![\"\"](\"http:\/\/criticalbiomass.hu\/wp-content\/uploads\/2021\/02\/Moai_Rano_raraku.jpg\")
<\/a>Mi t\u00f6rt\u00e9nhetett? Az els\u0151dleges k\u00e9rd\u00e9s az, hogy hova lett a fa. Az 1950-es \u00e9vekben Carl Skottsberg sv\u00e9d botanikus csak egyetlen nem eur\u00f3pai behurcol\u00e1ssal \u00e9rkez\u0151 endemikus fafajt tal\u00e1lt, a toromirof\u00e1t (Sophora toromiroi<\/em>). Ez is ink\u00e1bb hasonl\u00edt cserj\u00e9re, mint megmunk\u00e1lhat\u00f3 faanyagra. R\u00e1ad\u00e1sul 10 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Heyerdahl m\u00e1r csak egyetlenegy p\u00e9ld\u00e1nyt tal\u00e1lt a szigeten, melynek ut\u00f3djait noha siker\u00fclt szapor\u00edtani, m\u00e1ra a faj vadon kihaltnak min\u0151s\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n Csak pollenanal\u00edzisek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel siker\u00fclt f\u00e9nyt der\u00edteni m\u00e1s, kor\u00e1bban a sziget \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1j\u00e1ban nagy szerepet j\u00e1tsz\u00f3 endemikus fafajok szerep\u00e9re. Az egyik a chilei m\u00e9zp\u00e1lma (Jubaea chilensis<\/em>), a vil\u00e1g legmagasabb p\u00e1lmaf\u00e1j\u00e1nak, k\u00f6zeli rokona lehetett. Az els\u0151 eur\u00f3pai felfedez\u0151k ennek legfeljebb m\u00e1r csak t\u00f6nkjeit l\u00e1thatt\u00e1k. Tov\u00e1bbi elemz\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy m\u00e1ra legal\u00e1bb egy tucat olyan fa- \u00e9s cserjefajr\u00f3l tudunk, mely akkoriban a sziget t\u00e1rsul\u00e1s\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k. Ezek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9b\u0151l egy d\u00fas szubtr\u00f3pusi es\u0151erd\u0151 k\u00e9pe bontakozik ki, holott a sziget mai \u00e1llapota meglehet\u0151sen kop\u00e1r.<\/p>\n\n\n\n \u00cdgy tal\u00e1n m\u00e1r rekonstru\u00e1lhat\u00f3 a Rapa Nui<\/em> emberek t\u00f6rt\u00e9nelme. A jelenleg legelfogadottabb forgat\u00f3k\u00f6nyv alapj\u00e1n a szorgalmas fahaszn\u00e1latb\u00f3l k\u00f6vetkez\u0151 intenz\u00edv erd\u0151irt\u00e1s nem csak egy \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1hoz vezetett el, hanem a fakitermel\u00e9sre alapoz\u00f3 kult\u00fara \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t is okozta. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az \u0151slakosokkal egy\u00fctt \u00e9rkez\u0151 polin\u00e9z patk\u00e1ny (Rattus exulans<\/em>) megjelen\u00e9se sem tett t\u00fal j\u00f3t a behurcolt fajokra \u00e1ltal\u00e1ban \u00e9rz\u00e9keny szigeti \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1nak. Maga a civiliz\u00e1ci\u00f3s kataklizma nagyj\u00e1b\u00f3l az 1500-as \u00e9vekre tehet\u0151, a k\u00e9s\u0151bbi eur\u00f3pai koloniz\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r csak a kegyelemd\u00f6f\u00e9s volt.<\/p>\n\n\n Most a H\u00fasv\u00e9t-szigetr\u0151l kicsit vadabb \u00e9s komorabb vizekre evez\u00fcnk. Szerintem senkinek nem kell bizonygatnom, hogy a fenti t\u00f6rt\u00e9net k\u00f6nnyen r\u00e1h\u00fazhat\u00f3 a XXI. sz\u00e1zad gazdas\u00e1gi berendezked\u00e9s\u00e9re, mely jelenleg is maga alatt v\u00e1gja a f\u00e1t. Sz\u00f3 szerint. Ugyanezt gondolhatta Mauro Bologna is, aki el\u0151sz\u00f6r a Rapa Nui<\/em> civiliz\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9relte meg matematikailag modellezni, k\u00e9s\u0151bb pedig ennek p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n felbuzdulva \u00e1llt neki a modell kiterjeszt\u00e9s\u00e9hez, hogy az a vil\u00e1gviszonylatokat t\u00fckr\u00f6zze. A k\u00f6vetkez\u0151kben ezut\u00f3bbi \u201eglob\u00e1lis\u201d modellt \u00e9s a benne felsejl\u0151 j\u00f6v\u0151nket boncolgatom.<\/p>\n\n\n\n Vegy\u00fcnk k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3t. Az egyik az emberek\u00e9, egyedsz\u00e1munkat jel\u00f6lj\u00fck N<\/em>-nel. A m\u00e1sik popul\u00e1ci\u00f3 kicsit nehezebben hat\u00e1rozhat\u00f3 meg. Az eredeti cikkben ez a vil\u00e1g erd\u0151\u00e1llom\u00e1ny\u00e1nak \u00f6sszess\u00e9gek\u00e9nt szerepel, re\u00e1lisabb k\u00f6rnyezetben h\u00edvhatn\u00e1nk a term\u00e9szeti kincsek forr\u00e1s\u00e1nak, ennek sokas\u00e1ga legyen R<\/em>. Mi alapvet\u0151en ennek a forr\u00e1snak a gy\u00fcm\u00f6lcseit \u00e9lvezz\u00fck, vitathatatlan, hogy az emberis\u00e9g sz\u00e1mos \u00f6kosziszt\u00e9ma j\u00f3sz\u00e1g \u00e9s szolg\u00e1ltat\u00e1s ter\u00e9n f\u00fcgg az erd\u0151kt\u0151l.<\/p>\n\n\n\n Azt v\u00e1rjuk, hogy mindk\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 sz\u00e1ma v\u00e1ltozni fog az id\u0151 sor\u00e1n. Ha felt\u00e9telez\u00fcnk valamilyen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st a kett\u0151 k\u00f6z\u00f6tt akkor ezt a rendszert le tudjuk \u00edrni k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges differenci\u00e1legyenletekkel (ODE: ordinary differential equation<\/em>). Miel\u0151tt b\u00e1rki megijedne \u00e9s a nyuny\u00f3k\u00e1j\u00e1\u00e9rt szaladna: tudom, hogy nem sokan szeretik a sz\u00e1raz matematik\u00e1t (k\u00f6zt\u00fck \u00e9n sem), de igyekezni fogok ennek em\u00e9szthet\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra. Aki akarja, \u00e1t is ugorhatja e h\u00e1rom bekezd\u00e9st, az \u00e1br\u00e1k \u00f6nmagukban is besz\u00e9desek.<\/p>\n\n\n\n Vegy\u00fck az els\u0151 egyenletet, ahol dN\/dt<\/em> az emberi egyedsz\u00e1m id\u0151egys\u00e9g alatti v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t jelenti. A jobb oldali rN<\/em> tag, ha \u00f6nmag\u00e1ban \u00e1llna, akkor exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9sr\u0151l besz\u00e9ln\u00e9nk, ahol r<\/em> az emberek reprodukci\u00f3s r\u00e1t\u00e1ja. Ez irre\u00e1lis lenne, \u00e9pp ez\u00e9rt is \u00e1ll ott a z\u00e1r\u00f3jeles kifejez\u00e9s, ami tov\u00e1bbi szab\u00e1lyz\u00e1sra k\u00e9pes. Ebben R<\/em> a forr\u00e1s mennyis\u00e9ge. Amit \u03b2<\/em> jel\u00f6l, az a forr\u00e1shaszn\u00e1lati hat\u00e9konys\u00e1g, egyfajta inverz jelz\u0151je a minim\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyomnak, ami egy ember eltart\u00e1s\u00e1hoz m\u00e9g elegend\u0151. Ha itt kicsit er\u00e9lyesebben matatunk, akkor r\u00e1j\u00f6het\u00fcnk, hogy ha N<\/em>=\u03b2R <\/em>akkor ez a z\u00e1r\u00f3jeles tag kereken 0, s vele egy\u00fctt az eg\u00e9sz jobb oldal, teh\u00e1t a popul\u00e1ci\u00f3 egyedsz\u00e1ma stagn\u00e1lni fog. Min\u00e9l nagyobb \u03b2<\/em>, ann\u00e1l nagyobbra n\u0151het a popul\u00e1ci\u00f3 miel\u0151tt stagn\u00e1lna vagy cs\u00f6kken\u00e9snek indulna. Viszont a kezdetek kezdet\u00e9n, mikor N<\/em> kicsi, a n\u00f6veked\u00e9s \u00fcteme k\u00f6zel exponenci\u00e1lis.<\/p>\n\n\n\n Teh\u00e1t az els\u0151 olvasatra az egyenlet sz\u00f3beli \u00e9rtelmez\u00e9se a k\u00f6vetkez\u0151: A hum\u00e1n popul\u00e1ci\u00f3 el\u0151sz\u00f6r exponenci\u00e1lis, majd cs\u00f6kken\u0151 \u00fctemben, de n\u0151 eg\u00e9szen addig, am\u00edg el nem \u00e9ri a korl\u00e1tj\u00e1t (\u03b2R). <\/em>Ezt h\u00edvjuk logisztikus n\u00f6veked\u00e9snek.<\/p>\n\n\n\n Hasonl\u00f3 logisztikus n\u00f6veked\u00e9st tartalmaz a fa\u00e1llom\u00e1nyt ill. a term\u00e9szeti kincsek forr\u00e1s\u00e1t le\u00edr\u00f3 dR\/dt<\/em> egyenlet. Van azonban egy tov\u00e1bbi hat\u00e1s, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen magas emberi popul\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n v\u00e1lik mark\u00e1nss\u00e1. Ez az ember \u00e1ltal fogyasztott mennyis\u00e9gnek megfelel\u0151 a0<\/sub>RN<\/em> tag. Mi ezzel az a0<\/sub><\/em> r\u00e1t\u00e1val t\u00fcntet\u00fcnk el folyamatosan a forr\u00e1sk\u00e9szletb\u0151l. Ugyanakkor azt is megbesz\u00e9lt\u00fck, hogy az emberek popul\u00e1ci\u00f3dinamik\u00e1j\u00e1t els\u0151sorban ez forr\u00e1s, pontosabban annak eltart\u00f3k\u00e9pess\u00e9ge szab\u00e1lyozza. Az viszont rohamosan cs\u00f6kken, pl\u00e1ne min\u00e9l nagyobb az emberi popul\u00e1ci\u00f3. Ez az forr\u00e1sdinamika \u00e9s a t\u0151le val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9s\u00fcnk alapjaiban megv\u00e1ltoztathatja az emberi popul\u00e1ci\u00f3 logisztikus n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n Meg tudjuk n\u00e9zni konkr\u00e9tabb sz\u00e1mokkal is, hogy mi lesz a modell j\u00f3slata. A F\u00f6ld n\u00e9pess\u00e9ge jelenleg 7,5 milli\u00e1rd ember. Az erd\u0151\u00e1llom\u00e1ny maximuma (Rc<\/sub><\/em>) 60 milli\u00f3 km2<\/sup> lehet, de pillanatnyi k\u00e9szlet csak 40 milli\u00f3 km2<\/sup>. Szint\u00e9n ki lehet sz\u00e1m\u00edtani az erd\u0151irt\u00e1s r\u00e1t\u00e1j\u00e1t (a0<\/sub><\/em>=10-12<\/sup>). A reprodukci\u00f3s r\u00e1t\u00e1kat szint\u00e9n, ha durva becsl\u00e9sekkel is, de meg\u00e1llap\u00edthatjuk (r<\/em>=0,01 \u00e9s r\u00b4<\/em>=0,001). Egyed\u00fcl a forr\u00e1shaszn\u00e1lati hat\u00e9konys\u00e1g (\u03b2<\/em>) k\u00e9rd\u00e9ses, de 170 \u00e9s 700 k\u00f6z\u00e9 eshet, az ut\u00f3bbi egy nagyon optimista becsl\u00e9s.<\/p>\n\n\n\n Az egyenleteket ezen param\u00e9terekre lefuttatva l\u00e1thatjuk, hogy az ember popul\u00e1ci\u00f3 (N<\/em>) n\u00f6veked\u00e9se nem csak hogy meg fog \u00e1llni, hanem massz\u00edvan visszaesik, ugyanis a forr\u00e1sk\u00e9szlet (R<\/em>) nem k\u00e9pes l\u00e9p\u00e9st tartani ekkora fogyaszt\u00e1si r\u00e1ta mellett. Ennek az es\u00e9se egyben az eltart\u00f3k\u00e9pess\u00e9g (\u03b2R<\/em>) folyamatos cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t is jelenti, ami oda vezet, hogy popul\u00e1ci\u00f3nk viszonylag hirtelen fut \u00f6ssze egy kritikus id\u0151ponttal. Innent\u0151l kezdve N<\/em>>\u03b2R<\/em>, s emiatt a hum\u00e1n popul\u00e1ci\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se is hirtelen negat\u00edvba csap \u00e1t.<\/p>\n\n\n\n Nyilv\u00e1n ez egy egyszer\u0171s\u00edtett, standard \u00f6kol\u00f3giai modell, nagyon sok elhanyagol\u00e1ssal, amik jav\u00edthatj\u00e1k vagy ronthatj\u00e1k is a kil\u00e1t\u00e1sainkat. Ezeket majd a v\u00e9g\u00e9n r\u00e9szletezn\u00e9m. Ugyanakkor a H\u00fasv\u00e9t-sziget p\u00e9ld\u00e1ja al\u00e1t\u00e1maszthatja e modell k\u00f6zel\u00edt\u0151 erej\u00e9t, ott ugyanis hasonl\u00f3 param\u00e9terekkel eg\u00e9sz j\u00f3l illeszkedik a Rapa Nui<\/em> civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00e9lt egyedsz\u00e1maira, \u00e9s hanyatl\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n\n\n Az alapmodell teh\u00e1t azt sejteti, hogy ha nem v\u00e1ltoztatunk a fogyaszt\u00e1si r\u00e1t\u00e1nkon, egy kritikus id\u0151pont ut\u00e1n a civiliz\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszeomolhatnak. A mi eset\u00fcnkben, a fenti param\u00e9terek mellett, ez olyan 2030 \u00e9s 2150 k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6het el, teh\u00e1t nincs sok id\u0151nk. Hogy egy ilyen \u00f6sszeoml\u00e1s mik\u00e9nt zajlik le, az egy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s, tem\u00e9rdek sci-fi feldolgozta m\u00e1r, de semmi j\u00f3val nem kecsegtet.<\/p>\n\n\n\n De mi\u00e9rt ne l\u00e9phetne az emberis\u00e9g az interplanet\u00e1ris sz\u00ednt\u00e9rre? Magasabb technol\u00f3giai szinten t\u00f6bb es\u00e9ly\u00fcnk maradhat a t\u00fal\u00e9l\u00e9sre. P\u00e9ld\u00e1ul \u00faj bolyg\u00f3k koloniz\u00e1l\u00e1s\u00e1val v\u00e9gre nyugodtan dob\u00e1l\u00f3zhatunk nukle\u00e1ris t\u00f6ltetekkel a F\u00f6ld\u00f6n, an\u00e9lk\u00fcl hogy ez a terraform\u00e1lt Marson k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb gondot okozna (kiv\u00e9tel, ha tov\u00e1bbra is a F\u00f6ld marad az egyetlen hely, ahol csokit lehet kapni\u2026).<\/p>\n\n\n\n A technol\u00f3giai fejletts\u00e9g m\u00e9r\u00e9s\u00e9t, pl\u00e1ne j\u00f3sl\u00e1s\u00e1t, neh\u00e9z k\u00e9zzelfoghat\u00f3v\u00e1 tenni, de tal\u00e1n a legismertebb a Nikolai Kardashev, szovjet csillag\u00e1sz \u00e1ltal javasolt \u00e9s r\u00f3la elnevezett Kardashev-sk\u00e1la, amelyet k\u00e9s\u0151bb Carl Sagan (a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 egyik nagyapja) t\u00f6k\u00e9letes\u00edtett. A Kardashev-sk\u00e1la az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1s m\u00e9rt\u00e9ke alapj\u00e1n oszt\u00e1lyozza egy civiliz\u00e1ci\u00f3 fejletts\u00e9g\u00e9t. H\u00e1rom f\u0151 fokozatot k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u00fcnk el:<\/p>\n\n\n\n \u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sk\u00e9pp jelenlegi fogyaszt\u00e1sunk a F\u00f6ld\u00f6n kb. 180 terawatt, teh\u00e1t 1014<\/sup> W nagys\u00e1grend\u0171. Ez a Kardashev sk\u00e1l\u00e1n 0,82 k\u00f6r\u00fcli \u00e9rt\u00e9k, azaz m\u00e9g a planet\u00e1ris szintet se l\u00e9pt\u00fck meg. Ennek ellen\u00e9re \u00fagy t\u0171nik, hogy kitart\u00f3an haladunk afel\u00e9.<\/p>\n\n\n\n Az eredeti cikkben Bologna \u00e9s Aquino a gazdas\u00e1gi robban\u00e1sok \u00e9s v\u00e1ls\u00e1gok szimul\u00e1ci\u00f3j\u00e1val igyekeznek megj\u00f3solni ezt a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9st egy (szerintem) nagyon optimista n\u00f6veked\u00e9s\u0171 exponenci\u00e1lis modell alapj\u00e1n. Azt n\u00e9zt\u00e9k, hogy mekkora az es\u00e9ly van a csillagk\u00f6zi (2-es t\u00edpus\u00fa) civiliz\u00e1ci\u00f3 el\u00e9r\u00e9s\u00e9re a jelenlegi erd\u0151puszt\u00edt\u00e1si r\u00e1t\u00e1k mellett. Ennek r\u00e9szleteit\u0151l eltekinten\u00e9k, de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy nagyon kicsi, alig 10%.<\/p>\n\n\n\n \u00c9n ehelyett az eddigi er\u0151forr\u00e1s-haszn\u00e1lati trendeket mutatom be \u00e9s azokat fogom a j\u00f6v\u0151be kivet\u00edteni; szint\u00e9n nem t\u00f6k\u00e9letes, de tal\u00e1n re\u00e1lisabb. K\u00e9t, nagyon hasonl\u00f3 adatsort tal\u00e1ltam erre vonatkoz\u00f3an, az egyik az 1800-t\u00f3l m\u00edg a m\u00e1sik 1965-t\u0151l dokument\u00e1lja az el\u00e9rhet\u0151 energiaforr\u00e1sok kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t. L\u00e1that\u00f3, hogy az exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9s sem felt\u00e9tlen \u00e1llja meg a hely\u00e9t, k\u00f6zel\u00edt\u00e9snek viszont megfelel\u0151 lehet.<\/p>\n\n\n\n L\u00e1ssuk ezt a fogyaszt\u00e1si trendet a Kardashev-sk\u00e1l\u00e1n, azt felt\u00e9telezve, hogy a j\u00f6v\u0151ben is ilyen r\u00e1t\u00e1kkal n\u00f6vekszik. \u00cdgy el\u00e9g zord j\u00f6v\u0151k\u00e9p bontakozik ki. A kritikus id\u0151szak a jelenlegi erd\u0151irt\u00e1si trendeken alapul. Mikor ez el\u00e9rkezik, nemcsak hogy kanyarban sem lesz\u00fcnk egy csillagk\u00f6zi birodalomhoz k\u00e9pes, de az 1-es t\u00edpus el\u00e9r\u00e9se, azaz egy fejlettebb glob\u00e1lis civiliz\u00e1ci\u00f3 megszil\u00e1rd\u00edt\u00e1sa is k\u00e9ts\u00e9ges marad. Az egyszer\u0171 modell\u00fcnk alapj\u00e1n, ha semmin nem v\u00e1ltoztatunk, nincs t\u00fal sok es\u00e9ly\u00fcnk az \u0171r megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n Ha t\u00f6rt\u00e9nelmi viszonylatokban szeml\u00e9lj\u00fck ezt a korszakot, azt is l\u00e1tjuk, hogy az esem\u00e9nyek relat\u00edve gyorsan k\u00f6vetik egym\u00e1st. Az \u0171r megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 technol\u00f3giai h\u00e1tt\u00e9r csak a 1960-as \u00e9vek ut\u00e1n alakult ki. Az \u00f6kol\u00f3giai szeml\u00e9let \u00e9s modellez\u00e9s, teh\u00e1t a probl\u00e9m\u00e1t felismer\u0151 elm\u00e9leti eszk\u00f6zt\u00e1r sem sokkal kor\u00e1bbi. Az pedig szint\u00e9n \u00fajkelet\u0171, hogy glob\u00e1lis l\u00e9pt\u00e9kben legyenek adataink egy hiteles modellez\u00e9shez.<\/p>\n\n\n\n Alig 100-150 \u00e9v \u00e1ll teh\u00e1t rendelkez\u00e9sre, hogy felismerj\u00fck \u00e9s valahogy kezelj\u00fck a v\u00e1rhat\u00f3 kr\u00edzist. Gy\u00f6keres v\u00e1ltoztat\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl ennyi id\u0151 alatt kellene \u00f6n\u00e1ll\u00f3, ember fenntart\u00e1s\u00e1ra alkalmas \u00f6kosziszt\u00e9m\u00e1val rendelkez\u0151 kol\u00f3ni\u00e1kat l\u00e9tes\u00edteni m\u00e1shol, mik\u00f6zben ezek beind\u00edt\u00e1sa is f\u0151k\u00e9nt a f\u00f6ldi k\u00e9szleteket terheln\u00e9 eleinte, r\u00e1ad\u00e1sul a fenntarthat\u00f3s\u00e1g kult\u00far\u00e1ja ki sem alakult m\u00e9g. Ez sz\u0171k id\u0151ablak.<\/p>\n\n\n\n Ezzal tal\u00e1n arra is v\u00e1laszt kapunk, hogy mi\u00e9rt t\u0171nik olyan \u00e9lettelennek az am\u00fagy v\u00e9gtelen Univerzum (\u00fan. Fermi-paradoxon). Ha minden szempontb\u00f3l \u00e1tlagos civiliz\u00e1ci\u00f3nak sz\u00e1m\u00edtunk (k\u00f6z\u00e9pszer\u0171s\u00e9g elve), akkor nagy es\u00e9llyel a m\u00e1s bolyg\u00f3kon megjelen\u0151 civiliz\u00e1ci\u00f3k is hasonl\u00f3 forgat\u00f3k\u00f6nyv szerint sz\u00e1guldhatnak ilyen popul\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszeoml\u00e1s fel\u00e9. Hasonl\u00f3an r\u00f6vid id\u0151 alatt kell a probl\u00e9m\u00e1t kezelni\u00fck, a t\u00f6bbs\u00e9g pedig elbukik, \u00e9s csak kis es\u00e9llyel l\u00e9p egy t\u00e1rsadalom a csillagok k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n\n\n Van-e megold\u00e1s? A legk\u00e9zenfekv\u0151bb megold\u00e1snak az erd\u0151\u00e1llom\u00e1ny kipuszt\u00edt\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, legal\u00e1bbis annak \u00fctem\u00e9nek visszaszor\u00edt\u00e1sa lenne. Ez minden bizonnyal visszavetn\u00e9 a jelenlegi gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9st is eleinte, ami azonban szembe megy a jelenlegi k\u00f6zgazdas\u00e1g alapvet\u00e9s\u00e9vel, miszerint min\u00e9l nagyobb a n\u00f6veked\u00e9s, ann\u00e1l jobb. Ez az elej\u00e9n igaz is lenne, nem sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik ez att\u00f3l, hogy fajok, egyedek versengenek egy k\u00f6z\u00f6s forr\u00e1s\u00e9rt. Csak itt orsz\u00e1gok \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1sok teszik ezt. A fenti modell ugyanakkor felh\u00edvja a figyelm\u00fcnket arra, hogy mi lehet abb\u00f3l, ha az irgalmatlan n\u00f6veked\u00e9s m\u00e1r a rohamosan cs\u00f6kken\u0151 eltart\u00f3k\u00e9pess\u00e9g k\u00f6zel\u00e9ben j\u00e1r. Hogy ezt elker\u00fclj\u00fck, a n\u00f6veked\u00e9s-alap\u00fa k\u00f6zgazdas\u00e1gr\u00f3l \u00e1t k\u00e9ne v\u00e1ltanunk egy hossz\u00fa t\u00e1von fenntarthat\u00f3ra. Onnant\u00f3l kezdve viszont, hogy k\u00f6nnyed\u00e9n l\u00e9tes\u00edt\u00fcnk kol\u00f3ni\u00e1kat m\u00e1sutt (\u00edgy kiakn\u00e1zhat\u00f3 forr\u00e1sainknak szinte nem is lesz korl\u00e1tja), kezd\u0151dhet \u00fajb\u00f3l az Univerzum kincseinek szabadrabl\u00e1sa, m\u00edg m\u00e1sba nem \u00fctk\u00f6z\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n Nem gy\u0151z\u00f6m hangs\u00falyozni, hogy a modell nem t\u00f6k\u00e9letes, \u00e9s k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00fcnk is tartalmaz felsz\u00ednes elemeket. Itt a fa\u00e1llom\u00e1ny mint egyfajta forr\u00e1smennyis\u00e9g szerepel, nem sz\u00e1mol az erd\u0151\u00edrt\u00e1s \u00e9s az iparosod\u00e1s m\u00e1sodlagos hat\u00e1saival. A glob\u00e1lis kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3 sem esett m\u00e9g, s ugyan\u00fagy elhanyagoltuk az egy\u00e9b, fajok kihal\u00e1s\u00e1val \u00e9s t\u00e1rsul\u00e1sok \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1val j\u00e1r\u00f3 \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3f\u00e1k lehets\u00e9ges k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit az emberre n\u00e9zve. A term\u00e9szetes erd\u0151\u00e1llom\u00e1nyok hely\u00e9t \u00e1tvev\u0151 monokult\u00far\u00e1lis gazdas\u00e1g szint\u00e9n sebezhet\u0151bb. Vagy ott van p\u00e9ld\u00e1ul a nagy n\u00e9ps\u0171r\u0171s\u00e9gn\u00e9l jelentkez\u0151 j\u00e1rv\u00e1nyvesz\u00e9ly (hello 2020!). Ezek szint\u00e9n civiliz\u00e1ci\u00f3nkat vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151k, melyek siettethetik is a k\u00f6zelg\u0151 kritikus id\u0151szakot.<\/p>\n\n\n\n Mindezek f\u00e9ny\u00e9ben s\u00fcrget\u0151 a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mik\u00e9nt k\u00e9pviselj\u00fck magunkat l\u00e1togat\u00f3ink sz\u00edne el\u0151tt, \u00e9rkezzenek azok a Gliese 822 fel\u0151l, vagy \u00e9pp a B-612-es bolyg\u00f3r\u00f3l. Egyenrang\u00fa, \u00faj csillagokat megh\u00f3d\u00edt\u00f3 riv\u00e1lisk\u00e9nt? Vagy fura k\u0151monstrumok k\u00f6z\u00f6tt egym\u00e1ssal viaskod\u00f3, a dics\u0151 felfedez\u0151 m\u00faltat maguk m\u00f6g\u00f6tt hagy\u00f3 t\u00f6rzsekk\u00e9nt, akikb\u0151l csak egy \u00fajabb gyarmat lesz a galaxis t\u00e9rk\u00e9p\u00e9n\u2026<\/p>\n\n\n\n Forr\u00e1sok: A H\u00fasv\u00e9t-sziget rejt\u00e9lye A H\u00fasv\u00e9t-sziget (\u2019Rapa Nui\u2019) polin\u00e9z \u0151slakosainak t\u00f6rt\u00e9nelme egy \u00e9rdekes tanmese. Az els\u0151 betelep\u00fcl\u0151k nagyj\u00e1b\u00f3l Kr. u. 400-800 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n jelenhettek meg a szigeten. B\u00fcszke haj\u00f3z\u00f3 nemzet l\u00e9v\u00e9n szorgos fairt\u00e1sba kezdtek, melyet, mint forr\u00e1st, nem csak a mindennapos sz\u00fcks\u00e9gletek … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ODE a t\u00e1rsadalmak \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1hoz<\/h1>\n\n\n
<\/a><\/a>A v\u00e9gtelenbe \u00e9s tov\u00e1bb, vagy csak a v\u00e9gs\u0151 visszasz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s?<\/h1>\n\n\n
<\/a>
(adatok: k\u00e9k – Vaclav S. Energy Transitions: Global and National Perspectives (2017); narancs – BP Statistical Review of World Energy (2019))<\/figcaption><\/figure><\/div>\n\n\n\n<\/a>Z\u00e1r\u00f3k\u0151<\/h1>\n\n\n
\n\n\n\n
Flenley, J. & Bahn, P. A H\u00fasv\u00e9t-sziget rejt\u00e9lye (ford.: ford. Jan\u00e1ky Istv\u00e1n). Budapest, General Press<\/em> (2006).
Bologna, M. & Flores, J. C. A simple mathematical model of society collapse applied to Easter Island. EPL<\/em> (2008).
Bologna, M. & Aquino, G. Deforestation and world population sustainability: a quantitative analysis. Nature Scientific Reports<\/em> (2019).
Vaclav S. Energy Transitions: Global and National Perspectives (2017)
BP Statistical Review of World Energy (2019)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"