{"id":16324868,"date":"2021-04-10T11:54:59","date_gmt":"2021-04-10T11:54:59","guid":{"rendered":"http:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16324868"},"modified":"2021-04-10T11:58:03","modified_gmt":"2021-04-10T11:58:03","slug":"oskori-szerelem-reloaded","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16324868","title":{"rendered":"\u0150skori szerelem – reloaded"},"content":{"rendered":"\n

Az els\u0151 \u201cteljes\u201d neanderv\u00f6lgyi genom t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizeddel ezel\u0151tti publik\u00e1l\u00e1sa<\/a> \u00f3ta tudjuk, hogy az anat\u00f3miailag modern ember (kv\u00e1zi azt, amit Homo sapiens<\/em> n\u00e9ven ismer a vil\u00e1g) Afrik\u00e1b\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kiv\u00e1ndorl\u00e1sa sor\u00e1n keveredett az akkor m\u00e1r sz\u00e9lesebb k\u00f6rben elterjedt neanderv\u00f6lgyi popul\u00e1ci\u00f3kkal \u00e9s ennek nyom\u00e1t az Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcl \u00e9l\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3k genomj\u00e1ban mind fellelhtej\u00fck, neh\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9knyi Homo neanderthalis <\/em>DNS form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Ennek a leg\u0151sibb kevered\u00e9snek az idej\u00e9t 50 – 60 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre saccolj\u00e1k \u00e9s felt\u00e9telezett helye valahol a K\u00f6zel-Keleten lehetett, ahol t\u00f6bb nyom\u00e1t is tal\u00e1lt\u00e1k annak, hogy a k\u00e9t Homo <\/em>faj p\u00e1rhuzamosan \u00e9lt egym\u00e1ssal. K\u00e9s\u0151bb azt\u00e1n az is egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy a kevered\u00e9s nem csak egyszeri esem\u00e9ny lehetett, hanem viszonylag rendszeresen bek\u00f6vetkezett, erre volt j\u00f3 p\u00e9lda a 2015-ben publik\u00e1lt, a rom\u00e1niai Csontok barlangj\u00e1b\u00f3l (Pe\u0219tera cu Oase) el\u0151ker\u00fclt lelet<\/a>, ahol a genomszekvencia alapj\u00e1n a 40 000 \u00e9vvel ezel\u0151ttre dat\u00e1lt szem\u00e9lynek sz\u00e9psz\u00fcl\u0151i magass\u00e1gban lehetett neanderv\u00f6lgyi felmen\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e9ten a Nature<\/em>-ben<\/a>, illetve a Nature Ecology and Evolution<\/em>-ben<\/a> jelent meg egy cikkp\u00e1ros, ami cseh \u00e9s bulg\u00e1riai mint\u00e1kat feldolgozva tov\u00e1bbi (k\u00f6zvetett) bizony\u00edt\u00e9kkal szolg\u00e1l arra vonatkoz\u00f3an, hogy D\u00e9lkelet-Eur\u00f3p\u00e1ban viszonylag rendszeres lehetett az \u0151shonosnak tekinthet\u0151 H. neanderthalis <\/em>\u00e9s a t\u00f6bb hull\u00e1mban \u00e9rkez\u0151 H. sapiens<\/em>-ek k\u00f6zti kevered\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
Az ismert, kb. 40 000 \u00e9ves emberi maradv\u00e1nyok lel\u0151helyei. (Forr\u00e1s: Nature Ecology & Evolution<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

El\u0151bbi k\u00f6zlem\u00e9nyt a neanderv\u00f6lgyi genom felt\u00e1r\u00e1sban oroszl\u00e1nr\u00e9szt v\u00e1llal\u00f3, illetve az Oase leletet is megszekven\u00e1l\u00f3 Svante P\u00e4\u00e4bo csoportja jegyzi, \u00e9s h\u00e1rom olyan emberi maradv\u00e1nyt vizsg\u00e1ltak, amelyek a bulg\u00e1riai Bacso Kiro-barlangb\u00f3l<\/a> ker\u00fcltek el\u0151 (\u00e9s egyel\u0151re a leg\u0151sibb leletek a t\u00e9rs\u00e9gben).<\/p>\n\n\n\n

Az egy fogb\u00f3l \u00e9s p\u00e1r m\u00e1s csontt\u00f6red\u00e9kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 minta azonban \u00edgy is felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171, mert egyr\u00e9szt j\u00f3l mutatja, hogy a t\u00e9rs\u00e9gben m\u00e1r fels\u0151- \u00e9s k\u00f6z\u00e9ps\u0151 paleolitikum hat\u00e1r\u00e1n folyamatos emberi jelenl\u00e9t volt megfigyelhet\u0151 (a barlang k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegeib\u0151l el\u0151ker\u00fcl\u0151 mint\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt van olyan, ami 45 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tti \u00e9s van olyan is, ami \u201ccsak” 35 ezer \u00e9ves). <\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9gebbi mint\u00e1k eset\u00e9ben szint\u00e9n viszonylag friss (kb. 7 gener\u00e1ci\u00f3val kor\u00e1bbr\u00f3l) sz\u00e1rmaz\u00f3 neanderv\u00f6lgyi egyedekkel val\u00f3 kevered\u00e9s nyomait hordozt\u00e1k. Vagyis a neanderv\u00f6lgyi anyag itt m\u00e1r csak kb. fele annyi volt, mint amit az Oase genomban l\u00e1ttak, de kicsit t\u00f6bb, mint a fiatalabb bacso-kiroi mint\u00e1kban tal\u00e1ltak (ut\u00f3bbiban a nenderv\u00f6lgyi szekvenci\u00e1k ar\u00e1nya el\u00e9g k\u00f6zel van ahhoz, amit a tipikus fels\u0151 paleolitikumb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 mint\u00e1kban tal\u00e1lhatunk). A m\u00e1sik \u00e9rdekess\u00e9g, hogy m\u00edg az Oase genom eset\u00e9ben a genom modern emberi komponens\u00e9nek a modern emberi popul\u00e1ci\u00f3kban nem lelj\u00fck nyom\u00e1t (vagyis ez a csoport k\u00e9s\u0151bb kihalt), a bolg\u00e1r leleteknek \u00fagy t\u0171nik van kapcsolata k\u00e9s\u0151bbi emberi popul\u00e1ci\u00f3kkal. Csakhogy ezek a kapcsolatok egy\u00e1ltal\u00e1n nem nyugat Eur\u00e1zsi\u00e1ban vannak, ahogy az a mint\u00e1k f\u00f6ldrajzi poz\u00edci\u00f3ja alapj\u00e1n sejten\u00e9nk, hanem Kelet \u00c1zsi\u00e1ban illetve Amerikai \u0151slak\u00f3i k\u00f6z\u00f6tt. <\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
(a) A k\u00e9t legr\u00e9gebbi, neanderv\u00f6lgyi-modern emberi kevered\u00e9s \u201ceml\u00e9k\u00e9t\u201d hordoz\u00f3 lel\u0151helyek elhelyezked\u00e9se, illetve a neanderv\u00f6lgyi popul\u00e1ci\u00f3k felt\u00e9telezett elterjed\u00e9se (k\u00e9kkel). (b) K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kor\u00fa \u201chibrid\u201d mint\u00e1kban a neanderv\u00f6lgyi genom ar\u00e1nya, illetve a neanderv\u00f6lgyi szegmensek pontos poz\u00edci\u00f3i (k\u00e9kkel). (Forr\u00e1s: Nature<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

\u00c9s ebb\u0151l a szempontb\u00f3l megint m\u00e1s a cseh lelet, ami Zlat\u00fd k\u016f\u0148-b\u00f3l ker\u00fcl el\u0151. Ez a t\u00f6bb, mint 45 ezer \u00e9vesre becs\u00fclt, j\u00f3 megtart\u00e1s\u00fa koponya, ink\u00e1bb a fiatalabb bulg\u00e1riai leletekhez hasonl\u00edt abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy a bel\u0151le kinyert genom neanderv\u00f6lgyi komponense nem kiemelked\u0151 (b\u00e1r kicsit t\u00f6bb, mint a fels\u0151 paleolitikumban tal\u00e1lt mint\u00e1kban), viszont az oasei lelethez kapcsol\u00f3dik abb\u00f3l a szempontb\u00f3l, hogy nincs kontinuit\u00e1sa a ma is \u00e9l\u0151 emberi popul\u00e1ci\u00f3kkal (a rom\u00e1niai lelettel val\u00f3 esetleges \u201crokons\u00e1g\u201d vizsg\u00e1lata egyel\u0151re v\u00e1rat mag\u00e1ra).<\/p>\n\n\n\n

Ez pedig egy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9st vet fel: mi t\u00f6rt\u00e9nt ezekkel a korai modern emberi popul\u00e1ci\u00f3kkal, amelyek m\u00e1r a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 paleolitikum v\u00e9g\u00e9re l\u00e1that\u00f3an megtelepedtek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, mi\u00e9rt nem j\u00e1rultak hozz\u00e1 a t\u00e9rs\u00e9gben k\u00e9s\u0151bb jelen lev\u0151 vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 popul\u00e1ci\u00f3khoz?<\/p>\n\n\n\n

Az egyik, tal\u00e1n leghihet\u0151bb, magyar\u00e1zat szerint egy vulk\u00e1ni kit\u00f6r\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 k\u00f6rnyezeti katasztr\u00f3fa vezethetett a tr\u00e9s\u00e9g ideiglenes eln\u00e9ptelened\u00e9s\u00e9hez. Konkr\u00e9tabban, a mai N\u00e1polyhoz k\u00f6zel tal\u00e1lhat\u00f3 Flegrei-mez\u0151k<\/a> kialakul\u00e1s\u00e1ban is kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3, 40 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt bek\u00f6vetkez\u0151 campaniai ignimbrit kit\u00f6r\u00e9s okozhatott olya k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokat, ami miatt a K\u00e1rp\u00e1t-medence (is) ideiglenesen \u00e9lhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

Egy m\u00e1sik \u00e9rdekess\u00e9g azonban, ha m\u00e1r a H. sapiens <\/em>\u00e9s H. neanderthalis <\/em>k\u00f6zti kevered\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, az az, hogy ez egyel\u0151re egyir\u00e1ny\u00fanak t\u0171nik. Vagyis azt l\u00e1tjuk, hogy a modern emberi popul\u00e1ci\u00f3kba beker\u00fcltek darabok a neanderv\u00f6lgyi genomb\u00f3l, de arra egyel\u0151re nincs bizony\u00edt\u00e9k, hogy a k\u00e9s\u0151i \u00e9s korai neanderv\u00f6lgyi genomok (\u00e9s ha nem is sok, mostanra az\u00e9rt van p\u00e1r) olyan szekvenci\u00e1kban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zn\u00e9nek, amelyek H. sapiens <\/em>eredet\u0171ek. <\/p>\n\n\n\n

Ennek egyik magyar\u00e1zata lehet, hogy nem \u00e1ll m\u00e9g rendelkez\u00e9s\u00fcnkre elegend\u0151 neanderv\u00f6lgyi genom \u00e9s a \u201cmintav\u00e9telez\u00e9s\u00fcnk\u201d f\u00e9lrevezet\u0151, egyszer\u0171en nem tal\u00e1ltuk meg azokat az egyedeket, ahol ez a hibridiz\u00e1ci\u00f3 tetten \u00e9rhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

Egy m\u00e1sik magyar\u00e1zat viszont, hogy mint olyan gyakran a hibridek eset\u00e9ben, az els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s sapiens <\/em>– neanderthalis <\/em>hibridek csak az egyik sz\u00fcl\u0151i fajjal tudtak szaporod\u00f3k\u00e9pes ut\u00f3dokat l\u00e9trehozni, r\u00e9szben a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tt kialakul\u00f3 genetikai inkompatibilit\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. (Itt kb. arra kell gondolni, hogy egy komplexben egy\u00fctt m\u0171k\u00f6d\u0151 feh\u00e9rj\u00e9k egy fajon bel\u00fcl \u00e1ltal\u00e1ban egy\u00fctt v\u00e1ltoznak, de k\u00e9t nagyon r\u00e9gen elv\u00e1lt vonalban ellent\u00e9tes ir\u00e1nyban is v\u00e1ltozhatnak, \u00edgy a hibridben m\u00e1r gondok l\u00e9pnek fel a komplex m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n.) Ez nem \u00faj elm\u00e9let, m\u00e1r 2014-ben is komolyabban felvet\u0151d\u00f6tt<\/a>, hogy a hibrid h\u00edmek sterilek lehettek az\u00f3ta pedig t\u00f6bb m\u00e1s eredm\u00e9ny is meger\u0151s\u00edteni l\u00e1tszik.<\/p>\n\n\n\n

Persze ezek a hibridiz\u00e1ci\u00f3k nem csak a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 paleolitikumban zajlottak, hanem ism\u00e9telten el\u0151fordulhattak ahol \u00e9s amikor csak az \u0151si H. sapiens <\/em>\u00e9s H. neanderthalis <\/em>popul\u00e1ci\u00f3k egyazon ter\u00fcleten \u00e9ltek. \u00c9s egy sokkal kor\u00e1bbi, (t\u00f6bb) sz\u00e1zezer \u00e9vesre becs\u00fclt hibridiz\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9ny nyom\u00e1t az\u00e9rt megtal\u00e1lni a neanderv\u00f6lgyi genom k\u00e9t specifikus darabj\u00e1ban, a mitokondri\u00e1lis DNS-ben \u00e9s az Y kromosz\u00f3m\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
Az mtDNS \u00e9s Y kromosz\u00f3ma felt\u00e9telezett introgresszi\u00f3ja a modern emberek \u0151s\u00e9b\u0151l a neanderv\u00f6lgyiekbe. Az egyes elv\u00e1l\u00e1si, illetve hibridiz\u00e1ci\u00f3s esem\u00e9nyek kor\u00e1t (time to the most recent common ancestor – TMRCA) a jobb oldalon fent l\u00e1that\u00f3 \u00e1bra mutatja, ezer \u00e9vekben sz\u00e1molva. (Forr\u00e1s: Science<\/a>)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

Ezek ugye genomunknak azoknak a darabjai, amelyek szigor\u00faan anyai, illetve apai vonalon \u00f6r\u00f6kl\u0151dnek. Nem zavarja \u0151ket holmi rekombin\u00e1ci\u00f3, ha esetleg \u00f6sszeszednek valami mut\u00e1ci\u00f3t, akkor h\u0171en tov\u00e1bb adj\u00e1k a l\u00e1ny, illetve fi\u00fa ut\u00f3doknak.<\/p>\n\n\n\n

A jelenleg ismert neanderv\u00f6lgyi genomok egyik \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy a bel\u0151l\u00fck izol\u00e1lt mitokondri\u00e1lis DNS (mtDNS), illetve Y kromosz\u00f3ma alapj\u00e1n a neanderv\u00f6lgyiek k\u00f6zelebbi rokonok kellett volna legyenek a modern emberrel, mint a gyeniszovaival. Viszont a sokkal kiterjedtebb (sejtmagi) genom-adatok ezzel ellent\u00e9tes k\u00e9pet festenek: eszerint a gyeniszovai \u00e9s neanderv\u00f6lgyi popul\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00f6s \u0151se hamarabb v\u00e1lt el a modern ember \u0151s\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Ez a k\u00e9t, l\u00e1tsz\u00f3lag egym\u00e1snak ellentmond\u00f3 adat egy m\u00f3don hozhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re egy tavalyi Science <\/em>cikk<\/a> szerint: ha azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy valamikor 100-370 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt az akkori \u0151si H. sapiens<\/em>-ek \u00e9s a neanderv\u00f6lgyiek k\u00f6zti hibridiz\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9ppen beker\u00fclt az \u0151si modern emberi mtDNS, illetve Y kromosz\u00f3ma a neanderv\u00f6lgyiekbe \u00e9s sikeresen \u201ckiszor\u00edtotta\u201d az \u0151si mtDNS \u00e9s Y kromosz\u00f3m\u00e1s vonalakat. (Hogy ez esetben pontosan mit jelent a \u201ckiszor\u00edtotta\u201d arra max. \u00f6tletelhet\u00fcnk, de ne felt\u00e9tlen\u00fcl gondoljunk egy akt\u00edv folyamatra, lehet hogy egyszer\u0171en v\u00e9letlen, hogy ezek az \u0151si \u201chibridek\u201d maradtak fenn k\u00e9s\u0151bb Eur\u00f3p\u00e1ban.) Ha ez val\u00f3ban \u00edgy van, akkor, ha valaha siker\u00fclne mint\u00e1t izol\u00e1lni a spanyol Atapuerca k\u00f6zel\u00e9ben<\/a> lev\u0151 Sima de los Huesos<\/em> barlangban tal\u00e1lt kb. 400 ezer \u00e9ves neanderv\u00f6lgyi mint\u00e1kb\u00f3l, joggal rem\u00e9lhetn\u00e9nk, hogy azok egy \u0151sibb mtDNS-t mutatn\u00e1nak.<\/p>\n\n\n\n

V\u00e9g\u00fcl, m\u00e1r ink\u00e1bb csak megjegyz\u00e9s szintj\u00e9n: a neanderv\u00f6lgyi introgresszi\u00f3nak j\u00f3l dokument\u00e1lhat\u00f3 hat\u00e1sa van ma is \u00e9s ez lehet az egyik oka, hogy nem h\u00edgult ki teljesen a genomunkb\u00f3l. P\u00e9ld\u00e1ul az immunrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben m\u00e1r kor\u00e1bban is tal\u00e1ltak<\/a> olyan neanderv\u00f6lgyi-eredet\u0171 g\u00e9nvari\u00e1nsokat, amelyek er\u0151s szelekci\u00f3s nyom\u00e1s alatt vannak, \u00edgy azt felt\u00e9telezz\u00fck, hogy korabeli fert\u0151z\u00e9sek eset\u00e9ben valamilyen el\u0151nyt adhattak hordoz\u00f3inak. De, ezek a kis szekvenci\u00e1k k\u00e9t\u00e9l\u0171 fegyverk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dhetnek.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
Az rs35044562 all\u00e9l el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak gyakoris\u00e1ga k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldrajzi r\u00e9gi\u00f3kban. J\u00f3l megfigyelhet\u0151, hogy csak Afrik\u00e1n k\u00edv\u00fcl tal\u00e1lkozni vele \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy gyakoris\u00e1g\u00fa D\u00e9-Kelet \u00c1zsi\u00e1ban. (Forr\u00e1s: Nature<\/a>)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Amikor a COVID-19 j\u00e1rv\u00e1ny elej\u00e9n felmer\u00fclt, hogy a nagyon elt\u00e9r\u0151 er\u0151ss\u00e9g\u0171 megbeteged\u00e9seknek genetikai oka is lehet, P\u00e4\u00e4bo \u00e9s egyik munkat\u00e1rsa kimutatt\u00e1k<\/a>, hogy az egyik DNS szakasz, amit kapcsolatba hoztak a s\u00falyosabb lefoly\u00e1s\u00fa betegs\u00e9ggel, pont egy olyan genetikai vari\u00e1nshoz (all\u00e9lhoz) kacsolhat\u00f3, ami – \u00fagy t\u0171nik – neanderv\u00f6lgyi eredet\u0171.<\/p>\n\n\n\n

Ez a harmadik kromosz\u00f3m\u00e1n lev\u0151 r\u00e9gi\u00f3 az immunv\u00e1laszban is fontos kemokineket (is) k\u00f3dol. A betegs\u00e9gre hajlamos\u00edt\u00f3 all\u00e9l (rs35044562 a pontos neve) hi\u00e1nyzik a modern afrikai genomokb\u00f3l, ellenben homozig\u00f3ta form\u00e1ba van jelen az 50 ezer \u00e9ves Horv\u00e1torsz\u00e1gb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt Vindija 33.19 neanderv\u00f6lgyi leletben<\/a>, vagyis pont azt a mint\u00e1zatot mutatja, amit klasszikusan a neanderv\u00f6lgyi genetikai introgresszi\u00f3r\u00f3l gondolunk. B\u00e1r m\u00e9g a pontosan nem \u00e9rtj\u00fck, hogy az introgressz\u00e1lt r\u00e9gi\u00f3 miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az er\u0151sebben aktiv\u00e1lt immunv\u00e1lasz, ami m\u00e1s patog\u00e9nek ellen\u00e9ben hasznos lehet(ett), ebben j\u00e1rv\u00e1nyban ellenkez\u0151 hat\u00e1st \u00e9r el. <\/p>\n\n\n\n

(A bor\u00edt\u00f3k\u00e9p forr\u00e1sa a Nature News volt<\/a>.<\/em>)<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

Hajdinjak, M., Mafessoni, F., Skov, L. et al.<\/strong> (2021) Initial Upper Palaeolithic humans in Europe had recent Neanderthal ancestry. Nature<\/em> 592, <\/strong>253\u2013257. doi: 10.1038\/s41586-021-03335-3<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Pr\u00fcfer, K., Posth, C., Yu, H. et al.<\/strong> (2021) A genome sequence from a modern human skull over 45,000 years old from Zlat\u00fd k\u016f\u0148 in Czechia. Nat Ecol Evol<\/em> doi: 10.1038\/s41559-021-01443-x<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Petr M, Hajdinjak M, Fu Q, Essel E, Rougier H, et al.<\/strong> (2020) The evolutionary history of Neanderthal and Denisovan Y chromosomes. Science<\/em> 369<\/strong>: 1653-1656. doi: 10.1126\/science.abb6460<\/a>.<\/p>\n\n\n\n

Zeberg, H., P\u00e4\u00e4bo, S.<\/strong> (2020) The major genetic risk factor for severe COVID-19 is inherited from Neanderthals. Nature<\/em> 587, <\/strong>610\u2013612. doi: 10.1038\/s41586-020-2818-3<\/a>.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u00dajabb bizony\u00edt\u00e9kok t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1, hogy ahol \u00e9s amikor a modern emberek \u00e9s a neanderv\u00f6lgyiek egy\u00fctt \u00e9ltek, gyakori volt a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tti kevered\u00e9s. Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":16324869,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[3,335],"tags":[270,332,30,64,337],"class_list":["post-16324868","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-evolucio","category-immunologia","tag-covid-19","tag-hibridizacio","tag-homo_neanderthalis","tag-homo_sapiens","tag-svante-paabo"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324868","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16324868"}],"version-history":[{"count":18,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324868\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324896,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324868\/revisions\/16324896"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16324869"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16324868"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16324868"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16324868"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}