{"id":16325182,"date":"2022-02-02T18:43:36","date_gmt":"2022-02-02T18:43:36","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325182"},"modified":"2022-02-02T18:43:38","modified_gmt":"2022-02-02T18:43:38","slug":"mikortol-jelent-meg-a-nyugati-muveltsegben-a-post-truth-gondolkodas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325182","title":{"rendered":"Mikort\u00f3l jelent meg a nyugati m\u0171velts\u00e9gben a post-truth gondolkod\u00e1s?"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

K\u00f6zhelysz\u00e1mba megy, hogy a nyugati m\u0171velts\u00e9g alapja a tudom\u00e1ny. Nem is nagyon k\u00e9telkedik benne senki, hogy a jelenlegi \u00e9let\u00fcnk minden mozzanata valamilyen \u00e9sz\u00e9rveken alapul\u00f3 folyamat term\u00e9ke. De hogyan viszonyulunk mi magunk a saj\u00e1t m\u0171velts\u00e9g\u00fcnkh\u00f6z? Val\u00f3ban a m\u00falt sz\u00e1zad emberei a tudom\u00e1ny \u00e9s a technika haszn\u00e1lat\u00e1val teremtett\u00e9k meg a mai j\u00f3l\u00e9t\u00fcnk alapjait, de mi magunk tov\u00e1bbvissz\u00fck -e ezt a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st? Folytatjuk -e a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st, ami ilyen l\u00e1tv\u00e1nyos sikerre vezette a nagyap\u00e1inkat? Rengeteget besz\u00e9l\u00fcnk arr\u00f3l, hogy a post-truth korszakban az \u00e9sz\u00e9rvek helyett az emberek \u00e9rz\u00e9sei az egyetlen l\u00e9nyeges szempont, de ez vajon csak olyan szok\u00e1sos nyavalyg\u00e1s (=egy szem\u00e9lyes \u00e9rz\u00e9s), vagy val\u00f3ban a k\u00f6zbesz\u00e9d elt\u00e1volodik a t\u00e9nyekt\u0151l \u00e9s az \u00e9rzelmek vil\u00e1g\u00e1ba menek\u00fcl\u00fcnk a val\u00f3s\u00e1g el\u0151l? Egy\u00e1ltal\u00e1n hogyan lehetne ezt vizsg\u00e1lni?<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

Scheffer \u00e9s munkat\u00e1rsainak az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n megjelent k\u00f6zlem\u00e9nye erre tesz k\u00eds\u00e9rletet. Mivel nem nagyon \u00e1llnak rendelkez\u00e9s\u00fcnkre r\u00e9gebbi korokb\u00f3l ilyesmiket elemz\u0151 m\u00e9lyrehat\u00f3 vizsg\u00e1latok, az egykori emberek r\u00f6gz\u00edtett gondoltaira t\u00e1maszkodtak. Alapvet\u0151en felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy az emberi gondolatok megjelennek az \u00edr\u00e1sos k\u00f6zl\u00e9sekben is, vagyis azt vetj\u00fck pap\u00edrra, ami a fej\u00fcnkben tal\u00e1lhat\u00f3, egy k\u00f6nyv nyelvezet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk az alkot\u00f3 gondolkod\u00e1sm\u00f3dj\u00e1ra. A Google nGram<\/a> szolg\u00e1ltat\u00e1s\u00e1val elemezt\u00e9k a c\u00e9g \u00e1ltal elektronikus \u00faton r\u00f6gz\u00edtett \u00e9s feldolgozott sz\u00e9d\u00fcletes mennyis\u00e9g\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben egyes szavak gyakoris\u00e1g\u00e1t, \u00edgy k\u00e9pet kaphattak arr\u00f3l, hogyan gondolkodtak \u00e1ltal\u00e1ban az emberek k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ve. Eg\u00e9szen pontosan az 1850 \u00e9s 2019 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakra sz\u0171k\u00edtett\u00e9k a keres\u00e9seket. Az angol \u00e9s a spanyol nyelv \u00f6tezer leggyakoribb szav\u00e1nak a m\u00faltbeli gyakoris\u00e1g\u00e1t elemezt\u00e9k ezzel a m\u00f3dszerrel, k\u00fcl\u00f6n kezelve a sz\u00e9pirodalmat \u00e9s a nem-irodalmi m\u0171veket.<\/p>\n\n\n\n

A vizsg\u00e1lt szavakat k\u00e9t nagy csoportra<\/a> osztott\u00e1k, az els\u0151 a hittel-\u00e9rz\u00e9kekkel kapcsolatos szavak: szellem, elk\u00e9pzelni, b\u00f6lcsess\u00e9g, b\u00f6lcs, gyan\u00fa, elme, \u00f6szt\u00f6n, hinni, gondolni, b\u00edzni, hit, igazs\u00e1g, igaz, hit, k\u00e9tely, rem\u00e9ny, \u00e9let, l\u00e9lek, menny, \u00f6r\u00f6kk\u00e9val\u00f3, haland\u00f3, szent, isten, im\u00e1dkozni, rejt\u00e9ly, \u00e9rz\u00e9k, \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s, tapint\u00e1s, puha, kem\u00e9ny, hideg, meleg, szagol, b\u00fcd\u00f6s, \u00edzlelni, \u00e9des, keser\u0171, hallani, hang, csend, hangos, l\u00e1tni, n\u00e9zni, pillantani, f\u00e9ny, s\u00f6t\u00e9t, vil\u00e1gos.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik csoportba ker\u00fcltek a tudom\u00e1nnyal \u00e9s a m\u00e9r\u00e9sekkel kapcsolatos szavak: tudom\u00e1ny, technol\u00f3gia, tudom\u00e1nyos, k\u00e9mia, vegyszer, fizika, orvosl\u00e1s, bizonytalans\u00e1g, modell, m\u00f3dszertan, m\u00f3dszer, t\u00e9ny, adat, felt\u00e9telez\u00e9s, statisztika, matematika, elemz\u00e9s, k\u00f6vetkeztet\u00e9s, ism\u00e9tl\u00e9s, hat\u00e1r, eredm\u00e9ny, eld\u00f6nteni, \u00e1tadni, elfogadni, rendszer, m\u00e9ret, egys\u00e9g, nyom\u00e1s, ter\u00fclet, s\u0171r\u0171s\u00e9g, sz\u00e1zal\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n

Innent\u0151l pedig egyszer\u0171en \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, hogy az egyes csoportokba tartoz\u00f3 szavak milyen gyakoris\u00e1ggal szerepelnek az egyes nyelveken \u00edrott k\u00f6nyvekben. Minden esetben Z-score -t haszn\u00e1ltak, vagyis azt fejezt\u00e9k ki, hogy a sz\u00f3 teljes id\u0151t\u00e1von m\u00e9rt \u00e1tlagos gyakoris\u00e1gt\u00f3l mennyire t\u00e9rt el az egyes \u00e9vben az adott sz\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1nak a gyakoris\u00e1ga. Ez l\u00e1that\u00f3 az els\u0151 \u00e1br\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny nagyobb nyelven. A d\u00f6bbenetes k\u00f6vetkeztet\u00e9s ebb\u0151l \u00e9ppen az, amit am\u00fagy is sejt, aki a k\u00f6zbesz\u00e9det figyeli: A hittel-\u00e9rz\u00e9kel\u00e9ssel kapcsolatos szavak a nyolcsz\u00e1zas \u00e9vekben kimentek ugyan a divatb\u00f3l, de a k\u00e9tezres \u00e9vekben robban\u00e1sszer\u0171en megn\u0151tt a gyakoris\u00e1guk, m\u00edg a tudom\u00e1nnyal-m\u00e9r\u00e9ssel kapcsolatos szavak gyakoris\u00e1ga \u00fctemesen n\u0151tt a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek fordul\u00f3pontj\u00e1ig, majd zuhanni kezdett.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e1br\u00e1n egy finomabb elemz\u00e9s l\u00e1that\u00f3, az angol \u00e9s a spanyol nyelvre. Az egyes sorok a forr\u00e1sokat mutatj\u00e1k, az angol k\u00f6nyveket (English all), a spanyol k\u00f6nyveket (Spanish), az angol sz\u00e9pirodalmat (English fiction) \u00e9s az angol nem-sz\u00e9pirodalmat (English nonfiction). A m\u00e1sodik oszlopban a szavak \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00e9t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k: nyilv\u00e1n l\u00e9teznek a nyelvben negat\u00edv t\u00f6ltet\u0171 szavak (p\u00e9ld\u00e1ul: er\u0151szak, k\u00ednz\u00e1s, terrorizmus) \u00e9s pozit\u00edv t\u00f6ltet\u0171 kifejez\u00e9sek (p\u00e9ld\u00e1ul: nyaral\u00e1s, \u00f6r\u00f6m, szabad). Ezek gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k a B, F, J, N \u00e1br\u00e1kon. Meglep\u0151 m\u00f3don el\u00e9g jellemz\u0151 g\u00f6rb\u00e9ket kaptak, amik azt mutatj\u00e1k, hogy az angolbt \u00e9s a spanyolbt is a nyolcsz\u00e1zas \u00e9vekben a pozit\u00edv t\u00f6ltet\u0171 szavak nagyobb gyakoris\u00e1ga jellemezte, majd a huszadik sz\u00e1zad nagy r\u00e9sz\u00e9n ezek megritkultak, az \u00edrott k\u00f6nyvek negat\u00edvabb nyelvezetet kezdtek haszn\u00e1lni, majd a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l meredeken fel\u00edveltek a pozit\u00edv ir\u00e1nyba. Egyre kellemesebb \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 k\u00f6nyveket alkotunk a nyolcvanas \u00e9vek \u00f3ta.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

A felvetett k\u00e9rd\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l azonban a leg\u00e9rdekesebb a k\u00e9t utols\u00f3 oszlop. A bal oldaliban (C, G, K, O) az intu\u00edci\u00f3val kapcsolatos szavak gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, a jobb oldaliban (D, H, L, P) pedig az \u00e9szszer\u0171s\u00e9ggel kapcsolatosakat. \u00c9s bizony, ha az angol nyelv\u0171 k\u00f6nyvek hiteles lenyomat\u00e1t adj\u00e1k a k\u00f6zgondolkod\u00e1snak, akkor az \u00e9szszer\u0171s\u00e9g cs\u00facspontj\u00e1t m\u00e1r negyven \u00e9ve elhagytuk \u00e9s \u00e9ppen robogunk lefel\u00e9 a lejt\u0151n, cs\u00f6kken a tudom\u00e1nnyal, m\u00e9r\u00e9sekkel kapcsolatos szavak gyakoris\u00e1ga. Ellenben rohamosan n\u0151 a hittel, spiritualit\u00e1ssal, \u00e9rz\u00e9kekkel, meg\u00e9rz\u00e9sekkel kapcsolatos szavak\u00e9. Vagyis valamikor a nagysz\u00fcleink idej\u00e9ben elhagytuk az akkor m\u00e1r sz\u00e1z \u00e9ve k\u00f6vetett utat \u00e9s a t\u00e9nyek, adatok helyett fejest ugrottunk a hitbe, meg\u00e9rz\u00e9sekbe.<\/p>\n\n\n\n

\u00c9s hogyha most azon gondolkodn\u00e1nk, hogy persze, h\u00e1t egyre t\u00f6bb a szabadon\u00e9bred\u0151k csoport \u00e9s ez torz\u00edtja a k\u00e9pet, rossz h\u00edrrel szolg\u00e1lhatok. Ugyanezt az elemz\u00e9st elv\u00e9gezve csak a New York Times \u00fajs\u00e1g sz\u00f6veg\u00e9n, ugyanazt l\u00e1tjuk, mint az \u00f6sszes angol nyelv\u0171 sz\u00f6vegben: ebben az egyetlen \u00fajs\u00e1gban is csak a nyolcvanas \u00e9vekig tartott az \u00e9rtelemmel kapcsolatos szavak gyakoris\u00e1g\u00e1nak a n\u00f6veked\u00e9se, ut\u00e1na ugyan\u00fagy megritkultak ott is. V\u00e9lhet\u0151en nem arr\u00f3l van sz\u00f3, ami k\u00e9nyelmes magyar\u00e1zatnak t\u0171nik, hogy \u2033szaporodnak a h\u00fcly\u00e9k\u2033, hanem bizony ez egyfajta \u00f6sszt\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1s. Egyre kevesebbet \u00e9rdekelnek a t\u00e9nyek, de egyre jobb \u00e9rz\u00e9seket kelt\u00fcnk magunkban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Term\u00e9szetesen szeretj\u00fck mindezt az internetnek \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3knak tulajdon\u00edtani, de l\u00e1that\u00f3, hogy ezek m\u00e9g h\u00edrb\u0151l sem l\u00e9teztek, amikor m\u00e1r cs\u00f6kkenni kezdett a t\u00e9nyszer\u0171 vil\u00e1gl\u00e1t\u00e1ssal kapcsolatos szavak gyakoris\u00e1ga. B\u00e1r felt\u0171n\u0151, hogy a pozit\u00edv \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 szavak a Facebook elterjed\u00e9s\u00e9vel p\u00e1rhuzamosan szaporodtak el k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen.<\/p>\n\n\n\n

Ezek alapj\u00e1n az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n b\u00e1r a post-truth v\u00e1ltoz\u00e1st napjainkban kezdj\u00fck a b\u0151r\u00fcnk\u00f6n \u00e9rzeni igaz\u00e1n, val\u00f3j\u00e1ban negyven \u00e9ve kezd\u0151d\u00f6tt. Akkor kezdett cs\u00f6kkenni a t\u00e9nyalap\u00fa vil\u00e1gk\u00e9pre jellemz\u0151 szavak gyakoris\u00e1ga.<\/p>\n\n\n\n

Scheffer, M., van de Leemput, I., Weinans, E., & Bollen, J. (2021). The rise and fall of rationality in language. Proceedings of the National Academy of Sciences<\/em>, 118<\/em>(51).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

K\u00f6zhelysz\u00e1mba megy, hogy a nyugati m\u0171velts\u00e9g alapja a tudom\u00e1ny. Nem is nagyon k\u00e9telkedik benne senki, hogy a jelenlegi \u00e9let\u00fcnk minden mozzanata valamilyen \u00e9sz\u00e9rveken alapul\u00f3 folyamat term\u00e9ke. De hogyan viszonyulunk mi magunk a saj\u00e1t m\u0171velts\u00e9g\u00fcnkh\u00f6z? Val\u00f3ban a m\u00falt sz\u00e1zad emberei a … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325182"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16325182"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325182\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16325187,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16325182\/revisions\/16325187"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16325182"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16325182"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16325182"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}