{"id":14506402,"date":"2018-12-21T22:49:31","date_gmt":"2018-12-21T21:49:31","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2018\/12\/21\/milyen_koktelt_nem_birnak_a_bakteriumok"},"modified":"2018-12-21T22:49:31","modified_gmt":"2018-12-21T21:49:31","slug":"milyen_koktelt_nem_birnak_a_bakteriumok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14506402","title":{"rendered":"Milyen kokt\u00e9lt nem b\u00edrnak a bakt\u00e9riumok?"},"content":{"rendered":"

\"bakteriumok.jpg\"Az antibiotikumoknak ellen\u00e1ll\u00f3 bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek megjelen\u00e9se egyre komolyabb vesz\u00e9lyt jelent vil\u00e1gszerte, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az antibiotikumfejleszt\u00e9s le\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak. N\u00e9h\u00e1ny bakt\u00e9riumt\u00f6rzs ellen m\u00e1r tehetetlenek az orvosok, hiszen minden el\u00e9rhet\u0151 gy\u00f3gyszernek ellen\u00e1ll. Camilo Barbosa \u00e9s munkat\u00e1rsai egy eg\u00e9szen szokatlan megold\u00e1st \u00edrtak le<\/a> a Plos Biology lapban: Azt vizsg\u00e1lt\u00e1k, mennyire hat\u00e9konyak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 antibiotikumok p\u00e1ros\u00e1val alkalmazva. Az, hogy egyszerre k\u00e9t-h\u00e1rom antibiotikummal kezelj\u00fcnk egy fert\u0151z\u00e9st k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl az\u00f3ta lebeg\u0151 \u00f6tlet, ami\u00f3ta a m\u00e1sodik ilyen szert felfedezt\u00e9k, de ez a megold\u00e1s m\u00e9gsem terjed el sz\u00e9les k\u00f6rben, egy-k\u00e9t nevezetes kiv\u00e9telt\u0151l eltekintve (mal\u00e1ria, HIV, tuberkul\u00f3zis) nem haszn\u00e1lj\u00e1k. Az akad\u00e1lya az evol\u00faci\u00f3, a k\u00f3rokoz\u00f3k folyamatosan evolv\u00e1lnak, ha m\u00e1r k\u00e9t hat\u00f3anyaggal szemben ellen\u00e1ll\u00f3ak, hamar megjelennek a kett\u0151 ellen egyszerre ellen\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rzsek is.<\/p>\n

<\/p>\n

\"kezdoknek.jpg\"A szerz\u0151k megford\u00edtott\u00e1k a jelens\u00e9get \u00e9s felhaszn\u00e1lt\u00e1k az evol\u00faci\u00f3t a min\u00e9l hat\u00e9konyabb antibiotikump\u00e1rok felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. A bal oldali \u00e1bra ezt mutatja, a k\u00fcls\u0151 k\u00f6rben az egyes antibiotikumok l\u00e1that\u00f3ak, a szerz\u0151k kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k mindegyiket mindegyik m\u00e1sikkal p\u00e1ros\u00edtva, a sz\u00ednes vonalak az egyes hat\u00f3anyagp\u00e1rok Pseudomona<\/i>s<\/i> aeruginosa<\/i> bakt\u00e9riumokra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t mutatj\u00e1k. A piros vonalak azt mutatj\u00e1k, hogy a k\u00e9t antibiotikum egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t er\u0151s\u00edti, a k\u00e9k vonalak jelentik, amikor a k\u00e9t hat\u00f3anyag egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t gyeng\u00edti, a fekete vonalak jelzik, ha k\u00e9t hat\u00f3anyag semmilyen m\u00f3don sem befoly\u00e1solja egym\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A vonalak vastags\u00e1ga mutatja a hat\u00e1s nagys\u00e1g\u00e1t, vagyis hogy melyik kever\u00e9k mennyire g\u00e1tolta a bakt\u00e9riumok n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t, a legvastagabb piros vonalak (p\u00e9ld\u00e1ul a carbenicillin (CAR) \u00e9s a streptomicin (STR) k\u00f6z\u00f6tt) jelzik az egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t legink\u00e1bb er\u0151s\u00edt\u0151 p\u00e1ros\u00edt\u00e1sokat, m\u00edg a legvastagabb k\u00e9k vonalak (p\u00e9ld\u00e1ul a ciprofloxacin (CIP) \u00e9s a tobramycin (TOB)) jelzik az egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t legink\u00e1bb gyeng\u00edt\u0151 hat\u00f3anyagokat. Eddig nem nagy felfedez\u00e9s, hasonl\u00f3 munk\u00e1kat m\u00e1sok is elv\u00e9geztek m\u00e1r.<\/p>\n

A szerz\u0151k \u00faj\u00edt\u00e1sa, hogy ezek ut\u00e1n egy evol\u00faci\u00f3s k\u00eds\u00e9rletet is elv\u00e9geztek minden p\u00e1ros\u00edt\u00e1ssal, vagyis sz\u00e1zh\u00fasz \u00f3r\u00e1n \u00e1t hagyt\u00e1k a bakt\u00e9riumokat az adott gy\u00f3gyszerp\u00e1ros jelenl\u00e9t\u00e9ben n\u00f6vekedni, tizenk\u00e9t \u00f3r\u00e1nk\u00e9nt friss t\u00e1ptalajra oltva \u0151ket. Ezek ut\u00e1n vizsg\u00e1lt\u00e1k meg, hogy melyik hat\u00f3anyagp\u00e1ros mennyire hat\u00e9kony a jelenl\u00e9t\u00e9hez alkalmazkodott Pseudomona aeruginosa<\/i> bakt\u00e9riumokon. Abb\u00f3l indultak ki, hogy min\u00e9l nehezebben alkalmazkodik ez a szervezet egy hat\u00f3anyagp\u00e1roshoz, ann\u00e1l nehezebben jelennek majd meg ellen\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rzsek a „vadonban” is, vagyis a gyakorlati gy\u00f3gy\u00e1szatban. Ennek az eredm\u00e9ny\u00e9t mutatja a jobb oldali \u00e1bra, az egyes vonalak azt mutatj\u00e1k, milyen gyorsan v\u00e1ltozott a bakt\u00e9riumok oszt\u00f3d\u00e1si sebess\u00e9ge a k\u00eds\u00e9rlet sor\u00e1n az adott hat\u00f3anyagp\u00e1ros jelenl\u00e9t\u00e9ben. Azokat a hat\u00f3anyagp\u00e1rosokat, amiknek a jelenl\u00e9t\u00e9ben a j\u00f3sz\u00e1gok el\u0151sz\u00f6r lassan oszt\u00f3dtak, de viszonylag hamar felgyorsult a szaporod\u00e1suk, sz\u00fcrk\u00e9vel jel\u00f6lt\u00e9k, m\u00edg egyre s\u00f6t\u00e9tebb narancss\u00e1rg\u00e1val rajzolt\u00e1k fel azokat a p\u00e1rosokat, amelyekben kev\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltozott a bakt\u00e9riumok oszt\u00f3d\u00e1si sebess\u00e9ge, azaz a k\u00eds\u00e9rlet v\u00e9g\u00e9n \u00e9ppen olyan lassan oszt\u00f3dtak, mint az elej\u00e9n. Ezek a p\u00e1ros\u00edt\u00e1sok azok, amelyek ki\u00e1llt\u00e1k a t\u00e1ptalajbeli evol\u00faci\u00f3 pr\u00f3b\u00e1j\u00e1t, vagyis a Pseudomonas aeruginosa<\/i> nehezen alkalmazkodott hozz\u00e1juk.<\/p>\n

A k\u00eds\u00e9rlet eg\u00e9szen meglep\u0151 eredm\u00e9nyeket is hozott: P\u00e9ld\u00e1ul a bal oldali \u00e1br\u00e1n l\u00e1that\u00f3 m\u00f3don a ticarcillin (TIC) a ciprofloxacinnal (CIP) vagy a piperacillinnel (PIP) egy\u00fctt alkalmazva kism\u00e9rt\u00e9kben g\u00e1tolja egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t, semmi k\u00fcl\u00f6nleges, ez alapj\u00e1n egyetlen \u00e9p esz\u0171 gy\u00f3gyszergy\u00e1rt\u00f3 sem pr\u00f3b\u00e1lna meg enged\u00e9lyeztetni egy ilyen gy\u00f3gyszert. Viszont mindk\u00e9t p\u00e1ros\u00edt\u00e1s kifejezetten evol\u00faci\u00f3\u00e1ll\u00f3nak mutatkozott, v\u00e1rhat\u00f3an erre a kombin\u00e1ci\u00f3ra nagyon lassan alakulnak majd ki ellen\u00e1ll\u00f3 bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek. Ugyan\u00edgy a carbenicillin (CAR) az azlocillinnel (AZL) semmilyen hat\u00e1st sem fejt ki egym\u00e1sra, a k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sukat fekete vonal jelzi a bal oldalon, semmilyen okunk sem lenne egy\u00fctt alkalmazni a kett\u0151t, \u00e1m valami\u00e9rt a Pseudomonas aeruginosa<\/i> bakt\u00e9riumok nagyon nehezen alkalmazkodtak ehhez a p\u00e1roshoz, id\u0151t\u00e1ll\u00f3 gy\u00f3gyszer v\u00e1lhat bel\u0151le. \u00c9s ezen adatok alapj\u00e1n a legjobb v\u00e1laszt\u00e1s a ticarcillin (TIC) \u00e9s a doripenem (DOR) egy\u00fcttes alkalmaz\u00e1sa lenne, ezek er\u0151s\u00edtik is egym\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t \u00e9s evol\u00faci\u00f3\u00e1ll\u00f3ak is.<\/p>\n

Az itt le\u00edrt m\u00f3dszer egy k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen gyors (egy h\u00e9t alatt elv\u00e9gezhet\u0151 egy ilyen k\u00eds\u00e9rlet), k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9kony m\u00f3dszert mutat be, amivel \u00f6tleteket kaphatnak a gy\u00f3gyszerfejleszt\u0151k, hogyan haszn\u00e1lhatnak r\u00e9gebbi hat\u00f3anyagokat eg\u00e9szen \u00fajszer\u0171 kombin\u00e1ci\u00f3kban, amikre magukt\u00f3l ak\u00e1r nem is gondoln\u00e1nak.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Barbosa C, Beardmore R, Schulenburg H, Jansen G (2018) Antibiotic combination efficacy (ACE) networks for a Pseudomonas aeruginosa<\/em> model. PLoS Biol 16(4): e2004356. https:\/\/doi.org\/10.1371\/journal.pbio.2004356<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az antibiotikumoknak ellen\u00e1ll\u00f3 bakt\u00e9riumt\u00f6rzsek megjelen\u00e9se egyre komolyabb vesz\u00e9lyt jelent vil\u00e1gszerte, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az antibiotikumfejleszt\u00e9s le\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak. N\u00e9h\u00e1ny bakt\u00e9riumt\u00f6rzs ellen m\u00e1r tehetetlenek az orvosok, hiszen minden el\u00e9rhet\u0151 gy\u00f3gyszernek ellen\u00e1ll. Camilo Barbosa \u00e9s munkat\u00e1rsai egy eg\u00e9szen szokatlan megold\u00e1st \u00edrtak le a Plos Biology lapban: … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[46,3,1],"tags":[36,120,72],"class_list":["post-14506402","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-biotechnologia","category-evolucio","category-uncategorized","tag-biodizajn","tag-biokemia","tag-kezdoknek"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14506402","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=14506402"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14506402\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=14506402"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=14506402"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=14506402"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}