{"id":16325196,"date":"2022-05-07T11:51:59","date_gmt":"2022-05-07T11:51:59","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325196"},"modified":"2022-05-07T11:52:00","modified_gmt":"2022-05-07T11:52:00","slug":"mire-jo-a-gmo-39-a-nitrogenkotes","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325196","title":{"rendered":"Mire j\u00f3 a GMO? 39. A nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9s"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

A mez\u0151gazdas\u00e1gban sokszor a legels\u0151, a n\u00f6veked\u00e9st korl\u00e1toz\u00f3 elem a nitrog\u00e9n. Ami els\u0151re paradoxonnak t\u0171nhet, hiszen a leveg\u0151ben gyakorlatilag korl\u00e1tlan mennyis\u00e9gben megtal\u00e1lhat\u00f3, azonban a n\u00f6v\u00e9nyek k\u00e9ptelenek megk\u00f6tni a l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9nt, azt csak vegy\u00fcleteiben vehetik f\u00f6l a talajb\u00f3l. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a nitrog\u00e9nben gazdag, tr\u00e1gyak\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3 anyagok kiv\u00e9teles becsben \u00e1lltak a tizennyolcadik sz\u00e1zadban. Annak idej\u00e9n amikor Justus von Liebig felfedezte, hogy a talajba kevert guan\u00f3 (madarak felhalmoz\u00f3dott \u00fcr\u00fcl\u00e9ke) l\u00e9nyegesen n\u00f6veli a term\u00e9s\u00e1tlagot, az eg\u00e9sz vil\u00e1g megmozdult. 1856 -ban az USA k\u00fcl\u00f6n t\u00f6rv\u00e9nyt hozott arra, hogy b\u00e1rmilyen lakatlan \u2033guan\u00f3 szigetet\u2033 azonnal birtokba vehet \u00e9s a flott\u00e1ja az eg\u00e9sz Csendes-\u00d3ce\u00e1nt \u00e1tf\u00e9s\u00fclte ezek ut\u00e1n a kor\u00e1bban \u00e9rt\u00e9ktelennek tartott tengeri szikl\u00e1k ut\u00e1n kutatva. 1865 -ben Spanyolorsz\u00e1g igazi h\u00e1bor\u00fat v\u00edvott Peruval, Chil\u00e9vel, Ecuadorral \u00e9s Bol\u00edvi\u00e1val a Chincha szigetek\u00e9rt, p\u00e1r kop\u00e1r, lakatlan szikl\u00e1\u00e9rt, amiknek egyetlen kincse az ott f\u00e9szkel\u0151 madarak \u00e9vezredek alatt felhalmoz\u00f3dott \u00fcr\u00fcl\u00e9ke az ekkori Peru bev\u00e9teleinek kerek 60% -\u00e1t<\/a> adta.<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

A guan\u00f3, a feh\u00e9r arany n\u00e9pszer\u0171s\u00e9g\u00e9t azonban der\u00e9kba t\u00f6rte egy Fritz Haber nev\u0171 n\u00e9met kutat\u00f3, aki kidolgozott egy elj\u00e1r\u00e1st, amivel 1909 -ben laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a leveg\u0151 nitrog\u00e9nj\u00e9b\u0151l amm\u00f3ni\u00e1t \u00e1ll\u00edtott el\u0151. Ezt az elj\u00e1r\u00e1st Carl Bosch 1913 -ban m\u00e1r ipari m\u00e9retekben is alkalmazhat\u00f3v\u00e1 tette, nem t\u00falz\u00e1s ha azt \u00e1ll\u00edtjuk, hogy \u0151k ketten tal\u00e1lt\u00e1k ki a modern vil\u00e1got, nem v\u00e9letlen\u00fcl kaptak \u00e9rte Nobel-d\u00edjat. A Haber-Bosch elj\u00e1r\u00e1ssal ugyanis magas nyom\u00e1son, magas h\u0151m\u00e9rs\u00e9kleten, megfelel\u0151 kataliz\u00e1tor jelenl\u00e9t\u00e9ben a l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9nhez hidrog\u00e9ng\u00e1zt adva, amm\u00f3nia \u00e1ll\u00edthat\u00f3 el\u0151, amib\u0151l nitr\u00e1tvegy\u00fcletek k\u00e9sz\u00edthet\u0151ek, amik m\u00e1r m\u0171tr\u00e1gyak\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3ak. A folyamathoz sz\u00fcks\u00e9ges hidrog\u00e9nt f\u00f6ldg\u00e1zb\u00f3l nyerik. A folyamat energiaig\u00e9nyes, az eg\u00e9sz emberis\u00e9g \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1jt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 1-2% -\u00e1t adja a Haber-Bosch<\/a> elj\u00e1r\u00e1s. A jelent\u0151s\u00e9ge azonban tagadhatatlan, a mez\u0151gazdas\u00e1gban a term\u00e9s\u00e1tlag fel\u00e9t adja a hozz\u00e1adott m\u0171tr\u00e1gya, e n\u00e9lk\u00fcl egyszer\u0171en nem l\u00e9tezne a modern vil\u00e1g, f\u0151leg nem ekkora emberi n\u00e9pess\u00e9g.<\/p>\n\n\n\n

A tr\u00e1gya geopolitikai fontoss\u00e1ga ezzel mit sem cs\u00f6kkent. Mivel a gy\u00e1rt\u00e1s energiaig\u00e9nyes \u00e9s f\u00f6ldg\u00e1zt haszn\u00e1l nyersanyagk\u00e9nt, \u00e9ppen \u00e9l\u0151ben l\u00e1thatjuk, hogy az Orosz-Ukr\u00e1n h\u00e1bor\u00fa, k\u00e9t viszonylag kis gazdas\u00e1gi s\u00faly\u00fa orsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt hogyan kelt zavarokat az eg\u00e9sz vil\u00e1g \u00e9lelmiszerell\u00e1t\u00e1s\u00e1ban. Ugyan nem t\u00fal olvasott h\u00edrek, de a f\u00f6ldg\u00e1z \u00e1r\u00e1nak a dr\u00e1mai emelked\u00e9se miatt nem csak Magyarorsz\u00e1gon<\/a>, de Eur\u00f3pa-szerte<\/a> le\u00e1ll\u00edtott\u00e1k<\/a> a m\u0171tr\u00e1gyagy\u00e1rakat<\/a>. S\u0151t, l\u00e1that\u00f3an sz\u00e1z\u00f6tven \u00e9v alatt mit sem cs\u00f6kkent a nitrog\u00e9nvegy\u00fcletek fontoss\u00e1ga, a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9sekor Oroszorsz\u00e1g le\u00e1ll\u00edtotta a m\u0171tr\u00e1gyaexportot<\/a>. A f\u00f6ldg\u00e1z ugyan nem annyira ritka, k\u00fcl\u00f6nleges er\u0151forr\u00e1s, mint a guan\u00f3, de m\u00e9g mindig alapvet\u0151en meghat\u00e1rozza az \u00e9let\u00fcnket. M\u00e1r \u0151sz \u00f3ta komoly \u00e9lelmiszerv\u00e1ls\u00e1gra figyelmeztetnek<\/a> a szak\u00e9rt\u0151k a m\u0171tr\u00e1gyahi\u00e1ny miatt, de term\u00e9szetesen ez senkit sem \u00e9rdekel egyel\u0151re.<\/p>\n\n\n\n

A m\u0171tr\u00e1gy\u00e1k haszn\u00e1lat\u00e1nak m\u00e1sik h\u00e1tr\u00e1nya, hogy ak\u00e1rmilyen gondosan adagolj\u00e1k is, valamennyi mindig megmarad, amit nem vesznek f\u00f6l a n\u00f6v\u00e9nyek, ez \u00e1ltal\u00e1ban nitrog\u00e9n-oxidd\u00e1 alakul, ami kifejezetten k\u00e1ros \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1z, az emberis\u00e9g kibocs\u00e1jt\u00e1s\u00e1nak a 6% -\u00e9rt felel\u0151s. Vagyis a feladat adott: cs\u00f6kkenteni kellene a m\u0171tr\u00e1gyaf\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00fcnket, de a jelenlegi rendszerben nem l\u00e1that\u00f3, hogyan lehetne kiv\u00e1ltani a m\u0171tr\u00e1gy\u00e1kat.<\/p>\n\n\n\n

Ugyan l\u00e9tezik biol\u00f3giai nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9s is, egyes bakt\u00e9riumok a pillang\u00f3svir\u00e1g\u00faak gy\u00f6k\u00e9rg\u00fcm\u0151iben \u00e9lve a gazd\u00e1val szimbi\u00f3zisban l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9nb\u0151l k\u00e9sz\u00edtenek a n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra hasznos\u00edthat\u00f3 vegy\u00fcleteket. Mivel ezt bakt\u00e9riumok v\u00e9gzik, \u00edgy eleve napenergi\u00e1val m\u0171k\u00f6dik, nem kell hozz\u00e1 f\u00f6ldg\u00e1z sem, r\u00e1ad\u00e1sul mivel ez egy szigor\u00faan szab\u00e1lyozott egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s, \u00edgy nem termel kezelhetetlen f\u00f6l\u00f6s mennyis\u00e9gben nitrog\u00e9nvegy\u00fcleteket, vagyis megoldan\u00e1 a Haber-Bosch elj\u00e1r\u00e1s energiaig\u00e9ny\u00e9t, az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00fa g\u00e1zkibocs\u00e1jt\u00e1st \u00e9s a geopolitikai fesz\u00fclts\u00e9gek sem \u00e9rinten\u00e9nek, ha a haszonn\u00f6v\u00e9nyek gy\u00f6k\u00e9rg\u00fcm\u0151iben \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumok k\u00f6tn\u00e9nek nitrog\u00e9nt helyett\u00fcnk. Ez a mez\u0151gazdas\u00e1g Szent Gr\u00e1lja, nagyon r\u00e9gen keresik m\u00e1r a m\u00f3dj\u00e1t, hogyan lehetne mondjuk a kukoric\u00e1n gy\u00f6k\u00e9rg\u00fcm\u0151ket l\u00e9trehozni, de sajnos a megold\u00e1s sokkal bonyolultabb ann\u00e1l, mint els\u0151re t\u0171nik, \u00e9ppen mivel ez egy szigor\u00faan szab\u00e1lyozott egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 neh\u00e9zs\u00e9g \u00e9ppen ebb\u0151l ad\u00f3dik: ismertek nitrog\u00e9nk\u00f6t\u0151 talajlak\u00f3 bakt\u00e9riumok, azonban mivel a nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9s roppant energiaig\u00e9nyes feladat, ha a k\u00f6rnyezet\u00fckben nitrog\u00e9nvegy\u00fcletek tal\u00e1lhat\u00f3ak, lekapcsolj\u00e1k ezt a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcket, felhagynak a nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9ssel. A mai cikk\u00fcnk szerz\u0151i \u00e9ppen ezen akartak seg\u00edteni.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

El\u0151sz\u00f6r kerestek egy talajlak\u00f3, nitrog\u00e9nk\u00f6t\u0151 bakt\u00e9riumot, ami eleve a kukorica gy\u00f6k\u00e9rzet\u00e9ben \u00e9lt. Ez a m\u00e1r ismert Klebsiella variicola<\/em> nev\u0171 bakt\u00e9rium \u00e1ltaluk a k\u00f6lt\u0151i 137 -esnek elnevezett t\u00f6rzse. Ennek a bakt\u00e9riumnak le\u00edrt\u00e1k m\u00e1r k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzseit, amik a gy\u00f6k\u00e9r fel\u00fclet\u00e9n \u00e9ltek, \u00e1m olyanok is amik a n\u00f6v\u00e9nyi sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00e9 is bek\u00f6lt\u00f6znek, a sz\u00e1zharminchetes azonban csak a gy\u00f6k\u00e9r fel\u00fclet\u00e9n szaporodott el. Ezek ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt a munka cselesebb r\u00e9sze. Ebben a Kv137 -es bakt\u00e9riumt\u00f6rzsben k\u00e9t r\u00f6vid genomi szakaszt kicser\u00e9ltek, \u00edgy kikapcsolhatatlann\u00e1 tett\u00e9k a bakt\u00e9rium nitrog\u00e9nk\u00f6t\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ezt nevezt\u00e9k el Kv137-1036 -nak, m\u00edg ellen\u0151rz\u00e9sk\u00e9ppen egy m\u00e1sik t\u00f6rzset is l\u00e9trehoztak, amiben ugyanezen mut\u00e1ci\u00f3k mellett egy hosszabb genomi szakasz kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1val bekapcsolhatatlann\u00e1 tett\u00e9k a nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9st, ez lett a Kv137-3738 t\u00f6rzs. El\u0151sz\u00f6r a laborat\u00f3riumban pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ki a term\u00e9k\u00fcket, a h\u00e1rom bakt\u00e9riumt\u00f6rzs nitrog\u00e9nk\u00f6t\u00e9s\u00e9t egy szok\u00e1sos m\u00e9r\u00e9si m\u00f3dszerrel tett\u00e9k l\u00e1that\u00f3v\u00e1 (acetil\u00e9n reduk\u00e1l\u00f3 essz\u00e9), amin sz\u00e9pen l\u00e1tszik, hogy a bal sz\u00e9ls\u0151, talajb\u00f3l gy\u0171jt\u00f6tt t\u00f6rzs amm\u00f3nia hi\u00e1ny\u00e1ban nitrog\u00e9nt k\u00f6t (1. \u00e1bra bal oldala), m\u00edg amm\u00f3nia jelenl\u00e9t\u00e9ben nem (1. \u00e1bra jobb oldala). \u00c1m a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 Kv137-1036 t\u00f6rzs valamivel t\u00f6bb nitrog\u00e9nt k\u00f6t amm\u00f3nia hi\u00e1ny\u00e1ban, \u00e1m amm\u00f3nia jelenl\u00e9t\u00e9ben is folytatja ezt a m\u0171k\u00f6d\u00e9st. A kontrollk\u00e9nt haszn\u00e1lt harmadik t\u00f6rzs pedig egy\u00e1ltal\u00e1n nem k\u00f6t nitrog\u00e9nt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

Ezek ut\u00e1n megm\u00e9rt\u00e9k, mennyi amm\u00f3ni\u00e1t juttatnak a k\u00f6rnyezet\u00fckbe ezek a bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek. Mint a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3, a m\u00f3dos\u00edtott bakt\u00e9riumt\u00f6rzs v\u00e1laszt ki amm\u00f3ni\u00e1t, a m\u00e1sik kett\u0151 nem. Ezek alapj\u00e1n ez sokkal alkalmasabb mez\u0151gazdas\u00e1gi n\u00f6v\u00e9nyek tr\u00e1gy\u00e1z\u00e1s\u00e1ra, mint a vadonban tal\u00e1lt bakt\u00e9rium. Ez l\u00e1that\u00f3 a m\u00e1sodik \u00e1br\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A kifejlesztett bakt\u00e9riumt\u00f6rzsb\u0151l egy fagyasztva sz\u00e1r\u00edtott term\u00e9ket k\u00e9sz\u00edtettek, \u00edgy pork\u00e9nt forgalmazhat\u00f3, sokkal tov\u00e1bb el\u00e1ll, el\u00e9g a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld\u00f6n feloldani t\u00e1ptalajban. A m\u00e9r\u00e9sek szerint a port harminck\u00e9t h\u00e9tig szobah\u0151n t\u00e1rolva is m\u00e9g haszn\u00e1lhat\u00f3 mennyis\u00e9g\u0171 \u00e9l\u0151 bakt\u00e9riumsejtet tartalmaz, \u00edgy alkalmazhat\u00f3 \u00fczemi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj bakt\u00e9riumot a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ld\u00f6n is kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k, 2019-2020 -ban az USA ter\u00fclet\u00e9n harmincnyolc gazdas\u00e1gban tr\u00e1gy\u00e1zt\u00e1k ezzel a vet\u00e9st, kontrollk\u00e9nt a szok\u00e1sos m\u00f3don kezelt t\u00e1bl\u00e1kat haszn\u00e1ltak. \u00cdgy k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl h\u00e1rom sz\u00e1zal\u00e9kos term\u00e9s\u00e1tlag-n\u00f6veked\u00e9s tapasztaltak. Ami \u00f6nmag\u00e1ban szerintem nagyon h\u00fclye k\u00eds\u00e9rlettervez\u00e9s, ugyanis az anyagok \u00e9s m\u00f3dszerek fejezetben kifejtik, hogy a kontrollk\u00e9nt haszn\u00e1lt \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti t\u00e1bl\u00e1kon is ugyan\u00fagy a szok\u00e1sos mennyis\u00e9g\u0171 nitrog\u00e9nm\u0171tr\u00e1gy\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k. Ami ugye \u00e9ppen az a mennyis\u00e9g\u0171 nitrog\u00e9n, ami mellett a nitrog\u00e9nhi\u00e1ny m\u00e1r nem korl\u00e1tozza a n\u00f6v\u00e9nyek n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. \u00cdgy pont az nem l\u00e1tszik ezekb\u0151l az adatokb\u00f3l, hogy cs\u00f6kkenten\u00e9 a m\u0171tr\u00e1gyafelhaszn\u00e1l\u00e1st ez a technol\u00f3gia, mivel eleve el\u00e9g nitrog\u00e9nt sz\u00f3rtak ki a f\u00f6ldekre. Ha \u00e9n terveztem volna a vizsg\u00e1latot, \u00e9n a szok\u00e1sos mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171tr\u00e1gy\u00e1val kezelt t\u00e1bl\u00e1k mell\u00e9 t\u00f6bb k\u00eds\u00e9rleti sz\u00e1nt\u00e1st terveztem volna, egyre cs\u00f6kken\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 m\u0171tr\u00e1gyakezel\u00e9sekkel, hogy l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegy\u00e9k, mennyivel lehet ezzel a bakt\u00e9riummal nitrog\u00e9nnel ell\u00e1tni a term\u00e9nyeket, mennyi m\u0171tr\u00e1gya sp\u00f3rolhat\u00f3 meg vele.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s a munk\u00e1val kicsit messzebbre vezet: a hamarosan \u00e9letbe l\u00e9p\u0151 szab\u00e1lyoz\u00e1s szerint ez a bakt\u00e9rium nem sz\u00e1m\u00edt GMO -nak az US\u00c1 -ban<\/a>, hamarosan korl\u00e1tlanul haszn\u00e1lhatj\u00e1k majd az ottani farmerek. Az EU -ban viszont tov\u00e1bbra is GMO -nak min\u0151s\u00fcl, sz\u00e1nd\u00e9k sincs a szab\u00e1lyoz\u00e1s m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, az itteni parasztok bel\u00e1that\u00f3 id\u0151n bel\u00fcl nem fognak m\u0171tr\u00e1gya helyett Kv137-1036 bakt\u00e9riumport sz\u00f3rni a f\u00f6ldj\u00fckre. Ez bizony egy \u00fajabb k\u00f6rnyezetbar\u00e1t technol\u00f3gia, amit eleve betiltottunk, tiszt\u00e1n ideol\u00f3giai okokb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Wen, A., Havens, K. L., Bloch, S. E., Shah, N., Higgins, D. A., Davis-Richardson, A. G., … & Temme, K. (2021). Enabling Biological Nitrogen Fixation for Cereal Crops in Fertilized Fields. ACS Synthetic Biology<\/em>, 10<\/em>(12), 3264-3277.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A mez\u0151gazdas\u00e1gban sokszor a legels\u0151, a n\u00f6veked\u00e9st korl\u00e1toz\u00f3 elem a nitrog\u00e9n. Ami els\u0151re paradoxonnak t\u0171nhet, hiszen a leveg\u0151ben gyakorlatilag korl\u00e1tlan mennyis\u00e9gben megtal\u00e1lhat\u00f3, azonban a n\u00f6v\u00e9nyek k\u00e9ptelenek megk\u00f6tni a l\u00e9gk\u00f6ri nitrog\u00e9nt, azt csak vegy\u00fcleteiben vehetik f\u00f6l a talajb\u00f3l. Ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-16325196","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized"],"aioseo_notices":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325196","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16325196"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325196\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325200,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325196\/revisions\/16325200"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16325196"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16325196"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16325196"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}