![\"culex-pipiens.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/culex-pipiens.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
P\u00e1r nappal ezel\u0151tt jelent meg egy \u00faj\u00a0Scientific Reports\u00a0<\/a><\/em>cikk <\/a>aprop\u00f3j\u00e1n az indexen egy cikk, „Ford\u00edtva s\u00fclt el a sz\u00fanyogk\u00eds\u00e9rlet, szaporodtak a mut\u00e1nsok”<\/a> c\u00edmmel. A cikket olvasva az egyszeri olvas\u00f3 azzal a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sel \u00e1llhat fel, hogy az Oxitec c\u00e9g <\/a>braz\u00edliai k\u00eds\u00e9rlete egyetlen nagy cs\u0151d volt, aminek az eredm\u00e9nyek\u00e9pp, ha egy\u00e1ltal\u00e1n valami, ink\u00e1bb egy m\u00e9retes gebasz t\u00f6rt\u00e9nt, hiszen a kiengedett sz\u00fanyogok m\u00e9g szaporodtak is.<\/p>\n Kicsit jobban megkapargatva a felsz\u00ednt, azonban kider\u00fcl, hogy ez tipikus p\u00e9ld\u00e1ja egy jerev\u00e1nir\u00e1di\u00f3s<\/a> h\u00edrad\u00e1snak. (Nota bene, t\u00e9ny, hogy nem egyed\u00fcl az index \u00e9s nem is csak a magyar sajt\u00f3 ludas ebben).<\/p>\n <\/p>\n Az \u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9t r\u00e9sze az, hogy 1.) meglep\u0151, hogy vissza\u00e1ll a popul\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rete \u00e9s 2.) m\u00e9g ink\u00e1bb meglep\u0151, hogy az \u00faj popul\u00e1ci\u00f3ban megjelenik az Oxitec-sz\u00fanyogok genetikai \u00e1llom\u00e1nya. Azonban, mint mindj\u00e1rt l\u00e1tni fogjuk, az el\u0151zetes erdm\u00e9nyek alapj\u00e1n pont ezt lehetett v\u00e1rni.<\/p>\n R\u00f6gt\u00f6n az elej\u00e9n a kontextus: az Oxitec k\u00eds\u00e9rleteinek a c\u00e9lja, hogy sz\u00fanyog\u00e1llom\u00e1ny lok\u00e1lis bed\u00f6nt\u00e9s\u00e9vel a sz\u00fanyogok \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett betegs\u00e9geket (zika, dengue) is felsz\u00e1molja (legal\u00e1bbis ideig-\u00f3r\u00e1ig).<\/p>\n Ahogy a felhaszn\u00e1lt (RIDL-nek keresztelt) technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l \u00edrtam egy kor\u00e1bbi posztban<\/a>, egy olyan transzg\u00e9nikus konstrukci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, ahol egy nagy koncentr\u00e1ci\u00f3ban toxikus (\u00e9s let\u00e1lis) anyag serkenti saj\u00e1t maga termel\u00e9s\u00e9t, tetraciklin-f\u00fcgg\u0151 m\u00f3don. Ut\u00f3bbi az\u00e9rt fontos, mert a laborban lehet teraciklin jelenl\u00e9t\u00e9ben nevelni az \u00e1llatokat (\u00e9s ez leg\u00e1tolja a toxin \u00f6ngerjeszt\u0151 termel\u00e9s\u00e9t), de a nagyvil\u00e1gban nem terem minden bokorban tetraciklin, ez\u00e9rt ott el fognak pusztulni a l\u00e1rv\u00e1k.<\/p>\n Mi t\u00f6rt\u00e9nik, ha kiengedj\u00fck a sz\u00fanyogokat (\u00e9s a kienged\u00e9s itt\u00a0nagy\u00a0<\/em>sz\u00e1mokat jelent, nem 27 h\u00f3nap alatt engedtek ki 450 ezret, ahogy az index cikkben \u00edrj\u00e1k, hanem 27 h\u00f3napig hetente<\/em> ennyit)? Am\u00edg jelen vannak, addig pusztulni fognak a l\u00e1rv\u00e1k, cs\u00f6kken a popul\u00e1ci\u00f3. Ha azonban befejezz\u00fck a kienged\u00e9st, el\u0151bb ut\u00f3bb vissza\u00e1ll a kiindul\u00e1si helyzet. Hogy mi\u00e9rt? Mert nem egy z\u00e1rt dobozban zajlik a k\u00eds\u00e9rlet. Ahogy az el\u0151bb eml\u00edtett, b\u0151 h\u00e1rom \u00e9s f\u00e9l \u00e9vvel ezel\u0151tti posztban \u00edrtam<\/a>:<\/p>\n Ugyanakkor az OX513A egyik h\u00e1tr\u00e1nya, pont a hat\u00e9konys\u00e1ga: mivel a\u00a0<\/span>transzg\u00e9nt hordoz\u00f3 sz\u00fanyogok a szabadban mind elpusztulnak, a ter\u00fclet ugyan ideiglenesen sz\u00fanyog-mentess\u00e9 v\u00e1lhat, de nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel hamarosan \u00fajonnan \u00e9rkez\u0151 sz\u00fanyogok n\u00e9pes\u00edthetik be, amelyek j\u00f3 es\u00e9llyel maguk is zika-hordoz\u00f3k lesznek. Azaz, a val\u00f3ban sikeres fell\u00e9p\u00e9shez folyamatosan kell a transzg\u00e9nikus sz\u00fanyogokat teny\u00e9szteni \u00e9s a szabadba kiengedni.<\/span>\u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n Ez, mint a k\u00eds\u00e9rletr\u0151l k\u00e9s\u0151bb, 2017-ben megjelent cikk<\/a> le\u00edrja pont \u00edgy m\u0171k\u00f6d\u00f6tt: 18 h\u00f3napig alacsony maradt a sz\u00fanyoypopul\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rete, azt\u00e1n lassan vissza\u00e1llt az eredeti szintre. Vagyis, ez aligha tekinthetj\u00fck revel\u00e1ci\u00f3nak, pont erre lehetett m\u00e1r e kezdetekn\u00e9l is sz\u00e1m\u00edtani.\u00a0 \u00a0 \u00a0\u00a0<\/p>\n Vagyis az, hogy kism\u00e9rt\u00e9kben a kieresztett sz\u00fanyogok genetikai anyaga bekeveredett a m\u00e1r ott \u00e9l\u0151 popul\u00e1ci\u00f3ba (\u00e9s itt hangs\u00falyozni kellene, hogy nem a transzg\u00e9nikus konstrukci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, hanem a teljes genom egy kis sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1r\u00f3l), szint\u00e9n nem nevezhet\u0151 se v\u00e1ratlannak, se meglep\u0151nek. Az Oxitec el\u0151k\u00eds\u00e9rletei pont ezt az eredm\u00e9nyt vet\u00edtett\u00e9k el\u0151re.<\/p>\n Marad teh\u00e1t az egyetlen relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9s, hogy ennek a hibridiz\u00e1ci\u00f3nak lesz-e valami k\u00f6vetkezm\u00e9nye? Az index (\u00e9s az \u00e1ltala ford\u00edtott angol forr\u00e1sok) felvetik, hogy esetleg valami „ellen\u00e1ll\u00f3bb faj” j\u00f6het l\u00e9tre, de igaz\u00e1b\u00f3l nincs meghat\u00e1rozva, hogy ez mit is jelent (pl. mi ellen ellen\u00e1ll\u00f3bb?). A val\u00f3s\u00e1gban egyel\u0151re senki nem vizsg\u00e1lta meg a hibrideket, \u00edgy \u00e9pp \u00fagy lehet, hogy kev\u00e9sb\u00e9 fittek (gyakori velej\u00e1r\u00f3ja a hibridiz\u00e1ci\u00f3nak a felmer\u00fcl\u0151 molekul\u00e1ris-szint\u0171 inkompatibilit\u00e1sok miatt), mint az, hogy „ellen\u00e1l\u00f3bbak”. Pont ez\u00e9rt is fontos, ahogy a cikk v\u00e9g\u00e9n eml\u00edtik, a folyamatos monitorz\u00e1s.<\/p>\n Amir\u0151l m\u00e1r nem sz\u00f3lt sem az index cikk, sem a legt\u00f6bb angol nyelv\u0171 komment\u00e1r, hogy mi a helyzet az egy\u00e9b pontenci\u00e1lis sz\u00fanyog-ellenes strat\u00e9gi\u00e1kkal.<\/p>\n Az egyik ezek k\u00f6z\u00fcl az omin\u00f3zus (CRISPR-alap\u00fa) gene-drive<\/a>, amelyn\u00e9l vegyesek az eredm\u00e9nyek. Egy 2017-es kutat\u00e1sban<\/a>, ahol egy olyan g\u00e9nre engedt\u00e9k r\u00e1 a drive-ot, amit fontosnak gondoltak a n\u0151st\u00e9nyek fertilit\u00e1s\u00e1hoz, viszonylag hamar kialakult a rezisztencia, ugyanis a genomszerkeszteni k\u00edv\u00e1nt hely j\u00f3l toler\u00e1lt kisebb mut\u00e1ci\u00f3kat, \u00edgy hamarosan azok meg is jelentek \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny gener\u00e1ci\u00f3 alatt rezisztenss\u00e9 tett\u00e9k a vizsg\u00e1lt laborpopul\u00e1ci\u00f3kat (l\u00e1sd al\u00e1bb).<\/p>\n Ugyanakkor, amikor ugyanaz a csoport egy m\u00e1sik, a nem-meghat\u00e1roz\u00e1sban fontos g\u00e9n, a\u00a0double-sex<\/em> n\u0151st\u00e9nyekre jellemz\u0151 izoform\u00e1j\u00e1t vette c\u00e9lba, akkor interszex-fenot\u00edpus\u00fa, teljesen steril n\u0151st\u00e9nyek sz\u00fclettek \u00e9s a vizsg\u00e1lat id\u0151tartama alatt m\u00e9g rezisztencia sem alakult ki, a k\u00eds\u00e9rletet ismertet\u0151 2018-as Nature Biotechnology<\/em> cikk <\/a>tan\u00fas\u00e1ga szerint.<\/p>\n Vagyis l\u00e1that\u00f3, hogy a gene-drive k\u00eds\u00e9rletek gondos el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9se nagyon fontos \u00e9s nem mindig j\u00f3solhat\u00f3 meg el\u0151re, hogy mely g\u00e9nek funkcion\u00e1lnak jobban gene-drive targetk\u00e9nt \u00e9s melyek kev\u00e9sb\u00e9.<\/p>\n A harmadik (RIDL-transzg\u00e9nek \u00e9s gene-drive-ok mellett) alkalmazott kontroll-strat\u00e9gia az az \u00edzeltl\u00e1b\u00faak egyik leggyakoribb parazit\u00e1j\u00e1hoz, a\u00a0Wolbachia<\/em>-hoz kapcsolhat\u00f3.\u00a0Ez a „term\u00e9szetes” strat\u00e9gia r\u00e9szben nem annyira term\u00e9szetes, mert valami\u00e9rt, b\u00e1r rengeteg fajt sz\u00edvesen fert\u0151znek ezek a bakt\u00e9riumok, vannak sz\u00fanyog-fajok, akikn\u00e9l komoly r\u00e1seg\u00edt\u00e9s kellett, hogy ez bek\u00f6vetkezzen.<\/p>\n De, ami\u00e9rt meg\u00e9ri, mert k\u00e9t fajta strat\u00e9gia is m\u0171k\u00f6dhet, ha egyszer siker\u00fcl megfert\u0151zni egy adott fajt\u00a0Wolbachia<\/em>-val. Egyr\u00e9szt a „citoplazmatikus inkompatibilit\u00e1snak” nevezett jelens\u00e9g miatt: fert\u0151z\u00f6tt h\u00edmek nem-fert\u0151z\u00f6tt n\u0151st\u00e9nyekkel szaporodva nem hoznak l\u00e9tre \u00e9letk\u00e9pes ut\u00f3dokat. (Ez\u00e9rt ebben az esetben a strat\u00e9gia\u00a0Wolbachia<\/em>-hordoz\u00f3 h\u00edmek kiereszt\u00e9se nagy mennyis\u00e9gben olyan ter\u00fcleteken, ahol m\u00e9g nincs Wolbachia\u00a0<\/em>a term\u00e9szetes popul\u00e1ci\u00f3ban). A m\u00e1sik lehet\u0151s\u00e9g, hogy a fert\u0151z\u00f6tt n\u0151st\u00e9nyek nem j\u00f3 vektorok, nem hordozz\u00e1k pl. a dengue-v\u00edrust.\u00a0(A t\u00e9m\u00e1ban mindenkinek csak aj\u00e1nlani tudom Ed Yong szuper cikk\u00e9t, ami p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt a\u00a0The Atlantic<\/a><\/em>-ben jelent meg<\/a>.)\u00a0<\/p>\n Az el\u0151bbi strat\u00e9gi\u00e1t alkalmazt\u00e1k az egyik ny\u00e1ron publik\u00e1t<\/a>, nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 k\u00eds\u00e9rletben, ahol a k\u00ednai Kuangcsou p\u00e1r sziget\u00e9n engedtek el\u00a0Wolbachia<\/em>-val fert\u0151z\u00f6tt h\u00edm sz\u00fanyogokat (ez esetben\u00a0Aedes albopictus<\/i>-t). Az eredm\u00e9nyek egyel\u0151re meggy\u0151z\u0151nek t\u0171nnek: k\u00e9t \u00e9vvel a k\u00eds\u00e9rlet megkezd\u00e9se ut\u00e1na a kienged\u00e9shez k\u00f6zeli helyeken (a kontroll popul\u00e1ci\u00f3khoz k\u00e9pest), szinte teljes szupresszi\u00f3 figyelhet\u0151 meg, azaz csak elv\u00e9tve tudtak norm\u00e1lis, szaporod\u00f3k\u00e9pes n\u0151st\u00e9nyeket befogni.\u00a0 \u00a0<\/p>\n Sz\u00f3val itt tartunk most. Hogy melyik technol\u00f3gi\u00e1j\u00e9 lesz a j\u00f6v\u0151, azt most m\u00e9g neh\u00e9z megmondani, de – visszakanyarodva az eredeti k\u00e9rd\u00e9sre – az Oxitec technol\u00f3gi\u00e1ja, pont az\u00e9rt, mert m\u00e1r hossz\u00fa ideje tesztelt dologr\u00f3l van sz\u00f3, nem biztos, hogy temetend\u0151.<\/p>\n (A fed\u0151k\u00e9p a University of Greenwich oldal\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmazik<\/a>.<\/em>)<\/p>\n Evans BR, Kotsakiozi P, Costa-da-Silva AL, Ioshino RS, Garziera L, et al.<\/b> (2019) Transgenic Aedes aegypti<\/em> Mosquitoes Transfer Genes into a Natural Population. Sci Rep<\/i> 9(1)<\/b>:13047.<\/small> P\u00e1r nappal ezel\u0151tt jelent meg egy \u00faj\u00a0Scientific Reports\u00a0cikk aprop\u00f3j\u00e1n az indexen egy cikk, „Ford\u00edtva s\u00fclt el a sz\u00fanyogk\u00eds\u00e9rlet, szaporodtak a mut\u00e1nsok” c\u00edmmel. A cikket olvasva az egyszeri olvas\u00f3 azzal a meggy\u0151z\u0151d\u00e9sel \u00e1llhat fel, hogy az Oxitec c\u00e9g braz\u00edliai k\u00eds\u00e9rlete egyetlen … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. ![\"ridl-1024x573.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/ridl-1024x573.png\")
<\/p>\n\n
![\"eea12618-fig-0002-m.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/eea12618-fig-0002-m.jpg\")
Mi a helyzet akkor a m\u00e1sodik \u00e1ll\u00edt\u00e1ssal? Az Oxitec technik\u00e1ja, ahogy azt m\u00e1r 2007-es cikk\u00fckben<\/a> is le\u00edrt\u00e1k, megfelel\u0151en alkalmazva jobb\u00e1ra kiny\u00edrja a l\u00e1rv\u00e1kat, de ez a hat\u00e1s nem sz\u00e1z sz\u00e1zal\u00e9kos. Olyan 3-4% (laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt is) t\u00fal\u00e9l – erre egy\u00e9bk\u00e9nt a friss cikk bevezet\u0151 r\u00e9szeiben is hivatkoznak, pont ebb\u0151l indult ki a vizsg\u00e1lat!<\/p>\n![\"journal_pgen_1007039_g001.PNG\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/journal_pgen_1007039_g001.PNG\")
<\/p>\n![\"nbt_4245-f5.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/nbt_4245-f5.jpg\")
<\/p>\n![\"8-figure3-1.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/8-figure3-1.png\")
<\/p>\n![\"41586_2019_1407_fig3_html.png\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/09\/41586_2019_1407_fig3_html.png\")
<\/p>\n
\n
Garziera, L. et al.<\/b> (2017) Effect of interruption of over-flooding releses of transgenic mosquit\u00f5es over wild populatio of Aedes aegypti<\/em>: two case studies in Brazil. Entomol. Eperiment. Appl.<\/em> 164:<\/strong>\u00a0327\u2013339.
Hammond AM, Kyrou K, Bruttini M, North A, Galizi R,et al.<\/b> (2017) The creation and selection of mutations resistant to a gene drive over multiple generations in the malaria mosquito. PLoS Genet<\/i> 13(10)<\/b>:e1007039.
Kyrou K, Hammond AM, Galizi R, Kranjc N, Burt A, et al.<\/b> (2018) A CRISPR-Cas9 gene drive targeting doublesex<\/em> causes complete population suppression in caged Anopheles gambiae<\/em> mosquitoes. Nat Biotechnol<\/i> 36(11)<\/b>:1062-1066. \u00a0\u00a0
Zheng X, Zhang D, Li Y, Yang C, Wu Y,et al.<\/b> (2019) Incompatible and sterile insect techniques combined eliminate mosquitoes. Nature<\/i> 572<\/b>:56-61. doi: 10.1038\/s41586-019-1407-9. <\/small><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"