{"id":14299761,"date":"2018-10-23T21:59:02","date_gmt":"2018-10-23T19:59:02","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2018\/10\/23\/mik_azok_a_gmok_kezdoknek"},"modified":"2018-10-23T21:59:02","modified_gmt":"2018-10-23T19:59:02","slug":"mik_azok_a_gmok_kezdoknek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14299761","title":{"rendered":"Mik azok a GMOk? – Kezd\u0151knek"},"content":{"rendered":"

\"kezdoknek.jpg\"A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s egy olyan k\u00e9rd\u00e9s, ami k\u00f6r\u00fcl azonnal magasra csapnak az indulatok \u00e9s az a ter\u00fclet, ahol az eur\u00f3pai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyben teljesen elfogadott egy m\u00e9lyen tudom\u00e1nyellenes \u00e1ll\u00e1spont. Sajnos ez vil\u00e1gjelens\u00e9g, 2015 -ben a Pew int\u00e9zet<\/a> felm\u00e9r\u00e9se szerint az USA lakoss\u00e1g\u00e1nak 37% -a szerint biztons\u00e1gos a GMO -k fogyaszt\u00e1sa, m\u00edg az AAAS, egy amerikai tudom\u00e1nyos szervezet kutat\u00f3 ugyanerre a k\u00e9rd\u00e9sre 88% -ban v\u00e1laszoltak igennel, vagyis a k\u00e9t csoport k\u00f6z\u00f6tt 51 sz\u00e1zal\u00e9kpontnyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get m\u00e9rtek. Egyetlen m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9sben sem tal\u00e1ltak nagyobb elt\u00e9r\u00e9st, az US\u00c1 -ban hagyom\u00e1nyosan \u00fctk\u00f6z\u0151z\u00f3n\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 \u201eAz emberek hossz\u00fa id\u0151 alatt alakultak -e ki az evol\u00faci\u00f3 sor\u00e1n?\u201d k\u00e9rd\u00e9sre csak 33 sz\u00e1zal\u00e9kpont a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t csoport k\u00f6z\u00f6tt (n\u00e9pess\u00e9g: 65%, AAAS
tagok: 98%), az \u201eEmberek okozz\u00e1k -e a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9st?\u201d k\u00e9rd\u00e9sre is 37 sz\u00e1zal\u00e9kpont k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g ad\u00f3dott (n\u00e9pess\u00e9g: 50%, AAAS tagok: 87%). A \u201eSz\u00fcks\u00e9gesek -e a v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok?\u201d k\u00e9rd\u00e9sben gyakorlatilag egyet\u00e9rt a k\u00e9t csoport (n\u00e9pess\u00e9g: 68%, AAAS tagok: 86%), a tizennyolc sz\u00e1zal\u00e9knyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g sehol sincs p\u00e9ld\u00e1ul a GMO -k \u00fcgy\u00e9ben tapasztalhat\u00f3 elt\u00e9r\u00e9st\u0151l. Nem kevesebbre tenn\u00e9k k\u00eds\u00e9rletet, mint hogy k\u00f6r\u00fclj\u00e1rjam ezt a k\u00e9rd\u00e9st \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1ljam megfejteni, hogyan alakulhatott ki ez a szembe\u00f6tl\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g? Ennek sor\u00e1n term\u00e9szetesen a tudom\u00e1nyos t\u00e9nyekb\u0151l kell kiindulnunk, de a dolog mesze t\u00falmutat ezeken. Ha a t\u00e9nyek sz\u00e1m\u00edtan\u00e1nak, GMO
vita egy\u00e1ltal\u00e1n nem l\u00e9tezne, ebben a k\u00e9rd\u00e9sben s\u00falyosan \u00f6sszefon\u00f3dnak a legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb politikai, ideol\u00f3giai, \u00fczleti \u00e9rdekek, nyakon\u00f6ntve mindenf\u00e9le emberi \u00e9rzelmekkel, ez\u00e9rt a megold\u00e1s sem lehet puszt\u00e1n a t\u00e9nyek ismertet\u00e9se.<\/p>\n

<\/p>\n

Kezdetnek vizsg\u00e1ljunk meg egy egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151 k\u00e9rd\u00e9st, amire azt hissz\u00fck, hogy tudjuk a v\u00e1laszt: Mik azok a GMO -k? Miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a nem-GMO -kt\u00f3l? Mit takar a \u201egenetikailag m\u00f3dos\u00edtott szervezet\u201d kifejez\u00e9s? Szerencs\u00e9re akad erre t\u00f6rv\u00e9nyi szab\u00e1lyoz\u00e1s is, nincs semmi m\u00e1s dolgunk sem, el\u00e9g ha elolvassuk az Eur\u00f3pai Parlament \u00e9s a Tan\u00e1cs 2001\/18\/EK<\/a> ir\u00e1nyelv\u00e9t: \u201e “GMO” olyan szervezet, az ember kiv\u00e9tel\u00e9vel, amelyben a genetikai anyagot olyan m\u00f3don v\u00e1ltoztatt\u00e1k meg, amely nem fordulna el\u0151 a term\u00e9szetben p\u00e1rosod\u00e1s, illetve term\u00e9szetes<\/em>
rekombin\u00e1ci\u00f3 \u00fatj\u00e1n.<\/em>\u201d
A meghat\u00e1roz\u00e1s r\u00e9sze m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny kiv\u00e9tel is az IA mell\u00e9kletben, azaz nem sz\u00e1m\u00edt g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1snak:
\u201e1. in vitro megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s,<\/em>
2. term\u00e9szetes folyamatok, mint p\u00e9ld\u00e1ul: konjug\u00e1ci\u00f3, transzdukci\u00f3, transzform\u00e1ci\u00f3,<\/em>
3. poliploid indukci\u00f3.<\/em>\u201d
Illetve az IB mell\u00e9klet is tartalmaz k\u00e9t kiv\u00e9telt:
\u201e1. mutagenezis,<\/em>
2. n\u00f6v\u00e9nyi sejtf\u00fazi\u00f3 (bele\u00e9rtve a protoplaszt-f\u00fazi\u00f3t) olyan szervezetek eset\u00e9ben, amelyek genetikai<\/em>
anyaga hagyom\u00e1nyos termeszt\u00e9si m\u00f3dszerekkel is kicser\u00e9lhet\u0151.<\/em>\u201d
Ok\u00e9, mit jelentenek ezek a fogalmak? Mi az a mutagenezis? A transzdukci\u00f3? Vagy a poliploid
indukci\u00f3?<\/p>\n

Kezdj\u00fck az elej\u00e9r\u0151l! Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyaga \u00e1ltal\u00e1ban DNS. Maga a DNS egy eg\u00e9szen szokatlan vegy\u00fclet, k\u00e9t r\u00e9szb\u0151l \u00e1ll, egy cukorgerincb\u0151l \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 b\u00e1zisokb\u00f3l. A cukorgerinc egyetlen, sz\u00e9d\u00edt\u0151en hossz\u00fa l\u00e1nc, amit egyforma alegys\u00e9gek alkotnak, mint ilyen, inform\u00e1ci\u00f3t\u00e1rol\u00e1sra nem alkalmas. Viszont minden egyes cukoralegys\u00e9ghez kapcsol\u00f3dik egy b\u00e1zis, amely n\u00e9gyf\u00e9le lehet, Adenin (A), Citozin (C), Gunain (G), vagy Timin (T). Ezeknek a b\u00e1zisoknak a sorrendje maga a genetikai inform\u00e1ci\u00f3, az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagunk egyszer\u0171en ezeknek a b\u00e1zisoknak az egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1ga. Ahogy egy k\u00f6nyv is gyakorlatilag csak n\u00e9h\u00e1ny tucat bet\u0171b\u0151l \u00e1ll, az \u00e9rtelm\u00e9t a
bet\u0171k egym\u00e1s ut\u00e1ni sorrendje adja meg, az Egri csillagok k\u00f6nyv ugyanazokb\u00f3l a bet\u0171kb\u0151l \u00e1ll, mint a mikr\u00f3d haszn\u00e1lati utas\u00edt\u00e1sa, m\u00e9gis eg\u00e9szen m\u00e1s a tartalma. Egy DNS l\u00e1nc gyakorlatilag b\u00e1rmilyen hossz\u00fa lehet, az emberi els\u0151 kromosz\u00f3ma p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9tsz\u00e1znegyvenkilencmilli\u00f3 b\u00e1zisb\u00f3l \u00e1ll, ennyi A, T, G, C egym\u00e1s ut\u00e1nis\u00e1ga adja meg az \u00e1ltala k\u00f3dolt genetikai inform\u00e1ci\u00f3t. Egy E. coli bakt\u00e9rium \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyaga enn\u00e9l j\u00f3val kisebb m\u00e9ret\u0171, egyetlen egy darab n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l milli\u00f3 b\u00e1zisp\u00e1rat tartalmaz\u00f3 k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s DNS l\u00e1nc. A genom azon szakaszait, amikr\u0151l \u00fagy gondoljuk, hogy valamilyen m\u0171k\u00f6d\u00e9st v\u00e9geznek, nevezz\u00fck g\u00e9neknek, teh\u00e1t egy g\u00e9n nem m\u00e1s, mint egy megfelel\u0151 b\u00e1zissorrend\u0171 szakasz egy DNS l\u00e1ncon, semmi sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg a genom t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9t\u0151l, csak az, hogy ez a
szakasz csin\u00e1l is valamit. T\u00f6bbnyire egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny minden egyes sejtje tartalmazza a teljes \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1t. Azonban ez az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag id\u0151nk\u00e9nt megv\u00e1ltozik. Minden ilyen v\u00e1ltoz\u00e1st \u00f6sszefoglal\u00f3 n\u00e9ven mut\u00e1ci\u00f3nak h\u00edvunk. A mut\u00e1ci\u00f3 egyszer\u0171en az \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 DNS b\u00e1zissorrendj\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa. Mut\u00e1ci\u00f3k viszont folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nnek, minden egyes sejtoszt\u00f3d\u00e1skor a sejt \u00fajra \u00e9s \u00fajra lem\u00e1solja a DNS -\u00e9t. Viszont nyilv\u00e1n nem t\u00f6k\u00e9letes a m\u00e1sol\u00f3rendszer, id\u0151nk\u00e9nt hib\u00e1t v\u00e9t minden k\u00fcls\u0151 behat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl is. A mut\u00e1ci\u00f3k kiker\u00fclhetetlenek, a fajok genomja folyamatosan v\u00e1ltozik akkor is, ha minden k\u00fcls\u0151 behat\u00e1st\u00f3l elz\u00e1rjuk \u0151ket. Viszont egy csom\u00f3 k\u00fcls\u0151 hat\u00e1st ismer\u00fcnk, ami n\u00f6veli a mut\u00e1ci\u00f3k gyakoris\u00e1g\u00e1t: A cigarettaf\u00fcst p\u00e9ld\u00e1ul ilyen, a R\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s, j\u00f3 p\u00e1r vegy\u00fclet (p\u00e9ld\u00e1ul az etil-met\u00e1nszulfon\u00e1t vagy a kolhicin). Ha sok mut\u00e1ci\u00f3t szeretn\u00e9nk l\u00e9trehozni, b\u00e1rmelyikkel megkezelhet\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul egy mar\u00e9k magot, azt\u00e1n el\u00fcltetve \u0151ket v\u00e1logathatunk a kikel\u0151 mut\u00e1nsok k\u00f6z\u00fcl. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hat\u00e1sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mut\u00e1ci\u00f3kat hoznak l\u00e9tre, p\u00e9ld\u00e1ul az etil-met\u00e1nszulfon\u00e1t pontmut\u00e1ci\u00f3kat okoz, vagyis \u00e1ltal\u00e1ban egyetlen b\u00e1zis m\u00f3dosul a hat\u00e1s\u00e1ra. A R\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s kromosz\u00f3mat\u00f6r\u00e9seket okoz, amikor hatalmas m\u00e9ret\u0171 DNS szakaszok t\u00f6rnek le \u00e9s forrnak \u00f6ssze v\u00e9letlenszer\u0171en. A kolhicin hat\u00e1s\u00e1ra eg\u00e9sz kromosz\u00f3m\u00e1k t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6z\u0151dnek meg. Ami a k\u00f6z\u00f6s ezekben a m\u00f3dszerekben: Nem ir\u00e1ny\u00edthat\u00f3ak, vagyis v\u00e9letlenszer\u0171 helyeken hoznak l\u00e9te v\u00e9letlen sz\u00e1m\u00fa mut\u00e1ci\u00f3t. Ezt nevezik mutagenezisnek, amikor a rem\u00e9nybeli nemes\u00edt\u0151 v\u00e9letlenszer\u0171en v\u00e1ltoztatja meg az \u00e9l\u0151l\u00e9ny \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag\u00e1nak a b\u00e1zissorrendj\u00e9t. Milyen \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag j\u00f6het \u00edgy l\u00e9tre? B\u00e1rmilyen. Semmi sem korl\u00e1tozza a mut\u00e1ci\u00f3kat, b\u00e1rmilyen DNS l\u00e1ncot l\u00e9trehozhatnak. Mutatok egy p\u00e9ld\u00e1t is r\u00e1: M\u00e9g a negyvenes \u00e9vekben, tal\u00e1ltak egy
kukoricaegyedet az US\u00c1ban, amelyik nem hozott vir\u00e1gport. Mivel a tulajdons\u00e1g hirtelen jelent meg, a t\u00f6rzs t\u00f6bbi tagja nem mutatta, nyilv\u00e1n egy \u00faj mut\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre, ezt cms-T -nek nevezt\u00e9k el. Mivel a v\u00e9letlen mut\u00e1ci\u00f3kkal l\u00e9trej\u00f6tt n\u00f6v\u00e9nyekre semmilyen szab\u00e1lyoz\u00e1s sem vonatkozik a mai napig sem, azonnal termeszthet\u0151ek, embereknek f\u00f6lt\u00e1lalhat\u00f3ak, el is kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni, 1968 -ra m\u00e1r az US\u00c1 -ban vetett kukorica kilenctizede hordozta ezt a mut\u00e1ci\u00f3t. \u00c9vtizedekkel k\u00e9s\u0151bb kutatt\u00e1k ki (Dewey \u00e9s mtsai., 1987), hogy ez az \u00faj jelleg mut\u00e1ci\u00f3k sorozata
nyom\u00e1n j\u00f6tt l\u00e9tre, amik egy teljesen \u00faj feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nt hoztak l\u00e9tre. Vagyis a mut\u00e1ci\u00f3t hordoz\u00f3 kukoric\u00e1k egy vadonat\u00faj feh\u00e9rj\u00e9t termeltek, ami azel\u0151tt nem l\u00e9tezett. Soha senki sem fogyasztotta, nem tal\u00e1lkozott vele, mert el\u0151tte ezt a feh\u00e9rj\u00e9t egyetlen kukorica sem termelte. Szaklapokban el\u0151sz\u00f6r 1952 -ben k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k le ezt a mut\u00e1ci\u00f3t, r\u00f6pke tizenhat \u00e9v eltelt\u00e9vel gyakorlatilag minden amerikai kukorica m\u00e1r termelte az \u00faj feh\u00e9rj\u00e9t. Teh\u00e1t az nem sz\u00e1m\u00edt GMO -nak, ha egy \u00e9l\u0151l\u00e9nyben egy vadonat\u00faj g\u00e9n jelenik meg, ami egy soseml\u00e1tott feh\u00e9rj\u00e9t termel.<\/p>\n

Mi az a poliploid indukci\u00f3? Grigorij Karpecsenk\u00f3 a h\u00faszas \u00e9vekben retket \u00e9s k\u00e1poszt\u00e1t keresztezett egym\u00e1ssal. Ut\u00f3daik ugyan kikeltek, de term\u00e9ketlennek bizonyultak, nyilv\u00e1n ez k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n faj, a vadonban nem keverednek egym\u00e1ssal. Viszont tal\u00e1lt egyetlen n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9t, aminek egyetlen hajt\u00e1sa magokat hozott, ezeket el\u00fcltetve \u00e9letk\u00e9pes, term\u00e9keny n\u00f6v\u00e9nyekhez jutott, amik egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt korl\u00e1tlanul szaporodtak, mindk\u00e9t sz\u00fcl\u0151 jellegzetess\u00e9geit hordozt\u00e1k, de sem a retekkel, sem a k\u00e1poszt\u00e1val nem hoztak l\u00e9tre term\u00e9keny ut\u00f3dokat. Mi t\u00f6rt\u00e9nt itt? Hogyan ugrotta \u00e1t Karpecsenk\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9je a fajhat\u00e1rokat? \u00c1ltal\u00e1ban a t\u00f6bbsejt\u0171ek minden kromosz\u00f3m\u00e1b\u00f3l kett\u0151 darabbal rendelkeznek, az egyiket az egyik sz\u00fcl\u0151j\u00fckt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k, a m\u00e1sikat a m\u00e1sikt\u00f3l, vagyis minden g\u00e9nj\u00fckb\u0151l k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyt tartalmaz minden egyes sejtmagjuk. Az ivarsejtekbe minden kromosz\u00f3map\u00e1rb\u00f3l csak az egyik ker\u00fcl. Ha k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 faj egyedeit keresztezz\u00fck, az ut\u00f3dok \u00e9letk\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9nek az oka gyakran az, hogy az egyes sz\u00fcl\u0151kt\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1kat \u00f6r\u00f6k\u00f6lnek, amik ivarsejtk\u00e9pz\u00e9skor gondokat okoznak. Karpecsenk\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9i ez\u00e9rt bizonyultak term\u00e9ketlennek, az apai k\u00e1poszta \u00e9s az anyai retek kromosz\u00f3m\u00e1k (\u00e9s ford\u00edtva ugyan\u00fagy) annyira k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztek egym\u00e1st\u00f3l, hogy m\u00e1r zavart\u00e1k az ivarsejtk\u00e9pz\u00e9st. A term\u00e9keny n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9j\u00e9ben viszont egy saj\u00e1tos mut\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nt, ebben egy sejtoszt\u00f3d\u00e1skor megkett\u0151z\u0151d\u00f6tt minden kromosz\u00f3ma. Vagyis a term\u00e9ketlen n\u00f6v\u00e9nyk\u00e9k kilenc retek \u00e9s kilenc k\u00e1poszta kromosz\u00f3m\u00e1j\u00e1val szemben a term\u00e9keny n\u00f6v\u00e9ny minden sejtje tizennyolc k\u00e1poszta \u00e9s tizennyolc retek kromosz\u00f3m\u00e1t tartalmazott, \u00edgy m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az ivarsejtk\u00e9pz\u00e9s, az eredetileg retek kromosz\u00f3m\u00e1k kilenc p\u00e1rt alkottak egym\u00e1ssal \u00e9s ak\u00e1poszta kromosz\u00f3m\u00e1k is kilenc p\u00e1rt alkottak egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy nem kellett k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1knak p\u00e1rba ker\u00fclni\u00fck sz\u00e1mfelez\u0151 sejtoszt\u00f3d\u00e1skor. Viszont gondoljunk csak bele, mi t\u00f6rt\u00e9nt itt! Ha mondjuk a retek genomot vessz\u00fck kiindul\u00e1si pontnak, a retek genomba bejutott egy teljesen \u00faj genomra val\u00f3 \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyag egy m\u00e1sik fajb\u00f3l, sok milli\u00e1rd b\u00e1zisnyi DNS l\u00e1nccal gazdagodott a genom, t\u00f6bb t\u00edzezer vadonat\u00faj g\u00e9n ker\u00fclt bele. Na de mivel kiv\u00e9telk\u00e9nt neves\u00edtik, \u00edgy jogilag ez nem sz\u00e1m\u00edt GMO -nak!<\/p>\n

Az utols\u00f3 csoportb\u00f3l a transzform\u00e1ci\u00f3 a legegyszer\u0171bb: Egy \u00e9l\u0151 sejt ritk\u00e1n ugyan, de a k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagot vehet f\u00f6l minden k\u00fcls\u0151 seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, ami be\u00e9p\u00fclhet a genomj\u00e1ba. Ennyire egyszer\u0171. K\u00e9t p\u00e9ld\u00e1t mutatn\u00e9k csak r\u00e1: Amikor k\u00f6zreadt\u00e1k a kank\u00f3t okoz\u00f3 bakt\u00e9rium sz\u00e1mos t\u00f6rzs\u00e9nek a teljes genomszekvenci\u00e1j\u00e1t, meglep\u0151 dologra figyeltek fel benne (Anderson \u00e9s Seifert 2011). Egy emberi eredet\u0171 DNS szakaszt tal\u00e1ltak a genomj\u00e1ban, ezt nyilv\u00e1n az emberekkel val\u00f3 szoros egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n szedte \u00f6ssze valahogyan \u00e9s \u00e9p\u00fclt a genomj\u00e1ba. Mivel csak kev\u00e9s t\u00f6rzs tartalmazta ezt az emberi eredet\u0171 DNS szakaszt, felt\u00e9telezhet\u0151en egy viszonylag friss esem\u00e9ny eredm\u00e9nyezte. A m\u00e1sodik p\u00e9lda tal\u00e1n megd\u00f6bbent\u0151nek t\u0171nik majd, de h\u00e1t ugye a vadonban sok minden el\u0151fordul. A kutat\u00f3k (Ambrose \u00e9s mtsai. 2014) egy els\u0151re meglep\u0151 tulajdons\u00e1gokat mutat\u00f3
gomb\u00e1t vizsg\u00e1ltak. Ez a gomba f\u00fcvekkel \u00e9l szimbi\u00f3zisban, vagyis a n\u00f6v\u00e9ny sz\u00f6vetei k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lnek a gombasejtek, \u00e1m cser\u00e9be megv\u00e9dik a n\u00f6v\u00e9nyt a rovark\u00e1rtev\u0151kt\u0151l. A 2014 -es cikk meglep\u0151 felfedez\u00e9s\u00e9nek \u00e9ppen az sz\u00e1m\u00edtott, hogy a gomba egyik fegyvere a rovarok ellen egy toxinfeh\u00e9rje, amit egy olyan g\u00e9n k\u00f3dol, ami egy bakt\u00e9rium genomj\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt a gomba genomba (egy gomba rendszertanilag \u00e9ppen olyan t\u00e1vol \u00e1ll egy bakt\u00e9riumt\u00f3l, mint egy n\u00f6v\u00e9ny, vagy egy ember). Vagyis a n\u00f6v\u00e9nnyel egy\u00fctt \u00e9l\u0151 gomba megtermeli a bakt\u00e9rium eredet\u0171 toxinfeh\u00e9rj\u00e9t, ami sem a gomb\u00e1t, sem a n\u00f6v\u00e9nyt nem k\u00e1ros\u00edtja, azonban, ha egy rovar beler\u00e1g a n\u00f6v\u00e9nybe, \u0151t megm\u00e9rgezi. Ismer\u0151s ez a rendszer valahonnan? Vagyis gondoljunk csak bele, emberi g\u00e9nek ker\u00fclhetnek egy bakt\u00e9rium genomj\u00e1ba, vagy \u00e9ppen bakt\u00e9rium toxin g\u00e9nek egy gomba genomj\u00e1ba, ezek m\u00e9gsem sz\u00e1m\u00edtanak GMO -nak!<\/p>\n

De akkor mi is az ami tilos? Mit szab\u00e1lyozunk ilyen elk\u00e9peszt\u0151 szigorral az EU -ban?
\u201e1. DNS rekombin\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k, amelyek magukban foglalj\u00e1k a genetikai anyag \u00faj kombin\u00e1ci\u00f3inak l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t olyan nukleinsav molekul\u00e1k be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel v\u00edrusba, bakteri\u00e1lis plazmidba vagy egy\u00e9b hordoz\u00f3ba, amelyeket b\u00e1rmilyen m\u00f3don egy szervezeten k\u00edv\u00fcl hoztak l\u00e9tre, \u00e9s azok be\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t egy gazdaszervezetbe, amelyben azok term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt nem fordulnak el\u0151, de amelyekben azok k\u00e9pesek a folyamatos reprodukci\u00f3ra;<\/em>
2. Olyan elj\u00e1r\u00e1sok, amelyekkel a mikroorganizmuson k\u00edv\u00fcl el\u0151\u00e1ll\u00edtott \u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151anyagot juttatj\u00e1k a mikroorganizmusba, ide\u00e9rtve a mikroinjekt\u00e1l\u00e1st, makroinjekt\u00e1l\u00e1st \u00e9s mikroenkapszul\u00e1ci\u00f3t; <\/em>
3. sejtf\u00fazi\u00f3s (bele\u00e9rtve a protoplaszt f\u00fazi\u00f3t) \u00e9s hibridiz\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok, amelyekkel k\u00e9t vagy t\u00f6bb sejt f\u00fazi\u00f3ja \u00e1ltal, term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6zt el\u0151 nem fordul\u00f3 m\u00f3dszereket alkalmazva, \u00f6r\u00f6k\u00f6lhet\u0151 g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny \u00faj kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val rendelkez\u0151 \u00e9l\u0151 sejtet hoznak l\u00e9tre.<\/em>\u201d<\/p>\n

A meghat\u00e1roz\u00e1s els\u0151 pontja adja meg a v\u00e1laszt a k\u00ednz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnkre: G\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1snak az sz\u00e1m\u00edt, ha olyan DNS -t juttatunk egy genomba, aminek a b\u00e1zissorrendj\u00e9t b\u00e1rmilyen m\u00f3don megv\u00e1ltoztattunk miut\u00e1n kivett\u00fck az eredeti gazdaszervezetb\u0151l. A m\u00e1sodik pontot az IA mell\u00e9klet kettes pontj\u00e1val \u00e9rdemes \u00f6sszevetni, ahol ugye eleve kivonta a GMO -k hat\u00e1lya al\u00f3l, ha k\u00fcl\u00f6n seg\u00edts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl jut be a DNS a sejtbe, az itteni kettes pont csak azt tiltja, hogy a DNS bejut\u00e1s\u00e1t valamilyen m\u00f3don seg\u00edts\u00fck, ha mag\u00e1t\u00f3l jut be, az m\u00e1r r\u00f6gt\u00f6n \u201eterm\u00e9szetes\u201d, att\u00f3l nem is lesz GMO egy szervezet. Gondoljunk csak bele! Att\u00f3l, hogy egy \u00e9l\u0151l\u00e9ny genomj\u00e1ban vadonat\u00faj feh\u00e9rjek\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nek alakulnak ki, a saj\u00e1t genom ak\u00e1rmilyen \u00e1trendez\u0151d\u00e9s\u00e9vel, m\u00e9g nem lesz bel\u0151le GMO. B\u00e1rmilyen nagym\u00e9rt\u00e9k\u0171 v\u00e1ltoz\u00e1s zajlik is le a genomban, b\u00e1rmilyen \u00faj DNS szakasz alakul is ki, az mind-mind a kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartozik, teljesen szabadon termeszthet\u0151, embereknek felt\u00e1lalhat\u00f3. Ugyan\u00edgy nem zavar senkit sem, ha sok t\u00edzezer ismeretlen g\u00e9nt t\u00f6mk\u00f6d\u00fcnk egy genomba egy teljesen m\u00e1s faj genomj\u00e1b\u00f3l, de m\u00e9g az sem, ha teszem azt emberi g\u00e9nek ker\u00fclnek egy bakt\u00e9rium genomba, vagy \u00e9ppen bakt\u00e9rium toxin g\u00e9nek jutnak \u00e1t egy gomba genomj\u00e1ba. Teh\u00e1t miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a
g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s a \u201eterm\u00e9szetes\u201d folyamatokt\u00f3l? A nem-GM \u00e9l\u0151l\u00e9nyek genomj\u00e1ba is tal\u00e1lni eg\u00e9szen t\u00e1voli rokon fajok genomj\u00e1b\u00f3l be\u00e9p\u00fclt DNS szakaszokat. A v\u00e1lasz egyszer\u0171: Abban, hogy g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1snak az sz\u00e1m\u00edt, ha a be\u00e9p\u00fclt DNS -t el\u0151tte szabt\u00e1k-varrt\u00e1k, vagyis ha a nemes\u00edt\u0151 magais b\u00e1zisp\u00e1r pontoss\u00e1gra tudja, milyen DNS l\u00e1ncot juttatott be a genomba. Ha \u00fagy tetszik, ha egy adott g\u00e9nt szeretn\u00e9nk bejuttatni egy genomba, ha kiv\u00e1lasztjuk azt az egy g\u00e9nt, lev\u00e1gjuk mell\u0151le a f\u00f6l\u00f6sleget, csak a lehet\u0151 legr\u00f6videbb DNS szakaszt juttatjuk be, ezzel minim\u00e1lisra cs\u00f6kkentve a nem v\u00e1rt esem\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1t, az g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1snak sz\u00e1m\u00edt, mint ilyen, tilos. De ha elk\u00e9peszt\u0151en nagy
mennyis\u00e9g\u0171, ismeretlen b\u00e1zissorrend\u0171 DNS -t juttatunk be a genomba, az teljesen szabadon megtehet\u0151, semmilyen szab\u00e1lyoz\u00e1s hat\u00e1lya al\u00e1 sem esik.<\/p>\n

\u00c9s el is \u00e9rkezt\u00fcnk az els\u0151 ponthoz, ahol a t\u00f6r\u00e9svonal tetten \u00e9rhet\u0151. Ha elolvassuk a GMO ellenz\u0151k \u00e9rveit, el\u00e9g gyakran tal\u00e1lkozunk az \u00e9rvvel, hogy itt bizony olyasmi t\u00f6rt\u00e9nik, ami a \u201eterm\u00e9szetben\u201d nem. Ha elolvassuk Pusztai \u00c1rp\u00e1d k\u00f6nyv\u00e9t<\/a>, vissza-visszat\u00e9r benne a gondolat: \u201e M\u00edg az ivaros szaporod\u00e1s csak azonos, vagy egym\u00e1shoz igen k\u00f6zel \u00e1ll\u00f3 testv\u00e9r-fajok k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6het l\u00e9tre, addig a genetikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1s eset\u00e9ben a biok\u00e9mikust semmi sem korl\u00e1tozza. Az \u00e1llati g\u00e9neket \u00e1trakhatja n\u00f6v\u00e9nyekbe, az emberi g\u00e9neket n\u00f6v\u00e9nyekbe vagy \u00e1llatokba, ahogy \u00e9rdeke dikt\u00e1lja.<\/em>\u201d (Agenetikailag m\u00f3dos\u00edtott \u00e9lelmiszerek biztons\u00e1ga 20. old) De megn\u00e9zhetj\u00fck a Greenpeace oldal\u00e1t<\/a> is, ezzel kezd\u0151dik \u201eA g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s teszi lehet\u0151v\u00e9 a tud\u00f3soknak, hogy olyan m\u00f3don v\u00e1ltoztass\u00e1k meg a n\u00f6v\u00e9nyek, \u00e1llatok \u00e9s mikr\u00f3b\u00e1k g\u00e9njeit, amely nem t\u00f6rt\u00e9nik meg a term\u00e9szetben.<\/em>\u201d De ez l\u00e1that\u00f3an nem val\u00f3s, a term\u00e9szetben \u00e9ppen \u00fagy k\u00f6zlekednek a g\u00e9nek eg\u00e9szen t\u00e1voli fajok k\u00f6z\u00f6tt. Miben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik egym\u00e1st\u00f3l egy n\u00f6v\u00e9ny, aminek a genomj\u00e1ba bakt\u00e9rium toxin g\u00e9neket juttattak, mint egy gomba, aminek a genomj\u00e1ba bakt\u00e9rium toxin g\u00e9nek ker\u00fcltek csak \u00fagy, a vadonban? Mindkett\u0151 szervezet ugyanazt teszi, bakt\u00e9riumeredet\u0171 feh\u00e9rj\u00e9ket termel, amikkel n\u00f6v\u00e9nyeket fogyaszt\u00f3 rovarokat m\u00e9rgez meg. M\u00e9gis, az els\u0151 GMO -nak min\u0151s\u00fcl, a m\u00e1sodik pedig nem. Valami\u00e9rt a k\u00f6zgondolkod\u00e1sban ez a hamis kett\u0151ss\u00e9g uralkodik, hogy a g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s alapvet\u0151en k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik att\u00f3l, ami a vadonban t\u00f6rt\u00e9nik. Pedig mint a mell\u00e9kelt \u00e1bra is mutatja, nem vagyunk mi emberek annyira okosak, hogy olyasmit k\u00e9sz\u00edts\u00fcnk, amit az evol\u00faci\u00f3 nem hozott l\u00e9tre m\u00e1r r\u00e9ges-r\u00e9gen.<\/p>\n

\u00a0<\/p>\n

Dewey, R. E., Timothy, D. H., & Levings, C. S. (1987). A mitochondrial protein associated with
cytoplasmic male sterility in the T cytoplasm of maize. Proceedings of the National Academy of
Sciences, 84(15), 5374-5378.
Anderson, M. T., & Seifert, H. S. (2011). Opportunity and means: horizontal gene transfer from the
human host to a bacterial pathogen. MBio, 2(1), e00005-11.
Acu\u00f1a, R., Padilla, B. E., Fl\u00f3rez-Ramos, C. P., Rubio, J. D., Herrera, J. C., Benavides, P., … &
Rose, J. K. (2012). Adaptive horizontal transfer of a bacterial gene to an invasive insect pest of
coffee. Proceedings of the national academy of sciences, 109(11), 4197-4202.
Ambrose, K. V., Koppenh\u00f6fer, A. M., & Belanger, F. C. (2014). Horizontal gene transfer of a
bacterial insect toxin gene into the Epichlo\u00eb fungal symbionts of grasses. Scientific Reports, 4,
5562.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s egy olyan k\u00e9rd\u00e9s, ami k\u00f6r\u00fcl azonnal magasra csapnak az indulatok \u00e9s az a ter\u00fclet, ahol az eur\u00f3pai k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyben teljesen elfogadott egy m\u00e9lyen tudom\u00e1nyellenes \u00e1ll\u00e1spont. Sajnos ez vil\u00e1gjelens\u00e9g, 2015 -ben a Pew int\u00e9zet felm\u00e9r\u00e9se szerint az USA lakoss\u00e1g\u00e1nak 37% … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":4,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[46,7,4,1],"tags":[8,6,45,104,72],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14299761"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/4"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=14299761"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/14299761\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=14299761"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=14299761"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=14299761"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}