{"id":13031290,"date":"2017-10-19T23:08:15","date_gmt":"2017-10-19T21:08:15","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2017\/10\/19\/az_objektiv_informalasrol_es_a_racionalis_informaciofeldolgozasrol"},"modified":"2017-10-19T23:08:15","modified_gmt":"2017-10-19T21:08:15","slug":"az_objektiv_informalasrol_es_a_racionalis_informaciofeldolgozasrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=13031290","title":{"rendered":"Az objekt\u00edv inform\u00e1l\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a racion\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1sr\u00f3l"},"content":{"rendered":"

Hat\u00e1sos tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3?<\/h2>\n

Tiszt\u00e1n eml\u00e9kszem arra, hogy amikor el\u0151sz\u00f6r olvastam Brian Wynne 2006-os PUBLIC ENGAGEMENT AS A MEANS OF RESTORING PUBLIC TRUST IN SCIENCE \u2013 HITTING THE NOTES, BUT MISSING THE MUSIC? c\u00edm\u0171 cikk\u00e9t [1], hihetetlen d\u00fch\u00f6s lettem. M\u00e1r egy \u00e9ve \u00edrtam rendszeresen a Critical Biomassra molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s biok\u00e9miai t\u00e9m\u00e1j\u00fa ismeretterjeszt\u0151 posztokat \u00e9s mint tudom\u00e1nyt kommunik\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3, megsz\u00f3l\u00edtva \u00e9reztem magam, s\u0151t, szem\u00e9lyes s\u00e9rt\u00e9snek \u00e9reztem a cikk hangv\u00e9tel\u00e9t, h\u00e1t m\u00e9g a mondanival\u00f3j\u00e1t.<\/p>\n

\"canitellyouaboutscience.png\"<\/p>\n

<\/p>\n

Wynne t\u00f6bb, mint t\u00edz \u00e9ve \u00edrt cikk\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a \u201cwidespread crisis of public mistrust\u201d \u00e1ll, azaz az a jelens\u00e9g, mely szerint az emberek elvesztett\u00e9k a bizalmukat a tudom\u00e1nyban, \u00e9s ami\u00e9rt a tudom\u00e1nyhoz nem \u00e9rt\u0151 \u00e9s az ir\u00e1nt egy\u00e9bk\u00e9nt is k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, a felel\u0151tlen \u00e9s f\u00e9lreinform\u00e1l\u00f3 m\u00e9dia, az NGO-k, mint pl Greenpeace, \u00e9s a sarlat\u00e1nok a felel\u0151sek. Waynne azonban ebben a cikk\u00e9ben t\u00e9telesen c\u00e1folja ezt a kijelent\u00e9st, \u00e9s azt \u00e1llitja, hogy alapvet\u0151en a hiba a kutat\u00f3i int\u00e9zm\u00e9nyrendszerben van. A kutat\u00f3i \u00e9s tud\u00e1s alap\u00fa int\u00e9zm\u00e9nyrendszerben, amely k\u00f6zpontos\u00edtja \u00e9s ez\u00e1ltal monopoliz\u00e1lja a tud\u00e1st, valamint a tudom\u00e1ny meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t. Wynne szerint ez tehet\u0151 legink\u00e1bb felel\u0151ss\u00e9 az\u00e9rt, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g elidegenedett a tudom\u00e1nyt\u00f3l.<\/p>\n

Wynne szerint ugyanis egy\u00e1ltal\u00e1n nincs \u00e1ltal\u00e1nos bizalomveszt\u00e9sr\u0151l sz\u00f3, m\u00e9g a tudom\u00e1ny legvitatottabb ter\u00fcletein sem, maximum a tudom\u00e1nyt\u00f3l val\u00f3 elidegened\u00e9sr\u0151l besz\u00e9lhet\u00fcnk. A bizonyos tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sekkel szembeni szkepticizmus, az anti-mozgalmak m\u00f6g\u00f6tt szerinte viszont az \u00e1ll, hogy a tudom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e9s azok k\u00e9pvisel\u0151i megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9nyt potenci\u00e1lisan megoszt\u00f3 eredm\u00e9nyeket objektiven el\u0151adni, de ez az objektivit\u00e1s sokszor arrog\u00e1ns \u00e9s elidegen\u00edt\u0151, mert el\u0151\u00edt\u00e9letekre \u00e9s f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9sekre \u00e9p\u00fcl, \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6ze sincs ahhoz, hogy mit is gondol ezekr\u0151l az \u00fcgyekr\u0151l, vagy hogyan is reag\u00e1l ezekre val\u00f3j\u00e1ban a \u00a0\u201ck\u00f6z\u201d.<\/p>\n

Na, ez volt az a pont, amikor \u00e9n tot\u00e1lisan kikeltem magamb\u00f3l, hihetetlen heves \u00e9rzelmi reakci\u00f3t v\u00e1ltott ki bel\u0151lem a cikk.\u00a0 De azt\u00e1n az \u00f3r\u00e1n (a Bevezet\u00e9s a Tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3ba kurzus keretein bel\u00fcl volt ez egy k\u00f6telez\u0151 olvasm\u00e1ny) \u00e1tbesz\u00e9lt\u00fck a cikket, elolvastam m\u00e9g egyszer, most m\u00e1r higgadtabban, ak\u00e1rcsak a t\u00f6bbi tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s cikket, \u00e9s sz\u00e9p lassan a hely\u00e9re ker\u00fclt ez is, mint a t\u00f6bbi kirak\u00f3s darab, \u00e9s kezdtem egyet\u00e9rteni vele. Ma m\u00e1r \u00e1ll\u00edtom, hogy ez a Community Geneticsben megjelent cikk, ami a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3val foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3knak, mint c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00edr\u00f3dott, egy hihetetlen fontos \u00edr\u00e1s, mondhatn\u00e1nk m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151.<\/p>\n

Sz\u00e1momra t\u00f6bb szempontb\u00f3l is m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 volt ez a cikk. Egyr\u00e9szt ez volt az els\u0151 tal\u00e1lkoz\u00e1som egy olyan term\u00e9szettudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1gban megjelent cikkel, amelyik a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3val, mint k\u00fcl\u00f6n tudom\u00e1nnyal foglalkozik, \u00e9s azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal \u00edr\u00f3dott, hogy t\u00e1j\u00e9koztasson arr\u00f3l, hogy a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 val\u00f3j\u00e1ban nem is az, aminek \u00e9n gondolom, \u00e9s f\u0151leg nem \u00fagy kell azt m\u0171velni, ahogy azt \u00e9n tettem addig, r\u00e1ad\u00e1sul hogy a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 “kudarcainak” h\u00e1tter\u00e9ben nem bizonyos csoportok \u00e1llnak, akik ellen harcolni kell, hanem maga a rendszer, amiben a kutat\u00f3k szocializ\u00e1l\u00f3dnak, rossz. M\u00e1sodszor ez volt az els\u0151 olyan cikk, amelyik ugyan objekt\u00edv hangv\u00e9tel\u0171 ismeretterjeszt\u0151 darabnak k\u00e9sz\u00fclt, amelynek mondnand\u00f3j\u00e1val r\u00e1ad\u00e1sul a kolleg\u00e1k, szakmabeliek egyet\u00e9rtenek, de olyan heves \u00e9rzelmi reakci\u00f3t v\u00e1ltott ki bel\u0151lem, hogy alapb\u00f3l elutas\u00edtottam a mondand\u00f3j\u00e1t. Saj\u00e1t magam el\u0151sz\u00f6r tapasztaltam meg azt, hogy hogyan mehet f\u00e9lre a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3, hogyan \u00e9r el egy cikk a c\u00e9lj\u00e1val \u00e9ppen ellent\u00e9tes hat\u00e1st.<\/p>\n

\u00a0Az objekt\u00edv inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s nem el\u00e9g?<\/h2>\n

A tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9s hajnal\u00e1n arra a prekoncepci\u00f3ra alapozt\u00e1k a kutat\u00f3k illetve tudom\u00e1nyos \u00fajs\u00e1gir\u00f3k a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, hogy a t\u00e1rsadalom az\u00e9rt nem t\u00e1mogatja egys\u00e9gesen a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sokat \u00e9s technol\u00f3giai fejleszt\u00e9seket, mert az embereket egyszer\u0171en hidegen hagyj\u00e1k a tudom\u00e1ny h\u00edrei (deficit modell<\/strong><\/a>). Erre a gondolatmenetre \u00e9p\u00fclt fel azt\u00e1n a tudom\u00e1nyos m\u0171velts\u00e9g, illetve ink\u00e1bb m\u0171veletlens\u00e9g mindenf\u00e9le \u201cm\u00e9r\u0151m\u0171szere\u201d (mint p\u00e9ld\u00e1ul az Eurobarometer), amik azt m\u00e9rik m\u00e9g a mai napig, hogy az emberek h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9ka van, illetve nincs tiszt\u00e1ban bizonyos tudom\u00e1nyos kifejez\u00e9sekkel, folyamatokkal. A tudom\u00e1nyos m\u0171veletlens\u00e9g m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t l\u00e1tva sz\u00e1mos kutat\u00f3 sz\u00e1nta r\u00e1 mag\u00e1t, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151en magyar\u00e1zza el a kutat\u00e1si ter\u00fclet\u00e9nek sz\u00e1mos fontos illetve \u00faj eredm\u00e9ny\u00e9t. Hozz\u00e1juk hasonl\u00f3an sz\u00e1mos tudom\u00e1nyp\u00e1rti csoportosul\u00e1s k\u00e9pviseli teljes er\u0151b\u0151l azt a n\u00e9zetet, miszerint az emberek t\u00e1mogatn\u00e1k a tudom\u00e1nyt, ha racion\u00e1lisan gondolkodn\u00e1nak \u00e9s objekt\u00edven \u00e9rt\u00e9keln\u00e9k az el\u00e9j\u00fck t\u00e1rt tudom\u00e1nyos inform\u00e1ci\u00f3t. Ebb\u0151l persze az is k\u00f6vetkezik, hogy ha a kommunik\u00e1ci\u00f3juk nem sikeres, akkor nem vel\u00fck vagy a kommunik\u00e1ci\u00f3 mik\u00e9ntj\u00e9vel van a baj, hanem a hiba a vev\u0151 \u201ck\u00e9sz\u00fcl\u00e9k\u00e9ben\u201d van \u2013 nem gondolkodik racion\u00e1lisan.<\/p>\n

Sz\u00e1mos kommunik\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9let foglalkozik azzal, hogy az emberek hogyan dolgozz\u00e1k fel az inform\u00e1ci\u00f3t (err\u0151l szint\u00e9n itt <\/a>lehet t\u00f6bbet olvasni, ha valaki ezek ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik), \u00e9s hogy milyen faktorok befoly\u00e1solj\u00e1k azt, hogy egy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3morzsa be\u00e9p\u00fcl-e egy ember ismeretrendszer\u00e9be illetve a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott k\u00e9p\u00e9be. A racion\u00e1lis gondolkod\u00e1s legink\u00e1bb Richard Petty \u00e9s John Cacioppo \u201cElaboration Likelihood\u201d elm\u00e9let\u00e9ben\u00a0[2] <\/strong>szerepl\u0151 centr\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1shoz \u00e1ll a legk\u00f6zelebb, amikor is a t\u00e9nyeket \u00e9rt\u00e9keli \u00e9s \u00e9rtelmezi az ember, \u00e9s az alapj\u00e1n fogadja el vagy veti el az inform\u00e1ci\u00f3t. De m\u00e9g a legracion\u00e1lisabb gondolkod\u00f3 embert\u00e1rsunk is haszn\u00e1lja a perif\u00e9ri\u00e1s utat, amikor is a t\u00e9nyeket figyelmen kiv\u00fcl hagyva, f\u0151k\u00e9nt \u00e9rzelmi alapon avagy zsigerb\u0151l d\u00f6nt az illet\u0151 az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 elfogad\u00e1s\u00e1r\u00f3l vagy elvet\u00e9s\u00e9r\u0151l.<\/p>\n

Sam Kean The Tale of the Dueling Neurosurgeons<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben <\/a>(amir\u0151l a 2015-\u00f6s k\u00f6nyvheti posztban<\/a>\u00a0\u00edrtunk) olvashatunk egy esetr\u0151l, amikor is egy paciens csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag racion\u00e1lisan tudott d\u00f6nt\u00e9st hozni egy bizonyos agyter\u00fclet\u00e9nek elveszt\u00e9se k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Kean le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9pet kapunk arr\u00f3l, mennyire lehetetlen helyzet ez, szerencs\u00e9tlen f\u00e9rfi \u00f3r\u00e1kon kereszt\u00fcl agyalt olyan k\u00e9rd\u00e9seken, mint p\u00e9ld\u00e1ul hogy melyik \u00e9ttermbe menjen vacsor\u00e1zni, de v\u00e9g\u00fcl nem tudott d\u00f6nt\u00e9st hozni csak racion\u00e1lis \u00e9rvekre hagyatkozva – ink\u00e1bb nem ment el enni.<\/p>\n

Sz\u00f3val norm\u00e1l esetben csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag racion\u00e1lisan inform\u00e1ci\u00f3t feldolgozni egyik\u00fcnk sem tud igaz\u00e1n, a fent emlitett cikk is heves \u00e9rzelmi reakci\u00f3kat v\u00e1ltott ki bel\u0151lem, pedig objektiven k\u00f6z\u00f6lt velem t\u00e9nyeket. Hogy mit\u0151l f\u00fcgg az, hogy melyik utat v\u00e1lasztjuk? Petty \u00e9s Cacioppo szerint k\u00e9t dologt\u00f3l, a racion\u00e1lis gondolkod\u00e1sra val\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnkt\u0151l \u00e9s a motiv\u00e1ci\u00f3nkt\u00f3l. A motiv\u00e1ci\u00f3t t\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151 is befoly\u00e1solja:<\/p>\n