{"id":15624020,"date":"2020-05-23T11:54:53","date_gmt":"2020-05-23T09:54:53","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2020\/05\/23\/se_agya_se_vere_megis_van_ver-agy_gatja_mi_az"},"modified":"2020-05-23T11:54:53","modified_gmt":"2020-05-23T09:54:53","slug":"se_agya_se_vere_megis_van_ver-agy_gatja_mi_az","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15624020","title":{"rendered":"Se agya, se v\u00e9re, m\u00e9gis van v\u00e9r-agy g\u00e1tja. Mi az?"},"content":{"rendered":"<p>Term\u00e9szetesen a muslica, avagy becs\u00fcletes nev\u00e9n a <em>Drosophila melanogaster<\/em>, az egyik leg\u00f6regebb modell\u00e1llat, amelyet a modern biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok palett\u00e1j\u00e1n tal\u00e1lhatunk.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>A c\u00edm persze t\u00falz\u00f3, kiss\u00e9 tal\u00e1n kattint\u00e1svad\u00e1sz, de meg kell harcolni a figyelem\u00e9rt, nemde? Tegy\u00fck h\u00e1t r\u00f6viden helyre, hogy pontosan mije is van a muslic\u00e1nak \u00e9s mije nincs!<\/p>\n<p>A v\u00e9r-agy g\u00e1t egy olyan fizikai \u00e9s k\u00e9miai barrier, amely a gerincesek k\u00f6zponti idegrendszer\u00e9ben fut\u00f3 erek k\u00f6r\u00e9 szervez\u0151dik \u00e9s els\u0151dleges feladata, hogy a kering\u00e9si rendszerben tal\u00e1lhat\u00f3 k\u00e1ros metabolitokt\u00f3l, esetleges m\u00e9rgekt\u0151l v\u00e9dje a k\u00f6zponti idegrendszert. Fontos szerepe van az idegsz\u00f6vet speci\u00e1lis, \u00e9s m\u00e1s sz\u00f6vetek\u00e9t\u0151l jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 biok\u00e9miai mili\u0151j\u00e9nek megteremt\u00e9s\u00e9ben, valamint gy\u00f3gyszerkinetikai szempontb\u00f3l is jelent\u0151s, hisz bizonyos hat\u00f3anyagokat beenged m\u00e1sokat kiz\u00e1r a k\u00f6zponti idegrendszerb\u0151l.<\/p>\n<p>A v\u00e9r-agy g\u00e1t anat\u00f3miai \u00e9s molekul\u00e1ris alapj\u00e1t a hajsz\u00e1lerek fal\u00e1nak h\u00e1msejtjei (endothelium), a h\u00e1m alatti alaph\u00e1rtya, valamint az idegsz\u00f6vetben tal\u00e1lhat\u00f3 asztrocit\u00e1k (egyfajta glia sejt) ny\u00falv\u00e1nyai teremtik meg. A barrer funkci\u00f3 lelk\u00e9t egyr\u00e9szt az endothelium sejtek k\u00f6z\u00f6tti szoros sejtkapcsol\u00f3 strukt\u00far\u00e1k k\u00e9pezik, amelyek megakad\u00e1lyozz\u00e1k a sejtek k\u00f6zti anyag\u00e1raml\u00e1st, m\u00e1sr\u00e9szt olyan csatorn\u00e1k \u00e9s transzporterek, amelyek lehet\u0151v\u00e9 teszik az anyagok ellen\u0151rz\u00f6tt transzportj\u00e1t az \u00e9rh\u00e1mon kereszt\u00fcl. K\u00fcl\u00f6n ki kell emelni az ABC transzportereket (ATP binding casette), amelyek ATP has\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 energi\u00e1t haszn\u00e1lnak fel bizonyos molekul\u00e1k idegsz\u00f6vetb\u0151l a v\u00e9rbe val\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra, vagy ford\u00edtva, az idegrendszerbe val\u00f3 szelekt\u00edv bejuttat\u00e1sukra.<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/69ae1258c331b95700a666e077abab1b.png\" alt=\"69ae1258c331b95700a666e077abab1b.png\" class=\"imgnotext open-in-modal\" \/><\/p>\n<p>\u00c9s mi a helyzet a muslic\u00e1val? Nos neki, mint a rovaroknak \u00e1lltal\u00e1ban, ny\u00edlt kering\u00e9si rendszer van. Nincsenek erei, \u00e9s minthogy a kering\u0151 nedv legegyszer\u0171bben a mi v\u00e9r\u00fcnk \u00e9s sz\u00f6vetk\u00f6zti folyad\u00e9kjaink kever\u00e9kek\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, azt v\u00e9rnyiroknak (<em>haemolympha<\/em>) nevezz\u00fck. Minthogy a v\u00e9rnyirok nem erekben, hanem a szervek \u00e9s sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rben szabadon \u00e1ramlik, a fent le\u00edrt, gerincesekre jellemz\u0151 szerkezet, itt nyilv\u00e1n nem tal\u00e1lhat\u00f3 meg. A rovarok idegrendszere is jelent\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a mi\u00e9nkt\u0151l, d\u00facokb\u00f3l \u00e9s azokat \u00f6sszek\u00f6t\u0151 idegt\u00f6rzsekb\u0151l szervez\u0151dik.<\/p>\n<p>\u00a0<img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/7e00e9ef41ace415f4a028ffe6fc8b2b.png\" alt=\"7e00e9ef41ace415f4a028ffe6fc8b2b.png\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"635\" height=\"371\" \/><\/p>\n<p>De m\u00e9gis! A napokban a kezembe akadt egy 2009-es tanulm\u00e1ny, ami a <em>Journal of Neuroscience<\/em>-ben jelent meg, \u00e9s amelynek a szerz\u0151i arr\u00f3l sz\u00e1molnak be, hogy a muslica agyd\u00fac\u00e1t egy v\u00e9kony laph\u00e1m szer\u0171 gliar\u00e9teg fedi (perineur\u00e1lis \u00e9s szubperineur\u00e1lis gli\u00e1k), a haemolympha-t\u00e9rt\u0151l hermetikusan izol\u00e1lva azt. E h\u00e1mszer\u0171 gliasejtek k\u00f6z\u00f6tt a szabad anyag\u00e1raml\u00e1st megakad\u00e1lyoz\u00f3 speci\u00e1lis sejtkapcsolatokat, (\u00fan. rekeszes, vagy szept\u00e1lt dezmosz\u00f3m\u00e1kat) \u00edrtak le, ami a szoros sejtkapcsolat gerinctelenekben tal\u00e1lhat\u00f3 funkcion\u00e1lis \u00e9s struktur\u00e1lis megfelel\u0151je. A sejtek membr\u00e1nj\u00e1n pedig egy Mdr65 nev\u0171 ABC transzportert tal\u00e1ltak, amely az eml\u0151s ABC-C feh\u00e9r\u00e9k muslica ortol\u00f3gja. Mind a muslica, mind pedig az eml\u0151s ortol\u00f3g fontos szerepet j\u00e1tszanak az idegrendszer k\u00e9miai hat\u00e1sokkal szembeni v\u00e9delm\u00e9ben: az idegsz\u00f6vet fel\u0151l a v\u00e9r, illetve a haemolympha fel\u00e9 pump\u00e1lnak bizonyos k\u00e1ros anyagokat, s ily m\u00f3don neuroprotekt\u00edv hat\u00e1ssal b\u00edrnak. Ha Mdr65 KO \u00e9s vad t\u00edpus\u00fa \u00e1llat agyd\u00fac\u00e1ba injekt\u00e1lnak fluoreszcens szubsztr\u00e1tot, akkor ut\u00f3bbi esetben az ki\u00fcr\u00fcl az agyd\u00fac \u00e1llom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, el\u0151bbi esetben pedig nem [1].<\/p>\n<p>\u00a0<img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/a0f69665ae8fed0e2b20163a1eb56cc7.png\" alt=\"a0f69665ae8fed0e2b20163a1eb56cc7.png\" class=\"imgnotext open-in-modal\" width=\"621\" height=\"317\" \/><\/p>\n<p>M\u00e1sok hasonl\u00f3 jelens\u00e9get figyeltek meg egy m\u00e1sik transzporter, a h\u00edres White kapcs\u00e1n is, ami az eml\u0151s\u00f6k ABC-G feh\u00e9rj\u00e9inek a drozi megfelel\u0151je. (Megj.: a\u00a0<em>white\u00a0<\/em>mut\u00e1ci\u00f3\u00a0 az els\u0151, j\u00f3l dokument\u00e1lt, nemhez-k\u00f6t\u00f6tt ecetmuslica mut\u00e1ci\u00f3, amit <a href=\"https:\/\/science.sciencemag.org\/content\/32\/812\/120\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Thomas Hunt Morgan csoportja fedezett fel <\/a>1910-ben. Hat\u00e1s\u00e1ra az \u00e1llatok norm\u00e1lis esetben piros szeme jellegzetesen feh\u00e9r lesz, innen az elnevez\u00e9s. A g\u00e9n funkci\u00f3j\u00e1ra persze csak \u00e9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb der\u00fclt f\u00e9ny, hiszen a mut\u00e1ci\u00f3 le\u00edr\u00e1sakor, m\u00e9g azt sem tudt\u00e1k, hogy az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag a DNS.)\u00a0<\/p>\n<p>Az ABC-G feh\u00e9rj\u00e9k szint\u00e9n igen jelent\u0151sek a mi v\u00e9r-agy g\u00e1tunk kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Ezek mellett SLC transzporterek, aquaporinok \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ioncsatorn\u00e1k muslica ortol\u00f3gjait figyelt\u00e9k meg ezen a felsz\u00edni glia r\u00e9tegen, amelyek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben v\u00e9ve figyelemre m\u00e9lt\u00f3 molekul\u00e1ris hasonl\u00f3s\u00e1got jeleznek a rovar \u00e9s a gerinces v\u00e9r-agy g\u00e1t k\u00f6z\u00f6tt [2,3].<\/p>\n<p>Ha az ember ilyen hasonl\u00f3s\u00e1gokat l\u00e1t k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l ilyen nagy evol\u00faci\u00f3s t\u00e1vols\u00e1gra l\u00e9v\u0151 \u00e1llatcsoport k\u00f6z\u00f6tt, akkor bizony megvakarja a feje b\u00fabj\u00e1t, hisz ennek oka k\u00e9tf\u00e9le lehet:<\/p>\n<p>1)\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 vagy a k\u00f6z\u00f6s \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 homol\u00f3g tulajdons\u00e1gr\u00f3l,<\/p>\n<p>2)\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0\u00a0 vagy konvergens evol\u00faci\u00f3 r\u00e9v\u00e9n kialakult anal\u00f3g tulajdons\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3.<\/p>\n<p>Nem vagyok el\u00e9g j\u00e1rtas a t\u00e9m\u00e1ban, ahhoz, hogy \u00e1ll\u00e1st merjek foglalni. Egy valami azonban biztos: a jelen posztban megeml\u00edtett molekul\u00e1ris \u00e9s struktur\u00e1lis hasonl\u00f3s\u00e1gok alapj\u00e1n a muslica azok sz\u00e1m\u00e1ra is megfelel\u0151 modell\u00e1llat lehet, akik a v\u00e9r-agy g\u00e1t m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapjait szeretn\u00e9k tanulm\u00e1nyozni.<\/p>\n<p>___________________________________________________________<\/p>\n<p><small>[1] Evolutionary Conservation of Vertebrate Blood\u2013Brain Barrier Chemoprotective Mechanisms in Drosophila<\/small><br \/><small> URL: <a href=\"https:\/\/www.jneurosci.org\/content\/29\/11\/3538.long\">https:\/\/www.jneurosci.org\/content\/29\/11\/3538.long<\/a><\/small><\/p>\n<p><small>[2] The Drosophila blood-brain barrier: development and function of a glial endothelium<\/small><br \/><small> URL: <a href=\"https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fnins.2014.00365\/full\">https:\/\/www.frontiersin.org\/articles\/10.3389\/fnins.2014.00365\/full<\/a><\/small><\/p>\n<p><small>[3] The ABC gene family in arthropods: Comparative genomics and role in insecticide transport and resistance<\/small><br \/><small>URL: <\/small><a href=\"https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S0965174813001951?via%3Dihub\"><small>https:\/\/www.sciencedirect.com\/science\/article\/pii\/S0965174813001951?via%3Dihub<\/small><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Term\u00e9szetesen a muslica, avagy becs\u00fcletes nev\u00e9n a Drosophila melanogaster, az egyik leg\u00f6regebb modell\u00e1llat, amelyet a modern biol\u00f3giai tudom\u00e1nyok palett\u00e1j\u00e1n tal\u00e1lhatunk.<\/p>\n","protected":false},"author":3,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[87,1],"tags":[42,192],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15624020"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/3"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=15624020"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15624020\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=15624020"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=15624020"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=15624020"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}