u00e1gok keltek a lapokon \u00e9letre.&nbsp;<\/p>\n\n\n\n<p>A <em><a href=\"http:\/\/korunk.org\/lapszamok\/2023-2\/\">Korunk<\/a><\/em> <a href=\"https:\/\/drive.google.com\/file\/d\/1UaVpFYhC39TO3w6ub0O3ESVWIaudqRxR\/view\">\u00e1prilisi sz\u00e1m\u00e1ba \u00edrtam<\/a> a muslic\u00e1k tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l, s ez adta az aprop\u00f3j\u00e1t, hogy v\u00e9gre elolvassam Dobzhansky 1973-as &#8222;Genetic Diversity and Human Equality&#8221; c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek <a href=\"https:\/\/www.antikvarium.hu\/konyv\/theodosius-dobzhansky-valtozatossag-es-egyenloseg-34675-0\">1985-\u00f6s T\u00e9k\u00e1s ford\u00edt\u00e1s\u00e1t<\/a> (egy\u00e9bk\u00e9nt, ha j\u00f3l tudom, m\u00e1s ford\u00edt\u00e1sa nem is l\u00e9tezik ennek a k\u00f6nyvnek). Dobzhansky maga az egyik legfontosabb alakja volt a m\u00falt sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben fell\u00e1ngol\u00f3 &#8222;nature&#8221; vs. &#8222;nurture&#8221; vit\u00e1nak, ahol a saj\u00e1t k\u00eds\u00e9rleti tapasztalait felhaszn\u00e1lva \u00e9rvelt szenved\u00e9lyesen a mellett, hogy a t\u00e1rsadalom soksz\u00edn\u0171s\u00e9ge (genetikai \u00e9s nem csak) egy term\u00e9szetes \u00e9s hasznos dolog \u00e9s mindaz az eugenikai ir\u00e1nyvonal, amelyet p\u00e9ld\u00e1ul a Dobzhansky-hoz hasonl\u00f3an Thomas Hunt Morgan laborj\u00e1b\u00f3l kiker\u00fclt Herman Joseph Muller hirdetett, nem csak hamis, de vesz\u00e9lyes is. A Mullerhez hasonl\u00f3 &#8222;genetikai Jeremi\u00e1sok&#8221;, akik folyton az emberi genetikai \u00e1llom\u00e1ny devalv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l tartottak \u00e9s pozit\u00edv genetikai programok (pl. mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s Nobel d\u00edjas f\u00e9rfiak sperm\u00e1j\u00e1val) keret\u00e9ben akart\u00e1k ezt az imminens armageddont elker\u00fclni, nem \u00e9rtett\u00e9k, hogy mik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik az evol\u00faci\u00f3, hogyan keveri \u00e1t a genetikai anyagot \u00e9s mik\u00e9nt v\u00e1lhat a soksz\u00edn\u0171s\u00e9g a pont a popul\u00e1ci\u00f3 el\u0151ny\u00e9v\u00e9 \u00faj szelekci\u00f3s nyom\u00e1s alatt. Mindez nem azt jelentette, hogy Dobzhansky elvetette volna a genetika szerep\u00e9t ak\u00e1r az \u00f6sszetett jellegek kialakul\u00e1s\u00e1ban. Ellenkez\u0151leg, de az ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3 t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra szerinte nem az eugenika korai, vulg\u00e1ris form\u00e1ja adhatta meg a v\u00e1laszt. Ilyen szempontb\u00f3l, tal\u00e1n azt is mondhatjuk, hogy a kor\u00e1bban emlegetett Paige Harden el\u0151fut\u00e1ra mindaz, amit Dobzhansky ebben a m\u0171v\u00e9ben is pap\u00edrra vetett. <\/p>\n\n\n\n<p>Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy minden \u00edz\u00e9ben friss m\u00e9g a sz\u00f6veg \u00e9s hogy helyenk\u00e9nt nem haladta meg a tudom\u00e1ny Dobzhansky korabeli \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. Ugyanakkor <em>\u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben<\/em> m\u00e9g ma is igaz, amit le\u00edr, \u00e9s fontos, amire reflekt\u00e1l. Hiszen egy olyan korban \u00e9l\u00fcnk, amikor megint nagyon is realisztikus, s\u0151t k\u00edv\u00e1natos lett sokak sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a leend\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k genetikai anyag\u00e1ban beleny\u00falva, a <em>mi <\/em>mostani \u00edzl\u00e9s\u00fck szerint alak\u00edtsuk azokat. <\/p>\n\n\n\n<p>El\u0151z\u0151 \u00e9vek k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3i: <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325230\">2022<\/a>&nbsp;| <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325082\">2021<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15755592\">2020<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15755592\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2019<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14011602\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2018<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=12272285\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2017<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=8761746\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2016<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7497776\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2015<\/a>&nbsp;| 2014 \u2013<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=6294062\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">&nbsp;I.<\/a>&nbsp;\u00e9s&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=6294126\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">II.<\/a>&nbsp;|&nbsp;<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5347005\" target=\"_blank\" rel=\"noreferrer noopener\">2013<\/a>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ahogy azt egyszer m\u00e1r p\u00e1r \u00e9ve meg\u00e1llap\u00edtottam: ha semmi nincs, k\u00f6nyvheti aj\u00e1nl\u00f3-poszt akkor is van (na j\u00f3, tavaly az is a K\u00f6nyvfesztiv\u00e1lra cs\u00faszott, de az m\u00e9g tal\u00e1n pont belef\u00e9rt). Id\u00e9n viszont t\u00e9nyleg a 94. \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9tre id\u0151z\u00edtve posztolunk, sz\u00f3val l\u00e1ssuk &hellip; <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325262\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":16325263,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7,3,4,59,87,54],"tags":[382,379,20,360,381,380],"class_list":["post-16325262","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elet_es_tudomany","category-evolucio","category-gmo_vita","category-jarvany","category-neurobiologia","category-tudomany_tortenet","tag-dobzhansky","tag-ed_yong","tag-konyvajanlo","tag-konyvhet","tag-sam_kean","tag-sid_mukherjee"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325262","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16325262"}],"version-history":[{"count":22,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325262\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325294,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325262\/revisions\/16325294"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16325263"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16325262"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16325262"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16325262"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}