{"id":16324765,"date":"2021-04-14T11:06:17","date_gmt":"2021-04-14T11:06:17","guid":{"rendered":"http:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16324765"},"modified":"2021-04-14T11:06:18","modified_gmt":"2021-04-14T11:06:18","slug":"a-rovarvilag-kakukkjai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=16324765","title":{"rendered":"A rovarvil\u00e1g kakukkjai"},"content":{"rendered":"\n

Egy kellemes tavaszi d\u00e9lut\u00e1non az erd\u0151sz\u00e9len s\u00e9t\u00e1lva j\u00f3 es\u00e9llyel botlunk lomha, nagy potroh\u00fa, f\u00e9mesen csillog\u00f3 kis dr\u00e1gak\u00f6vekbe, amint hossz\u00fa, v\u00e9zna l\u00e1baikkal esetlen\u00fcl vonszolj\u00e1k test\u00fcket a talajon. \u0150k a h\u00f3lyagh\u00faz\u00f3f\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3, \u00e9s sokak \u00e1ltal j\u00f3l ismert n\u00fcn\u00fck\u00e9k (Meloe<\/em> sp<\/em>.). A nemzets\u00e9gnek haz\u00e1nkban hozz\u00e1vet\u0151leg egy tucatnyi faja \u00e9l, \u00e9s mindegyik\u00fckre jellemz\u0151, hogy l\u00e1rvakorukban \u00f6nj\u00e1r\u00f3 kakukkfi\u00f3kak\u00e9nt anyjukn\u00e1l sokkal f\u00fcrg\u00e9bb \u00e9s gondoskod\u00f3bb nevel\u0151sz\u00fcl\u0151kre k\u00e9nyszer\u00edtik r\u00e1 magukat. Eg\u00e9szen konkr\u00e9tan m\u00e9hekre.<\/p>\n\n\n\n

A n\u0151st\u00e9ny n\u00fcn\u00fck\u00e9k <\/a>a pet\u00e9k lerak\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en r\u00f6viddel elpusztulnak (ez plusz egy \u00e9rv a nevel\u0151sz\u00fcl\u0151k keres\u00e9se mellett). A pet\u00e9kb\u0151l tavasszal, vagy ny\u00e1r elej\u00e9n kikel\u0151 h\u00e1romkarm\u00fa (triungulinus) l\u00e1rv\u00e1k felkapaszkodnak a vir\u00e1gz\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyekre, \u00e9s a porz\u00f3sz\u00e1lak k\u00f6zt meglapulva v\u00e1rnak a gyan\u00fatlan beporz\u00f3kra. Karmocsk\u00e1ikkal azt\u00e1n az arra sz\u00e1ll\u00f3 m\u00e9hek kitinsz\u0151reibe kapaszkodnak, \u00e9s a f\u00e9szekbe vitetik magukat. A c\u00e9lpontok jellemz\u0151en mag\u00e1nyosan \u00e9l\u0151 (szoliter) m\u00e9hfajok, mint az Andrena, Anthophora \u00e9s a Chalicodoma<\/em> nemzets\u00e9gek tagjai. A triungulinus l\u00e1rva a m\u00e9hsejtbe ker\u00fclve el\u0151sz\u00f6r az ott l\u00e9v\u0151 toj\u00e1st fogyasztja el, majd egy m\u00e1sik l\u00e1rvast\u00e1diumot \u00f6ltve a felhalmozott m\u00e9zk\u00e9szleteket kezdi felfalni. Mindek\u00f6zben egy relat\u00edve biztons\u00e1gos helyen fejl\u0151dhet. Leny\u0171g\u00f6z\u0151 \u00e9s mindenekel\u0151tt k\u00e9nyelmes \u00e9letstrat\u00e9gia ez, a kleptoparazitizmus<\/a> (m\u00e1s fajok zs\u00e1km\u00e1ny\u00e1nak, illetve \u00f6nfenntart\u00e1s vagy ut\u00f3dgondoz\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l felhalmozott k\u00e9szleteinek megd\u00e9zsm\u00e1l\u00e1sa) egy \u00e9rdekes alesete.<\/p>\n\n\n\n

Eur\u00f3pai rokonain\u00e1l egy fokkal er\u0151szakosabb m\u00f3don \u00e9rnek c\u00e9lba egy amerikai n\u00fcn\u00fckefaj, a Meloe franciscanus<\/em> l\u00e1rv\u00e1i. Ez a faj az Egyes\u00fclt \u00c1llamok nyugati ter\u00fcleteinek f\u00e9lsivatagos, sivatagos \u00e9l\u0151helyein \u00e9rzi mag\u00e1t igaz\u00e1n otthon. Egy-egy magasabb k\u00f3r\u00f3n a triungulinus l\u00e1rv\u00e1k eg\u00e9sz kis t\u00f6mege szokott \u00f6sszever\u0151dni, egy mag\u00e1nyos m\u00e9hfaj n\u0151st\u00e9ny egyed\u00e9nek sziluettj\u00e9t \u00e9s illat\u00e1t ut\u00e1nozva. Ilyen magasszint\u0171 kooper\u00e1ci\u00f3ra euszoci\u00e1lis <\/a>rovarok k\u00f6r\u00e9ben b\u0151s\u00e9ggel akad p\u00e9lda, de bogarakn\u00e1l m\u00e9g csak hasonl\u00f3t sem figyeltek meg eddig. F\u0151leg egzotikus ez a viselked\u00e9si forma, mivel egy speci\u00e1lis mimikrivel is t\u00e1rsul.<\/p>\n\n\n\n

Egy szerelemt\u0151l vak, \u00e9s p\u00e1rz\u00e1sra k\u00e9sz h\u00edm m\u00e9het, ha sikerrel megt\u00e9veszt a Meloe franciscanus<\/em> l\u00e1rv\u00e1k ny\u00fczsg\u0151 kupac\u00e1nak l\u00e1tv\u00e1nya, \u00e9s a l\u00e1rv\u00e1k \u00e1ltal termelt feromonfelh\u0151, amaz a p\u00e1rz\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben t\u00fal k\u00f6zel mer\u00e9szkedik a l\u00e1rvakupachoz, \u00e9s ezzel k\u00e9sz is a baj. A l\u00e1rv\u00e1k megrohamozz\u00e1k a m\u00e9het, \u00e9s amennyien csak tudnak, belekapaszkodnak a bund\u00e1j\u00e1ba. A tests\u00falyeloszl\u00e1s hirtelen megv\u00e1ltoz\u00e1sa miatt a l\u00e9pre csalt m\u00e9h gyakran dr\u00e1mai m\u00f3don a f\u00f6ldre zuhan, majd miut\u00e1n a l\u00e1rv\u00e1k k\u00e9nyelmesen elhelyezkednek rajta, \u00e9s \u0151 visszanyeri egyens\u00faly\u00e1t tov\u00e1bb rep\u00fcl, hogy ez\u00fattal egy val\u00f3di n\u0151st\u00e9nyre akadjon. Miut\u00e1n m\u00e9h\u00fcnk sikeresen r\u00e1tal\u00e1lt sz\u00edve v\u00e1lasztottj\u00e1ra, \u00e9s beteljes\u00fclt szerelm\u00fck, a n\u00fcn\u00fckel\u00e1rv\u00e1k, mint valami nemi betegs\u00e9g, \u00e1tragadnak a n\u0151st\u00e9nyre. Innent\u0151l kezdve az \u0151 bund\u00e1j\u00e1n laknak, \u00e9s t\u00fcrelmesen v\u00e1rj\u00e1k, hogy a n\u0151st\u00e9ny meg\u00e9p\u00edtse a f\u00e9szket, lerakja pet\u00e9it \u00e9s megkezdje a m\u00e9z felhalmoz\u00e1s\u00e1t. Ekkor azt\u00e1n elj\u00f6n a triungulinusok ideje! Belevetik magukat a m\u00e9zbe, s innent\u0151l kezdve eur\u00f3pai unokatestv\u00e9reikhez hasonl\u00f3 m\u00f3don tobz\u00f3dnak a j\u00f3l\u00e9tben.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A Meloe franciscanus<\/em> \u00e9letciklusa (bal) (forr\u00e1s: Wikipedia<\/a>), triungulinus l\u00e1rv\u00e1k kupaca egy elsz\u00e1radt n\u00f6v\u00e9ny sz\u00e1r\u00e1n (a) \u00e9s a megt\u00e9vesztett m\u00e9h test\u00e9n (b; c) (forr\u00e1s: Hafernik \u00e9s Saul-Gershenz<\/a>). <\/p>\n\n\n\n

Bel\u00e1that\u00f3, hogy a M. franciscanus<\/em> sikere azon \u00e1ll, vagy bukik, hogy a l\u00e1rv\u00e1k magukhoz tudj\u00e1k-e vonzani a h\u00edm m\u00e9het. Minthogy ezt els\u0151sorban az adott m\u00e9hfaj n\u0151st\u00e9nyeire jellemz\u0151 feromonok termel\u00e9s\u00e9vel \u00e9rik el, a kleptoparazitizmus itt er\u0151sen gazdaspecifikus. A m\u00e9hek ha szabadulni akarnak a n\u00fcn\u00fck\u00e9kt\u0151l, egyetlen evol\u00faci\u00f3s \u00fat j\u00e1rhat\u00f3 sz\u00e1mukra: v\u00e1ltoztatni kell egy kicsit a faj szexferomonjainak k\u00e9miai saj\u00e1toss\u00e1gain. Ez azonban k\u00f6nnyen reprodukt\u00edv izol\u00e1ci\u00f3hoz vezet az eredeti m\u00e9hfajon bel\u00fcl, mivel az egyik popul\u00e1ci\u00f3 h\u00edmjei el\u0151bb ut\u00f3bb nem lesznek k\u00e9pesek \u00e9rz\u00e9kelni egy m\u00e1sik popul\u00e1ci\u00f3ba tartoz\u00f3 n\u0151st\u00e9ny illat\u00e1t. A popul\u00e1ci\u00f3k teh\u00e1t el\u0151bb-ut\u00f3bb faji szinten is elv\u00e1lnak egym\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

Persze a parazit\u00e1nak is l\u00e9p\u00e9st kell tartania a „feromonk\u00f3dok” \u00fajra\u00edr\u00e1s\u00e1val, ha nem akar gazda n\u00e9lk\u00fcl maradni. Erre sz\u00e9pen r\u00edmel az a megfigyel\u00e9s, hogy a M. franciscanus<\/em> Oregon part menti d\u0171n\u00e9in \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3ja a Habropoda<\/em> miserabilis<\/em> nev\u0171 oregoni m\u00e9hfajra specializ\u00e1l\u00f3dott, m\u00edg ugyan ennek a n\u00fcn\u00fck\u00e9nek a Mojave-sivatagban \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3ja el\u0151bbi m\u00e9hfaj egy itt \u00e9l\u0151, k\u00f6zeli rokonfaj\u00e1n, a Habropoda<\/em> pallida<\/em>-n \u00e9l\u0151sk\u00f6dik. A n\u00fcn\u00fcke \u00e9s a m\u00e9hek k\u00f6zti k\u00e9miai verseny tetten \u00e9rhet\u0151, ha (mik\u00e9nt azt Leslie Saul-Gershenz \u00e9s munkat\u00e1rsai tett\u00e9k) elemezz\u00fck az \u00e1ltaluk termelt feromonkokt\u00e9lok \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

A h\u00e1rty\u00e1ssz\u00e1rny\u00faak szexferomonjai t\u00f6bbnyire p\u00e1ratlan, 21-31 sz\u00e9natomb\u00f3l \u00e1ll\u00f3, egyszeresen tel\u00edtetlen sz\u00e9nhidrog\u00e9nek (a kett\u0151s k\u00f6t\u00e9s leggyakrabban a 9. sz\u00e9natomn\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3, de a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajok feromonkokt\u00e9ljaiban ett\u0151l elt\u00e9r\u0151 poz\u00edci\u00f3ba is ker\u00fclhet). A k\u00e9t Habropoda<\/em> faj feromonjai k\u00f6z\u00f6tt jellemz\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket tal\u00e1ltak, \u00e9s fajon bel\u00fcl term\u00e9szetesen a h\u00edmek \u00e9s a n\u0151st\u00e9nyek ferromonprofilja is eg\u00e9szen m\u00e1sk\u00e9pp fest. Sz\u00e9pen t\u00fckr\u00f6zi viszont a gazda-parazita kapcsolatot jellemz\u0151 k\u00e9miai k\u00f3d\u00edr\u00f3 versenyt, hogy az oregoni M. franciscanus<\/em> feromonjai k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb olyan vegy\u00fclet is tal\u00e1lhat\u00f3, ami a H. miserabilis<\/em> n\u0151st\u00e9ny\u00e9re jellemz\u0151, m\u00edg a mojavei n\u00fcn\u00fck\u00e9k, noha biztosan ugyan abba a fajba tartoznak, mint az oregoniak (ezt anat\u00f3miai \u00e9s genetikai elemz\u00e9sek is igazolj\u00e1k), feromonprofiljuk jelent\u0151sen elt\u00e9r\u0151. A mojavei popul\u00e1ci\u00f3 feromonkokt\u00e9lja t\u00f6bb olyan komponenst tartalmaz, ami a H. pallida<\/em>-ra jellemz\u0151.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A H. miserabilis<\/em> \u00e9s a H. pallida<\/em> h\u00edmjeinek \u00e9s n\u0151st\u00e9nyeinek valamint az oregoni \u00e9s Mojave-sivatagi n\u00fcn\u00fckel\u00e1rv\u00e1k feromon profilja. A v\u00edzszintes tengelyen a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00e9natomsz\u00e1m\u00fa feromonok vannak felt\u00fcntetve, k\u00e9k sz\u00ednnel jel\u00f6lve azokat, amelyek legal\u00e1bb k\u00e9t csoportban ugyan \u00fagy jelen vannak. a f\u00fcgg\u0151leges tengelyen relat\u00edv koncentr\u00e1ci\u00f3 l\u00e1that\u00f3 (Leslie Saul-Gershenz \u00e9s mtsai, 2017).<\/p>\n\n\n\n

A feromonprofil vizsg\u00e1lata mellett olyan k\u00eds\u00e9rleteket is v\u00e9getek a szerz\u0151k, amelyek a k\u00e9t n\u00fcn\u00fckepopul\u00e1ci\u00f3 elt\u00e9r\u0151 gazdaspecificit\u00e1s\u00e1t igazolt\u00e1k. Ezekb\u0151l kider\u00fclt, hogy a mojavei n\u00fcn\u00fckepopul\u00e1ci\u00f3 val\u00f3ban csak az ott \u00e9l\u0151 Habropoda<\/em> fajt vonzza mag\u00e1hoz, m\u00edg az oregonit pedig csak alig, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nem, \u00e9s vice versa. Ezekr\u0151l a k\u00eds\u00e9rletekr\u0151l olvasva az ember elgondolkozik rajta, hogy az elt\u00e9r\u0151 gazdaspecificit\u00e1s a k\u00e9t n\u00fcn\u00fckepopul\u00e1ci\u00f3 egyedei k\u00f6z\u00f6tt (a jelent\u0151s f\u00f6ldrajzi t\u00e1vols\u00e1gokat nem sz\u00e1molva) mennyire j\u00e1rul hozz\u00e1 a popul\u00e1ci\u00f3k sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, vagy adott esetben mag\u00e1hoz a fajk\u00e9pz\u0151d\u00e9shez…<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/a>
A triungulinus l\u00e1rv\u00e1k elt\u00e9r\u0151 gazdaspecificit\u00e1s\u00e1t igazol\u00f3 kis\u00e9rletek eredm\u00e9nyei (Leslie Saul-Gershenz \u00e9s mtsai, 2017)<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n

A jelen poszt forr\u00e1s\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 tanulm\u00e1nyok nem a tudom\u00e1ny legfrissebb term\u00e9kei, \u00e9s m\u00e9g csak azt se hiszem, hogy vil\u00e1gmegv\u00e1lt\u00f3 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrn\u00e1nak. Ami\u00e9rt m\u00e9gis besz\u00e1moltam r\u00f3luk, annak csak az az oka, hogy idehaza \u00e9pp „n\u00fcn\u00fcke szezon” van. B\u00e1r a hazai Meloe<\/em> fajok \u00e9letciklusa kev\u00e9ss\u00e9 bizarr mint az M. franciscanus<\/em>-\u00e9, ha a ny\u00e1jas olvas\u00f3 a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n net\u00e1n kir\u00e1ndul\u00e1sra adn\u00e1 a fej\u00e9t, \u00e9s teszem azt egy k\u00e9k n\u00fcn\u00fck\u00e9vel (M. violaceus<\/em>) tal\u00e1lkozna gondoljon majd ezekre az \u00e9rdekes amcsi rokonaira is \ud83d\ude09<\/p>\n\n\n\n

Sz\u00e9p id\u0151t, \u00e9s kellemes t\u00far\u00e1z\u00e1st!<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

(A bor\u00edt\u00f3k\u00e9pen egy k\u00e9k n\u00fcn\u00fcke l\u00e1that\u00f3 – a szerz\u0151 fot\u00f3ja)<\/p>\n\n\n\n

__________<\/p>\n\n\n\n

John Hafernik \u00e9s Leslie Saul-Gershenz (Nature, Brief Communcations, 2000): „Beetle larvae cooperate to mimic bees<\/a>„
Leslie Saul-Gershenz \u00e9s mtsai. (PNAS, 2017): „Deceptive signals and behaviors of a cleptoparasitic beetle show local adaptation to different hostbee species<\/a>„<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Egy kellemes tavaszi d\u00e9lut\u00e1non az erd\u0151sz\u00e9len s\u00e9t\u00e1lva j\u00f3 es\u00e9llyel botlunk lomha, nagy potroh\u00fa, f\u00e9mesen csillog\u00f3 kis dr\u00e1gak\u00f6vekbe, amint hossz\u00fa, v\u00e9zna l\u00e1baikkal esetlen\u00fcl vonszolj\u00e1k test\u00fcket a talajon. \u0150k a h\u00f3lyagh\u00faz\u00f3f\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3, \u00e9s sokak \u00e1ltal j\u00f3l ismert n\u00fcn\u00fck\u00e9k (Meloe sp.). A … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":16324919,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[7,3],"tags":[338,339],"class_list":["post-16324765","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-elet_es_tudomany","category-evolucio","tag-feszekparazitizmus","tag-nunuke"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324765","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=16324765"}],"version-history":[{"count":26,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324765\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324921,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/16324765\/revisions\/16324921"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16324919"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=16324765"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=16324765"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=16324765"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}