{"id":14011602,"date":"2018-06-08T19:22:38","date_gmt":"2018-06-08T17:22:38","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2018\/06\/08\/konyvhet_293"},"modified":"2018-06-08T19:22:38","modified_gmt":"2018-06-08T17:22:38","slug":"konyvhet_293","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=14011602","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t – 2018"},"content":{"rendered":"

\"89_konyvhet.png\"<\/p>\n

<\/strong>Elj\u00f6tt a K\u00f6nyvh\u00e9t<\/a>, \u00edgy mi is folytatjuk lassan 5 \u00e9ve elkezdett hagyom\u00e1nyunkat \u00e9s olyan ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyveket aj\u00e1nlunk \u00e9s kritiz\u00e1lunk, amelyeket az ut\u00f3bbi \u00e9vben olvastunk. Csapjunk is bele.<\/p>\n

<\/p>\n

A Crack in Creation –\u00a0Jennifer Doudna, Samuel Sternberg (2017)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"doudna-sternberg-a-crack-in-creation.jpg\"Nyilv\u00e1n t\u00falz\u00e1s lenne azt \u00edrni, hogy aki 2018 derek\u00e1n nem hallott m\u00e9g a genetikusok \u00faj, kedvenc, genomszerkeszt\u0151 j\u00e1t\u00e9kszer\u00e9r\u0151l, a CRISPR\/Cas9-rendszerr\u0151l, az egy k\u0151 alatt t\u00f6lt\u00f6tte az elm\u00falt \u00e9veket, de az\u00e9rt meg merem kock\u00e1ztatni, hogy a blog olvas\u00f3inak az\u00e9rt ismer\u0151sen fog csengeni ez a n\u00e9v. Ha m\u00e1s\u00e9rt nem, mert mi is sokat \u00edrtunk r\u00f3la<\/a>, ui. ez az a rendszer, ami j\u00f3 es\u00e9llyel alapjaiban v\u00e1ltoztatja meg \u00e9let\u00fcnket. (Nem az\u00e9rt els\u0151sorban, mert saj\u00e1t genomunkat \u00e1t\u00edrjuk, b\u00e1r ott is lesznek jelent\u0151s dolgok, hanem mert haszon\u00e1llatainkat \u00e9s takarm\u00e1nyn\u00f6v\u00e9nyeinket fogjuk szorgalmasan form\u00e1zni seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.)<\/p>\n

Erre a tal\u00e1n kor\u00e1bban p\u00e9lda n\u00e9lk\u00fcli hat\u00e1sra utal a rendszer egyik felfedez\u0151je, Jennifer Doudna \u00e9s egykori di\u00e1kja, Sam Sternberg \u00e1ltal jegyzett k\u00f6nyv<\/a> c\u00edme is, hiszen az \u00faj genomszerkeszt\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en soha nem l\u00e1tott pontoss\u00e1ggal \u00e9s sz\u00e1nd\u00e9koss\u00e1ggal tudunk beleny\u00falni az \u00e9let „k\u00f3dj\u00e1ba”.<\/p>\n

A k\u00f6nyv egy\u00e9bk\u00e9nt nemcsak azt \u00edrja le – kv\u00e1zi els\u0151 k\u00e9zb\u0151l – izgalmasan, hogy Doudna \u00e9s Emanuel Charpentier kollabor\u00e1ci\u00f3ja mik\u00e9nt vezet a CRISPR rendszer felfedez\u00e9s\u00e9hez (egy\u00e9bk\u00e9nt a tavaly megjelent Nathaniel Comfort f\u00e9le, el\u00e9g rosszt sz\u00e1j\u00edzt hagy\u00f3, Nature<\/em>\u00a0kritik\u00e1val<\/a> ellent\u00e9tben nekem az\u00e9rt nem volt az az \u00e9rz\u00e9sem sehol, hogy Doudna saj\u00e1t mag\u00e1t akarn\u00e1 az egy \u00e9s igaz CRISPR h\u0151sk\u00e9nt be\u00e1ll\u00edtani, s\u0151t). De egy j\u00f3 \u00e9s k\u00f6nnyen em\u00e9szthet\u0151 ismertet\u0151 van benne p\u00e9ld\u00e1ul a g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1k m\u00faltj\u00e1r\u00f3l, illetve a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 CRISPR-technol\u00f3gi\u00e1k j\u00f6v\u0151j\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

A k\u00f6nyv abban is sikeres, hogy valamennyire k\u00e9pes visszaadni Jennifer Doudna v\u00edv\u00f3d\u00e1s\u00e1t, aki nehezen szabadul a gondolatt\u00f3l, hogy az \u00e1ltala is fejlesztett technol\u00f3gia rossz kezekbe is hatalma adhat (err\u0151l van egy hosszabb r\u00e9sz Michael Specter 2015-\u00f6s New Yorker<\/em> cikk\u00e9ben<\/a> is). De – ahogy egyik di\u00e1kja r\u00e1mutat – ha kez\u00fcnkben van egy technol\u00f3gia, amivel potenci\u00e1lisan betegs\u00e9geket gy\u00f3gy\u00edthatunk meg, de nem tessz\u00fck, az is egy olyan d\u00f6nt\u00e9s, aminek van jelent\u0151s erk\u00f6lcsi vonzata.\u00a0<\/p>\n

A CRISPR a k\u00f6zeli j\u00f6v\u0151ben biztos vel\u00fcnk marad \u00e9s aki szeretn\u00e9 \u00e9rteni, hogy mir\u0151l is besz\u00e9lnek a kutat\u00f3k annyit, annak merem aj\u00e1nlani ezt a k\u00f6nyvet.\u00a0<\/p>\n

Caesar’s Last Breath – Sam Kean (2017)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"sam-kean-caesars-last-breath.jpg\"H\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt aj\u00e1nlottunk utolj\u00e1ra<\/a> Sam Kean k\u00f6nyvet, igaz, akkor egyb\u0151l h\u00e1rmat is, hiszen egy kifejezetten j\u00f3 toll\u00fa, sokat anekdot\u00e1z\u00f3 szerz\u0151r\u0151l van sz\u00f3. Leg\u00fajabb k\u00f6nyve<\/a> is folytatja ezt a hagyom\u00e1nyt – ahogy a New Scientist<\/em> aj\u00e1nl\u00f3ja ki is emeli, m\u00e1r-m\u00e1r Bill Bryson-i magass\u00e1gokat \u00e9r el Kean – \u00e9s furcsa m\u00f3don v\u00e9g\u00fcl az anekdot\u00e1z\u00e1s v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r-m\u00e1r soknak t\u0171nt. Az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb sztorik mellett, n\u00e9ha eg\u00e9szen elfelejtj\u00fck, hogy a k\u00f6nyv igazi t\u00e9m\u00e1j\u00e1t a g\u00e1zok jelentik – persze ha valaki j\u00f3l akar sz\u00f3rakozni, pont ez\u00e9rt nem j\u00e1r rosszul Kean k\u00f6nyv\u00e9vel.<\/p>\n

A g\u00e1zokr\u00f3l, pontosabban a g\u00e1zok aprop\u00f3j\u00e1n rengeteg fantasztikus tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekess\u00e9get tudhatunk meg, kezdve a mez\u0151gazdas\u00e1got (\u00e9s hadiipart) forradalmas\u00edt\u00f3 Haber-Bosch elj\u00e1r\u00e1s feltal\u00e1l\u00f3inak kalandos \u00e9let\u00e9t\u0151l, a Montgolfier fiv\u00e9rek \u00e9s riv\u00e1lisaik verseny\u00e9n \u00e1t, eg\u00e9szen a g\u0151zg\u00e9pek \u00e9s a h\u0171t\u0151szekr\u00e9nyek elterjed\u00e9s\u00e9ig (ut\u00f3bbi kapcs\u00e1n ker\u00fcl a k\u00e9pbe Einstein \u00e9s Szil\u00e1rd Le\u00f3 kev\u00e9sb\u00e9 ismert k\u00f6z\u00f6s szabadalma<\/a> is egy \u00faj h\u0171t\u0151rendszer fejleszt\u00e9s\u00e9re). A g\u00e1zok minden\u00fctt ott vannak \u00e9s nem nagyon van olyan t\u00e9ma, amir\u0151l Kean ne \u00edrna sz\u00edvesen p\u00e1r j\u00f3 sztorit, legyen az a flatul\u00e1ci\u00f3, a k\u00f6zut\u00e1lat, ami Alfred Nobelt \u00f6vezte \u00e9lete sor\u00e1n, vagy Harry R. Truman nem mindennapi \u00e9lete \u00e9s hal\u00e1la<\/a> Mount St. Helen t\u00f6v\u00e9ben.<\/p>\n

Who We Are and How We Got Here –\u00a0David Reich (2018)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"david-reich-who-are-we.jpg\"Ami 2014-ben\u00a0Svante P<\/span><\/a>\u00e4\u00e4bo „Neanderthal Man”-je volt<\/a>, azt jelenti most Reich k\u00f6nyve<\/a>: az \u0151si DNS-en alapul\u00f3 kutat\u00e1s egyik legnagyobb alakj\u00e1nak szint\u00e9zise arr\u00f3l, hogy mi minden t\u00f6rt\u00e9nt sz\u0171kebb szakter\u00fclet\u00e9n az ut\u00f3bbi \u00e9vekben.<\/span><\/p>\n

Ha neve nem is ismer\u0151s, Reich munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val mindenki tiszt\u00e1ban lehet, aki k\u00f6vette migr\u00e1ci\u00f3s podcast sorozatunkat az impakt\u00e1kban, hiszen a t\u00e9ma legnagyobbat sz\u00f3l\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3i rendre az \u0151 csoportj\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151k (ami nem is csoda, hiszen ahogy maga is \u00edrja a k\u00f6nyv\u00e9ben, sz\u00e1mukra nem az \u0151si DNS k\u00e9nyes \u00e9s sok szak\u00e9rtelmet ig\u00e9nyl\u0151 munk\u00e1ja a kutat\u00e1sok sz\u0171k keresztmetszete, hanem az \u00edgy keletkez\u0151 b\u0151d\u00fcletes inform\u00e1ci\u00f3t\u00f6meg elemz\u00e9se).<\/p>\n

Reich \u00e9s csapata az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem (\u00edrott) t\u00f6rt\u00e9nelem el\u0151tt idej\u00e9t t\u00e1rja fel el\u0151tt\u00fcnk az egykor \u00e9lt emberek genomj\u00e1nak megismer\u00e9s\u00e9vel \u00e9s nekik k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, a m\u00e1r ismert r\u00e9g\u00e9szeti anyagot is figyelembe v\u00e9ve, tudjuk \u00e9s l\u00e1tjuk, hogy kor\u00e1bban statikusnak \u00e9s m\u00e1r-m\u00e1r unalmasnak gondolt id\u0151szakok val\u00f3j\u00e1ban hatalmas l\u00e9pt\u00e9k\u0171 v\u00e1ndorl\u00e1sokat, sz\u00e9tv\u00e1ll\u00e1sokat \u00e9s \u00f6sszeolvad\u00e1sokat rejtenek magukban.<\/p>\n

Persze nem \u0151 az els\u0151, aki ezt csin\u00e1lja: b\u0151 h\u00e1rom \u00e9vtizede jelent meg\u00a0az eg\u00e9sz tudom\u00e1ny\u00e1g atyj\u00e1nak, Luigi Luca Cavalli-Sforz\u00e1nak a klasszikus m\u0171ve („Genes, Peoples and Languages”)<\/a>. Reich maga is ennek az iskol\u00e1nak a tagja, nagyon melegen is besz\u00e9l Cavalli-Sforz\u00e1r\u00f3l (ami nagyon kontrasztos, a szint\u00e9n ezt a vonalat k\u00e9s\u0151bb tov\u00e1bb viv\u0151 Spencer Wells f\u00e9le NatGeo-s Genographic Project<\/a> fagyos kritik\u00e1j\u00e1val.) Csak m\u00edg a korai munk\u00e1k csak eg\u00e9szen apr\u00f3 DNS fragmentumok alapj\u00e1n \u00e1ll\u00edtottak fel elm\u00e9leteket, Reich a maga apr\u00f3l\u00e9kos metodol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val igazolja, vagy \u00e9pp c\u00e1folja meg \u0151ket.<\/p>\n

Az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v munk\u00e1ja alapj\u00e1n az a k\u00e9p rajzol\u00f3dik ki, hogy az emberi t\u00f6rt\u00e9nelem alap\u00e1llapota sok ezer \u00e9ve a migr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a kevered\u00e9s, ami persze sokak sz\u00e1m\u00e1ra ma nem \u00e9pp az az \u00fczenet, amit hallani szeretn\u00e9nek. Reich egy\u00e9bk\u00e9nt nem is ker\u00fcli meg, hogy eredm\u00e9nyei mik\u00e9pp \u00edrj\u00e1k \u00e1t t\u00f6vir\u0151l hegyire mindazt, amit a korabeli antropol\u00f3gia a rasszokr\u00f3l mondott \u00e9s hogy ennek milyen k\u00f6vetkezm\u00e9nyei vannak\u00a0napjaink t\u00e1rsadalmi p\u00e1rbesz\u00e9d\u00e9re (l\u00e1sd k\u00e9t p\u00e1r h\u00e9ttel ezel\u0151tti NYTimes v\u00e9lem\u00e9nyt itt<\/a> \u00e9s itt<\/a>).<\/p>\n

Akit \u00e9rdekel, hogy egy szimpla, kereskedelmi, geneal\u00f3giai DNS teszt \u00e1ll\u00edt\u00e1sai val\u00f3ban mit takarnak a r\u00e9gm\u00faltr\u00f3l, annak ez egy alapm\u0171 lehet\/lesz, b\u00e1r szakmais\u00e1ga miatt k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl nehezebb olvasm\u00e1ny, mint Adam Rutheford tavalyi k\u00f6nyve <\/a>(A brief history of everyone who ever lived<\/em>).\u00a0 \u00a0\u00a0<\/p>\n

A G\u00e9n – Siddhartha Mukherjee (2017)<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"sid-mukherjee-a-gen.jpg\"A 2015-ben leford\u00edtott „Betegs\u00e9gek betegs\u00e9ge” ut\u00e1n Sid Mukherjee \u00faj, sz\u0171k k\u00e9t \u00e9ve megjelent k\u00f6nyve is ford\u00edt\u00f3ra lelt<\/a> itthon. A G\u00e9n az elm\u00falt \u00e9vek egyik legjobb genetikai t\u00e9m\u00e1j\u00fa k\u00f6nyve (nem v\u00e9letlen\u00fcl \u00e1radoztam r\u00f3la tavaly<\/a>), \u00edgy akit az angol kiad\u00e1st\u00f3l annak m\u00e9retes hossza riasztott el, annak aj\u00e1nlom a Park Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban megjelent magyar verzi\u00f3t.<\/p>\n

Ahogy tavaly is \u00edrtam, a nagyon szem\u00e9lyes, csal\u00e1di sz\u00e1lat is bemutat\u00f3 k\u00f6nyvben „Mendelt\u0151l indulunk, majd a huszadik sz\u00e1zad eleji eug\u00e9nikai mozgalom\u00a0munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e9rintve eljutunk a huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek biotech boom-j\u00e1hoz. Megelevenedik a Genentech alap\u00edt\u00e1sa, r\u00e9szletes bemutat\u00e1sra ker\u00fclnek az els\u0151 g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s k\u00eds\u00e9rletek, pontosabban, hogy azok mi\u00e9rt torkolltak trag\u00e9di\u00e1ba.”<\/span><\/p>\n

Eszes r\u00f3ka sorozat – Farkas R\u00f3bert<\/h2>\n

dolphin<\/p>\n

\"elso-konyvem-az-univerzumrol.jpg\"A Kolibri kiad\u00f3 gyerekeket megc\u00e9lz\u00f3 sorozata egy \u00fcd\u00edt\u0151 \u00e9s hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 sz\u00ednfolt a hazai gyerekirodalom palett\u00e1j\u00e1n, hiszen az\u00e9rt a Kisvakond, Bob mester, Geronimo Stilton \u00e9s tsaik \u00e1ltal uralt paletta mindeddig nem nagyon tudott ig\u00e9nyes, a koroszt\u00e1lynak sz\u00f3l\u00f3 ismeretterjeszt\u0151 alkot\u00e1sokat felmutatni.<\/p>\n

Nem is v\u00e9letlen, hogy Farkas R\u00f3bert el\u0151bb Indiegogo-ra feldobott \u00f6tlete<\/a> nagy siker lett – gyakorl\u00f3 apak\u00e9nt \u00e9n is csak \u00fcdv\u00f6z\u00f6lni tudom a kezdem\u00e9nyez\u00e9st.<\/p>\n

Ugyanakkor most m\u00e1r a m\u00e1sodik k\u00f6tet (Els\u0151 k\u00f6nyvem a f\u00e9nysebess\u00e9gr\u0151l<\/a>) megjelen\u00e9se ut\u00e1n, szint\u00e9n gyakorl\u00f3 apak\u00e9nt, annyi kritik\u00e1t ide tenn\u00e9k, hogy a szakmai lektor mellett szerinem fontos lenne, hogy legyen egy koroszt\u00e1lyos lektor is: komplex \u00e9s neh\u00e9z t\u00e9m\u00e1kat egyszer\u0171en megfogalmazni irgalmatlanul neh\u00e9z (ezt tapasztalatb\u00f3l is tudom), f\u0151leg, ha az ember nem akar a tudom\u00e1nyos pontoss\u00e1gb\u00f3l engedni. Az Eszes r\u00f3ka<\/em> k\u00f6nyveket olvasgatva, azonban gyakran \u00fagy \u00e9reztem (\u00e9s a c\u00e9lkoroszt\u00e1lyos tesztel\u0151im ezt meg is er\u0151s\u00edtett\u00e9k), hogy egy \u00e1tlagos 4-10 \u00e9ves sz\u00e1m\u00e1ra nehezen megfoghat\u00f3 fogalmak jelennek meg sokszor a sz\u00f6vegben bevezet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, ami k\u00f6nnyen ahhoz vezethet, hogy a kis olvas\u00f3 kikapcsoljon.<\/p>\n

Mindez persze a sz\u00f3 leg\u0151sz\u00ednt\u00e9bb \u00e9rtelm\u00e9ben vett \u00e9p\u00edt\u0151 kritika lenni \u00e9s rem\u00e9lem, hogy m\u00e9g sok k\u00f6tetet meg\u00e9r a sorozat.\u00a0<\/p>\n