![\"1_bloodtypesheroimagebyelenaboils.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/10\/1_bloodtypesheroimagebyelenaboils.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
T\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zaddal a felfedez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n m\u00e9g mindig nem igaz\u00e1n tudjuk, mire val\u00f3k a v\u00e9rcsoportok. Carl Zimmer ut\u00e1naj\u00e1rt, hogy t\u00e9nyleg olyan fontosak-e?\u00a0<\/em><\/p>\n <\/p>\n Amikor a sz\u00fcleimt\u0151l megtudtam, hogy a v\u00e9rcsoportom A+, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s b\u00fcszkes\u00e9get \u00e9reztem. Ha A+ a legjobb jegy az iskol\u00e1ban, akkor bizony\u00e1ra az A+ a v\u00e9rcsoportok k\u00f6z\u00f6tt is a legkiv\u00e1l\u00f3bbik \u2013 a kiv\u00e1lasztotts\u00e1g biol\u00f3giai v\u00e9djegye.<\/p>\n Nem telt sok id\u0151be, hogy meg\u00e9rtsem, mekkora butas\u00e1g ez \u00e9s leh\u0171tsem a lelkesed\u00e9sem. De nem tudtam meg sokkal t\u00f6bbet arr\u00f3l, mit is jelent az, hogy valakinek A+ a v\u00e9rcsoportja. Feln\u0151tt koromra sem volt t\u00f6bb ismeretem a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l, mint hogy ha net\u00e1n egy k\u00f3rh\u00e1zban k\u00f6tn\u00e9k ki \u00e9s v\u00e9rre lenne sz\u00fcks\u00e9gem, az orvosoknak meg kellene gy\u0151z\u0151dni\u00fck, hogy a transzf\u00fazi\u00f3hoz megfelel\u0151 t\u00edpus\u00fa v\u00e9rt haszn\u00e1lnak.<\/p>\n \u00cdgy persze maradt j\u00f3n\u00e9h\u00e1ny ideges\u00edt\u0151 k\u00e9rd\u00e9s. Mi\u00e9rt van az, hogy a kauk\u00e1zusiak 40 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1nak A a v\u00e9rcsoportja, m\u00edg az \u00e1zsiaiakn\u00e1l ez az ar\u00e1ny csak 27 sz\u00e1zal\u00e9k? Honnan erednek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e9rcsoportok, \u00e9s mire val\u00f3k? Hogy n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9sre v\u00e1laszt kapjak, szak\u00e9rt\u0151kh\u00f6z fordultam \u2013 hematol\u00f3gusokhoz, genetikusokhoz, evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gusokhoz, virol\u00f3gusokhoz \u00e9s t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1studom\u00e1nyi szakemberekhez.<\/p>\n A v\u00e9rcsoportokat Karl Landsteiner osztr\u00e1k orvos fedezte fel 1900-ban, aki 1930-ban azt\u00e1n elnyerte az orvostudom\u00e1nyi Nobel-d\u00edjat kuatt\u00e1sai\u00e9rt. A kutat\u00f3k az\u00f3ta egyre hat\u00e9konyabb eszk\u00f6z\u00f6ket fejlesztettek ki a v\u00e9rcsoportok biol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1ra. T\u00f6bb \u00e9rdekess\u00e9get is felfedeztek, p\u00e9ld\u00e1ul\u00a0k\u00f6zelebb ker\u00fcltek az eredet\u00fck meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, illetve\u00a0<\/i>felismert\u00e9k, hogy a v\u00e9rcsoportok hat\u00e1ssal vannak az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnkre. \u00c9n ennek ellen\u00e9re tov\u00e1bbra is sok tekintetben valami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen misztikusnak tartottam a v\u00e9rcsoportokat. El\u0151 kellene m\u00e1r \u00e1llniuk a kutat\u00f3knak egy j\u00f3 magyar\u00e1zattal, puszta l\u00e9tez\u00e9s\u00fckre vonatkoz\u00f3an<\/p>\n \u201cH\u00e1t nem elk\u00e9peszt\u0151?\u201d, lelkesedett Ajit Varki, a UC San Diego biol\u00f3gusa. \u201cCsaknem sz\u00e1z \u00e9vvel azut\u00e1n, hogy \u00e1tadt\u00e1k a Nobel-d\u00edjat ez\u00e9rt a felfedez\u00e9s\u00e9rt, m\u00e9g mindig nem tudjuk pontosan, mi c\u00e9lt szolg\u00e1lnak a v\u00e9rcsoportok.\u201d<\/p>\n Azt, hogy tudhatom, A a v\u00e9rcsoportom, az orvost\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyszer\u0171bb felfedez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151. Mivel az orvosok sz\u00e1m\u00e1ra ma m\u00e1r evidens a v\u00e9rcsoportok l\u00e9tez\u00e9se, k\u00e9pesek v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9ssel \u00e9leteket is menteni. \u00c1m a t\u00f6rt\u00e9nelem nagy r\u00e9sz\u00e9ben annak a puszta gondolata, hogy v\u00e9rt fecskendezz\u00fcnk egyik emberb\u0151l a m\u00e1sikba, egy l\u00e1z\u00e1lom volt.<\/p>\n A renesz\u00e1nsz orvosok is elelm\u00e9lkedtek rajta, mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha v\u00e9rt fecskendezn\u00e9nek a betegeik ereibe. N\u00e9h\u00e1nyuk \u00fagy v\u00e9lte, ez mindenf\u00e9le betegs\u00e9gre, m\u00e9g ak\u00e1r az elmebajra is hasznos gy\u00f3gym\u00f3d lehetne. V\u00e9g\u00fcl az 1600-as \u00e9vekben egy p\u00e1r orvos gyakorlatban is kipr\u00f3b\u00e1lta az \u00f6tletet \u2013 v\u00e9gzetes eredm\u00e9nyekkel. Egy francia orvos borj\u00fav\u00e9rt fecskendezett egy \u0151r\u00fclt f\u00e9rfiba, aki azonnal elkezdett izzadni, h\u00e1nyni \u00e9s koromfekete vizeletet \u00fcr\u00edteni. \u00dajabb fecskendez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a f\u00e9rfi meghalt.<\/p>\n Az ehhez hasonl\u00f3 mell\u00e9fog\u00e1sok 150 \u00e9vre megb\u00e9lyegezt\u00e9k a v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s h\u00edrnev\u00e9t. M\u00e9g a 19. sz\u00e1zadban is csak n\u00e9h\u00e1ny orvos merte kipr\u00f3b\u00e1lni az elj\u00e1r\u00e1st. Az egyik\u00fck egy James Blundell n\u00e9vre hallgat\u00f3 brit doktor volt. Ak\u00e1rcsak kor\u00e1nak t\u00f6bbi doktora, \u0151 is sz\u00e1mtalanszor k\u00e9nytelen volt v\u00e9gign\u00e9zni, amint n\u0151betegei elv\u00e9reznek a sz\u00fcl\u00e9s sor\u00e1n. 1817-ben, az egyik beteg hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en \u00fagy \u00e9rezte, nem tud belet\u00f6r\u0151dni, hogy ennek \u00edgy kell t\u00f6rt\u00e9nnie.<\/p>\n \u201cNem b\u00edrtam elviselni a gondolatot, hogy v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9ssel nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel megmenthett\u00fck volna a beteget.\u201d \u2013 \u00edrta k\u00e9s\u0151bb.<\/p>\n<\/blockquote>\n Az embereknek emberi <\/i>v\u00e9rt kell kapniuk, sz\u00f6gezte le Blundell. \u00c1m ilyen transzf\u00fazi\u00f3val m\u00e9g soha senki nem pr\u00f3b\u00e1lkozott azel\u0151tt. Blundell ennek fogott neki. Tervezett egy t\u00f6lcs\u00e9rekb\u0151l, fecskend\u0151kb\u0151l \u00e9s cs\u00f6vekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 szerkezetet, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a v\u00e9r \u00e1tvezethet\u0151 a v\u00e9rad\u00f3 test\u00e9b\u0151l egy gyeng\u00e9lked\u0151 betegbe. Miut\u00e1n kuty\u00e1kon letesztelte a berendez\u00e9st, odah\u00edvt\u00e1k egy beteghez, aki m\u00e1r majdnem elv\u00e9rzett. \u201cA v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s volt az egyetlen es\u00e9lye az \u00e9letben marad\u00e1sra\u201d, \u00edrta Blundell.<\/p>\n \u00d6sszesen 14 unci\u00e1nyi \/ca. 4 dl, a szerk.\/ v\u00e9r gy\u0171lt \u00f6ssze, t\u00f6bb v\u00e9rad\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. Ezt Blundell a f\u00e9rfi karj\u00e1ba fecskendezte. Az elj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n a beteg jobban \u00e9rezte mag\u00e1t \u2013 \u201ckev\u00e9sb\u00e9 b\u00e1gyadtnak\u201d \u2013 ahogy \u0151 maga fogalmazott, de k\u00e9t nappal k\u00e9s\u0151bb meghalt. Ennek ellen\u00e9re ez az eset meggy\u0151zte Blundellt arr\u00f3l, hogy a v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s rettent\u0151 nagy haszn\u00e1ra v\u00e1lhat az emberis\u00e9gnek \u00e9s az elk\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vekben sem hagyott fel azzal, hogy v\u00e9rt t\u00f6lts\u00f6n az rem\u00e9nyvesztett p\u00e1ciensek ereibe. Mindent \u00f6sszevetve\u00a010 v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9st hajtott v\u00e9gre, de k\u00f6z\u00fcl\u00fck csup\u00e1n n\u00e9gy betege maradt \u00e9letben.<\/p>\n Noha n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1sik orvos is k\u00eds\u00e9rletezett v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9ssel, az \u0151 sikeress\u00e9g\u00fck hasonl\u00f3an lehangol\u00f3 volt. Pedig v\u00e1ltozatos dolgokkal pr\u00f3b\u00e1lkoztak, bele\u00e9rtve a tej-transzf\u00fazi\u00f3t is az 1870-es \u00e9vekben. (Ezek a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok, tal\u00e1n mondani sem kell, kock\u00e1zatosak \u00e9s eredm\u00e9nytelenek voltak ).<\/p>\n Blundell nagyon is helyesen l\u00e1tta, hogy az embereknek emberi v\u00e9rre van sz\u00fcks\u00e9ge. \u00c1m egy alapvet\u0151 t\u00e9nyt m\u00e9g nem tudott a v\u00e9rr\u0151l: m\u00e9gpedig, hogy adott emberek csak bizonyos m\u00e1s emberekt\u0151l kaphatnak v\u00e9rt. T\u00f6bb mint val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy ennek az egyszer\u0171 t\u00e9nynek a mell\u0151z\u00e9se vezetett Blundell egyes betegeinek hal\u00e1l\u00e1hoz. A legtragikusabb\u00e1 az teszi ezeket a hal\u00e1leseteket, hogy n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb a v\u00e9rcsoportok felfedez\u00e9se v\u00e9g\u00fcl egy meglehet\u0151sen egyszer\u0171 elj\u00e1r\u00e1snak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151.<\/p>\n Az els\u0151 nyomok annak a magyar\u00e1zat\u00e1ra, hogy a kora 19. sz\u00e1zad v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9sei mi\u00e9rt nem j\u00e1rtak sikerrel, a v\u00e9r kicsap\u00f3d\u00e1s\u00e1ban rejlettek. Amikor az 1800-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a tud\u00f3sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberek v\u00e9r\u00e9t k\u00e9mcs\u00f6vekben \u00f6ssze\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, megfigyelt\u00e9k, hogy id\u0151nk\u00e9nt a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek \u00f6sszetapadnak. \u00c1m mivel a v\u00e9r \u00e1ltal\u00e1ban beteg p\u00e1ciensekt\u0151l sz\u00e1rmazott, a tud\u00f3sok a kicsap\u00f3d\u00e1st k\u00f3ros jelens\u00e9gnek tekintett\u00e9k, amivel nem is volt \u00e9rdemes foglalkozni. Sok\u00e1ig senki nem vette a f\u00e1rads\u00e1got, hogy megvizsg\u00e1lja, vajon az eg\u00e9szs\u00e9ges emberek v\u00e9re is \u00f6ssze\u00e1ll-e. Azt\u00e1n j\u00f6tt Karl Landsteiner \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n sikerrel j\u00e1rt: l\u00e1thatta, amint az eg\u00e9szs\u00e9ges v\u00e9r kever\u00e9ke is kicsap\u00f3dik n\u00e9ha.<\/p>\n Landsteiner nekil\u00e1tott a kicsap\u00f3d\u00e1s felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek, amihez v\u00e9rt vett mag\u00e1t\u00f3l \u00e9s a laborj\u00e1ban dolgoz\u00f3kt\u00f3l is. Minden mint\u00e1t sz\u00e9tv\u00e1lasztott v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekre \u00e9s plazm\u00e1ra, majd egyik szem\u00e9ly plazm\u00e1j\u00e1hoz a m\u00e1sik szem\u00e9ly v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtest\u00e9t adagolta.<\/p>\n Kicsap\u00f3d\u00e1sra csak akkor ker\u00fclt sor, ha bizonyos emberek v\u00e9r\u00e9nek alkot\u00f3elemeit keveri \u00f6ssze. Az \u00f6sszes lehets\u00e9ges kombin\u00e1ci\u00f3 \u00e1tvizsg\u00e1l\u00e1s\u00e1val v\u00e9g\u00fcl mint\u00e1it h\u00e1rom csoportra osztotta, s ezeket \u00f6nk\u00e9nyesen az A, B \u00e9s C nevekkel l\u00e1tta el. (A k\u00e9s\u0151bbiek folyam\u00e1n a C-t \u00e1tkeresztelt\u00e9k 0-ra, p\u00e1r \u00e9v m\u00falva pedig m\u00e1s kutat\u00f3k felfedezt\u00e9k az AB v\u00e9rcsoportot. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re az amerikai Philip Levine kidolgozott egy m\u00e1sik m\u00f3dszert is a v\u00e9r kategoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. ami azon alapszik, van-e a v\u00e9rben Rh faktor. Egy plusz vagy m\u00ednusz jel mutatja a Landsteiner-f\u00e9le kateg\u00f3ri\u00e1k bet\u0171jele m\u00f6g\u00f6tt, hogy az adott szem\u00e9ly v\u00e9re tartalmazza-e ezt a feh\u00e9rj\u00e9t. )<\/p>\n K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberek v\u00e9r\u00e9nek \u00f6sszekever\u00e9sekor Landsteiner bizonyos szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9geket figyelt meg. Ha A v\u00e9rcsoport\u00fa plazm\u00e1hoz keverte valaki m\u00e1s v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtesteit, aki ugyancsak A-s, a plazma \u00e9s a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek elegye foly\u00e9kony maradt. Ugyanez a szab\u00e1ly teljes\u00fclt a B-beli plazm\u00e1ra \u00e9s v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekre. \u00c1m ha Landsteiner A-s plazm\u00e1t kevert B-s v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekhez (vagy ford\u00edtva), bek\u00f6vetkezett a kicsap\u00f3d\u00e1si reakci\u00f3.<\/p>\n A 0 v\u00e9rcsoport\u00fa szem\u00e9lyek v\u00e9re m\u00e1sk\u00e9pp viselkedett. Amennyiben A vagy B t\u00edpus\u00fa v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtesteket kevert 0-s plazm\u00e1val, a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek kicsap\u00f3dtak. De 0-s v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekhez adhatott A-s vagy B-s plazm\u00e1t, nem t\u00f6rt\u00e9nt semmi.<\/p>\n Ez a kicsap\u00f3d\u00e1si reakci\u00f3, ami miatt a v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s annyi vesz\u00e9lyt rejt. Ha egy orvos v\u00e9letlen\u00fcl B t\u00edpus\u00fa v\u00e9rt fecskendezne a karomba, a testem megtelne apr\u00f3 v\u00e9rr\u00f6g\u00f6kkel. Ezek felbor\u00edtan\u00e1k a v\u00e9rkering\u00e9semet, er\u0151s v\u00e9rz\u00e9st okozn\u00e1nak, leveg\u0151\u00e9rt kapkodn\u00e9k \u00e9s minden bizonnyal meghaln\u00e9k. Viszont ha A-s vagy 0-s t\u00edpus\u00fa v\u00e9rt kapn\u00e9k, kit\u0171n\u0151en \u00e9rezn\u00e9m magam.<\/p>\n Landsteiner nem tudta megmondani, mi k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg pontosan az egyes v\u00e9rt\u00edpusokat egym\u00e1st\u00f3l. Csak sok \u00e9v m\u00falva fedezt\u00e9k fel a tud\u00f3sok, hogy minden egyes v\u00e9rcsoport eset\u00e9ben a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek fel\u00fclete m\u00e1sk\u00e9pp van kidekor\u00e1lva. Az \u00e9n A v\u00e9rcsoportomn\u00e1l p\u00e9ld\u00e1ul a sejtek k\u00e9t szintet \u00e9p\u00edtenek ezekb\u0151l a molekul\u00e1kb\u00f3l, amelyek egy h\u00e1z k\u00e9t emeletj\u00e9re eml\u00e9keztetnek. Az els\u0151 emeletet H antig\u00e9nnek nevezik \u00e9s\u00a0erre \u00e9p\u00edtik a sejtek a m\u00e1sodik emeletet, amit A antig\u00e9nnek nevez\u00fcnk.<\/p>\n A B v\u00e9rcsoport\u00fa emberek m\u00e1sodik emelete m\u00e1s alak\u00fara van \u00e9p\u00edtve. A 0 v\u00e9rcsoport\u00faak pedig egyszintes paraszth\u00e1zat \u00e9p\u00edtenek: meg\u00e1llnak a H antig\u00e9nn\u00e9l.<\/p>\n Mindegyik\u00fcnk immunrendszere megszokja a saj\u00e1t v\u00e9rcsoportj\u00e1t. De ha valaki nem megfelel\u0151 t\u00edpus\u00fa v\u00e9rt kap, az immunrendszere \u00e1d\u00e1z k\u00fczdelmet ind\u00edt, mert az \u00faj v\u00e9rt betolakod\u00f3k\u00e9nt ismeri fel. Ez al\u00f3l a szab\u00e1ly al\u00f3l egyed\u00fcl a 0-s t\u00edpus\u00fa v\u00e9r k\u00e9pez kiv\u00e9telt,\u00a0 mivel csak H antig\u00e9njei vannak, amelyek megtal\u00e1lhat\u00f3k a m\u00e1s t\u00edpus\u00fa v\u00e9rekben is. \u00cdgy egy A vagy B v\u00e9rcsoport\u00fa beteg szervezete sz\u00e1m\u00e1ra nem t\u0171nik idegennek. Ez az oka, hogy a 0-s v\u00e9rcsoport\u00fa emberek univerz\u00e1lis v\u00e9rad\u00f3k, a v\u00e9r\u00fck pedig k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rt\u00e9kes a v\u00e9rk\u00f6zpontok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n Landsteiner egy t\u00f6m\u00f6r cikkben k\u00f6z\u00f6lte eredm\u00e9nyeit 1900-ban:<\/p>\n \u201c\u00c9rdemes megeml\u00edteni, hogy a bemutatott megfigyel\u00e9sek hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9l\u00fa v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00f6vetkezm\u00e9nyeinek magyar\u00e1zat\u00e1hoz.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n foglalta \u00f6ssze kifejezetten szer\u00e9nyen. Landsteiner felfedez\u00e9se utat nyitott a biztons\u00e1gos, nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9snek \u00e9s m\u00e9g napjainkban is az \u0151 kicsap\u00f3d\u00e1si reakci\u00f3n alapul\u00f3 m\u00f3dszer\u00e9t haszn\u00e1lj\u00e1k a v\u00e9rcsoportok gyors \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n B\u00e1r Landsteiner eredm\u00e9nyei megv\u00e1laszoltak r\u00e9gi k\u00e9rd\u00e9seket, egyben \u00fajakat is felvetettek. Mire val\u00f3k a v\u00e9rcsoportok, m\u00e1r ha egy\u00e1ltal\u00e1n val\u00f3k valamire? Mi\u00e9rt veszik a f\u00e1rads\u00e1got a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestek, hogy molekulah\u00e1zacsk\u00e1kat \u00e9p\u00edtsenek? \u00c9s mi\u00e9rt j\u00f6ttek l\u00e9tre k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fajta h\u00e1zacsk\u00e1k?<\/p>\n Am\u00edg a tudom\u00e1nyos vil\u00e1g nagy nehezen konszenzusra jutott ezekben a k\u00e9rd\u00e9sekben, n\u00e9h\u00e1ny \u00e1ltudom\u00e1nyos megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s kifejezetten nagy n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gre tett szert. \u201cEgyszer\u0171en nevets\u00e9ges helyzet alakult ki\u201d – ahogy Connie Westhoff, a New York-i V\u00e9rk\u00f6zpont Immunohematol\u00f3gia, Genomika \u00e9s Ritka V\u00e9r r\u00e9szleg\u00e9nek igazgat\u00f3ja fogalmazott.<\/p>\n 1996-ban egy Peter D\u2019Adamo nev\u0171 term\u00e9szetgy\u00f3gy\u00e1sz kiadott egy „Eat Right 4 Your Type<\/em>” c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvet (magyarul „\u00c9letm\u00f3d az AB0 terv szerint”\u00a0<\/i>c\u00edmmel jelent meg). amiben azzal \u00e9rvelt, hogy az\u00e9rt kell a v\u00e9rcsoportunknak megfelel\u0151en t\u00e1pl\u00e1lkoznunk, mert ez\u00e1ltal ker\u00fclhet\u00fcnk harm\u00f3ni\u00e1ba evol\u00faci\u00f3s \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnkkel.<\/p>\n \u00c1ll\u00edt\u00e1sa szerint a v\u00e9rcsoportok az emberis\u00e9g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kritikus fordul\u00f3pontjain\u00e1l jelentek meg. A 0-s v\u00e9rcsoport a vad\u00e1sz\u00f3-gy\u0171jt\u00f6get\u0151 \u0151seinkben alakult ki, m\u00e9g Afrik\u00e1ban. Az A v\u00e9rcsoport a mez\u0151gazdas\u00e1g hajnal\u00e1n, a B pedig 10-15 ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt a Himal\u00e1j\u00e1ban. Az AB, D’Adamo szerint, az A \u00e9s a B v\u00e9rcsoport \u00fajkori kevered\u00e9se.<\/p>\n Ezekb\u0151l a felt\u00e9telez\u00e9sekb\u0151l azt\u00e1n D\u2019Adamo levezette, hogy a v\u00e9rcsoportunk meghat\u00e1rozza, milyen \u00e9teleket aj\u00e1nlatos fogyasztanunk. Nekem p\u00e9ld\u00e1ul, az \u00e9n f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 A v\u00e9rcsoportommal veget\u00e1ri\u00e1nusnak kellene lennem. Az \u0151si vad\u00e1sz\u00f3 0-s t\u00edpus\u00faaknak h\u00fasban gazdag \u00e9trendet \u00e9rdemes k\u00f6vetni\u00fck \u00e9s ker\u00fclni\u00fck kell a gabonaf\u00e9l\u00e9ket, meg a tejterm\u00e9keket. A k\u00f6nyv szerint a v\u00e9rcsoportunkhoz nem passzol\u00f3 \u00e9telek olyan antig\u00e9neket tartalmaznak, amelyek mindenf\u00e9le betegs\u00e9geket okozhatnak. A megfelel\u0151 \u00e9trend kiv\u00e1laszt\u00e1sa viszont seg\u00edt a fert\u0151z\u00e9sek rizik\u00f3j\u00e1nak cs\u00f6kkent\u00e9s\u00e9ben, a fogy\u00e1sban, a r\u00e1k \u00e9s a cukorbetegs\u00e9g lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben, tov\u00e1bb\u00e1 lass\u00edtja az \u00f6reged\u00e9s folyamat\u00e1t.<\/p>\n D\u2019Adamo k\u00f6nyve 7 milli\u00f3 p\u00e9ld\u00e1nyban kelt el \u00e9s 60 nyelvre ford\u00edtott\u00e1k le. V\u00e9rcsoport-di\u00e9ta k\u00f6nyvek garmad\u00e1ja k\u00f6vette; D\u2019Adamo maga pedig egy sor v\u00e9rcsoporthoz igaz\u00edtott \u00e9trendkieg\u00e9sz\u00edt\u0151t \u00e1rul a honlapj\u00e1n. Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9pp az orvosok gyakran tal\u00e1lj\u00e1k magukat szemben azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, vajon t\u00e9nyleg m\u0171k\u00f6dnek-e a v\u00e9rcsoportokon alapul\u00f3 di\u00e9t\u00e1k.<\/p>\n A k\u00e9rd\u00e9sre a legjobb v\u00e1laszt egy k\u00eds\u00e9rlet adhatn\u00e1. Az „Eat Right 4 Your Type<\/em>„-ban D\u2019Adamo arra utalt, hogy annak \u00edr\u00e1sakor \u00e9pp folymatban volt egy r\u00e1kos n\u0151k\u00f6n v\u00e9gzett, t\u00edz\u00e9ves v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta k\u00eds\u00e9rletsorozat \u00e9s (akkor) a nyolcadik \u00e9v\u00e9ben j\u00e1rt. Tizennyolc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a k\u00eds\u00e9rlet eredm\u00e9nyei m\u00e9g mindig nem ker\u00fcltek publik\u00e1l\u00e1sra.<\/p>\n Nemr\u00e9giben a Belga V\u00f6r\u00f6skereszt kutat\u00f3i d\u00f6nt\u00f6ttek \u00fagy, ut\u00e1naj\u00e1rnak, sz\u00f3l-e b\u00e1rmilyen bizony\u00edt\u00e9k az \u00e9trend mellett. Az eg\u00e9sz tudom\u00e1nyos irodalmat v\u00e9gigb\u00f6ng\u00e9szt\u00e9k olyan k\u00eds\u00e9rletek ut\u00e1n kutatva, amelyek a v\u00e9rcsoportokon alapul\u00f3 di\u00e9t\u00e1k haszn\u00e1t m\u00e9rik f\u00f6l. B\u00e1r t\u00f6bb, mint 1000 tanulm\u00e1nyt \u00e1tvizsg\u00e1ltak, nem tal\u00e1ltak semmit.<\/p>\n \u201cNincs k\u00f6zvetlen bizony\u00edt\u00e9k, ami al\u00e1t\u00e1masztan\u00e1 az AB0 v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta eg\u00e9szs\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t.\u201d<\/p>\n<\/blockquote>\n mondja Emmy De Buck a Belga V\u00f6r\u00f6skereszt orvosa.<\/p>\n Miut\u00e1n De Buck \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i k\u00f6zz\u00e9tett\u00e9k \u00e1ttekint\u0151 cikk\u00fcket az American Journal of Clinical Nutrition\u00a0<\/i>c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban, D\u2019Adamo a blogj\u00e1n reag\u00e1lt. Annak ellen\u00e9re, hogy igencsak h\u00edj\u00e1n van a v\u00e9rcsoport-di\u00e9t\u00e1j\u00e1t al\u00e1t\u00e1maszt\u00f3 publik\u00e1lt bizony\u00edt\u00e9koknak, kijelentette, hogy a m\u00f6g\u00f6tte rejl\u0151 tudom\u00e1ny stabil l\u00e1bakon \u00e1ll. \u201cVan megfelelel\u0151 tudom\u00e1nyos h\u00e1ttere a v\u00e9rcsoport-di\u00e9t\u00e1knak, ugyan\u00fagy, ahogy Einstein matematikai sz\u00e1m\u00edt\u00e1sainak is [mondja \u0151!], amelyek azt\u00e1n elvezettek a reletivit\u00e1selm\u00e9lethez\u201d, \u00edrta.<\/p>\n F\u00e9lret\u00e9ve az Einsteinnel val\u00f3 \u00f6sszevet\u00e9st, a val\u00f3s\u00e1gban a v\u00e9rcsoportok kutat\u00e1s\u00e1val \u00e9rdemben foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3k kategorikusan c\u00e1folj\u00e1k D’Adamo magabiztoss\u00e1g\u00e1t. \u201cAz ilyesfajta di\u00e9t\u00e1k propagand\u00e1ja alaptalan\u201d, fogalmazott egy\u00e9rtelm\u0171en az egyik kutat\u00f3csoport a Transfusion Medicine Reviews<\/em>-ban.<\/p>\n De mi van akkor azokkal, akik a v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta szerint \u00e9tkeznek \u00e9s pozit\u00edv tapasztalatokr\u00f3l sz\u00e1molnak be? Ahmed El-Sohemy, a Toront\u00f3i Egyetem t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1studom\u00e1nyi szakembere szerint semmi okunk felt\u00e9telezni, hogy a v\u00e9rcsoportoknak k\u00f6ze lenne a di\u00e9ta siker\u00e9hez.<\/p>\n El-Sohemy a viszonylag fiatal, nutrigenomika nev\u0171 kutat\u00e1si ter\u00fclet szak\u00e9rt\u0151je. Koll\u00e9g\u00e1ival egy\u00fctt 1500 \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyn\u00e9l k\u00f6vett\u00e9k nyomon, hogy mit esznek \u00e9s hogy szolg\u00e1l az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fck. Megn\u00e9zt\u00e9k a vizsg\u00e1lati alanyok DNS-\u00e9t is, hogy kider\u00fclj\u00f6n, a g\u00e9nek mennyiben hat\u00e1rozz\u00e1k meg, mik\u00e9pp hatnak r\u00e1juk az elfogyasztott \u00e9telek. Ugyanis k\u00e9t ember nagyon elt\u00e9r\u0151en reag\u00e1lhat ugyanarra az \u00e9trendre, a g\u00e9njeikt\u0151l f\u00fcgg\u0151en.<\/p>\n \u201cMajdnem minden egyes alkalommal, amikor err\u0151l tartok el\u0151ad\u00e1st, valaki nekem szegezi a v\u00e9g\u00e9n a k\u00e9rd\u00e9st: \u2018\u00c1, ez olyan, mint a v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta?\u2019\u201d mes\u00e9li El-Sohemy. \u0150 maga kutat\u00f3k\u00e9nt, az „Eat Right 4 Your Type”<\/i>-ot nem sokra tartja, mert\u00a0szerinte nincs olyan r\u00e9sze a k\u00f6nyvnek, ami tudom\u00e1nyosan al\u00e1t\u00e1masztott lenne. De a k\u00e9rd\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra r\u00e1d\u00f6bbent, hogy mivel \u0151 ismeri a maga 1500 \u00f6nk\u00e9ntes\u00e9nek a v\u00e9rcsoportj\u00e1t, a v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta esetleges j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1s\u00e1nak nyoma kellene legyen az adataiban.<\/p>\n El-Sohemy \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i felosztott\u00e1k a k\u00eds\u00e9rleti alanyaikat az \u00e9trendj\u00fck szerint. Egyesek a h\u00fas-alap\u00fa \u00e9trendet k\u00f6vett\u00e9k, amelyet D\u2019Adamo a 0-s v\u00e9rcsoport\u00faaknak javasolt, egy csoport egy jobb\u00e1ra veget\u00e1ri\u00e1nus \u00e9trendet, amilyen az A v\u00e9rcsoport\u00faak\u00e9, stb. A tud\u00f3sok minden r\u00e9sztvev\u0151h\u00f6z hozz\u00e1rendeltek tov\u00e1bb\u00e1 egy pontsz\u00e1mot aszerint, mennyire tartotta mag\u00e1t az adott \u00e9trendhez.<\/p>\n A kutat\u00e1s szerint a di\u00e9t\u00e1k egy r\u00e9sz\u00e9nek tulajdonk\u00e9ppen lehetnek el\u0151nyei. Az A t\u00edpus\u00fa di\u00e9t\u00e1hoz ragaszkod\u00f3k p\u00e9ld\u00e1ul alacsonyabb BMI indexet mutattak, karcs\u00fabb volt a derekuk, \u00e9s alacsonyabb a v\u00e9rnyom\u00e1suk. A 0-s di\u00e9t\u00e1n l\u00e9v\u0151knek alacsonyabb volt a triglicerid-szintj\u00fck. A B t\u00edpus\u00fa \u2013 vagyis a tejterm\u00e9kekben gazdag \u2013 \u00e9trend nem j\u00e1rt semmi haszonnal.<\/p>\n A l\u00e9nyeg azonban, El-Sohemy szerint, hogy az eg\u00e9sznek semmi k\u00f6ze az adott ember v\u00e9rcsoportj\u00e1hoz. M\u00e1sk\u00e9pp fogalmazva, att\u00f3l m\u00e9g, hogy 0 a v\u00e9rcsoportod, \u00fagyan\u00fagy kihaszn\u00e1lhatod egy \u00fan. A-t\u00edpus\u00fa di\u00e9ta el\u0151nyeit, ahogyan egy A v\u00e9rcsoport\u00fa egy\u00e9n \u2013 minden bizonnyal az\u00e9rt, ami\u00e9rt egy nagyr\u00e9szt veget\u00e1ri\u00e1nus \u00e9trendet b\u00e1rki \u00e9lvezhet. B\u00e1rki, aki 0-s di\u00e9t\u00e1n van, javar\u00e9szt kiz\u00e1rja az \u00e9trendj\u00e9b\u0151l a sz\u00e9nhidr\u00e1tokat \u00e9s \u00e9lvezheti ennek az el\u0151nyeit. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen egy tejterm\u00e9keken alapul\u00f3 di\u00e9ta senki sz\u00e1m\u00e1ra sem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen eg\u00e9szs\u00e9ges \u2013 f\u00fcggetlen\u00fcl a v\u00e9rcsoportj\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n A v\u00e9rcsoport-di\u00e9ta egyik vonzereje abban rejlik, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e9rcsoportok eredet\u00e9r\u0151l egy hihet\u0151 t\u00f6rt\u00e9netet ad el\u0151. De ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek nincs sok k\u00f6ze azokhoz az adatokhoz, amit a kutat\u00f3k a v\u00e9rcsoportok val\u00f3di evol\u00faci\u00f3j\u00e1r\u00f3l gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze.<\/p>\n Miut\u00e1n Landsteiner 1900-ban felfedezte az emberi v\u00e9rcsoportokat, m\u00e1s kutat\u00f3kat elkezdte foglalkoztatni, hogy vajon m\u00e1s \u00e1llatfajoknak is t\u00f6bb v\u00e9rcsoportja van-e? Kider\u00fclt, hogy egyes emberszab\u00e1s\u00faak v\u00e9re j\u00f3l keveredik bizonyos emberi v\u00e9rt\u00edpusokkal. Sok\u00e1ig azonban nem nagyon tudt\u00e1k, mit kezdjenek ezzel a felismer\u00e9ssel. Az, hogy egy majom v\u00e9re nem fog kicsap\u00f3dni az \u00e9n A-s v\u00e9remt\u0151l, nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy a majom ugyanazt az A t\u00edpus\u00fa g\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, amit \u00e9n hordozok egy k\u00f6z\u00f6s \u0151s\u00fcnk r\u00e9v\u00e9n. Az is lehet, hogy az A t\u00edpus\u00fa v\u00e9r t\u00f6bbsz\u00f6r is kialakult\u00a0 az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n.<\/p>\n A bizonytalans\u00e1g csak az 1990-es \u00e9vekben kezdett lassan oszladozni, amikor a tud\u00f3sok megfejtett\u00e9k a v\u00e9rcsoportok molekul\u00e1ris biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t. Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy egyetlen, AB0<\/em> elnevez\u00e9s\u0171 g\u00e9n felel\u0151s a v\u00e9rcsoport-h\u00e1zik\u00f3 m\u00e1sodik emelet\u00e9nek meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9\u00e9rt. A g\u00e9n A verzi\u00f3ja n\u00e9h\u00e1ny kulcsmut\u00e1ci\u00f3ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a B-t\u0151l. A 0 v\u00e9rcsoport\u00fa embereknek olyan mut\u00e1ci\u00f3ja van az AB0<\/em> g\u00e9nj\u00fckben, ami miatt a szervezet\u00fck nem k\u00e9pes megtermelni az A vagy a B antig\u00e9nt l\u00e9trehoz\u00f3 enzimet.<\/p>\n A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s az emberi AB0<\/em> g\u00e9n \u00f6sszevet\u00e9se volt m\u00e1s fajok hasonl\u00f3 g\u00e9nj\u00e9vel. Az emberszab\u00e1s\u00faak AB0\u00a0<\/em>g\u00e9nj\u00e9vel foglalkoz\u00f3 eddigi legr\u00e9szletesebb vizsg\u00e1latokat\u00a0Laure S\u00e9gurel \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i P\u00e1rizsban, a francia Nemzeti Tudom\u00e1nyos Kutat\u00f3k\u00f6zpontban v\u00e9gezt\u00e9k el. \u00c9s azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a v\u00e9rcsoportjaink alapvet\u0151en nagyon r\u00e9giek. A gibbonokban \u00e9s az emberekben is megtal\u00e1lhat\u00f3k az A \u00e9s a B v\u00e9rcsoportok v\u00e1ltozatai, \u00e9s ezek a v\u00e1ltozatok egy 20 milli\u00f3 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6s \u0151st\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\n Lehet, hogy a mi v\u00e9rcsoportjaink m\u00e9g enn\u00e9l is r\u00e9gebbiek, de nem tudni, mennyire. M\u00e9g h\u00e1tra van az \u00f6sszes f\u0151eml\u0151s v\u00e9r\u00e9nek r\u00e9szletes elemz\u00e9se, csak az alapj\u00e1n lesz megmondhat\u00f3, a mi v\u00e9rcsoportjaink mennyire elterjedtek a t\u00f6bbi faj k\u00f6r\u00e9ben. \u00c1m m\u00e1r az eddig \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt eredm\u00e9nyek is egy z\u0171rzavaros t\u00f6rt\u00e9nelmre utalnak. N\u00e9h\u00e1ny \u00e1gon mut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyik vagy m\u00e1sik v\u00e9rcsoport tov\u00e1bb\u00f6r\u00f6k\u00edt\u00e9se lez\u00e1rult. A csimp\u00e1nzokn\u00e1l, a legk\u00f6zelebbi \u00e9l\u0151 rokonainkn\u00e1l csak A \u00e9s 0 v\u00e9rcsoport l\u00e9tezik. A gorill\u00e1kn\u00e1l viszont csak B. Egyes esetekben a mut\u00e1ci\u00f3k \u00fagy v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg az AB0<\/em> g\u00e9nt, hogy az A v\u00e9rcsoport B-v\u00e9 alakult. M\u00e9g emberekn\u00e9l is id\u0151r\u0151l id\u0151re kialakultak olyan mut\u00e1ci\u00f3k, melyek megg\u00e1tolt\u00e1k, hogy az AB0 feh\u00e9rje egy m\u00e1sodik emeletet \u00e9p\u00edtsen a v\u00e9rcsoport-h\u00e1z tetej\u00e9re. Ezek a mut\u00e1ci\u00f3k az A vagy B v\u00e9rcsoportot 0-ss\u00e1 v\u00e1ltoztatt\u00e1k.<\/p>\n \u201c0-s v\u00e9rcsoport\u00fav\u00e1 v\u00e1lni sz\u00e1zf\u00e9lek\u00e9ppen lehet\u201d,<\/p>\n<\/blockquote>\n mondja Westhoff.<\/p>\n M\u00e1s sz\u00f3val az, hogy A a v\u00e9rcsoportom, nem a legels\u0151 f\u00f6ldm\u0171vel\u0151 \u0151seim hagyat\u00e9ka, hanem m\u00e9g a majomszer\u0171 \u0151seimt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6ltem. De ha a v\u00e9rcsoportom \u00e9vmilli\u00f3k \u00f3ta fennmaradt, csak kell, hogy legyen valami nyilv\u00e1nval\u00f3 biol\u00f3giai haszna, amit nekem tartogat, nem? M\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben mi\u00e9rt t\u00f6rn\u00e9k magukat a v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestjeim, hogy ilyen bonyolult molekul\u00e1ris szerkezeteket \u00e9p\u00edtsenek?<\/p>\n Mindez logikusan hangzik, de a kutat\u00f3knak m\u00e9gis komoly neh\u00e9zs\u00e9get okoz az AB0<\/em> g\u00e9n feladat\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa. A Tolouse-i Egyetemen dolgoz\u00f3\u00a0Antoine Blancher szerint, \u201cb\u00e1r m\u00e1r sok k\u00e9rd\u00e9sre van v\u00e1laszunk, m\u00e9g nincs megfelel\u0151 \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 magyar\u00e1zat az AB0 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re.\u201d<\/p>\n Annak a legfelt\u0171n\u0151bb bizony\u00edt\u00e9ka, hogy mennyire keveset tudunk a v\u00e9rcsoportok haszn\u00e1r\u00f3l, 1952-ben Bombay-ben ker\u00fclt el\u0151. Itt dolgoz\u00f3 orvosok ugyanis felfedezt\u00e9k, hogy n\u00e9h\u00e1ny p\u00e1ciens\u00fcknek egy\u00e1ltal\u00e1n nincs AB0 v\u00e9rcsoportja \u2013 sem A, sem B, sem AB \u00e9s 0 sem. Ha az A \u00e9s a B k\u00e9tszintes \u00e9p\u00fcletek, a 0 egy egyszintes paraszth\u00e1z, akkor ezeknek a bombay-i p\u00e1cienseknek csak egy \u00fcres telk\u00fck volt.<\/p>\n Felfedez\u00e9se \u00f3ta ezt a jelens\u00e9get \u2013 az\u00f3ta elnevezt\u00e9k Bombay fenot\u00edpusnak \u2013 m\u00e1s emberekn\u00e9l is megfigyelt\u00e9k, hab\u00e1r tov\u00e1bbra is rendk\u00edv\u00fcl ritk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. \u00c9s amennyire a tud\u00f3sok meg tudj\u00e1k \u00e1llap\u00edtani, teljess\u00e9ggel \u00e1rtalmatlan. Az egyed\u00fcli benne rejl\u0151 ismert orvosi kock\u00e1zat akkor jelentkezik, amikor v\u00e9r\u00e1t\u00f6mleszt\u00e9sre ker\u00fcl sor. Ugyanis Bombay fenot\u00edpusos emberek csak m\u00e1s Bombay fenot\u00edpusos emberekt\u0151l kaphatnak v\u00e9rt. M\u00e9g az univerz\u00e1lisnak felt\u00e9telezett 0-s v\u00e9r is meg\u00f6lheti \u0151ket.<\/p>\n A Bombay fenot\u00edpus bizony\u00edtja, hogy nincs k\u00f6zvetlen \u00e9let-hal\u00e1l haszna az AB0 v\u00e9rcsoportoknak. N\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3 szerint a v\u00e9rcsoportok l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek \u00e9rtelme egyszer\u0171en a v\u00e1ltozatoss\u00e1gban rejlik. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e9rcsoportok ugyanis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gekt\u0151l \u00f3vnak meg minket.<\/p>\n A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n kezdtek az orvosok felfigyelni arra, hogy kapcsolat van egyes v\u00e9rcsoportok \u00e9s bizonyos k\u00f3rk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt, majd a lista n\u0151tt\u00f6n n\u0151tt. \u201cA mai napig tal\u00e1lunk \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket a v\u00e9rcsoportok \u00e9s egyes fert\u0151z\u00e9sek, a r\u00e1k egyes fajt\u00e1i, valamint egy sor egy\u00e9b rendelleness\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt\u201d, tudtam meg Pamela Greenwellt\u0151l a Westminsteri Egyetem kutat\u00f3j\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n Nem t\u00fal nagy \u00f6r\u00f6m\u00f6mre kider\u00fclt az is, hogy az A-s v\u00e9rcsoportom miatt jobban fenyegetnek bizonyos daganatos betegs\u00e9gek, \u00edgy esetemben nagyobb a hasny\u00e1lmirigyr\u00e1k, illetve a leuk\u00e9mia kock\u00e1zata. Hajlamosabb vagyok a himl\u0151re, sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9gre \u00e9s a s\u00falyos mal\u00e1ri\u00e1ra is. Ugyanakkor a t\u00f6bbi v\u00e9rcsoporttal \u00e9l\u0151 embereknek egy\u00e9b betegs\u00e9gek rizik\u00f3j\u00e1val kell szemben\u00e9zni\u00fck. A 0-soknak p\u00e9ld\u00e1ul k\u00f6nnyebben lesz fek\u00e9ly\u00fck, vagy szakad el az Achilles-inuk.<\/p>\n A v\u00e9rcsoportok \u00e9s a rendelleness\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek rejt\u00e9lyes szab\u00e1lyokat k\u00f6vetnek \u00e9s a kutat\u00f3k m\u00e9g csak n\u00e9h\u00e1ny eset\u00e9ben tudt\u00e1k megfejteni ezeket. A Toront\u00f3i Egyetemen Kevin Kain \u00e9s munkat\u00e1rsai p\u00e9ld\u00e1ul azt tanulm\u00e1nyozz\u00e1k, a 0-s v\u00e9rcsoport\u00fa embereknek mi\u00e9rt nagyobb a v\u00e9detts\u00e9ge a\u00a0<\/b>mal\u00e1ri\u00e1val s\u00falyosabb form\u00e1ival szemben, mint a t\u00f6bbi v\u00e9rcsoportba tartoz\u00f3knak. Eredm\u00e9nyeik szerint az immunsejtek k\u00f6nnyebben felismerik a fert\u0151z\u00f6tt v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtesteket, ha azok a 0-s v\u00e9rcsoportba tartoznak.<\/p>\n M\u00e9g enn\u00e9l is tal\u00e1nyosabb, hogy milyen sz\u00e1lak k\u00f6thetik a v\u00e9rcsoportokat azokhoz a betegs\u00e9gekhez, amelyeknek semmi k\u00f6ze a v\u00e9rhez. Vegy\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul a norov\u00edrust. Ez a vesz\u00e9lyes k\u00f3rokoz\u00f3 a s\u00e9tahaj\u00f3k \u00e1tka, utasok sz\u00e1zain s\u00f6p\u00f6rhet v\u00e9gig, heves h\u00e1ny\u00e1s \u00e9s hasmen\u00e9s k\u00eds\u00e9ret\u00e9ben. Behatol a beleket bor\u00edt\u00f3 sejtekbe, a v\u00e9rtesteket viszont \u00e9rintetlen\u00fcl hagyja. Ennek ellen\u00e9re a v\u00e9rcsoportunk befoly\u00e1solja annak az es\u00e9ly\u00e9t, hogy elkapunk-e egy bizonyos norov\u00edrus-fert\u0151z\u00e9st.<\/p>\n Ennek a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s rejt\u00e9lynek a megfejt\u00e9se az lehet, hogy nem csak a v\u00e9rtestek termelnek v\u00e9rcsoport-antig\u00e9nt. Tal\u00e1lunk ilyeneket a v\u00e9red\u00e9nyek sejtfalaiban, a l\u00e9gutak, a b\u0151r, \u00e9s a haj sejtjeiben egyar\u00e1nt. Sok embernek m\u00e9g a ny\u00e1l\u00e1ban is tal\u00e1lunk v\u00e9rcsoport-antig\u00e9nt. A norov\u00edrusok a belekben termelt v\u00e9rcsoport-antig\u00e9nekbe kapaszkodnak bele, \u00edgy beteg\u00edtenek meg minket.<\/p>\n Ugyanakkor a norov\u00edrus csak akkor tud er\u0151sen belekapaszkodni egy sejtbe, ha a feh\u00e9rjemolekul\u00e1i pontosan illeszkednek a sejt v\u00e9rcsoport-antig\u00e9njeihez. Ily m\u00f3don lehets\u00e9ges, hogy minden egyes norov\u00edrus-t\u00f6rzsnek megvannak a maga feh\u00e9rj\u00e9i, melyek ahhoz alkalmazkodtak, hogy egy bizonyos v\u00e9rcsoport antig\u00e9nj\u00e9hez kapcsol\u00f3djanak szorosan, a t\u00f6bbihez viszont ne. Ez a magyar\u00e1zata, hogy mik\u00e9pp befoly\u00e1solja a v\u00e9rcsoportunk, melyik norov\u00edrus-t\u00f6rzs beteg\u00edt meg minket.<\/p>\n \u00c9s ez lehet a v\u00e1lasz arra is, mi\u00e9rt maradt fenn a v\u00e9rcsoportok sokf\u00e9les\u00e9ge \u00e9vmilli\u00f3kon kereszt\u00fcl. F\u0151eml\u0151s \u0151seink folyamatos harcot v\u00edvtak megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan k\u00f3rokoz\u00f3val, bele\u00e9rtve a v\u00edrusokat, bakt\u00e9riumokat \u00e9s egy\u00e9b ellenfeleiket. Ezen k\u00f3rokoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyan tal\u00e1n elkezdt\u00e9k kiakn\u00e1zni a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e9rcsoport-antig\u00e9nek biztos\u00edtotta lehet\u0151s\u00e9geket. Azok a k\u00f3rokoz\u00f3k boldogultak a legjobban, amelyek a legelterjedtebb v\u00e9rcsoporthoz passzoltak legink\u00e1bb, mivel \u0151k tudt\u00e1k a legt\u00f6bb gazd\u00e1t megfert\u0151zni. De ez az el\u0151ny\u00fck fokozatosan elt\u0171nt \u00e9ppen az\u00e1ltal, hogy legyeng\u00edtett\u00e9k, ki\u00edrtott\u00e1k a gazd\u00e1ikat. Mindek\u00f6zben a ritk\u00e1bb v\u00e9rcsoport\u00fa f\u0151eml\u0151s\u00f6k szaporodni tudtak, h\u00e1la az k\u00f3rokoz\u00f3kkal szemben mutatott v\u00e9detts\u00e9g\u00fcknek.<\/p>\n Ahogy v\u00e9giggondolom ezt a lehet\u0151s\u00e9get, az A-s v\u00e9rcsoportom \u00e9ppoly tal\u00e1nyos marad sz\u00e1momra, mint amilyen gyerekkoromban volt. De ez m\u00e1r a tal\u00e1nynak egy m\u00e9lyebb szintje, ami \u00f6r\u00f6mmel t\u00f6lt el. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy annak, mi a v\u00e9rcsoportom, semmi k\u00f6ze a v\u00e9rhez.<\/p>\n (A cikk eredetileg a Wellcome Trust MosaicScience oldal\u00e1n<\/a> jelent meg a Creative Commons Nevezd Meg! 4.0 Nemzetk\u00f6zi (CC BY 4.0<\/a>) licensze alatt. Az illusztr\u00e1ci\u00f3kat Elena Boils k\u00e9sz\u00edtette. Ford\u00edtotta Greg\u00f3 Kinga, szerkesztette Varga M\u00e1t\u00e9.<\/em>)<\/p>\n T\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zaddal a felfedez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n m\u00e9g mindig nem igaz\u00e1n tudjuk, mire val\u00f3k a v\u00e9rcsoportok. Carl Zimmer ut\u00e1naj\u00e1rt, hogy t\u00e9nyleg olyan fontosak-e?\u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[211,198,9,147,265],"class_list":["post-15263324","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-uncategorized","tag-carl_zimmer","tag-cc-by_4_0","tag-human","tag-mosaicscience","tag-vercsoportok"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15263324","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=15263324"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/15263324\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=15263324"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=15263324"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=15263324"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}\n
![\"2_bloodtypeselenaboils.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/10\/2_bloodtypeselenaboils.jpg\")
<\/p>\n\n
![\"3_bloodtypeselenaboils.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/10\/3_bloodtypeselenaboils.jpg\")
<\/p>\n\n
\n
![\"Creative](\"https:\/\/i.creativecommons.org\/l\/by\/4.0\/88x31.png\")
<\/a>
Ez a M\u0171 a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetk\u00f6zi Licenc<\/a> felt\u00e9teleinek megfelel\u0151en felhaszn\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"