{"id":14872978,"date":"2019-06-13T22:32:05","date_gmt":"2019-06-13T20:32:05","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2019\/06\/13\/konyvhet_900"},"modified":"2019-06-13T22:32:05","modified_gmt":"2019-06-13T20:32:05","slug":"konyvhet_900","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14872978","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t – 2019"},"content":{"rendered":"

\"mkke-konyvhet-honlap-header.png\"<\/p>\n

Ha m\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag semmi sincs, k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3 akkor is van :). Itt vannak a legt\u00e9m\u00e1bav\u00e1g\u00f3bb k\u00f6nyvek, amiket tavaly olvastunk.\u00a0<\/p>\n

<\/p>\n

Kevin Mitchell: Innate – How the Wiring of Our Brains Shapes Who We Are (2018)<\/h2>\n

V\u00edg Julianna<\/p>\n

\"innate.jpg\"Gondban lenn\u00e9k, ha frapp\u00e1ns magyar c\u00edmet k\u00e9ne adnom ennek a k\u00f6nyvnek. Velesz\u00fcletett, \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt, term\u00e9szetes, \u00f6szt\u00f6n\u00f6s – az <\/span>\u2018innate<\/span><\/i>\u2019 mindezt jelentheti. De ahogy az az alc\u00edmb\u0151l is kider\u00fcl, egyik sz\u00f3 sem \u00edrja le pontosan a k\u00f6nyv t\u00e9m\u00e1j\u00e1t. Kevin J. Mitchell, aki egyszerre idegtud\u00f3s \u00e9s genetikus, az agy m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s ez\u00e1ltal az emberi viselked\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 hat\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl nemcsak a velesz\u00fcletett, \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt faktorokr\u00f3l \u00edr, hanem tulajdonk\u00e9ppen mindazokr\u00f3l az idegrendszert form\u00e1l\u00f3 jelens\u00e9gekr\u0151l, amelyek term\u00e9szettudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel vizsg\u00e1lhat\u00f3k. <\/span><\/p>\n

A k\u00f6nyv bizonyos fejezetei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a genetikai anyag szervez\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, illetve az idegrendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapjait le\u00edr\u00f3k biol\u00f3gus olvas\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem sok \u00fajat mondanak. De m\u00e9g a genetika alapjait j\u00f3l ismerve is abszol\u00fat lebilincseli az embert, ahogyan a szerz\u0151 kibontja \u00e9s minden ir\u00e1nyb\u00f3l k\u00f6r\u00fclj\u00e1rja a k\u00f6nyv f\u0151 mondanival\u00f3j\u00e1t: a genetikai \u00e9s fejl\u0151d\u00e9si hat\u00e1sok rendk\u00edv\u00fcli komplexit\u00e1s\u00e1t \u00e9s az egy\u00e9ni jellemz\u0151ket kialak\u00edt\u00f3 folyamatok probabilisztikus jelleg\u00e9t, \u201czajoss\u00e1g\u00e1t\u201d, amelyekb\u0151l egyr\u00e9szt az k\u00f6vetkezik, hogy minden ember egyszeri \u00e9s megism\u00e9telhetetlen, m\u00e1sr\u00e9szt az, hogy az egy\u00e9n viselked\u00e9se nem j\u00f3solhat\u00f3 meg sz\u00e1zsz\u00e1zal\u00e9kos biztons\u00e1ggal. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekesnek tal\u00e1ltam az intelligencia, a nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek \u00e9s a pszichi\u00e1triai k\u00f3rk\u00e9pek genetikai \u00e9s neurobiol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t boncolgat\u00f3 fejezeteket. Ezekben az \u00faton-\u00fatf\u00e9len \u201cmegszak\u00e9rtett\u201d, gyakran a v\u00e9gtelens\u00e9gig lebut\u00edtva t\u00e1lalt t\u00e9m\u00e1kban \u00fcde fuvallatk\u00e9nt hat a szerz\u0151 folyamatos t\u00f6rekv\u00e9se arra, hogy megmagyar\u00e1zza: mit jelentenek \u00e9s mit <\/span>nem<\/span><\/i> jelentenek a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek, \u00e9s mi\u00e9rt t\u00e9v\u00fat minden t\u00falegyszer\u0171s\u00edt\u0151 vagy t\u00fal\u00e1ltal\u00e1nos\u00edt\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s. \u00a0<\/span><\/p>\n

A szerz\u0151 a legbonyolultabb jelens\u00e9geket is k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en, l\u00e9p\u00e9sr\u0151l-l\u00e9p\u00e9sre haladva mutatja be. \u00a0Az <\/span>Innate<\/span><\/i> ez\u00e9rt b\u00e1tran aj\u00e1nlhat\u00f3 a t\u00e9ma ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 laikusoknak, \u00e9s b\u00e1rmilyen olyan szakma k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, aki \u00edgy vagy \u00fagy de foglalkozik az emberi szem\u00e9lyis\u00e9gjegyek \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geivel – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel az orvosokra, pszichol\u00f3gusokra \u00e9s pedag\u00f3gusokra. <\/span><\/p>\n

Carl Zimmer: She Has Her Mother’s Laugh (2018)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"shehashermotherslaugh.jpg\"Ha valaki visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1t keresne a k\u00f6nyvhetes posztokban, akkor eg\u00e9sz biztos meg\u00fctn\u00e9 a szem\u00e9t, hogy kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 gyakoris\u00e1ggal fogom ilyen-olyan form\u00e1ban sz\u00f3ba hozni Carl Zimmer valamelyik k\u00f6nyv\u00e9t \u00e9s ugyanilyen kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3an kesergek azon, hogy azok nem jelennek meg magyarul.<\/p>\n

Nem lesz ez m\u00e1sk\u00e9nt az id\u00e9n sem, legfeljebb a s\u00f3hajt\u00e1sok nagyobbak: Zimmer \u00faj, \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9sr\u0151l \u00edrott k\u00f6nyve<\/a> az egyik legjobb, ami 2019-ben ebben a t\u00e9m\u00e1ban el\u00e9rhet\u0151 (BTW, paradox m\u00f3don az elm\u00falt \u00e9vben sz\u00e1mos j\u00f3 \u00e9s fontos, \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9ssel foglalkoz\u00f3 k\u00f6nyv jelent meg, de a szerintem legjobbak pont hogy nem genetikusok toll\u00e1b\u00f3l). \u00d6mlengtem m\u00e1r err\u0151l egyszer tavaly ny\u00e1ron is, m\u00e9g a ScienceMeetup egyik posztj\u00e1ban<\/a>, \u00edgy az ism\u00e9tl\u00e9s helyett ink\u00e1bb azt linkelem, kiemelve a l\u00e9nyeget:<\/p>\n

\n

A \u201c<\/span>She Has Her Mother\u2019s Laugh<\/i>\u201d egy sokkal sz\u00e9lesebb (ha nem lenne annyira elcs\u00e9pelve, mondhatn\u00e1nk, hogy holisztikusabb) k\u00e9pet ad az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9sr\u0151l [mint a g\u00e9nek egyszer\u0171 \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9se], annak kultur\u00e1lis aspektusai mellett megvizsg\u00e1lva azokat a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokat is, amelyekkel a k\u00f6rnyezet esetleg befoly\u00e1solni tudja a genom megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t.<\/span>\u00a0 \u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n

Ha csak egy k\u00f6nyvet akarsz az id\u00e9n ebben a t\u00e9mak\u00f6rben elolvasni, akkor ez legyen az.<\/p>\n

Steven Heine: DNA is not Destiny (2018)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"dna_is_not_destiny.jpg\"Most, hogy a csapb\u00f3l is DNS tesztek folynak, nem \u00e1rt gyakran elism\u00e9telni, hogy mi az, amit val\u00f3ban megtudhatunk bel\u0151l\u00fck \u00e9s mi az, amit nem, mi az, amit komolyan kell venn\u00fcnk \u00e9s mi az, amit nem.<\/p>\n

Steven Heine k\u00f6nyve<\/a> \u00e9ppen ez\u00e9rt kifejezetten hasznos olvasm\u00e1ny, hiszen egy pszichol\u00f3gus \u00edrta \u00e9s pont azzal foglalkozik, hogy mik\u00e9ppen vezethet mindenkit f\u00e9lre, ha “j\u00f3zan paraszti \u00e9sszel” pr\u00f3b\u00e1ljuk meg \u00e9rtelmezni azt a sok inform\u00e1ci\u00f3t, amit egy ilyen teszt nyom\u00e1n a szolg\u00e1ltat\u00f3 visszadob nek\u00fcnk – k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a betegs\u00e9g-kock\u00e1zatokra.<\/p>\n

Heine saj\u00e1t mag\u00e1n is v\u00e9gigk\u00f6veti, hogy milyen \u00e9rzelmi hull\u00e1mvasutat ind\u00edthat be egy-egy rosszabb predikci\u00f3, mik\u00f6zben – ellent\u00e9tben az \u00e1tlagfelhaszn\u00e1l\u00f3val – \u0151 tiszt\u00e1ban van vele, hogy jelenleg mennyire bizonytalanok a becsl\u00e9si algoritmusok.<\/p>\n

Nem v\u00e9letlen, hogy pont ez a k\u00f6nyv ker\u00fclt sz\u00f3ba, amikor a 444 vide\u00f3j\u00e1ban a DNS tesztek korl\u00e1tair\u00f3l besz\u00e9lt\u00fcnk: nemcsak a tesztek m\u0171k\u00f6d\u00e9se van a laikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151en megfogalmazva, de az is, hogy\u00a0mik ezeknek a teszteknek a korl\u00e1tjai.<\/p>\n