{"id":13016384,"date":"2017-10-18T17:29:40","date_gmt":"2017-10-18T15:29:40","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2017\/10\/18\/tudomanykommunikacios_konyvajanlo"},"modified":"2017-10-18T17:29:40","modified_gmt":"2017-10-18T15:29:40","slug":"tudomanykommunikacios_konyvajanlo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=13016384","title":{"rendered":"Tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3"},"content":{"rendered":"

Ezt a k\u00e9t k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3t az idei k\u00f6nyvhetes posztb\u00f3l<\/a> m\u00e1soltam ki a k\u00f6nyebben tudjak az itt leirtakra hivatkozni.<\/p>\n

Stephen W. Littlejohn, Karen A. Foss, John G. Oetzel Theories of Human Communication, 11th edition (2016)<\/h2>\n
\"theories_of_communication.jpg\"<\/span><\/div>\n

Tavaly jelent meg ennek a kommunik\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letekkel foglalkoz\u00f3 alapm\u0171nek a 11., kib\u0151vitett kiad\u00e1sa, ami eddig, 74-es els\u0151 kiad\u00e1sa \u00f3ta, sz\u00e1momra \u00e9rthetetlen okokb\u00f3l, sohasem jelent meg magyarul. Hogy mi\u00e9rt alapm\u0171? Mert szisztematikusan, csoportokba szedve taglalja a kommunik\u00e1ci\u00f3val kapcsolatba hozhat\u00f3 elm\u00e9letek eg\u00e9sz arzen\u00e1lj\u00e1t, egym\u00e1s mellett sorakoznak az am\u00fagy egym\u00e1ssal nem igaz\u00e1n kommunik\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fcletek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szemiotika, fenomenol\u00f3gia, kibernetika, szociopszichol\u00f3gia, szociol\u00f3gia, retorika, \u00e9s persze a kritikus vonal, ahova a marxizmust\u00f3l kezdve a feminizmus is tartozik. A k\u00f6nyv legnagyobb er\u0151ss\u00e9ge, hogy ezen tudom\u00e1nyter\u00fcletek azon elm\u00e9leteit \u00f6sszegzi \u00e9s hasonlitja \u00f6ssze, amelyek b\u00e1rhogyan is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k a kommunik\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\n

El\u0151ker\u00fclnek p\u00e9ld\u00e1ul a kognitiv \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letek, mint p\u00e9ld\u00e1ul Heider attribuci\u00f3s elm\u00e9lete<\/strong> (ami az egy\u00e9ni \u00e9s csoportos d\u00f6nt\u00e9sek okait pr\u00f3b\u00e1lja megmagyar\u00e1zni), Sherif szoci\u00e1lis elm\u00e9lete<\/strong> (ami azt \u00edrja le, hogy hogyan is k\u00e9pz\u0151dnek egyes csoportok elfogadott viselked\u00e9smint\u00e1i, norm\u00e1i, illetve, hogy a csoport tagja mennyire hajland\u00f3ak v\u00e1ltoztatni viselked\u00e9s\u00fck\u00f6n, hogy jobban illeszkedjenek ehhez a csoportnorm\u00e1hoz), Richard Petty \u00e9s John Cacioppo \u201cElaboration Likelihood\u201d elm\u00e9lete<\/strong> (ami az emberi agy azon k\u00e9pess\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, ahogy egy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t feldolgoz. Az elm\u00e9let az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s k\u00e9t \u00fatj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edti el, a centr\u00e1lis, racionalit\u00e1son alapul\u00f3 utat, amikor a t\u00e9nyeket \u00e9rt\u00e9keli \u00e9s \u00e9rtelmezi az ember, \u00e9s az alapj\u00e1n fogadja el vagy veti el az inform\u00e1ci\u00f3t, \u00a0illetve a perif\u00e9ri\u00e1s utat, amikor is a t\u00e9nyeket figyelmen kiv\u00fcl hagyva, f\u0151k\u00e9nt \u00e9rzelmi alapon avagy zsigerb\u0151l d\u00f6nt az illet\u0151 az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 elfogad\u00e1s\u00e1r\u00f3l), csak hogy p\u00e1r nagyon fontos elm\u00e9letet emlitsek.<\/p>\n

Hogy mi\u00e9rt fontosak ezek, \u00e9s t\u00f6bbi, \u00e1ltalam most nem emlitett, de a k\u00f6nyvben szerepl\u0151 elm\u00e9letek? Seg\u00edtenek meg\u00e9rteni azt a bonyolult folyamatot, amit kommunik\u00e1ci\u00f3nak h\u00edvunk. A kommunik\u00e1ci\u00f3 le\u00edrhat\u00f3 egy szimpla defin\u00edci\u00f3k\u00e9nt, mint p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, de ennek a defin\u00edci\u00f3nak a matematikai egyszer\u0171s\u00e9ge sajnos k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sincs a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n

A j\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3, f\u0151k\u00e9nt ha tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, egy el\u0151re v\u00e9giggondolt strat\u00e9gi\u00e1n k\u00e9ne, hogy alapuljon, aminek az alapja az, hogy eld\u00f6ntj\u00fck kihez sz\u00f3lunk, milyen c\u00e9llal (inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, meggy\u0151z\u00e9s, p\u00e1rbesz\u00e9d vagy konszernzus kre\u00e1l\u00e1sa), hogyan, milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel, milyen stilusban. Hihetetlen\u00fcl fontos, hogy felm\u00e9rj\u00fck, kivel szeretn\u00e9nk kommunik\u00e1lni, \u00e9s hogy nagyj\u00e1b\u00f3l re\u00e1lis k\u00e9p\u00fcnk legyen arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt gondolkodik vagy viselkedik az illet\u0151 c\u00e9lcsoport \u00fagy, ahogy, \u00e9s hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6k j\u00f6hetnek sz\u00f3ba, hogy a c\u00e9ljunkat el\u00e9rj\u00fck, f\u0151k\u00e9nt ha a c\u00e9lcsoport v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t szeretn\u00e9nk megv\u00e1ltoztatni. Itt j\u00f6nnek be a k\u00e9pbe a fenti elm\u00e9letek, meg persze egy kis szociol\u00f3gia.<\/p>\n

Hogy ne csak t\u00f6m\u00e9ny elm\u00e9leti k\u00f6nyvet aj\u00e1nljak, k\u00f6vetkezzen p\u00e1r\u00a0 praktikus tan\u00e1csokkal teli tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s \u00fatmutat\u00f3 kutat\u00f3knak.<\/p>\n

Science Communication A practical guide for scientists – Laura Bowater, Kaz Zeoman (2013)<\/h2>\n

\u00a0\"scicompractical.jpg\"\u00a0\u201eOur most direct and urgent message must be to the scientists themselves: learn to communicate with the public, be willing to do so and consider it your duty to do so<\/em>. \u2013Bodmer (1985, p.36)\u201d<\/span><\/p>\n

A 2013-ben megjelent, kutat\u00f3knak sz\u00e1nt tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s praktikumk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyv harmadik fejez\u00e9tben szerepl\u0151, a Bodmer besz\u00e1mol\u00f3 n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt dokumentumb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 id\u00e9zet ak\u00e1r az eg\u00e9sz k\u00f6nyv mott\u00f3ja is lehetne. Szerz\u0151i mindketten biol\u00f3gusok \u00e9s egyetemi oktat\u00f3k, akik bele\u00e1st\u00e1k magukat a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9be \u00e9s gyakorlat\u00e1ba egyar\u00e1nt, \u00e9s \u00fagy \u00e9rtezt\u00e9k, hogy a kutat\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9nek j\u00f3l j\u00f6nne b\u00e1torit\u00e1sul egy gyakorlati \u00fatmutat\u00f3, hogy hogyan, illetve hogy hogyan ne v\u00e1gjunk bele a term\u00e9szettudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sbe.<\/p>\n

A gyakorlati tan\u00e1csok el\u0151tt azonban \u00f6sszefoglalj\u00e1k a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, 3 f\u00e1zisra osztva azt. Az els\u0151 f\u00e1zist a deficit modell<\/strong> jellemzi, vagyis az az elm\u00e9let, amely szerint ha az emberek t\u00f6bbet tudn\u00e1nak a tudom\u00e1nyr\u00f3l, sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben elfogadn\u00e1k annak eredm\u00e9nyeit. \u00c1m az \u00e1tlagember tudom\u00e1nyos ismeretei igencsak sil\u00e1nyak, \u00fagyhogy minden kutat\u00f3 kutyak\u00f6teless\u00e9ge, hogy besz\u00e1moljon arr\u00f3l, amihez \u00e9rt, \u00e9s amit kutat, \u00e9s csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g egy boldog, tudom\u00e1nyt-\u00fcnnepl\u0151 hurr\u00e1-optimista t\u00f6meg lesz. Ezt a modellt az elm\u00falt 25 \u00e9v sor\u00e1n sz\u00e1mos kutat\u00e1s c\u00e1folta, miszerint t\u00f6bb tudom\u00e1nyos t\u00e9ny ismerete nem felt\u00e9tlen vezet a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek illetve \u00faj\u00edt\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1hoz, ez\u00e9rt azt\u00e1n a tudom\u00e1nykommunik\u00e1torok \u00faj m\u00f3dszereket javasoltak. Ekkor (20-25 \u00e9ve) kezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik f\u00e1zis, a PUS (vagyis Public Understanding of Science),<\/strong> illetve k\u00e9s\u0151bb a harmadik szakasz, a PES (avagy a Public Engagement with Science)<\/strong> korszak. Ez ut\u00f3bbi k\u00e9t szakasz alig p\u00e1r elk\u00e9pzel\u00e9sben t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l, \u00e1m mig a deficit modell l\u00e9nyeg\u00e9ben egy egyir\u00e1ny\u00fa inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s (a kutat\u00f3t\u00f3l a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fele), addig a PUS \u00e9s a PES k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3t jelent.<\/p>\n

Mig az ut\u00f3bbi 20-25 \u00e9vben a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete e k\u00e9t ir\u00e1nyzat szerint fejl\u0151d\u00f6tt, a legt\u00f6bb kutat\u00f3 m\u00e9g ma is a deficit modell szerint defini\u00e1lja mag\u00e1t a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9st, vagyis azt rem\u00e9lik, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g majd \u00e9szhez t\u00e9r, ha t\u00f6bbet tud egy bizonyos tudom\u00e1nyter\u00fcletr\u0151l. Sajnos az Eurobarom\u00e9ter \u00e9s a hasonl\u00f3 orsz\u00e1g- illetve vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 felm\u00e9r\u00e9sek is m\u00e9g most is ezt a m\u00e1r meghaladott szellemis\u00e9get k\u00e9pviselik. Hat\u00e1sos tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 egy speci\u00e1lis, kisebb csoportnak, az \u00fagynevezet c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00f3l, nem \u00fagy bele a nagyvil\u00e1gba \u00e9s mindekit megsz\u00f3l\u00edtva \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl csak inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6z\u00f6l. A c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ismerete kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, hiszen egy \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s csoportot m\u00e1sk\u00e9nt kell illetve lehet bevonni a tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ba, mint egy betegcsoport \u00e9rdekeit k\u00e9pvisel\u0151 szervezetet. A PES legf\u0151bb c\u00e9lja pedig nem csak az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, \u00e9s nem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a meggy\u0151z\u00e9s. Hanem p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00e9lcsoport v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek megismer\u00e9se, az adott emberek f\u00e9lelmeinek, aggodalmainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, hiszen ezen agg\u00e1lyok ismeret\u00e9ben lehets\u00e9ges v\u00e1ltoztatni az innov\u00e1ci\u00f3s folyamatokon, \u00e9s m\u00e9g a kutat\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s alatt megakad\u00e1lyozni azt, hogy egy milli\u00e1rdos projekt a v\u00e9g\u00e9n cs\u0151dbe menjen az esetleges fogyaszt\u00f3k elutasit\u00e1sa miatt.<\/p>\n

A k\u00f6nyv k\u00e9s\u0151bbi fejezeteiben a szerz\u0151k \u00f6sszefoglalj\u00e1k a f\u0151k\u00e9nt angol helyzetet (amihez k\u00e9pest Eur\u00f3pa legt\u00f6bb orsz\u00e1ga, k\u00f6zt\u00fck sajnos Magyarorsz\u00e1g is el\u00e9gg\u00e9 le van maradva), vagyis hogy a kutat\u00f3k mik\u00e9nt, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan kommunik\u00e1lnak a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, valamint megvitatj\u00e1k, hogy hogyan, milyen int\u00e9zm\u00e9nyszint\u0171 int\u00e9zked\u00e9sekkel lehetne meghozni a kutat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek kedv\u00e9t a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3hoz, majd v\u00e9gigvesznek n\u00e9h\u00e1ny a kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s tanul\u00e1si elm\u00e9letet (moztiv\u00e1ci\u00f3, stb), amik ismerete kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ahhoz, hogy egy hat\u00e1sos PES esem\u00e9nyt meg tudjunk tervezni. Sz\u00f3 esik ezen esem\u00e9nyek hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9r\u0151l is \u2013 na ez m\u00e1r k\u0151kem\u00e9ny szocil\u00f3giai kutat\u00e1sm\u00f3dszertan, de ha magunk akarjuk elv\u00e9gezni az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, akkor erre a tud\u00e1sra is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van. Legv\u00e9g\u00fcl j\u00f6nnek a praktikus tan\u00e1csok, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venn\u00fcnk, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt milyen buktat\u00f3kat kell elker\u00fcln\u00fcnk, ha a mai tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s trendekhez (mint p\u00e9ld\u00e1ul a Social impact of science, public engagement, science outreach) akarunk csatlakozni.<\/p>\n

Mivel minden olyan fontos tudom\u00e1nyos cikk \u00e9s dokumentum el\u0151fordul a k\u00f6nyvben, ami a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pz\u00e9sem alatt el\u0151fordult, vagyis a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l egy teljes \u00e9s re\u00e1lis k\u00e9pet ad, valamint mivel k\u00e9zzel foghat\u00f3 j\u00f3tan\u00e1csok vannak a k\u00f6nyben, minden kutat\u00f3nak aj\u00e1nlan\u00e1m, aki tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sre adta vagy adja a fej\u00e9t.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ezt a k\u00e9t k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3t az idei k\u00f6nyvhetes posztb\u00f3l m\u00e1soltam ki a k\u00f6nyebben tudjak az itt leirtakra hivatkozni. Stephen W. Littlejohn, Karen A. Foss, John G. Oetzel Theories of Human Communication, 11th edition (2016) Tavaly jelent meg ennek a kommunik\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letekkel … Egy kattint\u00e1s ide a folytat\u00e1shoz…. →<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[1],"tags":[40],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/13016384"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=13016384"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/13016384\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=13016384"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=13016384"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=13016384"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}