{"id":15469196,"date":"2020-02-12T08:31:18","date_gmt":"2020-02-12T07:31:18","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2020\/02\/12\/darwin_pintyek"},"modified":"2021-04-08T12:10:10","modified_gmt":"2021-04-08T12:10:10","slug":"darwin_pintyek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15469196","title":{"rendered":"Cs\u0151rmesterek &#8211; besz\u00e9lget\u00e9s Rosemary \u00e9s Peter Granttel"},"content":{"rendered":"<p><strong><img class=\"imgnotext open-in-modal aligncenter\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2020\/02\/geospiza_magnirostris.jpg\" alt=\"geospiza_magnirostris.jpg\" \/><\/strong><\/p>\n<p>Kiv\u00e9telesen Darwin-naphoz ill\u0151 tartalommal lep\u00fcnk meg benneteket kedves olvas\u00f3k.<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<p>A blog sz\u00fclet\u00e9se \u00f3ta az egyik legt\u00f6bbsz\u00f6r visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1nk &#8211; nem meglep\u0151 m\u00f3don &#8211; az evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia egyik klasszikus, ikonikus t\u00e9m\u00e1ja, a galapagosi pintyek cs\u0151r\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa a szelekci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra. Tal\u00e1n senki nem tett annyit az\u00e9rt, hogy ezt a m\u00e1r-m\u00e1r mitikus dolgot a modern evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val is megismerhess\u00fck, mint k\u00f6zel n\u00e9gy \u00e9vtizedet \u00e1t\u00f6lel\u0151 munk\u00e1ss\u00e1ga sor\u00e1n a Grant h\u00e1zasp\u00e1r, <a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/108\/30\/12195\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Rosemary<\/a> \u00e9s <a href=\"https:\/\/www.pnas.org\/content\/107\/13\/5703\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Peter<\/a>. \u00cdgy azt\u00e1n kapva kaptam az alkalmon, hogy tavaly decemberben, amikor Budapesten j\u00e1rtak, egy f\u00e9l \u00f3r\u00e1ra le\u00fcljek vel\u00fck \u00e9s a munk\u00e1jukr\u00f3l k\u00e9rdezgessem \u0151ket.<\/p>\n<p>Az interj\u00fa hossza nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy a Grant h\u00e1zasp\u00e1r munk\u00e1j\u00e1nak minden egyes aspektus\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lgess\u00fcnk, \u00edgy pl. a Cliff Tabin-nel k\u00f6z\u00f6s evodevos cikkek &#8211; l\u00e1sd <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005292\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt <\/a>\u00e9s\u00a0<a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=5005456\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt<\/a>\u00a0a kor\u00e1bbi posztot -, vagy a Leif Anderssonnal k\u00f6z\u00f6s genetikai t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sek &#8211; l\u00e1sd <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=7181643\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt <\/a>\u00e9s <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=8660382\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt<\/a> a posztot &#8211; is kimaradt, vagy csak r\u00f6vid utal\u00e1sok vannak ezekre. A besz\u00e9lget\u00e9s angol nyelven zajlott, de a SoundCloud box alatt egy magyar nyelv\u0171 \u00e1tiratot is olvashattok.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/w.soundcloud.com\/player\/?url=https%3A\/\/api.soundcloud.com\/tracks\/759014155&amp;color=%23ff5500&amp;auto_play=false&amp;hide_related=false&amp;show_comments=true&amp;show_user=true&amp;show_reposts=false&amp;show_teaser=true\" width=\"100%\" height=\"NaN\" frameborder=\"no\" scrolling=\"no\"><\/iframe><\/p>\n<p><strong>Mi\u00e9rt pont pintyekkel kezdtek foglalkozni?<\/strong><\/p>\n<p>Peter Grant: A fajkeletkez\u00e9s a kezdetek \u00f3ta izgatott minket, m\u00e1r akkor is amikor tal\u00e1lkoztunk. Doktori munk\u00e1m sor\u00e1n a mexik\u00f3i Tres Mar\u00edas szigeteken \u00e9l\u0151 mad\u00e1rfajokkal foglalkoztam. Ezt k\u00f6vet\u0151en az evol\u00faci\u00f3s diverszifik\u00e1ci\u00f3 fajk\u00e9pz\u0151d\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l igen fontos aspektus\u00e1ra koncentr\u00e1ltam, ez pedig a forr\u00e1sok\u00e9rt val\u00f3 verseng\u00e9s. M\u00e1r akkor is meg voltam arr\u00f3l gy\u0151z\u0151dve, hogy a verseng\u00e9snek nagyon fontos szerepe van abban is, hogy egyes fajok fennmaradhatnak-e egy\u00fctt egyes helyeken. Ez\u00e9rt egy \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl egerekkel dolgoztam, hogy ezt a verseng\u00e9s-hipot\u00e9zist teszteljem bizonyos, a term\u00e9szetben megfigyelhet\u0151 mint\u00e1zat eset\u00e9ben. A munka sikeres volt, mert be tudtam bizony\u00edtani, a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e9rt \u00e9s hely\u00e9rt val\u00f3 verseng\u00e9s fontoss\u00e1g\u00e1t kism\u00e9ret\u0171 eml\u0151s\u00f6kben. Ez vezetett vissza az eredeti k\u00e9rd\u00e9shez, hogy mik\u00e9nt alakulnak ki egy\u00e1ltal\u00e1n a fajok.<\/p>\n<p>T\u00f6bb oka is volt, hogy mi\u00e9rt a Galapagos szigeteket v\u00e1lasztottuk. Ezek a szigetek nem egyszerre, hanem fokozatosan j\u00f6ttek l\u00e9tre. David Lack, aki tulajdonk\u00e9ppen az el\u0151d\u00fcnk, hiszen egy gener\u00e1ci\u00f3val kor\u00e1bban kutatta ezeket a madarakat, egy 1947-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9ben \u00edrt arr\u00f3l, hogy a Galapagos szigetek ide\u00e1lisak olyan kutat\u00e1sokra, amelyek a m\u00faltbeli verseng\u00e9seket, illetve a fajkeletkez\u00e9st szeretn\u00e9k felt\u00e1rni, hiszen sz\u00e1mos k\u00f6zeli rokon \u00e9s hasonl\u00f3 niche-t elfoglal\u00f3 fajt tal\u00e1lhatunk rajtuk. Arra is k\u00edv\u00e1ncsiak voltunk, hogy egyes popul\u00e1ci\u00f3kban mi\u00e9rt nagyon er\u0151s bizonyos morfol\u00f3giai karakterek, p\u00e9ld\u00e1ul a testm\u00e9ret varianci\u00e1ja, m\u00edg m\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3kban mindez nem figyelhet\u0151 meg. Szint\u00e9n Lack k\u00f6nyve h\u00edvta fel r\u00e1 a figyelm\u00fcnket, hogy a Galapagos szigeteken pont ilyen pintyfajok \u00e9lnek, amelyek egyik szigeten nagy, egy m\u00e1sikon pedig kis varianci\u00e1t mutatnak. Ez a h\u00e1rom tulajdons\u00e1g &#8211; k\u00f6zelm\u00faltbeli fajkeletkez\u00e9s, er\u0151forr\u00e1sok\u00e9rt val\u00f3 verseng\u00e9s \u00e9s morfol\u00f3giai variancia \u2013 magyar\u00e1zza, hogy mi\u00e9rt v\u00e9g\u00fcl a Darwin-pintyeket v\u00e1lasztottuk a munk\u00e1nkhoz.<\/p>\n<p><img class=\"imgnotext open-in-modal aligncenter\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2020\/02\/sample-locations-and-phylogeny-of-darwins-finches-a-geographical-origin-of-samples.png\" alt=\"sample-locations-and-phylogeny-of-darwins-finches-a-geographical-origin-of-samples.png\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><small>A Galapagos-szigetcsoport egyes szigetein lak\u00f3 pintyfajok \u00e9s filogenetikai f\u00e1juk. (A k\u00e9p forr\u00e1sa:\u00a0<em><a href=\"https:\/\/www.nature.com\/articles\/nature14181\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Nature<\/a>.<\/em>)<\/small><\/p>\n<p>Rosemary Grant: M\u00e9g annyit tenn\u00e9k hozz\u00e1, hogy a Galapagos az\u00e9rt is \u00e9rdekes szigetcsoport, mert a szigetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9n sosem lakott ember. Vagyis b\u00e1rmit tal\u00e1ltunk, biztosak lehett\u00fcnk benne, hogy annak term\u00e9szetes okai vannak. Fontos m\u00e9g kiemelni, hogy ezek a szigetek az Egyenl\u00edt\u0151n tal\u00e1lhat\u00f3k \u00e9s nagyon er\u0151s itt az El Ni\u00f1o hat\u00e1s, ami sokat v\u00e1ltozhat az egyes \u00e9vek k\u00f6z\u00f6tt. \u00cdgy \u00e9vszakok helyett, itt igaz\u00e1b\u00f3l az egyes \u00e9vek k\u00f6zt volt nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g. Voltak \u00e9vek, amikor rengeteg es\u0151 esett, amit szinte azonnal 1-2 \u00e9vig tart\u00f3 sz\u00e1razs\u00e1g k\u00f6vetkezett, amely sor\u00e1n rengeteg mad\u00e1r elpusztult.<\/p>\n<p><strong>Amint ma m\u00e1r tudjuk, ez a kutat\u00e1s igen sikeresnek bizonyult. \u00d6ssze tudn\u00e1k foglalni, hogy melyek lettek a f\u0151bb eredm\u00e9nyek?<\/strong><\/p>\n<p>RG: A legfontosabb tal\u00e1n, hogy l\u00e1thattuk mik\u00e9nt hat a term\u00e9szetes szelekci\u00f3 egy olyan val\u00f3ban vad k\u00f6zegben, amibe az ember nem ny\u00falt bele. \u00c9s azt is megfigyelhett\u00fck, hogy erre a term\u00e9szetes szelekci\u00f3ra milyen v\u00e1laszt adott az evol\u00faci\u00f3. Kor\u00e1bban sokan azt hitt\u00e9k, hogy efajta megfigyel\u00e9sekhez nagyon sok id\u0151re lenne sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n<p>A m\u00e1sik fontos megfigyel\u00e9s\u00fcnk az egy karakter-eltol\u00f3d\u00e1shoz (character displacement) k\u00f6thet\u0151. Ebben ez esetben egyetlen nagym\u00e9ret\u0171 mad\u00e1r megjelen\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy szigeten \u0151shonos rokon faj .. A nagy sz\u00e1razs\u00e1g k\u00f6vetkezt\u00e9ben, k\u00e9t k\u00f6zeli rokon, de elt\u00e9r\u0151 m\u00e9ret\u0171 faj k\u00f6z\u00f6tt verseny l\u00e9pett fel \u00e9s az egyik faj tulajdonk\u00e9ppen kiszor\u00edtotta\u00a0 m\u00e1sikat. A <em>Geospiza fortis<\/em> nagym\u00e9ret\u0171 egyedei mind elpusztultak, mert a <em>G. magnirostris<\/em> egyedei sikeresebbek voltak a kem\u00e9ny tribulusz magok\u00e9rt folytatott versenyben. \u00cdgy a szigeten a faj m\u00e9rete lecs\u00f6kkent. Ez olyan klasszikus karakter-eltol\u00f3d\u00e1si jelens\u00e9g volt, amit soha senki nem tudott kor\u00e1bban dokument\u00e1lni a term\u00e9szetben egy mad\u00e1rfajon.<\/p>\n<p>A harmadik \u00e9rdekes megfigyel\u00e9s\u00fcnk a g\u00e9n-kevered\u00e9ss (gene-flow) jelens\u00e9g\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tt, ami nagyon fontos lehet, m\u00e9g ha csak egy p\u00e1r g\u00e9nr\u0151l van is sz\u00f3. Ennek k\u00e9t nagyon fontos k\u00f6vetkezm\u00e9nye lett. Egyr\u00e9szt v\u00e1ltoz\u00f3 \u00f6kol\u00f3giai (k\u00f6rnyezeti) k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek mellett introgresszi\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en k\u00e9t faj elkezdett \u00f6sszeolvadni \u00e9s eggy\u00e9 v\u00e1lni \u00e9s az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6v\u0151 popul\u00e1ci\u00f3 Daphne sziget\u00e9n nagyon elt\u00e9rt a m\u00e1s szigeteken megfigyelhet\u0151 madarakt\u00f3l. M\u00e1sr\u00e9szt egy nagyon szerencs\u00e9s egyszeri esem\u00e9nynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, egyetlen egyed megjelen\u00e9se (ami a szigetcsoport egy nagyon t\u00e1voli sziget\u00e9n \u00e9l\u0151 fajhoz tartozott) egy nagyon izgalmas \u00faj vonal megjelen\u00e9s\u00e9t okozta introgresszi\u00f3 r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n<p><img class=\"imgnotext open-in-modal aligncenter\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2020\/02\/finches.jpeg\" alt=\"finches.jpeg\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><small>Az 1977-es sz\u00e1razs\u00e1g eredm\u00e9nyek\u00e9nt a Daphne Major szigeten a <em>G. fortris<\/em> popul\u00e1ci\u00f3ja dr\u00e1maian lecs\u00f6kkent \u00e9s mivel csak azok az egyedek tudtak \u00e9letben maradni, akik a nagyobb, kem\u00e9nyebb magokkal is meg tudtak b\u00edrk\u00f3zni, az \u00e1tlagos cs\u0151rm\u00e9ret jelent\u0151sen eltol\u00f3dott.<\/small><\/p>\n<p><strong>Ha azonban k\u00e9t olyan fajr\u00f3l van sz\u00f3, akik k\u00e9pesek szaporodni egym\u00e1ssal, val\u00f3ban k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n fajr\u00f3l van-e sz\u00f3? Mit tekinthet\u00fcnk akkor fajnak<\/strong><\/p>\n<p>PG: Ez igaz. Az egyik nagyon sokak \u00e1ltal osztott n\u00e9zet, hogy ha k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 megpr\u00f3b\u00e1l szaporodni, de ez nem siker\u00fcl, mert az ut\u00f3daik sterilek lesznek, vagy \u00e9letk\u00e9ptelenek, akkor ez a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t fajnak felel meg. \u00a0Azaz, ha b\u00e1rmilyen ritk\u00e1n is, de ezek a popul\u00e1ci\u00f3k k\u00e9pesek egym\u00e1s k\u00f6zt g\u00e9neket kicser\u00e9lni, akkor tulajdonk\u00e9ppen egyetlen fajr\u00f3l van sz\u00f3. Azt hiszem a t\u00f6bbs\u00e9gi n\u00e9zet jelenleg, hogy ez t\u00fal szigor\u00fa felt\u00e9tel. Sokkal hasznosabb faj-fogalom, ha olyan popul\u00e1ci\u00f3kra gondolunk, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban nem keresztezik egym\u00e1s \u00fatjait, nem szaporodnak egym\u00e1ssal \u00e9s \u00edgy nem cser\u00e9lnek g\u00e9neket. De n\u00e9ha ez is bek\u00f6vetkezhet \u00e9s ha val\u00f3ban megt\u00f6rt\u00e9nik, akkor a bekevered\u0151 g\u00e9nek apr\u00f3bb evol\u00faci\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1shoz vezethetnek, de a k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 k\u00f6zti alapvet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket nem befoly\u00e1solja. Ezek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek maradnak, a g\u00e9ncsere ellen\u00e9re. \u00c9s ez volt Darwin n\u00e9zete is.<\/p>\n<p><strong>Ha megn\u00e9zz\u00fck a galapagosi pintyek t\u00f6rzsf\u00e1j\u00e1t, felt\u0171nik, hogy a <em>G. dificilis<\/em> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szigeteken \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3i mintha nem is egyetlen fajhoz tartozn\u00e1nak.<\/strong><\/p>\n<p>RG: Igen, ezek val\u00f3ban annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek, hogy eredetileg m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n neveket is adtak nekik. K\u00e9s\u0151bb \u00f6sszevont\u00e1k \u00e9s egyetlen fajk\u00e9nt besz\u00e9ltek r\u00f3luk, de ma m\u00e1r ism\u00e9t elkezdt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6n fajneveket haszn\u00e1lni. Ma tulajdonk\u00e9ppen h\u00e1rom nagyobb csoportra osztjuk ezt a \u201efajt\u201d.<\/p>\n<p>PG: A filogenetikai fa a genetikai adatok alapj\u00e1n keletkezett. Az elm\u00falt hat \u00e9vben a genetika seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel arra j\u00f6tt\u00fcnk r\u00e1, hogy miut\u00e1n k\u00e9t popul\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9tv\u00e1lt, \u00e9s t\u00f6bb sz\u00e1zezer \u00e9vig k\u00fcl\u00f6n \u00e9lt, m\u00e9g mindig k\u00e9pesek lesznek g\u00e9neket cser\u00e9lni egym\u00e1s k\u00f6zt. \u00c9s ez a fajta introgresszi\u00f3 nagyon bonyolultt\u00e1 teszi a filogenetikai t\u00f6rt\u00e9netek rekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n<p>RG: Visszat\u00e9rve az eredeti k\u00e9rd\u00e9sre, minkent pont ez a fajta szitu\u00e1ci\u00f3 \u00e9rdekelt. Darwin \u00e9s Wallace is arra mutatott r\u00e1, hogy pont az ilyen szitu\u00e1ci\u00f3kat kell meg\u00e9rteni, ahhoz hogy mag\u00e1t a fajkeletkez\u00e9st is meg\u00e9rts\u00fck. A mi fajdefin\u00edci\u00f3nk az, amit Peter is megfogalmazott. Ha a csoport tagjai jobb\u00e1ra saj\u00e1t dalukat \u00e9neklik \u00e9s ennek alapj\u00e1n v\u00e1lasztanak p\u00e1rt \u00e9s csak n\u00e9ha-n\u00e9ha fordul el\u0151, hogy a csoport egy tagja egy m\u00e1sik faj dal\u00e1t tanulja meg, ami lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy annak a fajnak a n\u0151st\u00e9nyeivel p\u00e1rosodjon, \u00edgy minim\u00e1lis g\u00e9ncser\u00e9t t\u00e9ve lehet\u0151v\u00e9, akkor a k\u00e9t csoport tulajdonk\u00e9ppen k\u00e9t faj marad. Ez a jelens\u00e9g egy\u00e9bk\u00e9nt sz\u00e1mos eur\u00f3pai pintyfaj eset\u00e9ben megfigyelhet\u0151, gyakran ugyan\u00edgy egy \u201erossz\u201d dal megtanul\u00e1sa kapcs\u00e1n, de ugyan\u00edgy a k\u00f6zmegegyez\u00e9s szerint ezek ett\u0151l m\u00e9g k\u00fcl\u00f6n fajok.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/mcM23M-CCog\" width=\"560\" height=\"315\" frameborder=\"0\" allowfullscreen=\"allowfullscreen\"><\/iframe><\/p>\n<p><strong>Ma m\u00e1r sokkal jobban tudjuk, hogy ez a kevered\u00e9s egy gyakori jelens\u00e9g, \u00e9s a mi \u0151seink is keveredtek m\u00e1s, akkor \u00e9l\u0151 <em>Homo<\/em> fajokkal. Ennek az anal\u00f3gi\u00e1j\u00e1n, v\u00e1rhat\u00f3 hogy m\u00e1ra m\u00e1r nem l\u00e9tez\u0151 pintyfajokkal val\u00f3 kevered\u00e9s nyomait megtal\u00e1ljuk?<\/strong><\/p>\n<p>PG: J\u00f3 lenne megtal\u00e1lni a genomoknak azon r\u00e9szeit, amelyeket nem lehet egyszer\u0171en a m\u00e1s ma \u00e9l\u0151 fajokkal val\u00f3 kevered\u00e9ssel megmagyar\u00e1zni. Ez feltehet\u0151leg egy t\u00f6bb g\u00e9nt mag\u00e1ba foglal\u00f3 genom darab lenne \u00e9s ki kellene tudnunk z\u00e1rni, hogy az ezen felfedezhet\u0151 elt\u00e9r\u00e9sek nem egyszer\u0171en \u00fajonnan l\u00e9trej\u00f6tt mut\u00e1ci\u00f3k. Nagyon rem\u00e9lem, hogy tal\u00e1lunk ilyeneket, hiszen az bizony\u00edt\u00e9k lenne olyan fajok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re, akik m\u00e1r nincsenek vel\u00fcnk.<\/p>\n<p>RG: \u00c9s ezt csak \u00edgy (ma \u00e9l\u0151 fajok genomj\u00e1t n\u00e9zve) tudjuk megtenni, mert ebben az esetben nincsenek fosszili\u00e1k (a meleg \u00e9ghajlat miatt). Ha megn\u00e9zz\u00fck egy \u00f3ri\u00e1si \u0171r van a pintyek szigetekre val\u00f3 meg\u00e9rkez\u00e9se, illetve az els\u0151 el\u00e1gaz\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. Szinte l\u00e1tjuk a hely\u00e9t egy korai radi\u00e1ci\u00f3nak, fajkeletkez\u00e9si hull\u00e1mnak.<\/p>\n<p><strong>Visszat\u00e9rve az introgresszi\u00f3ra. Ha ritka jelens\u00e9g, akkor nagyon j\u00f3 evol\u00faci\u00f3s alapanyag lehet, de ha gyakori, akkor a k\u00e9t kevered\u0151 faj elt\u0171n\u00e9s\u00e9hez \u00e9s egy hibrid faj megjelen\u00e9s\u00e9hez vezethet.<\/strong><\/p>\n<p>PG: Igen, ezt \u00edgy van. Ezek az introgresszi\u00f3k alapvet\u0151en ritka jelens\u00e9gek \u00e9s gyakran, ha be is k\u00f6vetkeznek nem vezetnek sehova. \u00a0Lehet, hogy csak minden tizedik introgresszi\u00f3 vezet valami evol\u00faci\u00f3san is fontos g\u00e9ncser\u00e9hez, amit ma is meg tudunk figyelni.<\/p>\n<p>RG: Bizonyos fajokn\u00e1l val\u00f3ban, a teljes \u00f6sszeolvad\u00e1s is megfigyelhet\u0151. Daphne egy kicsi sziget \u00e9s ott val\u00f3ban elkezd\u0151d\u00f6tt a <em>fortris<\/em> \u00e9s <em>scandens<\/em> fajok \u00f6sszeolvad\u00e1sa, \u00e9s az ut\u00f3dfaj nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151i faj m\u00e1s szigeteken fellelhet\u0151 popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Halakn\u00e1l is megfigyelhet\u0151, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 popul\u00e1ci\u00f3k hibridiz\u00e1l\u00f3dnak, \u00e9s a hibridek egym\u00e1s k\u00f6zt szaporodnak tov\u00e1bb.<\/p>\n<p><img class=\"imgnotext aligncenter\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2020\/02\/54_04characterdisplace-l.jpg\" alt=\"54_04characterdisplace-l.jpg\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><small>A karakter-eltol\u00f3d\u00e1s (character displacement) jelens\u00e9gre sz\u00e9p p\u00e9lda, hogy az egyazon szigeten lak\u00f3 egyes pintyfajok cs\u0151rm\u00e9rete komplementere egym\u00e1snak \u00e9s gyakran szignifik\u00e1nsan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik adott faj m\u00e1s szigeteken megfigyelt cs\u0151rm\u00e9ret\u00e9t\u0151l. (A k\u00e9p <a href=\"https:\/\/bio1152.nicerweb.com\/Locked\/media\/ch54\/character_displacement.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">forr\u00e1sa ez<\/a>.)\u00a0<\/small><\/p>\n<p><strong>Csak az\u00e9rt k\u00e9rdezem, mert egyre t\u00f6bbet besz\u00e9l\u00fcnk az \u00e9l\u0151helyek elpusztul\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u00e9s ez a jelens\u00e9g pont odavezethet, hogy kor\u00e1bban k\u00fcl\u00f6n\u00e9l\u0151 fajokat egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sre k\u00e9nyszer\u00edt\u00fcnk. Vagyis ezt a fajta \u00f6sszeolvad\u00e1st egyre gyakrabban l\u00e1thatjuk majd.<\/strong><\/p>\n<p>RG: Igen. F\u0151leg n\u00f6v\u00e9nyekben m\u00e1r nagyon gyakran l\u00e1tjuk ezt. \u00c9s persze valami hasonl\u00f3t l\u00e1tunk akkor is, amikor visszah\u00faz\u00f3dnak a gleccserek, \u00e9s a kor\u00e1bban elszigetelt popul\u00e1ci\u00f3k ism\u00e9t \u00e9rintkezni kezdenek egym\u00e1ssal. Ilyenkor nagyon sok introgresszi\u00f3 k\u00f6vetkezik be nagyon gyorsan.<\/p>\n<p><strong>1973-ban mentek el\u0151sz\u00f6r ezekre a szigetekre, amikor m\u00e9g nem lehetett sejteni, hogy egy igazi molekul\u00e1ris forradalom k\u00f6zeleg. Mennyire lepte meg \u00d6n\u00f6ket, hogy az \u00faj technol\u00f3gi\u00e1knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mennyivel t\u00f6bb dolgot lehet tanulni az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt adatokb\u00f3l.<\/strong><\/p>\n<p>RG: Term\u00e9szetesen meglep\u0151dt\u00fcnk a m\u00e9rt\u00e9ken, de egy kicsit \u00e9rezt\u00fck az el\u0151szel\u00e9t. Ez\u00e9rt kezdt\u00fcnk m\u00e1r nagyon kor\u00e1n v\u00e9rmint\u00e1kat is gy\u0171jteni, amelyeket kariot\u00edpus elemz\u00e9sre haszn\u00e1ltunk fel. Ez csak r\u00e9szben volt sikeres, mert a nagyobb kromosz\u00f3m\u00e1kat ugyan el tudtuk k\u00fcl\u00f6n\u00edteni, de a kisebbeket nem lehetett a melanin granulumokt\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni. De abban rem\u00e9nykedt\u00fcnk, hogy esetleg nagyobb inverzi\u00f3kat meg tudunk majd figyelni. Azt\u00e1n 1988-ban megny\u00edlt a lehet\u0151s\u00e9g, hogy mikroszatellita elemz\u00e9seket v\u00e9gezz\u00fcnk \u00e9s azonnal \u00e9lt\u00fcnk is vele. Ehhez kapcsol\u00f3dik a t\u00f6rt\u00e9net is, hogy azt mondt\u00e1k, egy konkr\u00e9t puffert kell haszn\u00e1lnunk a v\u00e9rgy\u0171jt\u00e9shez \u00e9s foly\u00e9kony nitrog\u00e9nt a t\u00e1rol\u00e1shoz. \u00cdgy elvitt\u00fcnk a szigetekre egy teli tart\u00e1ly foly\u00e9kony nitrog\u00e9nt. Az eg\u00e9sz egy r\u00e9m\u00e1lom volt, eml\u00e9kszem, hogy egy kis cs\u00f3nakban pr\u00f3b\u00e1ltuk egy di\u00e1kunkkal a tart\u00e1lyt a szigetre vinni. Egy nagyobb hull\u00e1m kibillentett a cs\u00f3nakb\u00f3l \u00e9s alig b\u00edrtuk a tart\u00e1lyt a kiborul\u00e1st\u00f3l megmenteni. Igaz\u00e1b\u00f3l el\u00e9g \u00e9letvesz\u00e9lyes helyzet volt \u00e9s nagyon m\u00e9rges voltam. Amint visszat\u00e9rt\u00fcnk a Princetonra, egy molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1val foglalkoz\u00f3 kolleg\u00e1val kidolgoztunk egy egyszer\u0171 technik\u00e1t, aminek a l\u00e9nyege, hogy a v\u00e9rt azonnal sz\u0171r\u0151pap\u00edrral felsz\u00edvjuk, majd EDTA nev\u0171 oldattal stabiliz\u00e1ljuk. Nagy \u00f6r\u00f6m\u00fcnkre \u00edgy m\u00e9g jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 DNS-t is siker\u00fclt kivonnunk. \u00cdgy nagyon egyszer\u0171v\u00e9 v\u00e1lt, hogy mint\u00e1kat gy\u0171jts\u00fcnk, majd visszahozzuk az egyetemre.<\/p>\n<p>PG: Az egyik el\u0151d\u00fcnk mint\u00e1kat gy\u0171jt\u00f6tt, hogy protein polimorfizmusokat vizsg\u00e1ljon elektrofor\u00e9zis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. El\u00e9rte, hogy sz\u00e1razjeget k\u00fcldjenek ut\u00e1na a szigetcsoport legnagyobb, rep\u00fcl\u0151t\u00e9rrel is rendelkez\u0151 sziget\u00e9re. A mint\u00e1kat sz\u00e1razj\u00e9gre tette, majd mivel a felsz\u00e1l\u00e1ssal k\u00e9stek, n\u00e9zhette k\u00e9ts\u00e9gbeesetten, hogy a csomag kint, a forr\u00f3 kifut\u00f3n \u00e1llt. V\u00e9g\u00fcl a sz\u00e1razj\u00e9g elp\u00e1rolgott \u00e9s a mint\u00e1k t\u00f6nkrementek. Emiatt nagyon szkeptikusak voltunk az ilyen t\u00edpus\u00fa munk\u00e1val. \u00cdgy ut\u00f3lag persze sajn\u00e1lom, hogy nem kezdt\u00fcnk egyb\u0151l, ak\u00e1r alvadt v\u00e9rt gy\u0171jteni egyszer\u0171en sz\u0171r\u0151pap\u00edr seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Biztos, hogy nem lett volna t\u00f6k\u00e9letes, de az\u00e9rt m\u0171k\u00f6dhetett volna \u00e9s akkor hamarabb r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy egy EDTA-jelleg\u0171 anyag seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel jobb min\u0151s\u00e9g\u0171 DNS-t kapunk. \u00cdgy m\u00e9g a mostaniakn\u00e1l is gazdagabb csal\u00e1df\u00e1kat tudtunk volna \u00e9p\u00edteni. Mert \u00edgy is nagyon j\u00f3 mint\u00e1ink vannak 1988-t\u00f3l, de nagyon j\u00f3 lett volna, ha m\u00e1r 1973-ban elkezdj\u00fck ezeket a mint\u00e1kat gy\u0171jteni. Ez a kev\u00e9s dolgok egyike, amit m\u00e1sk\u00e9pp csin\u00e1ln\u00e1nk.<\/p>\n<p><strong>Mit gondolnak arr\u00f3l, hogy milyen gyorsan jelennek meg \u00faj mut\u00e1ci\u00f3k? Pontosabban a kontinensen lev\u0151 \u201esz\u00fcl\u0151i\u201d popul\u00e1ci\u00f3 mekkora m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t tartalmazza annak a varianci\u00e1nak, amit a szigeteken megfigyelhet\u00fcnk?<\/strong><\/p>\n<p>RG: Sajnos a legk\u00f6zelebbi sz\u00e1razf\u00f6ldi rokon faj is el\u00e9g t\u00e1voli att\u00f3l, amit mi a szigeteken lev\u0151 \u201e\u0151si\u201d fajnak gondolunk. \u00c9s persze a kontinensen lev\u0151 fajok is evolv\u00e1l\u00f3dtak. \u00cdgy sajnos err\u0151l nagyon keveset tudunk.<\/p>\n<p>PG: Hozz\u00e1tenn\u00e9m, hogy kollabor\u00e1ltunk egy Jan Klein nev\u0171 kutat\u00f3val, aki az MHC vari\u00e1ci\u00f3 egyik szak\u00e9rt\u0151je. Neki nagyon sok anyaga volt a Karib szigetek \u00e9l\u0151 pintyekt\u0151l, illetve az amerikai kontinensen \u00e9l\u0151kt\u0151l is. Az \u0151 sz\u00e1m\u00edt\u00e1sai szerint, a Darwin-pintyek eset\u00e9ben megfigyelhet\u0151 variancia megmagyar\u00e1zhat\u00f3, ha kb. 30 egyed ker\u00fclt a szigetekre. Ez alapj\u00e1n azt val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtj\u00fck, hogy nem egy-k\u00e9t mad\u00e1r, hanem egy eg\u00e9sz raj ker\u00fclt ide. A mut\u00e1ci\u00f3s r\u00e1t\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben meg tudjuk saccolni a most foly\u00f3 genomikai munk\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Azt gondolom, hogy alapvet\u0151en ez az \u00e9rt\u00e9k nem fog sokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni att\u00f3l, amit m\u00e1shol l\u00e1tunk. A legt\u00f6bb fellelhet\u0151 \u00faj mut\u00e1ci\u00f3 neutr\u00e1lis lesz, vagy enyh\u00e9n k\u00e1ros \u00e9s csak n\u00e9ha tal\u00e1lunk majd igaz\u00e1n el\u0151ny\u00f6set. De a popul\u00e1ci\u00f3kban jelenleg fellelhet\u0151 vari\u00e1ci\u00f3 kell\u0151en nagy, hogy megmagyar\u00e1zza a nagyfok\u00fa evol\u00faci\u00f3s flexibilit\u00e1sukat.<\/p>\n<p>RG: Igen, ez a v\u00e1ltozatoss\u00e1g tulajdonk\u00e9ppen \u00f3ri\u00e1si. Ez r\u00e9szben a kromosz\u00f3m\u00e1k \u00f3ri\u00e1si sz\u00e1m\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/p>\n<p>PG: Igen, 78 darab kromosz\u00f3m\u00e1juk van. Arra nem eml\u00e9kszem, hogy a Darwin pintyek pontosan mennyivel v\u00e1ltoz\u00e9konyabbak, mint az ember. De mind fenot\u00edpusukban, mind genetikailag sokkal v\u00e1ltoz\u00e9konyabbak.<\/p>\n<p>RG: Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, a genetikai v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1guk az emberinek kb. \u00f6tsz\u00f6r\u00f6se. Ennek van k\u00f6ze a rengeteg mikrokromosz\u00f3m\u00e1hoz, illetve az eseti introgresszi\u00f3hoz.<\/p>\n<p><strong>V\u00e9g\u00fcl ugorjunk g\u00e9nekt\u0151l m\u00e9mekhez. A madarak az \u00e9nek\u00fcket az ap\u00e1t\u00f3l tanulj\u00e1k egy szinzit\u00edv peri\u00f3dusban (azaz nincs k\u00f3dolva genetikailag). Pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k-e esetleg valahogyan rekonstru\u00e1lni az \u0151si pintyek \u00e9nek\u00e9t a jelenlegi \u00e9nekek alapj\u00e1n?<\/strong><\/p>\n<p>RG: Bowman pr\u00f3b\u00e1lkozott eredetileg ezzel, \u00e9s most is vannak olyanok akik ezzel foglalkoznak. Azt hiszem nagyon neh\u00e9z lesz. Ami az \u00e9nekben sz\u00e1momra nagyon \u00e9rdekes, hogy a <em>fortis<\/em> \u00e9s <em>scandens<\/em> \u00e9neke minden szigeten k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik. Ha mondjuk a Santa Cruz szigeten n\u00e9zz\u00fck az ott \u00e9l\u0151 fajok \u00e9nek\u00e9nek akusztikus lek\u00e9pz\u00e9s\u00e9t, akkor azt l\u00e1tjuk, hogy azok mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek \u00e9s nem fednek \u00e1t. A Daphne-n \u00e9l\u0151 n\u00e9gy fajnak szint\u00e9n nem fed \u00e1t az \u00e9neke. De mondjuk a <em>fortis<\/em> \u00e9neke nagyon k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a Daphne-n \u00e9s Santa Cruz-on. Daphne eset\u00e9ben persze ott van az az egyedi eset, amikor <em>magnarostris<\/em>-ok j\u00f6ttek a szigetre, az ut\u00f3dok valami\u00e9rt a sz\u00fcl\u0151k \u00e9nek\u00e9nek egy t\u00f6m\u00f6r\u00edtett verzi\u00f3j\u00e1t tanult\u00e1k. A kett\u0151nek j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an k\u00f6ze volt egym\u00e1st\u00f3l, de m\u00e9gis elkezdtek t\u00e1voldoni. Mivel ez minden szigeten lej\u00e1tsz\u00f3dik, nagyon neh\u00e9z lesz rekonstru\u00e1lni, hogy az els\u0151 \u00e9nekek milyenek lehettek. Viszont vannak egyszer\u0171bb h\u00edv\u00f3hangok is. Sok fajban egy magas frekvenci\u00e1j\u00fa f\u00fctty\u00f6t egy lesz\u00e1ll\u00f3 hang k\u00f6vet. M\u00e1s fajokban az \u00e9nek v\u00e9g\u00e9n egy z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s hallhat\u00f3. De nincs olyan faj, ahol a f\u00fctty \u00e9s a z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s egyszerre jelen lenne. A filogenetikai fa korai \u00e1gain lev\u0151 fajokra a z\u00fcmm\u00f6g\u00e9s jellemz\u0151, az \u00fajabbakra pedig a f\u00fctty. Ebben az esetben j\u00f3 es\u00e9ly van arra, hogy ennek a h\u00edv\u00f3hangnak vannak genetikai gy\u00f6kerei \u00e9s \u00e9rdekes lehet ezeket megkeresni.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/AvkSYoXWfTw?enablejsapi=1\" width=\"100%\" height=\"453\" frameborder=\"0\" allowfullscreen=\"allowfullscreen\"><\/iframe><\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">(<em>A besz\u00e9lget\u00e9s\u00e9rt k\u00f6sz\u00f6net j\u00e1r P\u00e1sztor Erzs\u00e9betnek, aki seg\u00edtett a szervez\u00e9sben. A bor\u00edt\u00f3k\u00e9p a <a href=\"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Nagy_f%C3%B6ldipinty#\/media\/F%C3%A1jl:Geospiza_magnirostris.jpg\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Wikimedia Commons oldal\u00e1r\u00f3l<\/a> sz\u00e1rmazik.<\/em>)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Besz\u00e9lget\u00e9s Rosemary \u00e9s Peter Grant-el a falapagosi pintyekkel kapcsolatos munk\u00e1jukr\u00f3l, ami m\u00e1ra az evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia egyik alapm\u0171ve lett. <a href=\"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=15469196\">Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz&#8230;. <span class=\"meta-nav\">&rarr;<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":16324821,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[3,38],"tags":[5,133,66,129],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15469196"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=15469196"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15469196\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":16324822,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15469196\/revisions\/16324822"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/16324821"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=15469196"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=15469196"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=15469196"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}