![\"800px-kurdish_dog_inscription-kurdish_mastiff_history-pshdar_dog-assyrian_dog-mesopotamia.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/08\/800px-kurdish_dog_inscription-kurdish_mastiff_history-pshdar_dog-assyrian_dog-mesopotamia.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
Ahogy azt m\u00e9g a blog hajnal\u00e1n \u00edrtam egyszer<\/a>, a vil\u00e1g leg\u0151sibb sejtvonala nem valamilyen szt\u00e1rlabor inkub\u00e1torainak m\u00e9ly\u00e9n teny\u00e9szik Petri-cs\u00e9sz\u00e9kben, hanem h\u00fas-v\u00e9r kuty\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel maradt fent, t\u00f6bb ezer \u00e9ven \u00e1t.<\/p>\n <\/p>\n A sz\u00f3ban forg\u00f3 sejtvonal tulajdonk\u00e9ppen a kev\u00e9s (ismert) rag\u00e1lyos r\u00e1kok egyike, a kuty\u00e1k \u00fan. Sticker szark\u00f3m\u00e1j\u00e1t okoz\u00f3 CTVT (Canine\u00a0Transmissible Venereal Tumor) – a t\u00f6bbiek ebben a kateg\u00f3ri\u00e1kban a Tasm\u00e1n \u00f6rd\u00f6g\u00f6k arctumorja<\/a>, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kagyl\u00f3k leuk\u00e9mi\u00e1ja<\/a>\u00a0lenn\u00e9nek.\u00a0<\/span><\/p>\n A CTVT egy k\u00fcl\u00f6nleges, kv\u00e1zi szexu\u00e1lis \u00faton terjed\u0151 „betegs\u00e9g”, ami valamikor p\u00e1r ezer \u00e9ve j\u00f6hetett l\u00e9tre \u00e9s az\u00f3ta viszonylag szabadon terjed a vil\u00e1g ebei k\u00f6zt. A fert\u0151z\u00e9s egy el\u00e9g enyhe lefut\u00e1s\u00fa betegs\u00e9get okoz, amib\u0151l a kuty\u00e1k t\u00f6bbynire kigy\u00f3gyulnak. A f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sek v\u00e9gett, b\u00e1r az irodalom sz\u00e1mos olyan v\u00edrust ismer, amelyek k\u00e9pesek daganatos betegs\u00e9geket induk\u00e1lni, itt nem arr\u00f3l van sz\u00f3, ahol egy k\u00f3rokoz\u00f3 (pl. v\u00edrus) ad\u00f3dik \u00e1t az egyik egyedr\u0151l a m\u00e1sikra, ahol azt\u00e1n az \u00faj gazda sejtjeibe be\u00e9p\u00fclve induk\u00e1lja a betegs\u00e9get, hanem a r\u00e1kos sejtek maguk „metasztatiz\u00e1lnak” kv\u00e1zi az \u00faj egyedbe, ahol daganatokat hoznak l\u00e9tre. Ennek megfelel\u0151en a CTVT genomja mag\u00e1ban \u0151rzi annak az \u0151si kutya egyednek az inform\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, ahol el\u0151sz\u00f6r j\u00f6tt ki \u00fagy a l\u00e9p\u00e9s, hogy ez a l\u00e1tsz\u00f3lag korl\u00e1tlan oszt\u00f3d\u00e1sra k\u00e9spes sejtvonal kialakulhatott.\u00a0<\/p>\n Amikor p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt<\/a> az els\u0151 CTVT tumor-genomot megszekven\u00e1lt\u00e1k, m\u00e1r sok \u00e9rdekes dologra f\u00e9ny der\u00fclt a kialakul\u00e1s\u00e1val kapcsolatban, de igaz\u00e1b\u00f3l csak a napokban megjelent\u00a0Science\u00a0<\/em>tanulm\u00e1ny<\/a> tudta alaposabban visszafejteni a CTVT t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ehhez 546 darab, a vil\u00e1g \u00f6sszes t\u00e1j\u00e1r\u00f3l begy\u0171jt\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 tumornak szekven\u00e1lt\u00e1k meg az exomj\u00e1t (vagyis nem a teljes genetikai anyag\u00e1t, hanem kiz\u00e1r\u00f3lag a feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 r\u00e9szeket) \u00e9s hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze azokat.\u00a0<\/p>\n Mivel ez a tumor, kicsit absztraktan, egy kv\u00e1zi aszexu\u00e1lisan, klon\u00e1lisan „terjeszked\u0151” \u00e9l\u0151l\u00e9nyk\u00e9nt is felfoghat\u00f3, evol\u00faci\u00f3ja is vizsg\u00e1lhat\u00f3 a modern molekul\u00e1ris filogenetika eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1val. Az oszt\u00f3d\u00f3 sejtek folyamatosan \u00f6sszeszednek \u00faj mut\u00e1ci\u00f3kat, amelyeket mindig tov\u00e1bb adnak az ut\u00f3dsejtjeiknek. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vonalak (\u00e9s minden \u00faj gazd\u00e1ban l\u00e9nyeg\u00e9ben egy \u00faj kl\u00f3n kialakul\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nik meg) a maguk egyedi \u00fatj\u00e1n szedhetik \u00f6ssze ezeket a mut\u00e1ci\u00f3kat, viszont az is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy k\u00e9t olyan CTVT sejtvonal, amelyben sok k\u00f6z\u00f6s mut\u00e1ci\u00f3 van, az nemr\u00e9g v\u00e1lhatott csak sz\u00e9t. Ezzel a logik\u00e1val dolgozva, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 CTVT mint\u00e1kb\u00f3l fel\u00e9p\u00edthet\u0151 egy filogenetikai fa \u00e9s annak alapj\u00e1n, hogy az egyes \u00e1gak milyen f\u00f6ldrajzi ter\u00fcletekhez k\u00f6thet\u0151k rekonstru\u00e1lhat\u00f3 a CTVT t\u00f6rt\u00e9nete is.<\/p>\n Ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy tudjuk, a mut\u00e1ci\u00f3k kb. milyen \u00fctemben jelennek meg, akkor m\u00e9g a kialakul\u00e1s idej\u00e9t is meg lehet saccolni – pontosabban egy intervallumot, mert nem biztos, hogy a CTVT sejtek mindig egyenletes \u00fctemben szedtek \u00f6ssze \u00faj mut\u00e1ci\u00f3kat. (S\u0151t, tk. szinte biztos, hogy nem \u00edgy van \u00e9s mondjuk az Egyenl\u00edt\u0151 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n, ahol er\u0151sebb az UV sug\u00e1rz\u00e1s, megn\u0151 az UV-induk\u00e1lta mut\u00e1ci\u00f3k gyakoris\u00e1ga.)<\/p>\n Ezek alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy az a bizonyos kutya, amiben az els\u0151 CTVT sejt megjelent, kb. 4000 – 8500 \u00e9vvel ezel\u0151tt \u00e9lhetett \u00c1zsi\u00e1ban. (Ugyan ez egy el\u00e9g pontatlan meghat\u00e1roz\u00e1snak t\u0171nhet, de m\u00e1r ez is sokat pontos\u00edt az eddig 2500-11 000 \u00e9vben meghat\u00e1rozott intervallumon.) A tumor azt\u00e1n sok\u00e1ig csak lok\u00e1lisan terjedt, m\u00edgnem durv\u00e1n k\u00e9tezer \u00e9vvel ezel\u0151tt elindult vil\u00e1gh\u00f3d\u00edt\u00f3 \u00fatj\u00e1ra. Kb. i. sz. 1500 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n m\u00e1r (els\u0151sorban Kelet) Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s az indiai szubkontinensen is jelen volt.\u00a0<\/p>\n K\u00e9s\u0151bb, nyilv\u00e1n nem f\u00fcggetlen\u00fcl az eur\u00f3pai gyarmatbirodalmak ki\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9t\u0151l, k\u00e9t f\u0151bb fejl\u0151d\u00e9si sz\u00e1lat k\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u00fcnk el a mut\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zatok alapj\u00e1n: egyr\u00e9szt Amerika „megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val” p\u00e1rhuzamosan megjelenik az \u00dajvil\u00e1gban, ahonnan tova-terjed a rabszolgakereskedelem aprop\u00f3j\u00e1n kialakul\u00f3 kereskedelmi \u00fatvonalak ment\u00e9n Afrik\u00e1ba \u00e9s DK-\u00c1zsi\u00e1ba (Sublineage 1). Egy m\u00e1sik sz\u00e1l k\u00f6zvetlen\u00fcl Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt \u00e1t Afrik\u00e1ba, illetve \u00d3ce\u00e1ni\u00e1ba (Sublineage 2).\u00a0\u00a0<\/p>\n Persze a „t\u00f6rt\u00e9neti” sz\u00e1lon t\u00fal a CTVT biol\u00f3gi\u00e1ja is nagyon \u00e9rdekes \u00e9s itt is sz\u00e1mos \u00fajdons\u00e1got \u00e1rul el a tanulm\u00e1ny. M\u00e1r kor\u00e1bban ismert volt, hogy az eredeti CTVT sejt feltehet\u0151leg egy makrof\u00e1g (fal\u00f3sejt), vagyis egy eleve mozg\u00e9kony immunsejt-t\u00edpus lehetett \u00e9s mostanra az is l\u00e1tszik, hogy kb. 5 alapvet\u0151 „driver” mut\u00e1ci\u00f3t kellett ennek \u00f6sszeszednie ahhoz, hogy megszerezze az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g \u00e9s az \u00f6r\u00f6k-\u00e9let kulcs\u00e1t. Azaz ez az 5 alapvet\u0151 mut\u00e1ci\u00f3 elegend\u0151 ahhoz, hogy az emberi r\u00e1kos sejtekhez hasonl\u00f3an g\u00e1tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl tudjon oszt\u00f3dni \u00e9s ideig-\u00f3r\u00e1ig a gazdaszervezet immunrendszere el\u0151l is el tudjon rejt\u0151zni (ut\u00f3bbira emberben az\u00e9rt nem ismer\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1t).<\/p>\n Ez a b\u0171v\u00f6s \u00f6t\u00f6s sz\u00e1m, kb megegyezik azzal, amit az emberi tumorokn\u00e1l is l\u00e1tunk (ti. ennyi kulcs-mut\u00e1ci\u00f3 megjelen\u00e9se ut\u00e1n lesz egy sejt „r\u00e1kos”), viszont ami igaz\u00e1b\u00f3l figyelemrem\u00e9lt\u00f3 a CTVT eset\u00e9n, hogy az \u00e9vezredek sor\u00e1n viszonylag stabil maradt. B\u00e1r folyamatos \u00fctemben szedte \u00f6ssze az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb mut\u00e1ci\u00f3kat (mint\u00e1nk\u00e9nt 38,000 mut\u00e1ci\u00f3 van a referencia kutyagenomhoz k\u00e9pest), \u00fagy t\u0171nik az alapvet\u0151 m\u0171k\u00f6d\u00e9se nem sokat v\u00e1ltozott.<\/p>\n Pedig mostanra a teljes kutyagenom 20 000 feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nj\u00e9b\u0151l csak kb. 2000 maradt m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes – a t\u00f6bbi szabadon (\u00e9s a jelek alapj\u00e1n igaz\u00e1b\u00f3l t\u00e9nyleg random m\u00f3don, minden szelekci\u00f3s k\u00e9nyszer n\u00e9lk\u00fc) szedte \u00f6ssze a funkci\u00f3veszt\u00e9ses mut\u00e1ci\u00f3kat. Nincs ebben semmi furcsa: egy teljes kuty\u00e1t „fel\u00e9p\u00edteni” sokkal t\u00f6bb g\u00e9nt ig\u00e9nyel, mint egy szabadon oszt\u00f3d\u00f3 sejtvonalat fenntartani. Ugyanakkor, ez a marad\u00e9k 2000 m\u0171k\u00f6d\u0151 g\u00e9n minden bizonnyal alapvet\u0151 a CTVT fennmarad\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s mut\u00e1ci\u00f3mentess\u00e9g\u00fck azt sugallja, hogy azok a kl\u00f3nok, ahol megjelentek az ezeket \u00e9rint\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k nem voltak k\u00e9pesek fennmaradni.\u00a0<\/p>\n \u00c9s ez tal\u00e1n a CTVT egyik leg\u00e9rdekesebb tanuls\u00e1ga: egy viszonylag enyhe lefoly\u00e1s\u00fa betegs\u00e9get okoz, ami nem \u00e9rinti nagyon a gazdaszervezet fitenssz\u00e9t \u00e9s \u00edgy igaz\u00e1b\u00f3l nem indult el egy evol\u00faci\u00f3s „fegyverkez\u00e9si verseny” sem a kuty\u00e1k immunrendszere \u00e9s a CTVT k\u00f6z\u00f6tt. Ez lehet az oka a saj\u00e1t stabilit\u00e1s\u00e1nak is: nagyon hamar el\u00e9rhette a saj\u00e1t fitnessz-plat\u00f3j\u00e1t, saj\u00e1t szempontj\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve ide\u00e1lisan m\u0171k\u00f6dik \u00e9s paradox m\u00f3don, ellent\u00e9tben sz\u00e1mos, agressz\u00edv emberi r\u00e1k logik\u00e1j\u00e1val, a legt\u00f6bb mut\u00e1ci\u00f3 innen m\u00e1r \u00e9rdemben nem n\u00f6veli, ellenben ak\u00e1r jelent\u0151sen cs\u00f6kkentheti a fennmarad\u00e1s\u00e1nak siker\u00e9t.\u00a0<\/p>\n![\"f2_large-2.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/08\/f2_large-2.jpg\")
<\/p>\n![\"f1_large.jpg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2019\/08\/f1_large.jpg\")
<\/p>\n