{"id":16325082,"date":"2021-09-01T06:59:35","date_gmt":"2021-09-01T06:59:35","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325082"},"modified":"2021-09-01T08:06:37","modified_gmt":"2021-09-01T08:06:37","slug":"konyvhet-2021","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16325082","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t – 2021"},"content":{"rendered":"\n
\"\"<\/a><\/figure>\n\n\n\n

A tavalyi hi\u00e1tus ut\u00e1n az id\u00e9n val\u00f3ban megrendez\u00e9sre ker\u00fcl az \u00dcnnepi K\u00f6nyvh\u00e9t<\/a> (m\u00e9g ha kis k\u00e9s\u00e9ssel is). Mi pedig, szok\u00e1sunkhoz h\u00edven erre az alkalommal egy k\u00fcl\u00f6n k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3 poszttal k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk, ami annyiban k\u00fcl\u00f6nleges, hogy el\u0151sz\u00f6r aj\u00e1nlunk olyan k\u00f6nyvet, amelynek a szerz\u0151je egyben a blog (egykori \u00e9s esetei) szerz\u0151je is. L\u00e1ssuk h\u00e1t, mit olvastak r\u00e9gi \u00e9s \u00faj szerz\u0151ink az elm\u00falt \u00e9vben, amit aj\u00e1nlan\u00e1nak is a blog l\u00e1togat\u00f3inak. <\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n

Dominic Streatfeild: Kokain<\/h2>\n\n\n\n

Babiczky \u00c1kos<\/p>\n\n\n\n

\""\" B\u00e1r a k\u00f6nyv<\/a> nem a legfrissebb darab, m\u00e9gis aj\u00e1nlom mindenkinek, aki szereti az olyan dokumentarista k\u00f6nyveket, amiben egy viszonylag sz\u0171k t\u00e9m\u00e1t j\u00e1rnak k\u00f6r\u00fcl hihetetlen r\u00e9szletess\u00e9ggel. Az\u00f3ta persze sz\u00e1mos m\u0171 sz\u00fcletett a t\u00e9m\u00e1ban, de szerintem tov\u00e1bbra is ez a legalaposabb \u00e9s legsz\u00e9lesk\u00f6r\u0171bb az \u00f6sszes k\u00f6z\u00fcl. Streatfeild – brit \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, aki f\u0151leg katonai \u00e9s biztons\u00e1gpolitikai t\u00e9m\u00e1kra szakosodott – eredetileg csak egy hosszabb cikket akart \u00edrni a kokainr\u00f3l, \u00e1m saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint annyira r\u00e1kattant a t\u00e9m\u00e1ra, hogy nem b\u00edrta visszafogni mag\u00e1t. \u00cdgy sz\u00fcletett ez a massz\u00edv m\u0171, amiben t\u00e9nyleg mindenr\u0151l r\u00e9szletesen sz\u00f3 esik, amit a kokainr\u00f3l tudni \u00e9rdemes – \u00e9s lehets\u00e9ges. A k\u00f6nyv els\u0151 fel\u00e9ben ink\u00e1bb a biol\u00f3giai, orvosi \u00e9s orvost\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9m\u00e1k domin\u00e1lnak, m\u00edg a m\u00e1sodik fele szinte kiz\u00e1r\u00f3lag a latin-amerikai drogkartellek hihetetlen r\u00e9szletes \u00e9s v\u00e9res t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mes\u00e9li el. Sz\u00f3ba ker\u00fclnek az ink\u00e1k \u00e9s D\u00e9l-Amerika \u0151si kokafogyaszt\u00f3i, az els\u0151 eur\u00f3pai orvosok \u00e9s gy\u00f3gyszer\u00e9szek, akik praxisukban \u00e9s szabadidej\u00fckben is r\u00e1cs\u00fasztak a kokainra (k\u00f6zt\u00fck Sigmund Freud), \u00e9s term\u00e9szetesen el\u00e9g nagy szerep jut Pablo Escobarnak is. Ugyan szigor\u00faan v\u00e9ve nem egy term\u00e9szettudom\u00e1nyos k\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, de lehet, hogy ez a t\u00e9ma meg\u00e9rdemli, hogy teljes komplexit\u00e1s\u00e1ban olvassunk r\u00f3la.<\/p>\n\n\n\n

Cs\u00e1nyi Vilmos: \u00cdme, az ember<\/h2>\n\n\n\n

Babiczky \u00c1kos<\/p>\n\n\n\n

\"\"Cs\u00e1nyi Vilmost tal\u00e1n senkinek nem kell bemutatni, tal\u00e1n az egyik legn\u00e9pszer\u0171bb hazai tud\u00f3s, aki rendszeresen jelentet meg ismeretterjeszt\u0151 \u00edr\u00e1sokat is. Az \u00cdme, az ember<\/em><\/a> nem a legismertebb m\u0171ve, de sz\u00e1momra m\u00e9gis hatalmas \u00e9lm\u00e9nyt jelentett az elolvas\u00e1sa. A k\u00f6nyv nem kisebb c\u00e9lt t\u0171z ki maga el\u00e9, mint az emberi \u00e9let gyakorlatilag minden aspektus\u00e1nak k\u00f6r\u00fclj\u00e1r\u00e1sa a hum\u00e1netol\u00f3gus szem\u00e9vel. Sz\u00f3 esik t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekr\u0151l, p\u00e1rkapcsolatokr\u00f3l, vall\u00e1sr\u00f3l, nemzetekr\u0151l \u00e9s orsz\u00e1gokr\u00f3l, h\u00e1bor\u00fakr\u00f3l, a feminizmusr\u00f3l \u00e9s a ki\u00e9g\u00e9sr\u0151l. A k\u00f6nyv jelleg\u00e9t tekintve nagyon hasonl\u00edt az elm\u00falt \u00e9vek egyik nagy sikerk\u00f6nyv\u00e9hez, Yuval Noah Harari Sapiens<\/em><\/a>\u00e9hez, azonban ann\u00e1l sokkal term\u00e9szettudom\u00e1nyosabb szeml\u00e9lettel k\u00f6zel\u00edti meg szinte ugyanazt a t\u00e9m\u00e1t – ami nekem m\u00e9g jobban is tetszett. A k\u00f6nyv sz\u00e1momra az\u00e9rt volt nagy \u00e9lm\u00e9ny, mert rengeteg “necces” t\u00e9m\u00e1t is felvetett, ezekhez b\u00e1tran hozz\u00e1ny\u00falt, de mindig k\u00f6vetkezetesen ragaszkodott a tudom\u00e1nyos \u00e1ll\u00e1sponthoz. Ez\u00e9rt szinte garant\u00e1lt, hogy mindenki tal\u00e1l majd benne olyat r\u00e9szt, aminek az olvas\u00e1sa sor\u00e1n v\u00e9gig helyesl\u0151en \u00e9s el\u00e9gedetten b\u00f3logat majd, de biztos, hogy lesznek olyan r\u00e9szek is, amin szem\u00f6ld\u00f6kr\u00e1ncolva felh\u00e1borodik. A k\u00f6nyv nagyon j\u00f3l van meg\u00edrva – b\u00e1r nem egy tipikus strandolvasm\u00e1ny-, ez\u00e9rt nem kifejezetten f\u00e1raszt\u00f3 vagy megterhel\u0151 az olvas\u00e1sa. Viszont biztos, hogy mindenkiben hagy majd b\u0151ven gondolkodni val\u00f3t, \u00e9s lehet, hogy egy-egy fejezet ut\u00e1n, kicsit meg kell \u00e1llni, hogy az ember \u00e1tgondolja az olvasottakat.<\/p>\n\n\n\n

Szathm\u00e1ry E\u00f6rs (szerk): Kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s Magyarorsz\u00e1g<\/strong> (2020)<\/h2>\n\n\n\n

Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

\"\"A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s kifejez\u00e9ssel egyre t\u00f6bbet tal\u00e1lkozunk, ahogy egyre sz\u00e9l\u0151s\u00e9gesebb\u00e9 v\u00e1lik az id\u0151j\u00e1r\u00e1s, megd\u0151lnek a melegrekordok, erd\u0151t\u00fczek puszt\u00edtanak vil\u00e1gszerte, \u00e9s sz\u00e1radnak ki a foly\u00f3k \u00e9s tavak. Az \u00f6kol\u00f3giai \u2013 \u00e9s l\u00e1ssuk be civiliz\u00e1ci\u00f3s \u2013 katasztr\u00f3fa, ami fel\u00e9 haladunk megkapja a maga publicisztik\u00e1j\u00e1t, de minden egyes \u00fajabb k\u00f6nyv csak egy igen sz\u0171k r\u00e9szletre koncentr\u00e1l \u00e9s p\u00e9ld\u00e1i t\u00e1voli vid\u00e9kekr\u0151l sz\u00e1rmaznak. Minket persze az \u00e9rdekel, hogy milyen hat\u00e1ssal lesz Magyarorsz\u00e1gon a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s? Mi v\u00e1rhat\u00f3 itthon a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben \u00e9s mit tehet\u00fcnk?<\/p>\n\n\n\n

Ezekre a k\u00e9rd\u00e9sekre keresi a v\u00e1laszt a 2020 elej\u00e9n megjelent r\u00f6vid k\u00f6nyvecske<\/a>. Szathm\u00e1ry E\u00f6rs az \u00d6kol\u00f3giai Kutat\u00f3k\u00f6zpont akkori f\u0151igazgat\u00f3ja a magyar tudom\u00e1nyos \u00e9let legnagyobbjaib\u00f3l v\u00e1logatott szerz\u0151ket, hogy bemutass\u00e1k szakter\u00fclet\u00fck mit mond a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Ennek a k\u00f6nyvnek az er\u0151ss\u00e9ge, mondhatom k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy nem csak a kl\u00edmakutat\u00e1s \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia jelenik meg benne, hanem a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok (szociol\u00f3gia, jog, gazdas\u00e1g) is. Tudjuk, hogy baj van \u00e9s cselekedni kell. Err\u0151l \u00edrhatnak a kl\u00edmakutat\u00f3k \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gusok. \u00cdrniuk is kell, \u00e9s ennek megfelel\u0151en az \u00e9ghajlatr\u00f3l, vizeinkr\u0151l, k\u00f6rnyezet\u00fcnkr\u0151l \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal itthon is megjelen\u0151 \u00faj rag\u00e1lyos betegs\u00e9gekr\u0151l olvashatunk a k\u00f6nyv els\u0151 fel\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv m\u00e1sodik fele viszont azzal foglalkozik, hogy a cselekv\u00e9sre val\u00f3 felh\u00edv\u00e1s hogyan v\u00e1lhat tett\u00e9. Hogyan lehet a t\u00f6rv\u00e9nyek, a gazdas\u00e1gi \u00f6szt\u00f6nz\u0151k \u00e9s a t\u00e1rsadalmi ig\u00e9ny fel\u0151l kezelni a probl\u00e9m\u00e1t. Mert b\u00e1r a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sra \u00e9s annak \u00f6kol\u00f3giai k\u00f6vetkezm\u00e9nyeire a term\u00e9szettudom\u00e1ny mutat r\u00e1, az emberi t\u00e1rsadalomnak kell v\u00e1ltoznia. Ez a v\u00e1ltoz\u00e1s az ig\u00e9nyek ment\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nik. Ahogy az egyes embereknek szeretn\u00e9nek egy \u00e9lhet\u0151bb, fenntarthat\u00f3bb t\u00e1rsadalmat, \u00fagy reag\u00e1l erre a politikai \u00e9s a gazdas\u00e1gi \u00e9let szerepl\u0151i.<\/p>\n\n\n\n

Ad konkr\u00e9t megold\u00e1st a k\u00f6nyv? Nem. Tal\u00e1n olyan nem is l\u00e9tezik. B\u00e1r ezzel beleesek az egyik csapd\u00e1ba, amit az utols\u00f3 fejezet list\u00e1z: sok oka van annak, hogy lemondunk a cselekv\u00e9sr\u0151l \u00e9s t\u00e9tlen\u00fcl n\u00e9zz\u00fck az esem\u00e9nyeket. Az egyik ilyen ok a pesszimizmus. A pesszimizmusb\u00f3l is ki kell keveredni, az sem vezet el\u0151re. Meg kell tenn\u00fcnk minden t\u0151l\u00fcnk telhet\u0151t helyben. Nem szabad v\u00e1rnunk a megold\u00e1st m\u00e1shonnan, sem nem mutogathatunk m\u00e1sra, hogy \u0151 az ok, neki k\u00e9ne tennie valamit. Nek\u00fcnk kell tenni, itt \u00e9s most.<\/p>\n\n\n\n

Kun \u00c1d\u00e1m, Koz\u00e1k Eszter, Mokos Judit, R\u00f3zsa Lajos:<\/strong> Covid – olyan, mint az influenza, csak hal\u00e1losabb (2021)<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

\"\"A vil\u00e1g megismerhet\u0151 \u00e9s meg\u00e9rthet\u0151. Ha nem gondoln\u00e1nk \u00edgy, sem kutat\u00f3nak nem \u00e1lltunk volna (a vil\u00e1g megismer\u00e9se a c\u00e9lunk), sem nem foglalkozn\u00e1nk tudom\u00e1nyn\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9ssel \/ tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3val (m\u00e1sokkal val\u00f3 megismertet\u00e9se a vil\u00e1gnak). Most k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos ez a tev\u00e9kenys\u00e9g, mert ember legyen a laikus a talp\u00e1n, ha a fake news cunamiban megtal\u00e1lja a ritk\u00e1s val\u00f3s inform\u00e1ci\u00f3t. S\u0151t a val\u00f3s, hiteles forr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k sem mindig vannak \u00fagy t\u00e1lalva, hogy az k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 legyen. A tudom\u00e1nyos szakirodalom nyelvezete nem a laikusoknak val\u00f3, a bel\u0151l\u00fck \u00edrt h\u00edrek pedig kattint\u00e1svad\u00e1szok, \u00edgy pont a magyar\u00e1z\u00e1s v\u00e9sz el a \u201emind meghalunk\u201d \u00e9s a \u201ekar\u00e1csonyra v\u00e9ge lesz\u201d k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n\n\n\n

Akik a hagyom\u00e1nyos nyomtatott inform\u00e1ci\u00f3forr\u00e1sokat, azaz a k\u00f6nyveket kedvelik, azoknak b\u00e1tran aj\u00e1nlom k\u00f6nyv\u00fcnket<\/a>. Szerz\u0151t\u00e1rsaimmal nem a COVID-19 j\u00e1rv\u00e1nyr\u00f3l szerett\u00fcnk volna \u00edrni (a k\u00f6nyv bor\u00edt\u00f3j\u00e1n \u00e9ktelenked\u0151 felirattal szemben), hanem fel szeretn\u00e9nk v\u00e9rtezni az olvas\u00f3t azokkal az ismeretekkel, amelyek a h\u00edrek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 teszik. Kezdve olyan dolgokkal, hogy kit is nevezhet\u00fcnk szak\u00e9rt\u0151nek, hogyan m\u0171k\u00f6dik a tudom\u00e1nyos publik\u00e1l\u00e1s, mi az a statisztika vagy mi a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g egy v\u00edrus \u00e9s egy bakt\u00e9rium k\u00f6z\u00f6tt? Mi a DNS \u00e9s az RNS, \u00e9s mi\u00e9rt nem lep\u0151d\u00fcnk meg az \u00fajabb vari\u00e1nsok (mut\u00e1nsok) megjelen\u00e9s\u00e9n (s\u0151t azon lep\u0151dn\u00e9nk meg, ha nem lenn\u00e9nek)? Mit\u0151l j\u00f6hetnek l\u00e9tre hull\u00e1mok egy j\u00e1rv\u00e1ny sor\u00e1n, \u00e9s mi\u00e9rt akkor j\u00f3 egy j\u00e1rv\u00e1nymodell, ha nem k\u00f6vetkezik be, amit j\u00f3sol (spoiler: mert komolyan veszik a k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9t)? S\u0151t a 190 oldalba m\u00e9g az is belef\u00e9rt, hogy \u00edrjunk az immunrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00e9s az olt\u00e1sokr\u00f3l. Valamint elgondolkodjunk azon, hogy mi\u00e9rt is terjednek az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9selm\u00e9letek \u00e9s mi\u00e9rt olyan neh\u00e9z a kutat\u00f3k hangj\u00e1nak eljutni a laikusokhoz.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyv sz\u00f6veg\u00e9t laikusokon \u201etesztelt\u00fck\u201d \u00e9s addig finom\u00edtottuk, am\u00edg azt nem mondt\u00e1k: \u00e9rthet\u0151. Egyes r\u00e9szeket m\u00e9g viccesnek is tal\u00e1ltak.<\/p>\n\n\n\n

Varga Zolt\u00e1n, R\u00f3zsa Lajos, Papp L\u00e1szl\u00f3, Peregrovits L\u00e1szl\u00f3<\/strong>: Zootaxon\u00f3mia \u2013 Az \u00e1llatvil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9ge<\/strong> (2021)<\/h2>\n\n\n\n

Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

\"\"Az \u00e1llatvil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9t rendszertani szempontb\u00f3l bemutat\u00f3, igen vaskos k\u00f6nyv jelent meg id\u00e9n. Hasonl\u00f3 c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvvel tal\u00e1lkozhatott m\u00e1r a biol\u00f3gus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, az 1997-ben kiadott egyetemi jegyzet form\u00e1j\u00e1ban. Az\u00f3ta eltelt k\u00e9t \u00e9vtized \u00e9s bizony az \u00e9l\u0151vil\u00e1g rendszerez\u00e9se, bele\u00e9rtve az \u00e1llatok rendszerez\u00e9se is v\u00e1ltozott. Meg\u00e9rett az id\u0151 egy \u00faj kiad\u00e1sra<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

A kor\u00e1bbi jegyzet kiad\u00e1sakor is m\u00e1r pedzegett\u00e9k, de m\u00e1r teljesen elfogadott\u00e1 v\u00e1lt, hogy az \u0151ssz\u00e1j\u00faakat k\u00e9t nagy csoportra osztjuk: a csill\u00f3koszor\u00fas-l\u00e1rv\u00e1j\u00fa \u00e1llatok (Lophotrochozoa) \u00e9s a vedl\u0151 \u00e1llatok (Ecdysozoa). A k\u00f6zismert csoportok k\u00f6z\u00fcl az els\u0151be tartoznak a puhatest\u0171ek \u00e9s gy\u0171r\u0171sf\u00e9rgek, a m\u00e1sodikba az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak, fon\u00e1lf\u00e9rgek \u00e9s a medve\u00e1llatok.<\/p>\n\n\n\n

A legt\u00f6bb \u00e1llatt\u00f6rzsnek legfeljebb az oszt\u00e1lyai \u00e9s rendjei vannak megeml\u00edtve. A rovarok \u00e9s a gerincesek alt\u00f6rzsei viszont csal\u00e1d szintig vannak r\u00e9szletezve. A fajimertet\u00e9s azonban nem c\u00e9lja a k\u00f6nyvnek, b\u00e1r fajok, mint p\u00e9ld\u00e1k szerepelnek benne. Ink\u00e1bb egy sz\u00e9lesebb l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171, de t\u00e1volabbi r\u00e1tekint\u00e9st enged meg a k\u00f6nyv az \u00e1llatvil\u00e1gra. Az \u00e1llatrendszertan ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek aj\u00e1nlom a k\u00f6nyvet.<\/p>\n\n\n\n

A sokszerz\u0151s\u00e9gnek megvannak az el\u0151nyei \u00e9s a h\u00e1tr\u00e1nyai is. Az egyes csoportokat lehet\u0151leg azok hazai ismer\u0151i mutatj\u00e1k be, \u00edgy egyes \u00e1llatcsoportok bemutat\u00e1sa r\u00e9szletesebb, m\u00edg m\u00e1sok\u00e9 elnagyoltabb. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a kev\u00e9sb\u00e9 ismert \u201ef\u00e9regt\u00f6rzsek\u201d ismertet\u00e9se lett szerintem t\u00fal r\u00f6vid, sokszor rajz vagy k\u00e9p n\u00e9lk\u00fcli. Pedig pont ez az a r\u00e9sze az \u00e1llatvil\u00e1g sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9nek, amelyet m\u00e1shonnan nem ismerhet\u00fcnk meg.<\/p>\n\n\n\n

Amit m\u00e9g nagyon hi\u00e1nyoltam a k\u00f6nyvb\u0151l, az a kladogrammok, vagy legal\u00e1bbis a lesz\u00e1rmaz\u00e1si viszonyok \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. Egyes taxonokn\u00e1l van ilyen, de \u00e1tfog\u00f3, mondjuk t\u00f6rzs vagy oszt\u00e1ly szintig eljut\u00f3 t\u00f6rzsfa nincs. Pedig j\u00f3 rendszertan k\u00f6nyvh\u00f6z ill\u0151en a rendszerez\u00e9s alapelveivel, a t\u00f6rzsf\u00e1k jellemz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a nevez\u00e9ktannal kezd a k\u00f6nyv.<\/p>\n\n\n\n

Amikor azt \u00edrtam, hogy a k\u00f6nyv vaskos, akkor egy A4-esn\u00e9l nagyobb alak\u00fa, kem\u00e9nyk\u00f6t\u00e9ses 400+ oldalas k\u00f6nyvet k\u00e9pzeljen mindenki maga el\u00e9. Nem egyetemi tank\u00f6nyvnek \u00edr\u00f3dott, hanem szakk\u00f6nyvnek. Kevesen fogj\u00e1k nap, mint nap magukkal cipelni, pl\u00e1ne buszon vagy villamoson olvasni. De az iroda vagy otthon nyugalm\u00e1ban az egyszeri biol\u00f3gus a k\u00f6nyvet lapozgatva elm\u00e9lyedhet az \u00e1llatok sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

Peter Godfrey-Smith: Metazoa (2020)<\/h2>\n\n\n\n

N\u00e1dori Gergely<\/p>\n\n\n\n

\"\"Kev\u00e9s jobb dolog van, mint amikor valaki \u00f6ssze tudja kapcsolni a hobbij\u00e1t \u00e9s a munk\u00e1j\u00e1t. L\u00e1that\u00f3an ezt tette a filoz\u00f3fus Peter Godfrey-Smith is, aki nagyon szeret b\u00fav\u00e1rkodni. Els\u0151re t\u00e1voli l\u00f6v\u00e9snek t\u0171nik a tengerbiol\u00f3gia \u00e9s a filoz\u00f3fia \u00f6sszekapcsol\u00e1sa (l\u00e1sd m\u00e9g eml\u0151sprepar\u00e1tor-vitorl\u00e1s<\/a> t\u00e1bor), de \u0151 megoldotta. 2016-ban jelent meg az Other Minds c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve, amiben a polipok viselked\u00e9s\u00e9vel kapcsolatban \u00edr a tudatr\u00f3l, azt \u00e1ll\u00edtva, hogy a legk\u00f6zelebb egy idegen elme megismer\u00e9s\u00e9hez akkor juthatunk, ha a polipokat pr\u00f3b\u00e1ljuk meg\u00e9rteni. A k\u00f6nyvr\u0151l hosszabban \u00edrt a 444<\/a> is, de sz\u00e1momra n\u00e9mik\u00e9pp csal\u00f3d\u00e1st okozott. T\u00fals\u00e1gosan keveredett benne a b\u00fav\u00e1rnapl\u00f3 (Kittenberger a tengerben) \u00e9s a metafizika \u00e9s hi\u00e1nyzott a nagy megfejt\u00e9s bel\u0151le. Nem tudtuk meg, hogy milyen polipnak lenni (persze azt sem tudjuk, hogy milyen denev\u00e9rnek lenni<\/a>, pedig az m\u00e9giscsak k\u00f6zelebbi rokon) \u00e9s az sem leplez\u0151d\u00f6tt le, hogy akkor mi is a tudat.<\/p>\n\n\n\n

\u00daj k\u00f6nyve sokkal ambici\u00f3zusabb, a polipoknak is csak egy fejezet jut benne, c\u00edme Metazoa<\/a> \u00e9s a tudat evol\u00faci\u00f3s eredet\u00e9nek nyom\u00e1ba ered benne. Godfrey-Smith bevallottan materialista \u00e9s redukcionista, nem gondolja, hogy a tudat valamilyen a biol\u00f3gi\u00e1n t\u00fali, csak metafizikusan magyar\u00e1zhat\u00f3 dolog lenne, szerinte ha meg akarjuk \u00e9rteni, akkor az evol\u00faci\u00f3ban \u00e9rdemes k\u00f6r\u00fcln\u00e9zn\u00fcnk. Ennek megfelel\u0151en egy nagyon alapos \u00e1ttekint\u00e9st kapunk az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az \u00e1llatok (a metazoa csoport) fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re. A t\u00f6rt\u00e9net jobb\u00e1ra ismer\u0151s, az eukari\u00f3t\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9t\u0151l a soksejt\u0171s\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1ig, de a filoz\u00f3fus n\u00e9z\u0151pontj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szinte \u00fajk\u00e9nt tekinthet\u00fcnk r\u00e1. Mit jelentett az izmok megjelen\u00e9se \u00e9s az \u00f6sszehangol\u00e1suk k\u00e9nyszere a tudat kialakul\u00e1s\u00e1a szempontj\u00e1b\u00f3l? Vajon a bels\u0151 vagy a k\u00fcls\u0151 vil\u00e1g \u00e9rzet\u00e9nek megjelen\u00e9se a fontosabb ebben a folyamatban? Lehet-e tudatos egy \u00e9rzet, amihez nem t\u00e1rsul \u00e9rt\u00e9k?<\/p>\n\n\n\n

Az ilyen hat\u00e1rter\u00fcleteken b\u00f3kl\u00e1sz\u00f3 k\u00f6nyvekkel a legnagyobb probl\u00e9ma az szokott lenni, hogy a szerz\u0151 valahonnan \u00e9rkezik (jelen esetben a filoz\u00f3fi\u00e1b\u00f3l) \u00e9s annak, aki pedig a m\u00e1sik oldalon j\u00e1rtasabb (itt a biol\u00f3gi\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul) vagy nem mond \u00fajat, vagy kifejezetten hib\u00e1san interpret\u00e1l dolgokat. Ugyan Koestler szerint a kreativit\u00e1s pont itt, az addig k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 ter\u00fcletek \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1n\u00e1l jelenik meg, gyakran a vil\u00e1g\u00faj\u00edt\u00f3nak gondolt elm\u00e9letek ink\u00e1bb csak megmosolyogtat\u00f3ak azok sz\u00e1m\u00e1ra, akik m\u00e9lyebben \u00e9rtenek t\u00e9m\u00e1hoz. A Metazoa nem ilyen k\u00f6nyv, amit biol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, \u0151sl\u00e9nytanr\u00f3l, evol\u00faci\u00f3r\u00f3l \u00edr az sz\u00e1momra a tan\u00edt\u00e1s fel\u00e9 elfajzott biol\u00f3gus sz\u00e1m\u00e1ra pontosnak t\u0171nik. Az \u00fajfajta szempont pedig seg\u00edt abban, hogy amit eddig is tudhattunk, azt egy kicsit m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1ssuk.<\/p>\n\n\n\n

A nagy megfejt\u00e9s ebben a k\u00f6nyvben is elmarad, de mivel sokkal alaposabban, kicsit kevesebb b\u00fav\u00e1rsztorival (az\u00e9rt marad benne el\u00e9g) olvashatunk a tudat mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l, nem is hi\u00e1nyzik.<\/p>\n\n\n\n

Matt Parker: Humble Pi (2019)<\/h2>\n\n\n\n

N\u00e1dori Gergely<\/p>\n\n\n\n

\"\"A matematikusokr\u00f3l nem az jut els\u0151re esz\u00fcnkbe, hogy vicces emberek. Matt Parker matematikus \u00e9s kifejezetten vicces, annyira, hogy a YouTube csatorn\u00e1j\u00e1nak Stand-up Maths<\/a> a neve (\u00e9s t\u00e9nyleg viccesek is a vide\u00f3i). A Humble Pi<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvben (ez m\u00e1r a m\u00e1sodik k\u00f6nyv a blog k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3iban, ami a \u03c0 – pie angol sz\u00f3viccre \u00e9p\u00edti a c\u00edm\u00e9t) is vicces dolgokr\u00f3l van sz\u00f3, olyasmikr\u0151l, amikor valahogy nem j\u00f6n ki a matek. term\u00e9szetesen itt a matematika nagyon t\u00e1gan van \u00e9rtelmezve, a klasszikus m\u00e9rt\u00e9kegys\u00e9g egyeztet\u00e9si hib\u00e1kt\u00f3l a sz\u00e1mol\u00e1si t\u00e9ved\u00e9seken \u00e1t a statisztikai botl\u00e1sokon \u00e1t az hib\u00e1s adatokb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3 probl\u00e9m\u00e1kig mindenf\u00e9l\u00e9r\u0151l olvashatunk.<\/p>\n\n\n\n

Parker \u00edr\u00f3nak is ugyanolyan sz\u00f3rakoztat\u00f3 mint Youtubernek, egy-egy t\u00f6rt\u00e9net ritk\u00e1n t\u00f6bb p\u00e1r oldaln\u00e1l \u00e9s m\u00e9g akkor is j\u00f3pofa az \u0151 interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban olvasni, ha m\u00e1r ismert\u00fck kor\u00e1bban. Az\u00e9rt is mert a le\u00edr\u00e1sokb\u00f3l is \u00e1tj\u00f6n a val\u00f3s lelkesed\u00e9s, p\u00e9ld\u00e1ul, amikor a brit k\u00f6zleked\u00e9si hat\u00f3s\u00e1ggal levelezik arr\u00f3l, hogy a pihen\u0151\u00f6vezet t\u00e1bl\u00e1j\u00e1n a focilabda topol\u00f3giailag helytelen. Igazi v\u00edzparti k\u00f6nyv ez, k\u00e9t csobban\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt pont elf\u00e9r egy-egy sztori \u00e9s este lehet villogni a vicces esetekkel a vacsor\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n\n\n\n

\n