Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n
![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/RobbDunn_NaturalHistoryOfTheFuture_cover.jpg\")
Az \u00f6kol\u00f3gi\u00e1val \u00fagy gondoljuk, hogy mostans\u00e1g sokat tal\u00e1lkozunk, mert az \u00f6kol\u00f3gusok (is) felh\u00edvj\u00e1k \u00e1lland\u00f3an a figyelmet a v\u00e1ltoz\u00f3 kl\u00edma, a fajkihal\u00e1s \u00e9s az urbaniz\u00e1ci\u00f3 probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra. De igaz\u00e1b\u00f3l nagyon kev\u00e9s jut el a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez abb\u00f3l az \u00f6kol\u00f3giai tud\u00e1sb\u00f3l, amit felhalmoztunk. Ennek az egyik oka, hogy az \u00f6kol\u00f3gia t\u00f6rv\u00e9nyei b\u00e1r m\u0171vel\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zismertek, de nem intuit\u00edvak \u00e9s nagyon nehezen figyelhet\u0151ek meg. A fizika iskol\u00e1ban megismert t\u00f6rv\u00e9nyei ezzel szemben intuit\u00edvabbak, de legal\u00e1bbis megfigyelhet\u0151ek. Az \u00f6kol\u00f3gia (biol\u00f3gia) t\u00f6rv\u00e9nyei viszont ugyanolyan hasznosak, mint a fizika t\u00f6rv\u00e9nyei: seg\u00edtenek meg\u00e9rteni a vil\u00e1got \u00e9s megj\u00f3solni, hogy merre tart egy rendszer. Ez a rendszer a F\u00f6ld\u00fcnk bioszf\u00e9r\u00e1ja \u00e9s a k\u00e9rd\u00e9s, hogy milyen lesz a j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n\n\n\n
A c\u00edm, ami magyar ford\u00edt\u00e1sban nagyj\u00e1b\u00f3l a \u201eJ\u00f6v\u0151 term\u00e9szetrajza<\/em>\u201d lehetne, arra utal, hogy a j\u00f6v\u0151ben a jelenleg megszokotthoz k\u00e9pest m\u00e1sfajta term\u00e9szetre kell felk\u00e9sz\u00fcln\u00fcnk. P\u00e9ld\u00e1ul foglalkoznunk kell a v\u00e1rosokkal, mint term\u00e9szettel. Vagy a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezettel is, ami azzal fenyeget, hogy a tr\u00f3pusi k\u00f3rokoz\u00f3k eljutnak a m\u00e9rs\u00e9kelt \u00e9g\u00f6vre, a termesztett n\u00f6v\u00e9nyeinket egyre t\u00f6bb betegs\u00e9gt\u0151l \u00e9s k\u00e1rtev\u0151t\u0151l kell v\u00e9deni, a mindenf\u00e9le gyom-, bakt\u00e9rium-, gomba-, rovar\u00edrt\u00f3 szerek ellen pedig egyre t\u00f6bb immunis \u00e9l\u0151l\u00e9ny lesz.<\/p>\n\n\n\n Rob Dunn \u00f6kol\u00f3gus \u00e9s tudom\u00e1nyos \u00edr\u00f3. Mindkett\u0151 \u00e9rz\u0151dik a k\u00f6nyv\u00f6n<\/a>. Egyr\u00e9szr\u0151l otthon van abban, amir\u0151l \u00edr. Ez nem mindig jellemz\u0151 a tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3kra. A k\u00f6nyv olvasm\u00e1nyos, j\u00f3l olvashat\u00f3. Van benne n\u00e9h\u00e1ny olyan ir\u00e1nyv\u00e1lt\u00e1s, ami csak oldalakkal k\u00e9s\u0151bb lesz tiszta, hogy mi\u00e9rt is t\u00f6rt\u00e9nik, de ez a k\u00f6nyvet v\u00e9gigolvasva nem gond. Van egy \u00edve a t\u00f6rt\u00e9netnek, amit felvet a bevezet\u0151ben \u00e9s a konkl\u00fazi\u00f3ban megism\u00e9tel, keretbe foglalva az eg\u00e9szet.<\/p>\n\n\n\n Nem egy \u201ejaj minden rossz \u00e9s m\u00e9g rosszabb lesz\u201d ki\u00e1ltv\u00e1ny, pedig ez is kiolvashat\u00f3 bel\u0151le. Az \u00f6kol\u00f3gusok \u2013 sajnos \u2013 ritk\u00e1n tudnak valami pozit\u00edvr\u00f3l besz\u00e1molni. De ez a k\u00f6nyv pr\u00f3b\u00e1l ezen t\u00falmenni. Ezt m\u00e1r hallottuk. \u0150 arra v\u00e1llalkozik, hogy elmagyar\u00e1zza mi a tudom\u00e1ny a m\u00f6g\u00f6tt, hogy az \u00f6kol\u00f3gusok olyan bor\u00fal\u00e1t\u00f3ak. Mi\u00e9rt gond, hogy kihalnak a fajok? Mi\u00e9rt probl\u00e9ma, hogy \u00e9lelmez\u00e9s\u00fcnk p\u00e1r fajon m\u00falik? Mi\u00e9rt gond, ha a term\u00e9szetes \u00e9l\u0151helyek nincsenek \u00f6sszek\u00f6tve, de a v\u00e1rosi \u00e9l\u0151helyek ann\u00e1l ink\u00e1bb? Mi\u00e9rt lesz egyre t\u00f6bb k\u00f3rokoz\u00f3nk? Ezekre \u00e9s sokkal t\u00f6bb mindenre v\u00e1laszt kaphat az olvas\u00f3.<\/p>\n\n\n\n Michael Shellenberger: Apokalipszis soha – A kl\u00edmakatasztr\u00f3fa elmarad?<\/strong> (Gingko Kiad\u00f3, 2021)<\/p>\n\n\n\n Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n Michael Shellenberger PR szakember \u00e9s fiatal kor\u00e1ban kl\u00edmaaktivista volt. Jelenleg az \u00edr\u00e1son k\u00edv\u00fcl politik\u00e1val foglalkozik. A k\u00f6nyv<\/a> \u00edgy nem \u00f6kol\u00f3gia vagy kl\u00edmatudom\u00e1ny, hanem k\u00f6zgazdas\u00e1gtan, technol\u00f3gia- \u00e9s politikat\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv\u00f6n k\u00e9t f\u0151 gondolat vonul v\u00e9gig: (1) a szeg\u00e9nyebb r\u00e9g\u00f3knak is lehet\u0151v\u00e9 kell tenni a fejl\u0151d\u00e9st, mert a n\u00e9lk\u00fcl egy sokkal k\u00f6rnyezetrombol\u00f3bb szinten ragadnak meg. Teh\u00e1t amilyen lemond\u00e1sokat, \u00e9ltm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1st igenis elv\u00e1rhatunk a fejlett vil\u00e1gban, azt ne akarjuk r\u00f6gt\u00f6n r\u00e1er\u0151ltetni a fejl\u0151d\u0151 vil\u00e1gra. (2) Energiafelhaszn\u00e1l\u00e1sban a nagyobb energias\u0171r\u0171s\u00e9g\u0171 m\u0171k\u00f6d\u00e9s fel\u00e9 kell elmozdulni. Ez azt jelenti, hogy a sz\u00e9n j\u00f3, ha a fat\u00fczel\u00e9st v\u00e1ltja ki, de nem j\u00f3 f\u00f6ldg\u00e1z helyett. \u00c9s a legfontosabb: az atomenergia tiszta, sok \u00e1ll rendelkez\u00e9sre \u00e9s lecser\u00e9lhet\u0151ek \u00e1ltala a fosszilis er\u0151m\u0171vek. A meg\u00fajul\u00f3k, mint sz\u00e9l \u00e9s a napelem nem j\u00e1rhat\u00f3 \u00fat (ezt am\u00fagy kezdj\u00fck bel\u00e1tni).<\/p>\n\n\n\n Nem \u00e1ll\u00edtom, hogy mindennel egyet\u00e9rtek. Azt sem, hogy minden oldal\u00e1t k\u00f6rbej\u00e1rta volna egy-egy probl\u00e9m\u00e1nak. Viszont biztosan alaposabb \u00e9s k\u00f6r\u00fcltekint\u0151bb azokn\u00e1l, akik a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1got egy-egy t\u00e9m\u00e1ra akarj\u00e1k felf\u0171zni. Nem a h\u00fas a probl\u00e9ma \u00f6nmag\u00e1ban. Nem a m\u0171anyag a probl\u00e9ma \u00f6nmag\u00e1ban. Nem a fast fashion a probl\u00e9ma \u00f6nmag\u00e1ban. Mind r\u00e9sze a probl\u00e9m\u00e1nak. De a legnagyobb probl\u00e9m\u00e1nk a szeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s az irdatlan vagyoni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Aj\u00e1nlom azoknak, akik a term\u00e9szettudom\u00e1nyon t\u00fali r\u00e9sz\u00e9vel is szeretn\u00e9nek megismerkedni az el\u0151tt\u00fcnk \u00e1ll\u00f3 \u00e9vtizedek kih\u00edv\u00e1sainak.<\/p>\n\n\n\n Sigrid Bratlie & Hallvard Kvale: A j\u00f6v\u0151 embere \u2013 A biotechnol\u00f3giai forradalom \u2013 \u00e9s annak hozad\u00e9ka az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra<\/strong> (Typotex, 2022)<\/p>\n\n\n\n Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6nyv<\/a> er\u0151ss\u00e9ge, hogy nem ragad le a hurr\u00e1optimizmusn\u00e1l, hogy akkor mostant\u00f3l mindent kijav\u00edtunk \u00e9s az \u00f6r\u00f6k\u00e9let m\u00e1r csak p\u00e1r \u00e9vnyi kutat\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se. A technol\u00f3gi\u00e1k neh\u00e9zs\u00e9geit \u00e9s \u00e1r\u00e1t is megadja. Illetve nem rejti v\u00e9ka al\u00e1 nemtud\u00e1sunkat is. Meg tudjuk mondani egy ember \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak szekvenci\u00e1j\u00e1t, m\u00e9g mindenf\u00e9le val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9geket is adhatunk arra, hogy milyen betegs\u00e9gei lehetnek. De jobb vagy rosszabb lesz ett\u0151l az \u00e9lete? Szeretn\u00e9l szorongani eg\u00e9sz \u00e9letedben egy betegs\u00e9g lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l? Vagy jobb, ha felk\u00e9sz\u00fclsz r\u00e1, esetleg valami megel\u0151z\u0151 ter\u00e1pi\u00e1t vagy \u00e9ltm\u00f3dv\u00e1ltoz\u00e1st eszk\u00f6z\u00f6lve? Erre most m\u00e9g nincs j\u00f3 v\u00e1lasz.<\/p>\n\n\n\n Az az \u00e9rz\u00e9sem, hogy aki teheti \u00edr egy k\u00f6nyvek a g\u00e9nszerkeszt\u00e9sr\u0151l, annak etik\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s elmereng a genetikailag t\u00f6k\u00e9letesre csiszolt emberek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9n. Ezt most nagyon divatos \u00e9s nagyon megy. A legnagyobb r\u00e9sze persze m\u00e9g sci-fi, de a technol\u00f3gia rohamosan fejl\u0151dik \u00e9s most kell besz\u00e9ln\u00fcnk ezekr\u0151l a t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l, hogy ne legyen k\u00e9s\u0151, amikor a technol\u00f3gi\u00e1k teljesen be\u00e9rnek.<\/p>\n\n\n\n Peter Godfrey-Smith: Metazoa – Animal Minds and the Birth of Consciousness<\/strong><\/p>\n\n\n\n Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n De m\u00edg el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv\u00e9ben kifejezetten csak az oktopuszok agy\u00e1ba\/elm\u00e9j\u00e9be pr\u00f3b\u00e1l „belel\u00e1tni”, ez a m\u0171ve<\/a> sokkal komplexebb, \u00e9s a szivacsokt\u00f3l az \u00edzeltl\u00e1b\u00faakan (\u00e9s puhatest\u0171eken) kereszt\u00fcl a halakig \u00e9s v\u00e9g\u00fcl az emberig pr\u00f3b\u00e1lja meg\u00e9rteni, hogy mik\u00e9pp is j\u00f6hetett l\u00e9tre az agy, a tudat. Milyen kisebb \u00e9s nagyobb evol\u00faci\u00f3s l\u00e9p\u00e9sek voltak sz\u00fcks\u00e9gesek ahhoz, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 komplex idegrendszereket \u00e9s ezzel egy\u00fctt komplexebb viselked\u00e9si form\u00e1kat l\u00e9trehozz\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n Amit\u0151l k\u00fcl\u00f6nleges a k\u00f6nyv, hogy nem egyszer\u0171en az anat\u00f3miai komplexit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lja le\u00edrni (s\u0151t, legkev\u00e9sb\u00e9 azt), hanem a filoz\u00f3fus szerz\u0151 arra koncentr\u00e1l, hogy hogyan, az idegrendszer fejletts\u00e9g\u00e9nek milyen fok\u00e1n jelenhetnek meg azok a tulajdons\u00e1gok, amelyeket a szubjektivit\u00e1ssal<\/em> \u00e9s quali\u00e1val <\/em>(a val\u00f3s\u00e1g magunk \u00e1ltal val\u00f3 meg\u00e9l\u00e9s\u00e9vel), vagy az akt\u00edv cselekv\u00e9ssel (sajnos nem tudok j\u00f3\/jobb ford\u00edt\u00e1st az angol agency <\/em>kifejez\u00e9sre) t\u00e1rs\u00edtunk. Illetve mennyire lehet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9pe egy tizenk\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9keny feh\u00e9rj\u00e9t (opszint) haszn\u00e1l\u00f3 s\u00e1skar\u00e1knak, vagy a k\u00f6zponti agyd\u00fac mellett a karjaiban nyolc, valamekkora f\u00fcggetlens\u00e9get \u00e9lvez\u0151 „seg\u00e9daggyal” rendelkezik, mint nek\u00fcnk. \u00c9s ennek t\u00e1rgyal\u00e1sa sor\u00e1n a szerz\u0151 abba is bevezet, hogy milyen neurobiol\u00f3giai-filoz\u00f3fiai szempontb\u00f3l is fogas k\u00e9rd\u00e9seket vet fel p\u00e9ld\u00e1ul a has\u00edtott-agy szindr\u00f3m\u00e1kban szenved\u0151k<\/a> esete.<\/p>\n\n\n\n Richard Lewontin: The Triple Helix<\/strong><\/p>\n\n\n\n Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n Neh\u00e9z nem t\u00falz\u00e1sokba esnem, mert ugyan b\u00e1r k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl tiszt\u00e1ban voltam azzal, hogy ki Lewontin \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul a The Apportionment of Human Diversity<\/a><\/em> c\u00edm\u0171 cikk\u00e9t\/essz\u00e9j\u00e9t legal\u00e1bb annyira fontos m\u0171nek tartom a neo-eugenikai mozgalmak \u00e1ltudom\u00e1nyoss\u00e1g\u00e1nak leleplez\u00e9s\u00e9ben, mint Stephen Jay Gould The Mismeasure of Man<\/em><\/a> k\u00f6nyv\u00e9t, ennek a kis essz\u00e9 gy\u0171jtem\u00e9nynek a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1sa, pontoss\u00e1ga \u00e9s nem sz\u0171n\u0151 aktualit\u00e1sa eg\u00e9szen megd\u00f6bbent\u0151 volt.<\/p>\n\n\n\n P\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r b\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizeddel nagyon egy\u00e9rtelm\u0171en \u00edr arr\u00f3l, hogy a „g\u00e9n – k\u00f6rnyezet” vit\u00e1ban mennyire alul\u00e9rt\u00e9kelt szerepe van a fejl\u0151d\u00e9si programnak, b\u0151ven megel\u0151zve ezzel a t\u00e9ma ma tal\u00e1n legismertebb apostol\u00e1t, az \u00edr Kevin Mitchell-t (2019-ben aj\u00e1nlottam<\/a> az \u0151 Innate<\/em> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t is). Vagy arr\u00f3l, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek nem csak folyamatosan alkalmazkodnak a k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z, de puszta l\u00e9t\u00fckkel, mozg\u00e1sukkal, metabolizmusukkal, folyamatosan alak\u00edtj\u00e1k is azt, ez\u00e1ltal tulajdonk\u00e9ppen lehetetlenn\u00e9 is t\u00e9ve, hogy t\u00f6k\u00e9letesen alkalmazkodni tudjanak hozz\u00e1. <\/p>\n\n\n\n Nem a legk\u00f6nnyebb olvasm\u00e1ny, laikusoknak csak nagyon felt\u00e9telesen aj\u00e1nlan\u00e1m, viszont minden biol\u00f3gus koll\u00e9g\u00e1nak ann\u00e1l melegebben.<\/p>\n\n\n\n Lewis Wolpert: Why Can’t a Woman Be More Like a Man<\/strong><\/p>\n\n\n\n Nyugd\u00edjas \u00e9veiben sz\u00e1mos k\u00f6nyvet \u00edrt, amelyek k\u00f6z\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul sokan kifejezetten fontosnak tartj\u00e1k<\/a> a saj\u00e1t depresszi\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyeit feldolgoz\u00f3 Malignant Sadness<\/em>-t. Ennek megfelel\u0151en nagyon k\u00edv\u00e1ncsi voltam, hogy mit is \u00edr<\/a> a biol\u00f3giai \u00e9s t\u00e1rsadalmi nemek evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l. B\u00e1rcsak ne lettem volna. Tal\u00e1n nem fair egy nagyon leh\u00faz\u00f3s kritik\u00e1t \u00edrni egy t\u00e9nyleg nagy \u00e9s fontos ember m\u0171v\u00e9r\u0151l, de az igazs\u00e1g, hogy ez a sz\u0171k t\u00edz \u00e9ve \u00edr\u00f3dott k\u00f6nyvecske abszol\u00fat nem m\u00e9lt\u00f3 Wolpert \u00e9letm\u0171v\u00e9hez. <\/p>\n\n\n\n Egy szomor\u00fa, helyenk\u00e9nt unalmas k\u00f6zhelygy\u0171jtem\u00e9nyt vesz\u00fcnk a kez\u00fcnkbe, amelyben kor\u00e1bban elfogadottnak tartott, de mostanra az\u00e9rt m\u00e1r b\u0151ven meghaladott elgondol\u00e1sokat kezel t\u00e9nyk\u00e9nt a szerz\u0151, mint, hogy a fi\u00fak \u00e9s l\u00e1nyok sz\u00edn-, vagy j\u00e1t\u00e9k-preferenci\u00e1ja velesz\u00fcletett adotts\u00e1g. <\/p>\n\n\n\n Ahhoz, hogy err\u0151l az egy\u00e9bk\u00e9nt sem k\u00f6nny\u0171 t\u00e9m\u00e1r\u00f3l a k\u00f6zbesz\u00e9d valamennyire is norm\u00e1lis mederben zajl\u00f3djon, fontos lenne, hogy ne meghaladott sztereot\u00edpi\u00e1kra, hanem aktu\u00e1lis eredm\u00e9nyekre t\u00e1maszkodjunk. \u00cdgy akiket ez a t\u00e9ma \u00e9rdekel, azoknak tov\u00e1bbra is ink\u00e1bb aj\u00e1nlom Angela Saini Inferior<\/em>, illetve Cordelia Fine Testosterone Rex <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyveit, amelyeket 2018-as k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3nkban<\/a> m\u00e1r el\u0151hoztunk. <\/p>\n\n\n\n Poczai P\u00e9ter: Heredity Before Mendel<\/strong><\/p>\n\n\n\n Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n A l\u00e9nyeg, hogy Gregor Mendel nem a semmib\u0151l \u00e9rkez\u0151 zseni volt, hanem az akkor m\u00e1r \u00e9vtizedes m\u00faltra visszatekint\u0151 brnoi \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s-iskola egyik „di\u00e1kja”. Mendel \u00e9s mentora, Cyril Napp ap\u00e1t pedig abb\u00f3l annak a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1sm\u00f3dnak lettek maguk is a tov\u00e1bbviv\u0151i, amelyek a morva „Manchesterben” a Christian Carl Andr\u00e9<\/a> k\u00f6r\u00fcl szervez\u0151d\u0151 Morva Mez\u0151gazdas\u00e1gi \u00e9s Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l (MAS), illetve annak r\u00e9szek\u00e9nt a Festetics Imr\u00e9t<\/a> is soraiban tud\u00f3 Juhteny\u00e9szt\u00e9st T\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u0151 T\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l (vagy r\u00f6viden Juhos T\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l) n\u0151ttek ki.<\/p>\n\n\n\n Akit igaz\u00e1n \u00e9rdekel a genetika t\u00f6rt\u00e9nete, hogy mik\u00e9pp gondolkoztak \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9sr\u0151l, amikor m\u00e1r tudt\u00e1k, hogy van, de nem \u00e9rtett\u00e9k mik\u00e9pp m\u0171k\u00f6dik, annak ez egy k\u00f6telez\u0151 k\u00f6nyv.<\/p>\n\n\n\n Hannah Fry, Adam Rutherford: Rutherford & Fry’s Complete Guide to Absolutely Everything (Abridged)<\/strong><\/p>\n\n\n\n Varga M\u00e1t\u00e9<\/p>\n\n\n\n Ez a k\u00f6nyv<\/a> ennek megfelel\u0151en szint\u00e9n legink\u00e1bb a „csapong\u00f3” jelz\u0151vel \u00edrhat\u00f3 le, ahol a B\u00e1bel K\u00f6nyvt\u00e1rt\u00f3l<\/a>, a n\u00e9gydimenzi\u00f3s g\u00f6mb\u00f6n kereszt\u00fcl eg\u00e9szen addig az egzotikus k\u00e9rd\u00e9sig, hogy mi\u00e9rt ut\u00e1lj\u00e1k sokan a sp\u00e1rg\u00e1t, rengeteg dolog ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fcl. <\/p>\n\n\n\n (Az eg\u00e9sz koncepci\u00f3 helyenk\u00e9nt engem egy r\u00e9gi-r\u00e9gi k\u00f6nyvre eml\u00e9keztet, amit m\u00e9g kisgyerekk\u00e9nt nagysz\u00fcleim polc\u00e1n fedeztem fel; ez volt Kili\u00e1n Zolt\u00e1n b\u00e1csi sokat tud\u00f3 k\u00f6nyve<\/a><\/em>, de a hasonl\u00f3s\u00e1g itt az\u00e9rt ez ink\u00e1bb csak m\u0171faji adotts\u00e1g lehet.) <\/p>\n\n\n\n El\u0151z\u0151 \u00e9vek k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3i: 2021<\/a> | 2020<\/a> | 2019<\/a> | 2018<\/a> | 2017<\/a> | 2016<\/a> | 2015<\/a> | 2014 \u2013 I.<\/a> \u00e9s II.<\/a> | 2013<\/a> <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Rendszeres, \u00e9ves k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3s posztunk kicsit megk\u00e9sett kiad\u00e1sa. Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/MSchellenberger_ApokalipszisSoha_cover.jpeg\")
A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte lev\u0151 probl\u00e9mak\u00f6r megold\u00e1sa \u00e9ppen el\u00e9g vit\u00e1t gener\u00e1l. B\u00e1r maga a jelens\u00e9get a kutat\u00f3k els\u00f6pr\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra evidens, a megold\u00e1si javaslatokban b\u0151ven van elt\u00e9r\u00e9s. A c\u00edmmel ellent\u00e9tben a k\u00f6nyv nem arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy nincs gond, hanem arr\u00f3l, hogy a kl\u00edmakatasztr\u00f3f\u00e1t hirdet\u0151k \u00e9s a megold\u00e1saik mi\u00e9rt k\u00e1rt\u00e9konyak.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/BratlieKvale_Jo\u0308vo\u030bEmbere_cover.jpeg\")
A norv\u00e9g szerz\u0151k \u00e1ttekintik azokat a felfedez\u00e9seket, amelyek az elm\u00falt id\u0151szakban jelent\u0151sen felforgatt\u00e1k a biol\u00f3giai ismereteinket, egyben felcsillantj\u00e1k a lehet\u0151s\u00e9get, hogy mindenf\u00e9le betegs\u00e9geink egy r\u00e9sz\u00e9t gy\u00f3gy\u00edtsuk. A k\u00f6nyv a sz\u00fclet\u00e9st\u0151l kezdve vezet v\u00e9gig az emberi \u00e9lten, eg\u00e9szen az \u00f6reged\u00e9sig. K\u00f6zben megmutatja, hogy mely r\u00e9szeken van vagy lesz lehet\u0151s\u00e9g beavatkozni. A beavatkoz\u00e1s lehet j\u00f3 is, \u00e9s lehet mor\u00e1lisan megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151. P\u00e9ld\u00e1ul a mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s seg\u00edt sz\u00fcl\u0151v\u00e9 v\u00e1lni olyan p\u00e1roknak, akiknek m\u00e1shogy nem lehet gyermeke. De mi van azzal, hogy el\u0151re meg szeretn\u00e9nk hat\u00e1rozni a gyerek nem\u00e9t? Azaz a technol\u00f3gi\u00e1nak nemcsak biol\u00f3giai vet\u00fcletei vannak, de etikai \u00e9s szociol\u00f3giai is.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/GodfreySmith-Metazoa_cover.jpeg\")
Godfrey-Smith ausztr\u00e1l filoz\u00f3fus \u00e9s nem mellesleg lelkes k\u00f6nny\u0171b\u00fav\u00e1r, ami mind kor\u00e1bbi k\u00f6nyve (Other minds), mind annak aktu\u00e1lis logikus folytat\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00f6zponti fontoss\u00e1g\u00fa, hiszen a k\u00f6nyv(ek) elbesz\u00e9l\u00e9si \u00edve is saj\u00e1t b\u00fav\u00e1r\u00e9lm\u00e9nyeib\u0151l indul ki.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/Lewontin_TripleHelix_cover.jpeg\")
A nemr\u00e9g elhunyt szerz\u0151<\/a> b\u0151 k\u00e9t \u00e9vtizeddel \u00edrta ezt a n\u00e9gy r\u00f6vidke fejezetb\u0151l \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9t \u00e9s nekem is egy 2001-es kiad\u00e1s<\/a> ker\u00fclt egy antikv\u00e1riumban a kezembe. Az egyes fejezetek eredetileg a mil\u00e1n\u00f3i el\u0151ad\u00e1ssorozat\u00e1nak \u00e1tirataik\u00e9nt sz\u00fclettek, kisebb kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sekkel.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/Wolpert-WhyCantaWomanBeMoreLikeaMan_cover-scaled.jpeg\")
A szint\u00e9n nemr\u00e9g elhunyt Wolpert<\/a> a modern fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3gia egyik legnagyobb alakja volt, akinek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz t\u00f6bb ikonikus fogalom (pl. a morfog\u00e9nek hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak \u00fan. „francia z\u00e1szl\u00f3” elm\u00e9lete) <\/a>\u00e9s k\u00eds\u00e9rlet f\u0171z\u0151dik, a tudom\u00e1nyter\u00fclet egyik legfontosabb tank\u00f6nyve \u00e9s \u0151 volt tal\u00e1n az egyik utols\u00f3 tud\u00f3s, akire amolyan polihisztork\u00e9nt szoktat tekinteni. <\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/Poczai-HeredityBeforeMendel_cover.jpeg\")
Ezzel az aj\u00e1nl\u00f3val lesz tal\u00e1n most a legk\u00f6nyebb dolgom, hiszen a szerz\u0151vel nemr\u00e9g besz\u00e9lgett\u00fcnk a Mendel200 \u00e9vfordul\u00f3 aprop\u00f3j\u00e1n<\/a> hosszabban is a k\u00f6nyvben<\/a> feldolgozott t\u00e9m\u00e1r\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2022\/10\/RutherfordFry_Everything_cover.jpeg\")
V\u00e9g\u00fcl pedig valami k\u00f6nnyedebb dolog is legyen: Adam Rutherford k\u00f6nyveir\u0151l m\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is<\/a> sz\u00f3 esett<\/a> (\u00e9s most pont nem f\u00e9rt m\u00e1r az idei aj\u00e1nl\u00f3ba bele a leg\u00fajabb Control <\/em>c. k\u00f6nyve<\/a>), de ezek \u00edr\u00e1sa mellett a matematikus Hannah Fry t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r hossz\u00fa \u00e9vek \u00f3ta vezetik a BBC4-en<\/a> a The Curious Cases of Rutherford & Fry <\/em>c\u00edm\u0171 ismeretterjeszt\u0151 r\u00e1di\u00f3sorozatot, ahol t\u00e9nyleg mindenf\u00e9le k\u00f6nnyed t\u00e9ma ter\u00edt\u00e9kre ker\u00fcl: hogyan csomagol be egy aj\u00e1nd\u00e9kot egy matematikus, vagy mi\u00e9rt is annyira k\u00fcl\u00f6nleges a v\u00edz.<\/p>\n\n\n\n
\n\n\n\n