{"id":12272285,"date":"2017-06-09T08:46:21","date_gmt":"2017-06-09T06:46:21","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2017\/06\/09\/konyvhet_851"},"modified":"2017-06-09T08:46:21","modified_gmt":"2017-06-09T06:46:21","slug":"konyvhet_851","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=12272285","title":{"rendered":"K\u00f6nyvh\u00e9t &#8211; 2017."},"content":{"rendered":"<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/88_konyvhet.png\" alt=\"88_konyvhet.png\" class=\"imgnotext open-in-modal\" \/><\/p>\n<p>Ism\u00e9t <a href=\"http:\/\/www.unnepikonyvhet.hu\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">K\u00f6nyvh\u00e9t<\/a>, \u00edgy megpr\u00f3b\u00e1lva nem megszak\u00edtani lassan k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vtizedes hagyum\u00e1nyunkat, itt egy hosszabb k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3 azokb\u00f3l a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9ssel ilyen-olyan m\u00f3don kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vekb\u0151l, amelyek az elm\u00falt \u00e9vben ker\u00fcltek a kez\u00fcnkbe.\u00a0<\/p>\n<p><!--more--><\/p>\n<h2>The Gene: An Intimate History &#8211; Siddhartha Mukherjee (2016)<\/h2>\n<p>dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/sm-thegene.jpg\" alt=\"sm-thegene.jpg\" class=\"imgleft\" width=\"200\" \/>M\u00e1r az el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv\u00e9n\u00e9l (amir\u0151l <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2015\/06\/05\/konyvhet_556\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">2015-ben \u00edrtunk<\/a>) is \u00e9rz\u0151d\u00f6tt, hogy Sid Mukherjee k\u00fcl\u00f6nlegesen tehets\u00e9gesen tudja az ismeretterjeszt\u00e9st a magas irodalom szintj\u00e9n \u0171zni. Az \u00f6n\u00e9letrajzi elemekben \u00e9s reflexi\u00f3kban b\u0151velked\u0151 <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/27276428-the-gene\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">aktu\u00e1lis m\u0171ve<\/a>\u00a0pedig csak meger\u0151s\u00edti ezt az \u00e9rz\u00e9st. Kevesen tudt\u00e1k volna ezt a m\u0171vet ilyen j\u00f3l meg\u00edrni, \u00e9s az egy\u00e9bk\u00e9nt \u00f6nmagukban is \u00e9lvezetes ismeretterjeszt\u0151s r\u00e9szeket kv\u00e1zi egy t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3 \u00e9let\u00e9t be\u00e1rny\u00e9kol\u00f3 csal\u00e1di trag\u00e9dia aprop\u00f3j\u00e1n megsz\u00fclni, mint a &#8220;civilben&#8221; kutat\u00f3orvosk\u00e9nt dolgoz\u00f3 Mukherjee. \u00a0<\/p>\n<p>A k\u00f6nyvben ennek megfelel\u0151en v\u00e1ltakoznak a csal\u00e1di traum\u00e1t bemutat\u00f3 \u00e9s feldolgoz\u00f3 r\u00e9szek, illetve a genetika t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3k. Mint oly sok hasonl\u00f3 m\u0171ben, Mendelt\u0151l indulunk, majd a huszadik sz\u00e1zad eleji eug\u00e9nikai mozgalom\u00a0munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t \u00e9rintve eljutunk a huszadik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek biotech boom-j\u00e1hoz. Megelevenedik a Genentech alap\u00edt\u00e1sa, r\u00e9szletes bemutat\u00e1sra ker\u00fclnek az els\u0151 g\u00e9nter\u00e1pi\u00e1s k\u00eds\u00e9rletek, pontosabban, hogy azok mi\u00e9rt torkolltak trag\u00e9di\u00e1ba. \u00c9s persze, ahogy azt tudni lehetett, van <a href=\"http:\/\/www.newyorker.com\/magazine\/2016\/05\/02\/breakthroughs-in-epigenetics\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">egy hossz\u00fa fejezet epigenetik\u00e1r\u00f3l<\/a>, ami m\u00e9g a k\u00f6nyv megjelen\u00e9se el\u0151tt <a href=\"http:\/\/www.nature.com\/news\/researcher-under-fire-for-new-yorker-epigenetics-article-1.19874\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">nagy vihart kavart<\/a>.<\/p>\n<p>\u00d6sszes\u00e9g\u00e9ben ez a k\u00f6nyv lenne <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2016\/06\/10\/konyvhet_899\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">a tavaly melegen aj\u00e1nlott<\/a>, Matthew Cobb f\u00e9le &#8220;Life&#8217;s Greatest Secret&#8221; ideji megfelel\u0151je, de ann\u00e1l j\u00f3val sz\u00e9lesebb t\u00f6rt\u00e9neti kort fed le.\u00a0<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/player.vimeo.com\/video\/196524391\" webkitallowfullscreen=\"\" mozallowfullscreen=\"\" allowfullscreen=\"\" height=\"337\" frameborder=\"0\" width=\"600\"><\/iframe><\/p>\n<h2>A brief history of everyone who ever lived &#8211; Adam Rutherford (2016)<\/h2>\n<p>dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/ar-briefhistory.jpg\" alt=\"ar-briefhistory.jpg\" class=\"imgright\" width=\"200\" \/>T\u00falz\u00f3nak t\u0171nhet a c\u00edm, de a jelenleg a BBC-nek dolgoz\u00f3 Rutherford <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/30135182-a-brief-history-of-everyone-who-ever-lived\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">\u00faj k\u00f6nyve<\/a> val\u00f3ban igyekszik egy archeogenetikai szint\u00e9zist egy nagy popul\u00e1ci\u00f3genetikai \u00e1ttekint\u00e9ssel megfejelve teljes\u00edteni a feladatot.<\/p>\n<p>A k\u00f6nyv els\u0151 fele az archeogenetik\u00e1\u00e9, illetve a komparat\u00edv genetik\u00e1\u00e9, amelyben azt pr\u00f3b\u00e1lja k\u00f6rbej\u00e1rni a szerz\u0151, hogy mik\u00e9pp is alakult ki a modern ember, illetve (kicsit t\u00e1virati st\u00edlusban, amolyan case study-kon kereszt\u00fcl) az egyes nagy migr\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok hogyan alak\u00edtott\u00e1k ki a vil\u00e1g mai popul\u00e1ci\u00f3-t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. Illetve vannak benne olyan kis v\u00e1ratlan, de nagyon \u00e9rdekes popul\u00e1ci\u00f3genetikai gy\u00f6ngyszemek is, hogy nem nagy sz\u00e1m azt mondani, hogy valaki Nagy K\u00e1roly ut\u00f3dja, hiszen a sz\u00e1mok szerint kb. <a href=\"https:\/\/www.theguardian.com\/science\/commentisfree\/2015\/may\/24\/business-genetic-ancestry-charlemagne-adam-rutherford\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">minden eur\u00f3pai valamilyen szinten Nagy K\u00e1roly ut\u00f3dja<\/a>.\u00a0<\/p>\n<p>\u00c9s ha ez nem lenne el\u00e9g ambici\u00f3zus, a k\u00f6nyv m\u00e1sodik fele a hum\u00e1n genom bemutat\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl nekimegy a rasszok m\u00e1ra meghaladott kategoriz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, ami persze nem k\u00f6nny\u0171 t\u00e9ma, de a maga is vegyes h\u00e1zass\u00e1gb\u00f3l sz\u00fcletett Rutherford az\u00e9rt el\u00e9g j\u00f3 \u00e9rvel\u00e9ssel mutatja be a klasszikus n\u00e9zet hib\u00e1it.<\/p>\n<p>Ami kifejezetten a m\u0171 el\u0151ny\u00e9re \u00edrhat\u00f3, hogy Rutherford nem t\u00f6rekszik a t\u00falz\u00f3 egyszer\u0171s\u00edt\u00e9sekre, hanem gyakran m\u00e1r-m\u00e1r t\u00fal r\u00e9szletesen mutatja be, hogy egy-egy tanulm\u00e1ny eset\u00e9ben hol vannak a buktat\u00f3k, mi\u00e9rt nem annyira egyszer\u0171 ez az eg\u00e9sz genetika, mint azt a bulv\u00e1r\u00fajs\u00e1gok gyakran l\u00e1ttatni szeretn\u00e9k.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/VwNGgnnSjrY\" allowfullscreen=\"\" height=\"485\" frameborder=\"0\" width=\"600\"><\/iframe><\/p>\n<h2>I Contain Multitudes: The Microbes Within Us and a Grander View of Life &#8211; Ed Yong (2016)<\/h2>\n<p>dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/ey-multitudes.jpg\" alt=\"ey-multitudes.jpg\" class=\"imgleft\" width=\"200\" \/>Rutherford mellett az \u00faj angol ismeretterjeszt\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 egyik legtehets\u00e9gesebb tagja Ed Yong, aki egy \u00e9vtizeden kereszt\u00fcl \u00edrta n\u00e9pszer\u0171 &#8216;<a href=\"http:\/\/phenomena.nationalgeographic.com\/blog\/not-exactly-rocket-science\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Not Exactly Rocket Science&#8217; c\u00edm\u0171 blogj\u00e1t<\/a>\u00a0aminek r\u00e9v\u00e9n azt\u00e1n befutott \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 is lett. Jelenleg <a href=\"https:\/\/www.theatlantic.com\/author\/ed-yong\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">a <em>The Atlantic<\/em> tudom\u00e1nyrovat\u00e1nak dolgozik<\/a>\u00a0\u00e9s tavaly megjelent\u00a0<a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/27213168-i-contain-multitudes\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">els\u0151 k\u00f6nyve<\/a>, amire m\u00e1r a <a href=\"https:\/\/www.theguardian.com\/science\/2016\/aug\/25\/gut-reaction-surprising-power-of-microbes\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Guardian-ben megjelent el\u0151zetes<\/a> \u00f3ta nagyon fentem a fogam, bev\u00e1ltotta a hozz\u00e1 f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyeket.<\/p>\n<p>Az emberi mikrobi\u00f3t\u00e1val kapcsolatos \u00e9rdekess\u00e9gek tipikusan az elm\u00falt \u00e9vek felkapott t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtanak, olyan kutat\u00e1si ir\u00e1nyhoz kapcsol\u00f3dva, amire ma m\u00e1r a sok milli\u00f3 doll\u00e1ros t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s-\u00fczlet\u00e1g is r\u00e1rep\u00fclt \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy is egyre nagyobb potenci\u00e1lt l\u00e1t benne. \u00cdgy a probiotikus kef\u00edrek mellett ma m\u00e1r fek\u00e1lis-transzplant\u00e1ci\u00f3 is beker\u00fclt a mindennapok sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ba, \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mikrobi\u00f3ta tagok nev\u00e9vel val\u00f3 dob\u00e1l\u00f3z\u00e1s exponenci\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9st mutat. \u00a0<\/p>\n<p>Ilyen h\u00e1tt\u00e9rrel k\u00f6nny\u0171 lenne valami nagyon bombasztikusat de tudom\u00e1nyos szempontb\u00f3l felsz\u00edneset produk\u00e1lni, de Yong kifejezetten j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel v\u00e1lasztja meg, hogy mi fontos \u00e9s mi nem fontos ebben a kontextusban. Az \u00e1llati p\u00e9ld\u00e1k (a k\u00f6nyv p\u00e9ld\u00e1ul a San Diego-i \u00e1llatkert tobzosk\u00e1j\u00e1val ind\u00edt), sokkal jobban szeml\u00e9ltetik, hogy milyen fantasztikus lehet\u0151s\u00e9gek rejlenek a bakt\u00e9rium-gazda\u00e9l\u0151l\u00e9ny koevol\u00faci\u00f3ban, mint a legt\u00f6bb dolog, ami minket is \u00e9rint. El\u0151ker\u00fcl az <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2011\/12\/18\/bakterialis_terepruha\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">\u00e1ltalunk is emlegetett<\/a> hawaii kurtafark\u00fa tintahal &#8211; <em>Vibrio fischerii<\/em> p\u00e1ros, \u00e9s hossz\u00fa fejezet sz\u00f3l a n\u00e1lunk is <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/tags\/wolbachia\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">k\u00fcl\u00f6nbej\u00e1ratos\u00a0<em>Wolbachi\u00e1<\/em>kr\u00f3l<\/a>.\u00a0\u00a0<\/p>\n<p>A mikrobi\u00f3ta eg\u00e9sz biztos, hogy a k\u00f6zelj\u00f6v\u0151ben a k\u00f6zbesz\u00e9d r\u00e9sze marad (l\u00e1sd pl. <a href=\"https:\/\/www.nature.com\/news\/gut-bacteria-can-stop-cancer-drugs-from-working-1.22109\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt a p\u00e1r napos h\u00edrt <\/a>is) \u00e9s ha t\u00e1j\u00e9kozottak akartok lenni a t\u00e9m\u00e1ban, akkor ez a k\u00f6nyv mindenk\u00e9ppen a polcotokra val\u00f3.<\/p>\n<h2>The Vital Question: Energy, Evolution and the Origins of Complex Life &#8211; Nick Lane (2015)<\/h2>\n<p>dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/nl-vitalquest.jpg\" alt=\"nl-vitalquest.jpg\" class=\"imgright\" width=\"200\" \/>Lane-t itthon els\u0151sorban a <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/06\/07\/konyvhet_721\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">p\u00e1r \u00e9ve megjelent &#8220;Hajr\u00e1 \u00c9let!&#8221;<\/a> szerz\u0151jek\u00e9nt ismerheti a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Azonban m\u00edg az el\u0151z\u0151 m\u0171ve egy \u00e1ltal\u00e1nosabb evol\u00faci\u00f3-szint\u00e9zis volt, az <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/26530386-the-vital-question?ac=1&amp;from_search=true\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">\u00faj k\u00f6nyve<\/a> legink\u00e1bb k\u00e9t konkr\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sre koncentr\u00e1l: milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt j\u00f6hettek l\u00e9tre azok az elektrontranszport-rendszerek, amelyek legal\u00e1bb annyira alapvet\u0151 jellemz\u0151i ma minden \u00e9l\u0151 szervezetnek, mint a DNS-alap\u00fa inform\u00e1ci\u00f3-hordoz\u00e1s, illetve mik\u00e9pp magyar\u00e1zhatja egy \u0151si archea \u00e9s egy proteobakt\u00e9rium energetikai opportunizmusb\u00f3l kialakul\u00f3 kapcsolata az eukari\u00f3ta \u00e9l\u0151l\u00e9nyek sz\u00e1mos tulajdons\u00e1g\u00e1t, az ivaros szaporod\u00e1st\u00f3l, a programozott sejthal\u00e1ig.<\/p>\n<p>Lane persze k\u00f6zismert biok\u00e9mikus, \u00e9s ebben a k\u00f6nyv\u00e9ben olyan t\u00e9m\u00e1kr\u00f3l \u00edr, amiben egy\u00e9bk\u00e9nt is nagyon otthon van \u00e9s maga is \u00fatt\u00f6r\u0151nek sz\u00e1m\u00edt, de \u00e9pp ez teszi ezt a k\u00f6nyvet k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9: &#8220;<em>Az \u00f6nz\u0151 g\u00e9n<\/em>&#8221; \u00f3ta nem olvastam ennyire j\u00f3l meg\u00edrt hipot\u00e9zis-k\u00f6nyvet, ami tulajdonk\u00e9ppen egy (na j\u00f3, k\u00e9t) hatalmas cikket tesz ki. Lane maga is elismeri, hogy nem biztos, hogy minden feltev\u00e9s\u00e9ben igaza lehet (\u00e9s val\u00f3ban, van p\u00e1r pont, ahol a mitokondrium-alap\u00fa magyar\u00e1zatok t\u00falz\u00f3nak t\u0171nnek), de az az egy biztos, hogy a k\u00f6nyv gondolatokat \u00e9breszt, tesztelhet\u0151 predikci\u00f3kat \u00e9s ez\u00e1ltal remek k\u00eds\u00e9rleti \u00f6tleteket ad.<\/p>\n<p>R\u00e9szletes ismertet\u00e9se mindenk\u00e9ppen egy teljes posztot \u00e9rdemelne, \u00e9s rem\u00e9lhet\u0151leg erre majd ker\u00edt\u00fcnk is id\u0151t.\u00a0<\/p>\n<h2>How to Tame a Fox (and Build a Dog)? &#8211; Lee Alan Dugatkin \u00e9s Ljudmilla Trut (2017)<\/h2>\n<p>dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/lea-tamefox.jpg\" alt=\"lea-tamefox.jpg\" class=\"imgleft\" width=\"200\" \/>Dimitrij Beljajev f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados (\u00e9s m\u00e9g mindig zajl\u00f3) <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2007\/10\/07\/szelid_kisrokak\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">r\u00f3ka-szel\u00edd\u00edt\u00e9ses k\u00eds\u00e9rletsorozata<\/a>, egyike az igaz\u00e1n legend\u00e1s, hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa evol\u00faci\u00f3biol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rleteknek.<\/p>\n<p>Hogy mik\u00e9nt lehet embert\u0151l igaz\u00e1n \u00f3vakod\u00f3 r\u00f3k\u00e1kb\u00f3l p\u00e1r tucat gener\u00e1ci\u00f3 alatt kutyaszel\u00edds\u00e9g\u0171 \u00e9s ahhoz hasonl\u00f3an ragaszkod\u00f3 term\u00e9szet\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyt csin\u00e1lni \u00e9s milyen hormon\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok j\u00e1rnak ezzel egy\u00fctt, az pont egy olyan k\u00e9rd\u00e9se a biol\u00f3gi\u00e1nak, amit viszonyal k\u00f6nnyen lehet kommunik\u00e1lni a sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fel\u00e9. Erre r\u00e1\u00e9rezve is \u00edrta meg Lee Alan Dugatkin Beljajev ut\u00f3dj\u00e1val, Ljudmilla Truttal egy\u00fctt <a href=\"http:\/\/www.press.uchicago.edu\/ucp\/books\/book\/chicago\/H\/bo25568406.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">ezt a k\u00f6nyvet<\/a>, ahol a viszonylag visszafogott tudom\u00e1nyos kontent mellett betekint\u00e9st kaphatunk a Beljajev k\u00eds\u00e9rlet kev\u00e9sb\u00e9 ismert, de t\u00f6rt\u00e9netileg ann\u00e1l \u00e9rdekesebb bugyraiba.<\/p>\n<p>\u00cdgy azt\u00e1n onnan kezdve, hogy a liszenk\u00f3izmus rejt\u0151zk\u00f6d\u0151, meggy\u0151z\u0151d\u00e9ses genetikus ellen\u00e1ll\u00f3j\u00e1b\u00f3l hogyan v\u00e1lt Beljajev a szovjet \u00e9s nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1ny szt\u00e1rj\u00e1v\u00e1, illetve hal\u00e1la, valamint a Szovjetuni\u00f3 felboml\u00e1sa mik\u00e9pp sodorta a megsemmis\u00fcl\u00e9s sz\u00e9l\u00e9re a teljes k\u00eds\u00e9rletet (v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r egyes szel\u00edd rok\u00e1kat eladtak gazdag nyugatiaknak, hogy a p\u00e9nzb\u0151l finansz\u00edrozni tudj\u00e1k a terepet), sz\u00e1mos \u00e9rdekes anekdot\u00e1val gazdagodhatunk. N\u00e9h\u00e1ny ezek k\u00f6z\u00fcl kifejezetten ismer\u0151s lesz a k-eur\u00f3pai szem\u00fcnknek: pl. hogy a k\u00fclf\u00f6ldi vend\u00e9gek kedv\u00e9\u00e9rt kavi\u00e1ros ter\u00fcljasztalk\u00e1m prezent\u00e1l\u00f3dik, m\u00e9g akkor is, amikor a dolgoz\u00f3k mindennapi \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei kifejezetten rosszak, illetve Beljajev is befoly\u00e1sos kutat\u00f3k\u00e9nt mik\u00e9nt tesz, \u00f6nk\u00e9ntelen\u00fcl is olyan gesztusokat, amelyek mutatj\u00e1k, hogy egyes illet\u00e9keselvt\u00e1rsak jogk\u00f6rei mennyire az \u00e1tlagpolg\u00e1rok\u00e9 felett voltak. \u00a0\u00a0<\/p>\n<h2>Lysenko&#8217;s Ghost: Epigenetics and Russia &#8211; Loren Graham (2016)<\/h2>\n<p>\u00a0dolphin<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/9780674089051-lg.jpg\" alt=\"9780674089051-lg.jpg\" class=\"imgright\" width=\"200\" \/>Ha pedig m\u00e1r az el\u0151z\u0151 k\u00f6nyv kapcs\u00e1n el\u0151j\u00f6tt Liszenk\u00f3, akkor gyorsan <a href=\"http:\/\/www.hup.harvard.edu\/catalog.php?isbn=9780674089051\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">egy m\u00e1sik k\u00f6nyvet is <\/a>aj\u00e1nlan\u00e9k, ami konkr\u00e9tabban az \u0151 munk\u00e1j\u00e1val foglalkozik, illetve nem is k\u00f6zvetlen\u00fcl azzal, hanem nagyon is aktu\u00e1lisan azokat a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sokat mutatja be, amelyek a putyini Oroszorsz\u00e1g Szt\u00e1lin-revizionizmus\u00e1nak farviz\u00e9n, felhaszn\u00e1lva a transzgener\u00e1ci\u00f3s epigenetika eredm\u00e9nyeit, azon f\u00e1radoznak, hogy Liszenk\u00f3t rehabilit\u00e1lj\u00e1k \u00e9s az epigenetika korai \u00fatt\u00f6r\u0151jek\u00e9nt \u00e1ll\u00edts\u00e1k be, akit m\u00e9lt\u00e1nytalanul t\u00fcntetnek fel rossz sz\u00ednben el Nyugaton.\u00a0<\/p>\n<p>Kevesen alkalmasabbak egy ilyen k\u00f6nyv meg\u00edr\u00e1s\u00e1ra, mint a Liszenk\u00f3 \u00e9letm\u0171v\u00e9t oda \u00e9s vissza ismer\u0151, a huszadik sz\u00e1zadi orosz genetika t\u00f6nkretev\u0151j\u00e9vel szem\u00e9lyesen is tal\u00e1lkoz\u00f3 Graham, aki m\u00e9g arra is v\u00e1llalkozik, hogy amennyire lehet p\u00e1rtatlanul megvizsg\u00e1lja, t\u00e9nyleg epigenetik\u00e1ra gondolt-e Liszenk\u00f3, van-e valami ezekben az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokban? Tal\u00e1n nem kell nagy spoiler alert ahhoz, hogy elmondjam, a v\u00e1lasz nem, hiszen a mai epigenetikai gondolkod\u00e1s a klasszikus genetika t\u00e9ziseinek kieg\u00e9sz\u00edt\u0151jek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik, Liszenko maga pedig sosem volt k\u00e9pes elfogadni ut\u00f3bbiakat.\u00a0<\/p>\n<p>A k\u00f6tet azt is j\u00f3l bemutatja, milyen \u00edg\u00e9retes orosz genetikusi iskol\u00e1k l\u00e9teztek a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben, amelyek tehets\u00e9ges vezet\u0151it \u00e9s tagjait vagy bez\u00e1rt\u00e1k \u00e9s kiv\u00e9gezt\u00e9k, vagy jobb esetben csak \u00f6r\u00f6kre el\u00fcld\u00f6zt\u00e9k Szt\u00e1lin emberei.\u00a0<\/p>\n<h2>Patient H.M.: A story of memory, madness and family secrets \u00a0&#8211; Luke Dittrich (2016)<\/h2>\n<p>V\u00edg Julianna<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/ld-patienthm.jpg\" alt=\"ld-patienthm.jpg\" class=\"imgleft\" width=\"200\" \/>Nincs olyan bevezet\u0151 pszichol\u00f3giai vagy idegtudom\u00e1nyi kurzus, amelyen el\u0151bb-ut\u00f3bb el\u0151 ne ker\u00fclne el\u0151 minden id\u0151k egyik legh\u00edresebb beteg\u00e9nek, Henry Molaisonnak a t\u00f6rt\u00e9nete. A sok\u00e1ig csak H.M.-k\u00e9nt ismert f\u00e9rfi 1953-ban vonult be a tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9netbe, amikor s\u00falyos epilepszi\u00e1ja miatt agy\u00e1nak mindk\u00e9t f\u00e9ltek\u00e9j\u00e9b\u0151l elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a hippocampust is mag\u00e1ban foglal\u00f3 ter\u00fcletet. A m\u0171t\u00e9t ugyan valamelyest enyh\u00edtette az \u00e9let\u00e9t elviselhetetlenn\u00e9 tev\u0151 rohamokat, \u00e1m egy\u00fattal j\u00f3v\u00e1tehetetlen k\u00e1rokat okozott az eml\u00e9kez\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben. A Molaisonn\u00e1l kialakult \u00fan. anterogr\u00e1d amn\u00e9zia l\u00e9nyege, hogy az illet\u0151 k\u00e9ptelen \u00faj eml\u00e9knyomok tart\u00f3s r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9re. Molaison p\u00e9ld\u00e1ul minden tal\u00e1lkoz\u00e1skor \u00fajra bemutatkozott az \u0151t 48 \u00e9ven \u00e1t saj\u00e1t beteg\u00e9nek tekint\u0151 pszichol\u00f3gusnak, Suzanne Corkinnak. (Ez a h\u00e1tborzongat\u00f3 mem\u00f3riazavar ihlette t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a <i>Memento<\/i>, illetve az <i>50 els\u0151 randi<\/i> c. filmet is.) Henry Molaison esete &#8212; pontosabban az a megsz\u00e1ml\u00e1lhatatlan vizsg\u00e1lat, amit csaknem \u00f6t \u00e9vtized alatt v\u00e9gzett rajta kutat\u00f3k eg\u00e9sz serege &#8211;, tette egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9, amit addigra egyre t\u00f6bb idegseb\u00e9sz \u00e9s pszichol\u00f3gus sejtett: bizonyos t\u00edpus\u00fa eml\u00e9knyomok r\u00f6gz\u00edt\u00e9se a hippocampusban zajlik.<\/p>\n<p>Sztorinak m\u00e1r di\u00f3h\u00e9jban sem rossz. De Luke Dittrich tavaly megjelent k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l m\u00e1r az els\u0151 oldalakat olvasva kider\u00fcl, hogy H. M. t\u00f6rt\u00e9nete mennyivel t\u00f6bb enn\u00e9l, milyen elk\u00e9peszt\u0151 \u00e9letutak, titkok \u00e9s botr\u00e1nyok \u00f6vezt\u00e9k, s\u0151t \u00f6vezik a mai napig. A<i> \u201c<a href=\"http:\/\/www.penguinrandomhouse.com\/books\/212292\/patient-hm-by-luke-dittrich\/9780812992731\/\"><i>Patient H. M. &#8211; A story of memory, madness and family secrets<\/i><\/a>&#8221;\u00a0<\/i>c. k\u00f6tet szerz\u0151j\u00e9t szem\u00e9lyes sz\u00e1lak f\u0171zik a h\u00edres t\u00f6rt\u00e9nethez, az \u0151 nagyapja volt ugyanis a p\u00e1ratlanul sikeres \u00e9s sz\u00edvd\u00f6gleszt\u0151 idegseb\u00e9sz, William Scoville, aki a H.M. \u00e9let\u00e9t \u00f6r\u00f6kre megv\u00e1ltoztat\u00f3 agym\u0171t\u00e9tet v\u00e9gezte. Amint a k\u00f6nyv c\u00edme is sugallja, a szerz\u0151 \u00e9vekig tart\u00f3 kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nemcsak a m\u0171t\u00e9tr\u0151l, Molaison \u00e9let\u00e9r\u0151l \u00e9s a mem\u00f3ria m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek felfedez\u00e9s\u00e9r\u0151l ker\u00fcltek napvil\u00e1gra kor\u00e1bban nem ismert r\u00e9szletek, hanem saj\u00e1t csal\u00e1dj\u00e1nak igencsak s\u00f6t\u00e9t titkair\u00f3l. A szerz\u0151 f\u00e1jdalmas szembes\u00fcl\u00e9se ezekkel a k\u00f6nyv legmegrend\u00edt\u0151bb r\u00e9szei k\u00f6z\u00e9 tartozik, m\u00e9g ha fel is mer\u00fcl az emberben, hogy vajon helyes-e \u00e9s sz\u00fcks\u00e9ges-e kiteregetni az eff\u00e9le f\u00e1jdalmat egy en\u00e9lk\u00fcl is gazdag sztori f\u0171szerez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\n<p>Kifejezetten nyomaszt\u00f3ak, ugyanakkor nagyon tanuls\u00e1gosak azok a fejezetek, amelyek a \u201cpszichoseb\u00e9szet\u201d diadal\u00fatj\u00e1t, illetve \u00e1ltal\u00e1ban a ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k korabeli kezel\u00e9si m\u00f3djait, az 50-es \u00e9vekbeli \u201cbolondokh\u00e1za\u201d horrorisztikus vil\u00e1g\u00e1t mutatj\u00e1k be. Ha b\u00e1rki is \u00fagy gondolta, hogy a <i>Sz\u00e1ll a kakukk f\u00e9szk\u00e9re<\/i> csak egy nyomaszt\u00f3 metafora, azt Dittrich k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl szembes\u00edti vele, hogy amin McMurphy kereszt\u00fclmegy, az mind semmi ahhoz k\u00e9pest, ami a val\u00f3s\u00e1gban zajlott. B\u00e1rmennyire is felkavar\u00f3ak azonban a napokon \u00e1t izzasztott-fagyasztott, elektrosokkolt, s\u00f3s k\u00fatba tett, onnan is kivett betegek (vagy \u00e9pp betegnek nyilv\u00e1n\u00edtott makkeg\u00e9szs\u00e9gesek) szenved\u00e9sei, m\u00e9gsem ezek miatt nem j\u00f6tt \u00e1lom a szememre a k\u00f6nyvet olvasv\u00e1n. Hanem azok miatt a kutat\u00e1setikai k\u00e9rd\u00e9sek miatt, amelyeken egy\u00e9bk\u00e9nt is szokott agyalni az ember, ha b\u00e1rmi k\u00f6ze van az orvosbiol\u00f3giai-pszichol\u00f3giai kutat\u00e1sokhoz, \u00e9s amelyek feszeget\u00e9se a k\u00f6nyv tal\u00e1n legfontosabb \u00e9rdeme. Dittrich egy\u00e9rtelm\u0171en amellett foglal \u00e1ll\u00e1st, hogy a hippocampus m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9sek\u00e9rt, Scoville, Corkin \u00e9s sz\u00e1mos koll\u00e9g\u00e1juk f\u00e9nyes karrierj\u00e9\u00e9rt \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 cikk\u00e9\u00e9rt Henry Molaison nagyobb \u00e1rat fizetett, mint amennyit a bel\u0151le profit\u00e1l\u00f3k bevallottak (nem meglep\u0151, hogy ez az \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s <a href=\"https:\/\/www.theatlantic.com\/science\/archive\/2016\/08\/the-dark-story-of-neurosciences-most-famous-patient\/494939\/\">nagy vihart kavart<\/a> az \u00e9rintettek k\u00f6r\u00e9ben). Hogy meg\u00e9rte-e, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n van-e \u00e9rtelme feltenni ezt a k\u00e9rd\u00e9st, az m\u00e1r olvas\u00f3ra van b\u00edzva.<\/p>\n<h2>Being a beast &#8211; Charles Foster (2016)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/being_a_beast_original.jpg\" alt=\"being_a_beast_original.jpg\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" height=\"282\" width=\"176\" \/>Charles Foster \u00e1llatorvos, \u00e1llatkit\u00f6m\u0151, filoz\u00f3fus, \u00e9a mellesleg orvosi jogot \u00e9s etik\u00e1t oktat Oxfordban, a Green Templeton College-ben. A tavaly megjelent k\u00f6nyve ezek egyik\u00e9vel sem foglalkozik, hanem egy teljesen m\u00e1s dimenzi\u00f3ba helyezi ez etol\u00f3gi\u00e1t. Hogy megismerje, hogyan is \u00e9lnek bizonyos \u00e1llatok, be\u00e1llt napkeltekor \u00e9s napnyugtakor porty\u00e1z\u00f3 borznak, iszonyatosan felturb\u00f3zott bioritmus\u00fa vidr\u00e1nak, vad\u00e1szkuty\u00e1k \u00e1ltal \u00fcld\u00f6z\u00f6tt szarvasnak, sarl\u00f3sfecsk\u00e9nek vagy \u00e9ppens\u00e9ggel v\u00e1rossz\u00e9li kuk\u00e1kat d\u00f6nt\u00f6get\u0151 r\u00f3k\u00e1nak. Borzk\u00e9nt 6 hetet t\u00f6lt\u00f6tt egy \u00e1ltala ki\u00e1sott borzv\u00e1rban \u2013 egy f\u00f6ldbe \u00e1sott, fedett oduban, amibe ugyan nem esett be az es\u0151, de az\u00e9rt el\u00e9g nyirkos lehetett. Amikor a borzok mentek egy k\u00f6rt, akkor \u0151k is (merthogy a borzos kalandot a nyolc\u00e9ves fi\u00e1val egy\u00fctt abszolv\u00e1lta) mentek n\u00e9gyk\u00e9zl\u00e1b p\u00e1r k\u00f6rt, k\u00f6rbeszagl\u00e1szva a leveg\u0151t, majd f\u00f6ldigiliszt\u00e1kb\u00f3l csemeg\u00e9ztek egy kicsit. A k\u00f6nyv legesleghatalmasabb jelenete az az, amikor Foster kielemzi a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 talaj\u00fa ter\u00fcletekr\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 giliszt\u00e1k \u00edzvil\u00e1g\u00e1t, mint ez igazi giliszta-somelier. Sz\u00e1momra m\u00e1r ezzel akkor\u00e1t alkotott, hogy sim\u00e1n beker\u00fclhetne a legnagyobb \u00edr\u00f3k k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n<p>A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e1llat-kalandok ismertet\u00e9se nem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag abb\u00f3l \u00e1ll, hogy mit \u00e9s hogyan csin\u00e1lt, mik\u00f6zben pr\u00f3b\u00e1lt \u00fagy vislkedni, mint a faj rendes egyedei, hanem kielemzi azt is, hogy ezek az \u00e1llatok miben \u00e9s hogyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek t\u0151l\u00fcnk. A sz\u00e1momra legizgalmasabb fejteget\u00e9sek az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben \u00edr\u00f3dtak &#8211; ezek szinte lovat adnak a fant\u00e1zi\u00e1nak, hogy az ember belek\u00e9pzelje mag\u00e1t az \u0171z\u00f6tt szarvas, vagy a szomsz\u00e9dj\u00e1val vereked\u0151 vidra hely\u00e9be.<\/p>\n<p>Hihetetlen \u00e9lm\u00e9ny, szenz\u00e1ci\u00f3s olvasm\u00e1ny, mindenkinek aj\u00e1nlom!<\/p>\n<h2>The ghost map &#8211; Steven Johnson (2006)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/ghost_map.jpg\" alt=\"ghost_map.jpg\" style=\"margin-left: 5px;\" class=\"imgright\" height=\"217\" width=\"141\" \/>1854-ban j\u00e1runk, Londonban, az utols\u00f3 nagy koleraj\u00e1rv\u00e1ny \u00e9ppen kit\u00f6r\u0151ben, \u00e9s Steven Johnsonnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mi tan\u00fai lehet\u00fcnk az els\u0151 megbeteged\u00e9sek lefoly\u00e1s\u00e1nak, a j\u00e1rv\u00e1ny felg\u00f6ny\u00f6l\u00edt\u00e9s\u00e9nek, a fert\u0151z\u00e9s ok\u00e1nak felderit\u00e9s\u00e9nek, valamint betekint\u00e9st kapunk a viktori\u00e1nus London mindennapi \u00e9let\u00e9be, illetve minden olyan aspektus\u00e1ba, ami szerepet j\u00e1tszhatott a j\u00e1rv\u00e1ny viharos terjed\u00e9s\u00e9ben.\u00a0<\/p>\n<p>Izgalmas, lebilincsel\u0151 k\u00f6nyv, tiszt\u00e1ra CSI London.<\/p>\n<p>(Steven Johnsonnak, aki am\u00fagy &#8220;hivat\u00e1sos tudom\u00e1nyos \u00edr\u00f3&#8221;, van m\u00e9g p\u00e1r izgalmas k\u00f6nyve, \u00e9n eddig a &#8220;<em>Where good ideas come from<\/em>&#8221; c\u00edm\u0171t olvastam \u00e9s haszn\u00e1ltam fel egy innov\u00e1ci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 el\u0151ad\u00e1somhoz, szerintem hihetetlen \u00e9rdekes a k\u00e1v\u00e9h\u00e1zak \u00e9s a nagy felfedez\u00e9sek illetve az ipari forradalom \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit taglal\u00f3 elm\u00e9lete.)<\/p>\n<p>\u00a0<\/p>\n<div style=\"max-width: 640;\">\n<div style=\"position: relative; height: 0; padding-bottom: 56.25%;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/embed.ted.com\/talks\/steven_johnson_tours_the_ghost_map\" style=\"position: absolute; left: 0; top: 0; width: 100%; height: 100%;\" scrolling=\"no\" allowfullscreen=\"\" height=\"239\" frameborder=\"0\" width=\"425\"><\/iframe><\/div>\n<\/div>\n<p>\u00a0<\/p>\n<h2>Gombaszak\u00e9rt\u0151i praktikum &#8211; szerkesztette Jakucs Erzs\u00e9bet (2012)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/gomba.jpg\" alt=\"gomba.jpg\" style=\"margin-left: 5px;\" class=\"imgright\" height=\"280\" width=\"256\" \/>Jakucs Erzs\u00e9bet az ELTE N\u00f6v\u00e9ny\u00e9lettani Tansz\u00e9k egyetemi docense a mikol\u00f3gia, azaz gombatudom\u00e1ny specialist\u00e1ja. Dolphinnal az \u0151 el\u0151ad\u00e1sain ismerkedt\u00fcnk meg a gomb\u00e1k csod\u00e1latos vil\u00e1g\u00e1val (micsoda v\u00e9letlen, hogy pont akkor adta a magyar t\u00e9v\u00e9 az X akt\u00e1k azon epiz\u00f3dj\u00e1t, amelyikben egy szilicium-alap\u00fa f\u00f6ld\u00f6nkiv\u00fcli gomba t\u00e1madja meg az emberis\u00e9get &#8211; a szilicium-alap\u00fa \u00e9l\u0151l\u00e9ny persze mit l\u00e9legez ki, perszehogy homokot!). Engem az\u00f3ta is leny\u0171g\u00f6znek a gomb\u00e1k, el is v\u00e9geztem a gombaszak\u00e9rt\u0151i tanfolyamot, ami hihetetlen sok hasznos, \u00e9s k\u00e9zzelfoghat\u00f3 ismeretet ad szak\u00e9rt\u0151 \u00e9s laikus gombarajong\u00f3nak egyar\u00e1nt.<\/p>\n<p>A 2003-ban Jakucs Erzs\u00e9bet szerkeszt\u00e9s\u00e9vel megjelent, a lehet\u0151 legt\u00f6bb gomb\u00e1kkal kapcsolatos tudom\u00e1nyos ismeretet \u00f6sszefoglal\u00f3, de ez\u00e1ltal egyetemi szint\u0171 <a href=\"https:\/\/www.libri.hu\/konyv\/jakucs_erzsebet.mikologia.html\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">Mikol\u00f3gia <\/a>k\u00f6nyv ut\u00e1n 2012-ben megjelent a hivatalos gombaszak\u00e9rt\u0151i tanfolyam anyagai is k\u00f6nyv alakban, Gombaszak\u00e9rt\u0151i praktikum cimmel, szint\u00e9n Jakucs Erzs\u00e9bet szerkeszt\u00e9s\u00e9ben. Ez zanz\u00e1s\u00edtva tartalmazza a legfontosabb tudom\u00e1nyos ismereteket, amik sz\u00fcks\u00e9gesek ahhoz, hogy felismerj\u00fck \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kateg\u00f3ri\u00e1kba besoroljuk a gomb\u00e1kat, viszont az inform\u00e1ci\u00f3 mennyis\u00e9ge \u00e9s a le\u00edr\u00e1s nyelvezete miatt a k\u00f6nyv laikusoknak, a gomb\u00e1k ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151knek is aj\u00e1nlott. A k\u00f6nyv t\u00f6bb, mint a fele fajle\u00edr\u00e1st illetve gombaszed\u00e9si\u00a0 \u00e9s -felhaszn\u00e1l\u00e1si tan\u00e1csokat tartalmaz, \u00e9s ami ilyenkor, a gombaszezon kezdetekor (na j\u00f3, a papsapk\u00e1k \u00e9s kucsmagomb\u00e1k szezonja m\u00e1r el is m\u00falt) tal\u00e1n a legfontosabb, r\u00e9szletesen taglalja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gombam\u00e9rgez\u00e9seket \u00e9s m\u00e9rgez\u0151 gomb\u00e1kat. A v\u00e9kony, kism\u00e9ret\u0171 k\u00f6nyv sim\u00e1n elf\u00e9r a h\u00e1tizs\u00e1kban, terepen is haszn\u00e1lhat\u00f3, b\u00e1r fot\u00f3kat nem tartalmaz, mint b\u00e1rmelyik sima gombakala\u00faz, cser\u00e9be azokn\u00e1l sokkal t\u00f6bbet \u00e9r.<\/p>\n<h2>Hi\u00e9n\u00e1k a beteg\u00e1gy k\u00f6r\u00fcl &#8211; Boldogk\u0151i Zsolt (2016)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/hienak.jpg\" alt=\"hienak.jpg\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" \/>Boldogk\u0151i Zsolt, molekul\u00e1ris biol\u00f3gus, a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Orvosi Biol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9nek tansz\u00e9kvezet\u0151 egyetemi tan\u00e1ra felvette a keszty\u0171t a sarlat\u00e1nok ellen. M\u00e1r t\u00f6bb \u00e9ve irja leleplez\u0151 cikkeit az \u00fajs\u00e1gok has\u00e1bjain, 2016-ban pedig megjelent az \u00e1ltudom\u00e1nyos gy\u00f3gym\u00f3dokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyve, a <em>Hi\u00e9n\u00e1k a beteg\u00e1gy k\u00f6r\u00fcl<\/em>.<\/p>\n<p>&#8220;A tudom\u00e1nyos keresztes lovag kedvelt c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1ja a homeop\u00e1tia, de az \u00f6sszes, modern korunk eufemizmus\u00e1val alternat\u00edv gy\u00f3gym\u00f3dnak nevezett m\u00f3dszert g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1 veszi, ahogy szakadatlan k\u00fczdelmet folytat a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal kapcsolatos k\u00f6zkelet\u0171 hiedelmek, tudom\u00e1nyos alapot n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 divatir\u00e1nyzatok ellen is. Mindezt saj\u00e1tos st\u00edlusban, k\u00e9rlelhetetlen elsz\u00e1nts\u00e1ggal teszi. Sokan persze azonnal nekimentek, s nem is els\u0151sorban a sarlat\u00e1nok, a zs\u00edros bizniszen meggazdagodottak, hanem egyr\u00e9szt az \u00e1tvertek, a boldog \u00e1h\u00edtattal h\u00edv\u0151k, m\u00e1sr\u00e9szt a hamis objektivit\u00e1st sz\u00e1mon k\u00e9r\u0151 m\u00e9dia k\u00e9pvisel\u0151i. K\u00e9ts\u00e9gtelen, Boldogk\u0151i nem finomkodik, nem pr\u00f3b\u00e1lja becsomagolni v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t, nem akarja relativiz\u00e1lni azt, ami az igazolhat\u00f3 tudom\u00e1nyos ismereteknek nem felel meg, nem mondja a feket\u00e9r\u0151l, hogy sz\u00fcrke. N\u00e9ha ironiz\u00e1l, csipkel\u0151dik, s\u0151t, g\u00fanyos, ami sokakban ellen\u00e9rz\u00e9st kelthet, de aki hajland\u00f3 v\u00e9gigk\u00f6vetni fanyar humor\u00fa gondolatmenet\u00e9t, annak vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lnak az \u00e1ltudom\u00e1nyos m\u00f3dszereken t\u00e1tong\u00f3 r\u00e9sek, amelyek szinte ord\u00edtanak: ide l\u0151j! &#8220;- <a href=\"http:\/\/nol.hu\/kultura\/harc-a-televennyel-1626613\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">irta <\/a>r\u00f3la m\u00e9g tavaly augusztusban a nol.hu-n Palugyai Istv\u00e1n.<\/p>\n<p>Boldogk\u0151i el\u0151sz\u00f6r is tiszt\u00e1zza, hogy a modern orvosl\u00e1s milyen alapokon nyugszik, \u00e9s ezzel szembe \u00e1llitja az \u00e1ltala ismert \u00f6sszes \u00e1ltudom\u00e1nyos gy\u00f3gy\u00e1szati m\u00f3dszert a homeop\u00e1ti\u00e1t\u00f3l kezdve az akupunkt\u00far\u00e1n, energiagy\u00f3gy\u00e1szaton, kiropraktik\u00e1n, reflexol\u00f3gi\u00e1n kereszt\u00fcl az alternat\u00edv r\u00e1kter\u00e1pi\u00e1kig. Le\u00edrja a m\u00f3dszerek elm\u00e9leti alapjait, a m\u00f3dszertanukat, valamint a kezel\u00e9sek hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1val kapcsolatos valaha lefolytatott kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyeit (spoiler alert: ezek konkl\u00fazi\u00f3ja minden egyes esetben a k\u00f6vetkez\u0151: a m\u00f3dszer hat\u00e1stalan). \u00cdr m\u00e9g az \u0151ssejtter\u00e1pi\u00e1r\u00f3l, a g\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, az olt\u00e1selleness\u00e9gr\u0151l, \u00e9s az \u00e1ltudom\u00e1nyos m\u00f3dszerek hat\u00e1smechanizmus\u00e1r\u00f3l, a placebohat\u00e1sr\u00f3l.<\/p>\n<p>A k\u00f6nyv m\u00e1sodik f\u0151 fejezete a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1sgurukat veszi c\u00e9lkeresztbe, el\u0151ker\u00fcl a paleo di\u00e9ta, a vitamink\u00far\u00e1k, a m\u00e9regtelenit\u00e9s, a l\u00fagosit\u00e1s \u00e9s a genetikailag m\u00f3dositott \u00e9lelmiszerek. A k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9n egy kis \u00f6sszefoglal\u00f3t kapunk a szerz\u0151 kor\u00e1bban megjelent cikkeire \u00e9rkezett v\u00e1laszokb\u00f3l, melyek f\u0151k\u00e9nt a t\u00e1madott, illetve leleplezett m\u00f3dszerek m\u0171vel\u0151it\u0151l kapott.<\/p>\n<p>&#8220;Nekem igaz\u00e1b\u00f3l a k\u00f6nyv szellemis\u00e9g\u00e9vel van bajom&#8221; &#8211; \u00edrja a k\u00f6nyvr\u0151l Szendi G\u00e1bor, a Boldogk\u0151inek nyiltan nekimen\u0151k egyike. Nem sok mindenben \u00e9rtek vele egyet, s\u0151t, eddig nem tal\u00e1ltam olyan t\u00e9m\u00e1t, amiben egyet\u00e9rtettem volna vele, de ezt speciel meg\u00e9rtem. \u0150szint\u00e9n mondom, hogy meg\u00e9rtem.<\/p>\n<p><span>T\u00e9ved\u00e9s ne ess\u00e9k, Boldogk\u0151i munk\u00e1ja hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3, mert ugyan sz\u00e1mos \u00fajs\u00e1gcikk illetve blogbejegyz\u00e9s (a k\u00f6dpiszk\u00e1l\u00f3n, sarlat\u00e1n mumuson, \u00e9s a critical biomasson is jelentek meg ilyen posztok) \u00e9nekelte meg m\u00e1r a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alternativ ter\u00e1pi\u00e1k tudom\u00e1nytalan volt\u00e1t, addig k\u00f6nyvk\u00e9nt, minden alternativ m\u00f3dszert sorra vev\u0151 munka nem sok l\u00e1tott napvil\u00e1got (legut\u00f3bb a <a href=\"http:\/\/park.libricsoport.hu\/fooldal\/konyvek\/trukk-vagy-terapia\/\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">&#8216;<em>Tr\u00fckk vagy ter\u00e1pia<\/em>&#8216; c\u00edmmel jelent meg<\/a> egy hasonl\u00f3 tematik\u00e1j\u00fa m\u0171 magyarul, err\u0151l a <a href=\"http:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2013\/06\/07\/konyvhet_721\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">2013-as k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3ban<\/a> olvashattok.)<\/span><\/p>\n<p>Tudom\u00e1nykommunik\u00e1tori szemmel n\u00e9zve viszont az\u00e9rt, \u0151szint\u00e9n sz\u00f3lva, itt-ott kikeredett szemmel olvastam a sz\u00f6veget. Hogy pontosan mi\u00e9rt? Sajnos tipikus tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s hib\u00e1k tal\u00e1lhat\u00f3k benne. Alapvet\u0151en nem tiszta, hogy pontosan mi a k\u00f6nyv c\u00e9lja. Ha csak inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, akkor alapvet\u0151en ok\u00e9 a k\u00f6nyv, b\u00e1r az ironikus st\u00edlus akkor sem passzol. Ha azok meggy\u0151z\u00e9se, akik netal\u00e1nt\u00e1n alternat\u00edv gy\u00f3gym\u00f3dokhoz fordultak eddig, akkor a k\u00f6nyv \u00edr\u00f3ja teljesen rossz kommunik\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1t v\u00e1lasztott (ak\u00e1r tudatos volt ez a v\u00e1laszt\u00e1s, ak\u00e1r nem, b\u00e1r az a gyan\u00fam, hogy az ut\u00f3bbi eset \u00e1ll fenn). A t\u00e9nyek felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9s k\u00f6zl\u00e9se sajnos nem el\u00e9g ahhoz, hogy ennek a c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek a v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t megv\u00e1ltoztassa. Sajnos a k\u00f6nyv, jelenlegi form\u00e1j\u00e1ban, b\u00e1rmennyire is fontos \u00e9s hi\u00e1nyp\u00f3tl\u00f3 munka, f\u00e9l\u0151, hogy csak annyit \u00e9r el, hogy az \u00e1ltudom\u00e1nyokkal szemben eddig is szkeptikusk\u00e9nt gondolkod\u00f3kkal \u00f6sszekacsintson, ami, szerintem \u00e9deskev\u00e9s.\u00a0<\/p>\n<p>Itt az ideje, hogy mindenkit, aki tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3ra adja a fej\u00e9t, r\u00e1besz\u00e9ljek arra, hogy bele\u00e1ssa mag\u00e1t a kommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9leteibe.<\/p>\n<h2>Stephen W. Littlejohn, Karen A. Foss, John G. Oetzel Theories of Human Communication, 11th edition (2016)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/theories_of_communication.jpg\" alt=\"theories_of_communication.jpg\" class=\"open-in-modal imgright\" style=\"margin-left: 5px;\" height=\"365\" width=\"268\" \/><\/p>\n<p>Tavaly jelent meg ennek a kommunik\u00e1ci\u00f3s elm\u00e9letekkel foglalkoz\u00f3 alapm\u0171nek a 11., kib\u0151vitett kiad\u00e1sa, ami eddig, 74-es els\u0151 kiad\u00e1sa \u00f3ta, sz\u00e1momra \u00e9rthetetlen okokb\u00f3l, sohasem jelent meg magyarul. Hogy mi\u00e9rt alapm\u0171? Mert szisztematikusan, csoportokba szedve taglalja a kommunik\u00e1ci\u00f3val kapcsolatba hozhat\u00f3 elm\u00e9letek eg\u00e9sz arzen\u00e1lj\u00e1t, egym\u00e1s mellett sorakoznak az am\u00fagy egym\u00e1ssal nem igaz\u00e1n kommunik\u00e1l\u00f3 tudom\u00e1nyter\u00fcletek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szemiotika, fenomenol\u00f3gia, kibernetika, szociopszichol\u00f3gia, szociol\u00f3gia, retorika, \u00e9s persze a kritikus vonal, ahova a marxizmust\u00f3l kezdve a feminizmus is tartozik. A k\u00f6nyv legnagyobb er\u0151ss\u00e9ge, hogy ezen tudom\u00e1nyter\u00fcletek azon elm\u00e9leteit \u00f6sszegzi \u00e9s hasonlitja \u00f6ssze, amelyek b\u00e1rhogyan is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3k a kommunik\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\n<p>El\u0151ker\u00fclnek p\u00e9ld\u00e1ul a kognitiv \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1sr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elm\u00e9letek, mint p\u00e9ld\u00e1ul Heider <strong>attribuci\u00f3s elm\u00e9lete<\/strong> (ami az egy\u00e9ni \u00e9s csoportos d\u00f6nt\u00e9sek okait pr\u00f3b\u00e1lja megmagyar\u00e1zni), Sherif <strong>szoci\u00e1lis elm\u00e9lete<\/strong> (ami azt \u00edrja le, hogy hogyan is k\u00e9pz\u0151dnek egyes csoportok elfogadott viselked\u00e9smint\u00e1i, norm\u00e1i, illetve, hogy a csoport tagja mennyire hajland\u00f3ak v\u00e1ltoztatni viselked\u00e9s\u00fck\u00f6n, hogy jobban illeszkedjenek ehhez a csoportnorm\u00e1hoz), Richard Petty \u00e9s John Cacioppo \u201c<strong>Elaboration Likelihood\u201d elm\u00e9lete<\/strong> (ami az emberi agy azon k\u00e9pess\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, ahogy egy \u00faj inform\u00e1ci\u00f3t feldolgoz. Az elm\u00e9let az inform\u00e1ci\u00f3feldolgoz\u00e1s k\u00e9t \u00fatj\u00e1t k\u00fcl\u00f6n\u00edti el, a centr\u00e1lis, racionalit\u00e1son alapul\u00f3 utat, amikor a t\u00e9nyeket \u00e9rt\u00e9keli \u00e9s \u00e9rtelmezi az ember, \u00e9s az alapj\u00e1n fogadja el vagy veti el az inform\u00e1ci\u00f3t, \u00a0illetve a perif\u00e9ri\u00e1s utat, amikor is a t\u00e9nyeket figyelmen kiv\u00fcl hagyva, f\u0151k\u00e9nt \u00e9rzelmi alapon avagy zsigerb\u0151l d\u00f6nt az illet\u0151 az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 elfogad\u00e1s\u00e1r\u00f3l), csak hogy p\u00e1r nagyon fontos elm\u00e9letet emlitsek.<\/p>\n<p>Hogy mi\u00e9rt fontosak ezek, \u00e9s t\u00f6bbi, \u00e1ltalam most nem emlitett, de a k\u00f6nyvben szerepl\u0151 elm\u00e9letek? Seg\u00edtenek meg\u00e9rteni azt a bonyolult folyamatot, amit kommunik\u00e1ci\u00f3nak h\u00edvunk. A kommunik\u00e1ci\u00f3 le\u00edrhat\u00f3 egy szimpla defin\u00edci\u00f3k\u00e9nt, mint p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t ember k\u00f6z\u00f6tt zajl\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, de ennek a defin\u00edci\u00f3nak a matematikai egyszer\u0171s\u00e9ge sajnos k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sincs a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\n<p>A j\u00f3 kommunik\u00e1ci\u00f3, f\u0151k\u00e9nt ha tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, egy el\u0151re v\u00e9giggondolt strat\u00e9gi\u00e1n k\u00e9ne, hogy alapuljon, aminek az alapja az, hogy eld\u00f6ntj\u00fck kihez sz\u00f3lunk, milyen c\u00e9llal (inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, meggy\u0151z\u00e9s, p\u00e1rbesz\u00e9d vagy konszernzus kre\u00e1l\u00e1sa), hogyan, milyen eszk\u00f6z\u00f6kkel, milyen stilusban. Hihetetlen\u00fcl fontos, hogy felm\u00e9rj\u00fck, kivel szeretn\u00e9nk kommunik\u00e1lni, \u00e9s hogy nagyj\u00e1b\u00f3l re\u00e1lis k\u00e9p\u00fcnk legyen arr\u00f3l, hogy mi\u00e9rt gondolkodik vagy viselkedik az illet\u0151 c\u00e9lcsoport \u00fagy, ahogy, \u00e9s hogy milyen eszk\u00f6z\u00f6k j\u00f6hetnek sz\u00f3ba, hogy a c\u00e9ljunkat el\u00e9rj\u00fck, f\u0151k\u00e9nt ha a c\u00e9lcsoport v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t szeretn\u00e9nk megv\u00e1ltoztatni. Itt j\u00f6nnek be a k\u00e9pbe a fenti elm\u00e9letek, meg persze egy kis szociol\u00f3gia.<\/p>\n<p>Hogy ne csak t\u00f6m\u00e9ny elm\u00e9leti k\u00f6nyvet aj\u00e1nljak, k\u00f6vetkezzen p\u00e1r\u00a0 praktikus tan\u00e1csokkal teli tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s \u00fatmutat\u00f3 kutat\u00f3knak.<\/p>\n<h2>Science Communication A practical guide for scientists &#8211; Laura Bowater, Kaz Zeoman (2013)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p>\u00a0<img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/scicompractical.jpg\" alt=\"scicompractical.jpg\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" height=\"286\" width=\"186\" \/>\u00a0<span>\u201e<em>Our most direct and urgent message must be to the scientists themselves: learn to communicate with the public, be willing to do so and consider it your duty to do so<\/em>. \u2013Bodmer (1985, p.36)\u201d<\/span><\/p>\n<p>A 2013-ben megjelent, kutat\u00f3knak sz\u00e1nt tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s praktikumk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 k\u00f6nyv harmadik fejez\u00e9tben szerepl\u0151, a Bodmer besz\u00e1mol\u00f3 n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt dokumentumb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 id\u00e9zet ak\u00e1r az eg\u00e9sz k\u00f6nyv mott\u00f3ja is lehetne. Szerz\u0151i mindketten biol\u00f3gusok \u00e9s egyetemi oktat\u00f3k, akik bele\u00e1st\u00e1k magukat a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9be \u00e9s gyakorlat\u00e1ba egyar\u00e1nt, \u00e9s \u00fagy \u00e9rtezt\u00e9k, hogy a kutat\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9nek j\u00f3l j\u00f6nne b\u00e1torit\u00e1sul egy gyakorlati \u00fatmutat\u00f3, hogy hogyan, illetve hogy hogyan ne v\u00e1gjunk bele a term\u00e9szettudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sbe.<\/p>\n<p>A gyakorlati tan\u00e1csok el\u0151tt azonban \u00f6sszefoglalj\u00e1k a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, 3 f\u00e1zisra osztva azt. Az <strong>els\u0151 f\u00e1zist a deficit modell<\/strong> jellemzi, vagyis az az elm\u00e9let, amely szerint ha az emberek t\u00f6bbet tudn\u00e1nak a tudom\u00e1nyr\u00f3l, sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben elfogadn\u00e1k annak eredm\u00e9nyeit. \u00c1m az \u00e1tlagember tudom\u00e1nyos ismeretei igencsak sil\u00e1nyak, \u00fagyhogy minden kutat\u00f3 kutyak\u00f6teless\u00e9ge, hogy besz\u00e1moljon arr\u00f3l, amihez \u00e9rt, \u00e9s amit kutat, \u00e9s csak id\u0151 k\u00e9rd\u00e9se, \u00e9s az eg\u00e9sz vil\u00e1g egy boldog, tudom\u00e1nyt-\u00fcnnepl\u0151 hurr\u00e1-optimista t\u00f6meg lesz. Ezt a modellt az elm\u00falt 25 \u00e9v sor\u00e1n sz\u00e1mos kutat\u00e1s c\u00e1folta, miszerint t\u00f6bb tudom\u00e1nyos t\u00e9ny ismerete nem felt\u00e9tlen vezet a tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyek illetve \u00faj\u00edt\u00e1sok elfogad\u00e1s\u00e1hoz, ez\u00e9rt azt\u00e1n a tudom\u00e1nykommunik\u00e1torok \u00faj m\u00f3dszereket javasoltak. Ekkor (20-25 \u00e9ve) kezd\u0151d\u00f6tt a m\u00e1sodik f\u00e1zis, a <strong>PUS (vagyis Public Understanding of Science),<\/strong> illetve k\u00e9s\u0151bb a harmadik szakasz, a <strong>PES (avagy a Public Engagement with Science)<\/strong> korszak. Ez ut\u00f3bbi k\u00e9t szakasz alig p\u00e1r elk\u00e9pzel\u00e9sben t\u00e9r el egym\u00e1st\u00f3l, \u00e1m mig a deficit modell l\u00e9nyeg\u00e9ben egy egyir\u00e1ny\u00fa inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s (a kutat\u00f3t\u00f3l a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g fele), addig a PUS \u00e9s a PES k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kommunik\u00e1ci\u00f3t jelent.<\/p>\n<p>Mig az ut\u00f3bbi 20-25 \u00e9vben a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9lete e k\u00e9t ir\u00e1nyzat szerint fejl\u0151d\u00f6tt, a legt\u00f6bb kutat\u00f3 m\u00e9g ma is a deficit modell szerint defini\u00e1lja mag\u00e1t a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9st, vagyis azt rem\u00e9lik, hogy a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g majd \u00e9szhez t\u00e9r, ha t\u00f6bbet tud egy bizonyos tudom\u00e1nyter\u00fcletr\u0151l. Sajnos az Eurobarom\u00e9ter \u00e9s a hasonl\u00f3 orsz\u00e1g- illetve vil\u00e1gm\u00e9ret\u0171 felm\u00e9r\u00e9sek is m\u00e9g most is ezt a m\u00e1r meghaladott szellemis\u00e9get k\u00e9pviselik. Hat\u00e1sos tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 egy speci\u00e1lis, kisebb csoportnak, az \u00fagynevezet c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek sz\u00f3l, nem \u00fagy bele a nagyvil\u00e1gba \u00e9s mindekit megsz\u00f3l\u00edtva \u00e9s nem felt\u00e9tlen\u00fcl csak inform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6z\u00f6l. A c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g ismerete kulcsfontoss\u00e1g\u00fa, hiszen egy \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1s csoportot m\u00e1sk\u00e9nt kell illetve lehet bevonni a tudom\u00e1nyos k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ba, mint egy betegcsoport \u00e9rdekeit k\u00e9pvisel\u0151 szervezetet. A PES legf\u0151bb c\u00e9lja pedig nem csak az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s, \u00e9s nem csak \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a meggy\u0151z\u00e9s. Hanem p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00e9lcsoport v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek megismer\u00e9se, az adott emberek f\u00e9lelmeinek, aggodalmainak felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, hiszen ezen agg\u00e1lyok ismeret\u00e9ben lehets\u00e9ges v\u00e1ltoztatni az innov\u00e1ci\u00f3s folyamatokon, \u00e9s m\u00e9g a kutat\u00e1s \u00e9s fejleszt\u00e9s alatt megakad\u00e1lyozni azt, hogy egy milli\u00e1rdos projekt a v\u00e9g\u00e9n cs\u0151dbe menjen az esetleges fogyaszt\u00f3k elutasit\u00e1sa miatt.<\/p>\n<p>A k\u00f6nyv k\u00e9s\u0151bbi fejezeteiben a szerz\u0151k \u00f6sszefoglalj\u00e1k a f\u0151k\u00e9nt angol helyzetet (amihez k\u00e9pest Eur\u00f3pa legt\u00f6bb orsz\u00e1ga, k\u00f6zt\u00fck sajnos Magyarorsz\u00e1g is el\u00e9gg\u00e9 le van maradva), vagyis hogy a kutat\u00f3k mik\u00e9nt, mi\u00e9rt \u00e9s hogyan kommunik\u00e1lnak a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, valamint megvitatj\u00e1k, hogy hogyan, milyen int\u00e9zm\u00e9nyszint\u0171 int\u00e9zked\u00e9sekkel lehetne meghozni a kutat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9nek kedv\u00e9t a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3hoz, majd v\u00e9gigvesznek n\u00e9h\u00e1ny a kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s tanul\u00e1si elm\u00e9letet (moztiv\u00e1ci\u00f3, stb), amik ismerete kulcsfontoss\u00e1g\u00fa ahhoz, hogy egy hat\u00e1sos PES esem\u00e9nyt meg tudjunk tervezni. Sz\u00f3 esik ezen esem\u00e9nyek hat\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak ki\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9r\u0151l is \u2013 na ez m\u00e1r k\u0151kem\u00e9ny szocil\u00f3giai kutat\u00e1sm\u00f3dszertan, de ha magunk akarjuk elv\u00e9gezni az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st, akkor erre a tud\u00e1sra is sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van. Legv\u00e9g\u00fcl j\u00f6nnek a praktikus tan\u00e1csok, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venn\u00fcnk, \u00e9s f\u0151k\u00e9nt milyen buktat\u00f3kat kell elker\u00fcln\u00fcnk, ha a mai tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s trendekhez (mint p\u00e9ld\u00e1ul a Social impact of science, public engagement, science outreach) akarunk csatlakozni.<\/p>\n<p>Mivel minden olyan fontos tudom\u00e1nyos cikk \u00e9s dokumentum el\u0151fordul a k\u00f6nyvben, ami a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s k\u00e9pz\u00e9sem alatt el\u0151fordult, vagyis a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3r\u00f3l egy teljes \u00e9s re\u00e1lis k\u00e9pet ad, valamint mivel k\u00e9zzel foghat\u00f3 j\u00f3tan\u00e1csok vannak a k\u00f6nyben, minden kutat\u00f3nak aj\u00e1nlan\u00e1m, aki tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9sre adta vagy adja a fej\u00e9t.<\/p>\n<h2>Het exacte verhaal &#8211; Ionica Smeets (2014)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/exacte_verhaal.jpg\" alt=\"exacte_verhaal.jpg\" style=\"margin-left: 5px;\" class=\"imgright\" \/>Szint\u00e9n praktikus tan\u00e1csokkal teli k\u00f6nyv &#8211; ez kiv\u00e9telesen holland nyelven. Ionica Smeets a Leideni Egyetem Tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3s tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je, matematikus \u00e9s egyben a tudom\u00e1nykommunik\u00e1ci\u00f3 professzora. Fix rovata van egy neves holland napilapban (Volkskrant), \u00e9s a magyarra <em>Az egzakt t\u00f6rt\u00e9net<\/em>nek ford\u00edthat\u00f3, term\u00e9szettudom\u00e1nyokat m\u0171vel\u0151 kutat\u00f3knak \u00edrt k\u00f6nyv\u00e9ben szisztematikusan v\u00e9gigveszi a j\u00f3 tudom\u00e1ynos ismeretterjeszt\u0151 cikk, k\u00f6nyv vagy el\u0151ad\u00e1s ism\u00e9rveit. A k\u00f6vetkez\u0151 t\u00e9mak\u00f6r\u00f6ket veszi g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1: a j\u00f3 t\u00e9mav\u00e1laszt\u00e1s, mit\u0151l lesz egy t\u00f6rt\u00e9net olvashat\u00f3 vagy \u00e9rtelmezhetetlen, milyen szerkezete legyen a cikknek (blognak, stb), ezekre p\u00e9ld\u00e1kat is hoz, haszn\u00e1ljunk-e metaf\u00f3r\u00e1kat vagy sem, hogyan v\u00e1lasszuk meg a szavainkat, milyen illusztr\u00e1ci\u00f3t haszn\u00e1ljunk, hogyan n\u00e9pszer\u0171sithetj\u00fck a cikk\u00fcnket, mi a helyzet, ha a gyerekeknek \u00edrunk.<\/p>\n<p>Igaz ugyan, hogy Smeets legink\u00e1bb a klasszikus, deficit modellt id\u00e9z\u0151 egyir\u00e1ny\u00fa ismeretterjeszt\u00e9s h\u00edve, de egy j\u00f3 cikknek, el\u0151ad\u00e1snak vagy blogbejegyz\u00e9snek megvan a helye egy PUS vagy PES strat\u00e9gi\u00e1ban is, vagyis nem \u00e1rt tudni, hogyan is lehet ebb\u0151l a st\u00edlusb\u00f3l a legt\u00f6bbet kihozni.<\/p>\n<h2>Kaas en de evolutietheorie &#8211; Bas Haring (2001)<\/h2>\n<p>Kalm\u00e1r \u00c9va<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/kaas-omslag1.png\" alt=\"kaas-omslag1.png\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" height=\"278\" width=\"209\" \/>Ha m\u00e1r Hollandia, \u00e9s ha m\u00e1r Leideni Egyetem, Bas Haring tal\u00e1n Hollandia egyik legismertebb tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151je. Filoz\u00f3fusk\u00e9nt v\u00e9gzett Utrechtben, \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t kutatta. Jelenleg a Leideni Egyetemen egyetemi tan\u00e1r, \u00e9s speci\u00e1lis feladatk\u00f6re a Public Understanding of Science, szabad ford\u00edt\u00e1sban a tudom\u00e1ny sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u00e9se. F\u00e9ltucatnyi k\u00f6nyve jelent meg hollandul, t\u00e9v\u00e9s m\u0171sorokban szerepelt mint \u00e1lland\u00f3 tudom\u00e1nyos szak\u00e9rt\u0151. Ionica Smeets-szel k\u00f6z\u00f6sen \u00edrt k\u00f6nyv\u00fck 2010-ben jelent meg <em>Vallende kwartjes<\/em> c\u00edmmel (tal\u00e1n <em>Lees\u0151 tantusz<\/em>-nak lehetne ezt ford\u00edtani).<\/p>\n<p>A <em>Sajt \u00e9s az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9let<\/em> (<em>Kaas &amp; de evolutietheorie<\/em>) c\u00edmet visel\u0151 ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyve volt az els\u0151, ami t\u0151le a kezembe akadt. 2002-ben megkapta a legjobb gyerekk\u00f6nyveknek j\u00e1r\u00f3 Gouden Uil (aranybagoly) d\u00edjat, illetve a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u0151 k\u00f6nyvek d\u00edj\u00e1t, az Eureka&#8217;-t. Nem is csoda, hiszen hihetetlen k\u00f6nnyed\u00e9n olvashat\u00f3, \u00e1m el\u00e9g izgalmas filoz\u00f3fiai k\u00e9rd\u00e9seket feszeget\u0151 olvasm\u00e1ny. Szerintem mindenk\u00e9ppen meg\u00e9rn\u00e9 magyarra (vagy legal\u00e1bb angolra) leforditatni, hogy sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez is eljusson. Most l\u00e1tom, hogy az\u00e9rt n\u00e9metre leforditott\u00e1k anno, \u00e9s ez a kiad\u00e1s 2003-ban megnyerte a legjobb n\u00e9met nyelven megjelent term\u00e9szettudom\u00e1nyos k\u00f6nyvek d\u00edj\u00e1t.<\/p>\n<p>Az egyik gyakran el\u0151fordul\u00f3 t\u00e9vhit az evol\u00faci\u00f3s elm\u00e9lettel kapcsolatban az, hogy az evol\u00faci\u00f3nak valami c\u00e9lja van, a t\u00f6k\u00e9letes fel\u00e9 t\u00f6rekszik, illetve hogy a fajok \u00e9s az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek c\u00e9lja, hogy fennmaradjanak. Ez a problematika az els\u0151 fejezetek egyik\u00e9ben r\u00f6gt\u00f6n el\u0151 is ker\u00fcl, \u00e9s Haring sz\u00e1mtalaszor elism\u00e9tli benne, hogy az evol\u00faci\u00f3nak nincs c\u00e9lja, illetve az evol\u00faci\u00f3 nem tud gondolkodni vagy tervezni, \u00e9s ennek kapcs\u00e1n sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1val c\u00e1folja az intelligens tervez\u00e9s tipikus \u00e9rveit. Itt ker\u00fcl el\u0151 a cimben szerepl\u0151 sajt is \u2013 val\u00f3szin\u0171leg v\u00e9letlen\u00fcl fedezte fel valaki a sajtk\u00e9sz\u00edt\u00e9s titk\u00e1t, nem el\u0151re megfontolt sz\u00e1nd\u00e9kkal rohasztottak tejet el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s val\u00f3szin\u0171leg az eredeti elj\u00e1r\u00e1s sz\u00e1mos l\u00e9p\u00e9sben az\u00f3ta meg is v\u00e1ltozott (\u00e9s az\u00f3ta is boldogok a sajtk\u00e9sz\u00edt\u0151k). M\u00e1sik p\u00e9ld\u00e1k\u00e9nt a b\u00e1lna orrny\u00edl\u00e1s\u00e1t hozza fel \u2013 milyen tervez\u0151 tervezne egy feleslegesen a t\u00fcd\u0151t\u0151l a szem \u00e9s sz\u00e1j k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fcletre, majd fel a h\u00e1ton l\u00e9v\u0151 orrny\u00edl\u00e1sig kanyarg\u00f3 l\u00e9gcs\u00f6vet ahelyett, hogy egyenesen a t\u00fcd\u0151b\u0151l felmenne a h\u00e1ton l\u00e9v\u0151 orrnyil\u00e1sig? Haring am\u00fagy is hihetetlen repetro\u00e1rral rendelkezik, ha valamit szeml\u00e9lteni kell, a term\u00e9szetes szelekci\u00f3ra p\u00e9ld\u00e1ul egy nagyon meggy\u0151z\u0151, \u00e9s sokaknak tal\u00e1n k\u00f6nnyebben \u00e9rthet\u0151 focibajnoks\u00e1gos hasonlatot hoz, a fajkeletkez\u00e9st pedig az amerikai foci \u00e9s a r\u00f6gbi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl magyar\u00e1zza el.<\/p>\n<p>Az evol\u00faci\u00f3 kapcs\u00e1n persze sz\u00f3ba ker\u00fcl az \u00e9let kialakul\u00e1sa, az evol\u00faci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete is, \u00e9s a fajokr\u00f3l meg persze a g\u00e9nekr\u0151l is \u00edr. Ami viszont megd\u00f6bbentett, hogy a k\u00f6nyvben a g\u00e9nek kapcs\u00e1n nem k\u00f6sz\u00f6nnek szembe olyan fogalmak, mint pl DNS, kromosz\u00f3ma, mut\u00e1ci\u00f3, meg se pr\u00f3b\u00e1lja ezeket elmagyar\u00e1zni, csak egy igencsak szeml\u00e9letes hasonlatot haszn\u00e1l: az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek olyanok, mint egy m\u00e1sol\u00f3g\u00e9pekkel teli szoba, a m\u00e1sol\u00f3g\u00e9pek pedig a saj\u00e1t technikai leir\u00e1sukat m\u00e1solj\u00e1k, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy ha egy m\u00e1sol\u00e1si hiba erdem\u00e9nyek\u00e9nt az jelenik meg a papiron, hogy k\u00e9tszer olyan gyorsan m\u00e1soljanak, mint eddig, akkor azt meg is val\u00f3sitj\u00e1k.<\/p>\n<p>A k\u00f6nyvben sz\u00e1mos \u00e9rdekes \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151 k\u00e9rd\u00e9s mer\u00fcl fel. P\u00e9ld\u00e1ul hogy hogyan meg mi\u00e9rt ker\u00fcltek az els\u0151 nyulak az 1950-es \u00e9vekben az \u00e9ppen frissen felt\u00f6lt\u00f6tt Flevoland ter\u00fclet\u00e9re, amin alig p\u00e1r n\u00f6v\u00e9ny kezdett csak el n\u0151ni, \u00e9s csak v\u00edzzel teli csatorn\u00e1kon kereszt\u00fcl ehetett el\u00e9rni? Vagy hogy mi\u00e9rt halunk meg, mi is az a halhatatlans\u00e1g? Na itt el\u0151t\u00f6r bel\u0151le a mesters\u00e9ges intelligencia \u2013 kutat\u00f3, olyan gondolatkis\u00e9rleteket ir le, ami b\u00e1rmelyik scifi ir\u00f3 fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t megmozgatn\u00e1, de ett\u0151l csak izgalmasabb lesz a k\u00e9rd\u00e9s, hogy evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l van-e egy\u00e1ltal\u00e1n \u00e9rtelme a hallhatatlans\u00e1gnak. Egy k\u00fcl\u00f6n fejezet foglalkozik a szex-szel, amiben el\u0151ker\u00fcl a homokszexualit\u00e1s term\u00e9szetess\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vita is (persze el\u0151j\u00f6n az a k\u00e9rd\u00e9s is, hogy mi a term\u00e9szetes? Ami az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban el\u0151fordul? A homoszexualit\u00e1s, mint tudjuk, az bizony az \u00e1llatvil\u00e1gban el\u0151fordul nem egy esetben.). A csal\u00e1di k\u00f6tel\u00e9kekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 fejezetben ism\u00e9t el\u0151ker\u00fcl egy \u00e9rz\u00e9keny t\u00e9ma \u2013 evol\u00faci\u00f3s szempontb\u00f3l t\u00f6bbet \u00e9r-e egy t\u00f6bbgyerekes csal\u00e1d, mint egy gyerektelen? Term\u00e9szetesen nem, \u00e9s ezt Haring evol\u00faci\u00f3s \u00e9rvekkel le is vezeti.<\/p>\n<p>K\u00fcl\u00f6n kit\u00e9r m\u00e9g Haring a kult\u00far\u00e1lis evol\u00faci\u00f3ra, a viselked\u00e9s \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u00e9re, ezen bel\u00fcl is a csoportos viselked\u00e9s saj\u00e1toss\u00e1gaira, az erk\u00f6lcsi norm\u00e1kra, valamint lez\u00e1r\u00e1sk\u00e9nt Isten is megjelenik a k\u00f6nyv utols\u00f3 fejezet\u00e9ben, t\u00e9mak\u00e9nt legal\u00e1bbis.<\/p>\n<p>Egy\u00e9b k\u00f6nyvei: A 2003-as <em>De ijzeren wil<\/em> (<em>Vasakarat<\/em>) a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1val kapcsolatos filoz\u00f3fia \u00e9s etikai k\u00e9rd\u00e9seket boncolgatja.\u00a0 A <em>Plastic Panda&#8217;s<\/em> (2011) a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezet\u00fcnkkel foglalkozik, azzal, hogy milyen hat\u00e1sa van annak, hogy kiirtjuk az erd\u0151ket, \u00e9s helyett\u00fck maximum v\u00e1rosi parkokat telepit\u00fcnk meg mez\u0151gazdas\u00e1gi tre\u00fcleteket hozunk l\u00e9tre, illetve hogy a term\u00e9szet az\u00e9rt pr\u00f3b\u00e1l a lakott ter\u00fcleten is visszan\u0151ni, illetve hogy a term\u00e9szet meg \u00e1llatok ir\u00e1nti ig\u00e9ny\u00fcnket m\u0171anyag j\u00e1t\u00e9kpand\u00e1kkal pr\u00f3b\u00e1ljuk kiel\u00e9giteni. A leg\u00fajabb k\u00f6nyve\u00a0 a <em>Waarom Cola duurder is dan melk<\/em> (<em>A k\u00f3la mi\u00e9rt dr\u00e1g\u00e1bb a tejn\u00e9l?<\/em>) a gazdas\u00e1g alapk\u00e9rd\u00e9seit boncolgatja.<\/p>\n<h2>How to bake \u03c0\u00a0&#8211; Eugenia Cheng (2016)<\/h2>\n<p>Tancsib\u00e1csi<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/images-na.ssl-images-amazon.com\/images\/I\/51EER6cPw0L._SX331_BO1,204,203,200_.jpg\" alt=\"\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" height=\"333\" width=\"222\" \/>Koll\u00e9g\u00e1imat gyakran szoktam frusztr\u00e1lni azzal a k\u00e9rd\u00e9ssel, hogy magyar\u00e1zz\u00e1k m\u00e1r el nekem, hogy vajon mi\u00e9rt van sz\u00fcks\u00e9g arra, hogy az \u00e1ltaluk tan\u00edtott tant\u00e1rgyakat tan\u00edtsuk (a biol\u00f3gi\u00e1val szemben is felmer\u00fcl ez a k\u00e9rd\u00e9s, miel\u0151tt b\u00e1rki elfogults\u00e1ggal v\u00e1dolna). A legizgalmasabb besz\u00e9lget\u00e9seim a matematikusokkal szoktak lenne. Mindenki sejti, hogy a matematika fontos dolog \u00e9s ott a helye a tantervben, de hogy pontosan mi\u00e9rt is lenne sz\u00fcks\u00e9g lenne r\u00e1 (az alapvet\u0151 sz\u00e1mol\u00e1s megtan\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n) \u00e9s mi\u00e9rt pont arra lenne sz\u00fcks\u00e9g, amit tan\u00edtunk, azt nem olyan k\u00f6nny\u0171 megmondani.<\/p>\n<p>Eugenia Cheng k\u00f6nyve sokat seg\u00edtett abban, hogy k\u00f6zelebb jussak a v\u00e1laszhoz, pedig a matematik\u00e1nak az egyik legkriptikusabb, a val\u00f3s\u00e1gt\u00f3l legink\u00e1bb elszakadt \u00e1g\u00e1r\u00f3l, a kateg\u00f3ria-elm\u00e9letr\u0151l sz\u00f3l. De mindezt egyfel\u0151l nagyon sz\u00f3rakoztat\u00f3an teszi, m\u00e1sfel\u0151l pedig csak a m\u00e1sodik fel\u00e9ben. A k\u00f6nyv els\u0151 fele arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mi is a matematika egy\u00e1ltal\u00e1n, mi a matematikai gondolkod\u00e1s. Mindehhez a magyar\u00e1zathoz Cheng els\u0151dlegesen cukr\u00e1szati metafor\u00e1kat haszn\u00e1l. Mivel maga is lelkes amat\u0151r cukr\u00e1sz, minden fejezetet egy recept nyit meg, ami azut\u00e1n seg\u00edt meg\u00e9rteni valamilyen matematikai koncepci\u00f3t. Az esetek legnagyobb r\u00e9sz\u00e9ben a receptek szorosan kapcsol\u00f3dnak a k\u00e9s\u0151bbi magyar\u00e1zathoz, csak egy-k\u00e9t helyen \u00e9reztem azt, hogy ink\u00e1bb a koncepci\u00f3 miatt ker\u00fcltek ide. A mi a matematika k\u00e9rd\u00e9st\u0151l (ami itt nem csak izgalmas, e nagyon sz\u00f3rakoztat\u00f3 is) eljutunk azut\u00e1n a kateg\u00f3ria-elm\u00e9letig, ami ekkor m\u00e1r nem is t\u0171nik annyira furcs\u00e1nak. T\u00e9ny, hogy valami rettent\u0151en elvont dologr\u00f3l van sz\u00f3 (matematikai rendszerek matematik\u00e1j\u00e1r\u00f3l?), de eddigre m\u00e1r k\u00e9pesek vagyunk ennek a sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t, eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t is \u00e9rz\u00e9kelni.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/lO_VDCGFG3w?t=5m58s\" allowfullscreen=\"\" height=\"344\" frameborder=\"0\" width=\"425\"><\/iframe><\/p>\n<h2 style=\"text-align: left;\">Storm in a Teacup &#8211; Helen Czersky (2016)<\/h2>\n<p>Tancsib\u00e1csi<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/images-na.ssl-images-amazon.com\/images\/I\/51ku%2B8ucMcL._SX325_BO1,204,203,200_.jpg\" alt=\"\" style=\"margin-right: 5px;\" class=\"imgleft\" height=\"244\" width=\"160\" \/>A fizika t\u00e9nyleg minden\u00fctt ott van, de csak ritk\u00e1n gondolunk bele, hogy mi mindenben. A k\u00f6nyv szerz\u0151je, aki szakm\u00e1j\u00e1t tekintve bubor\u00e9kol\u00f3gus igazi fizika rajong\u00f3 \u00e9s mindannyiunk nagy szerencs\u00e9j\u00e9re megmutatja nek\u00fcnk, hogy milyen sok helyen is van a fizika. Sz\u00f3 esik itt g\u0151zmozdonyokr\u00f3l, mazsol\u00e1r\u00f3l, a csig\u00e1k ny\u00e1lk\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u0171holdakr\u00f3l. Mik\u00f6zben egyetlen k\u00e9plet sincs a k\u00f6nyvben, m\u00e9gis kimer\u00edt\u0151bben mutatja be, hol mindenhol van dolgunk a fizik\u00e1val, mint n\u00e9gy \u00e9vnyi k\u00f6z\u00e9piskolai tank\u00f6nyv. R\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen az\u00e9rt, mert nem kell k\u00e9pletekkel bajmol\u00f3dni \u00e9s nem c\u00e9l, hogy a vonatkoz\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat meg tudjuk oldani, sz\u00e1mtalan olyan dologr\u00f3l is sz\u00f3 esik, ami az iskolai tanulm\u00e1nyok sor\u00e1n csak eml\u00edt\u00e9s szintj\u00e9n ker\u00fcl el\u0151, mint a s\u00farl\u00f3d\u00e1s, a l\u00e9gellen\u00e1ll\u00e1s, a kapill\u00e1ris hat\u00e1s vagy a saj\u00e1trezg\u00e9sek.<\/p>\n<p>Tal\u00e1n m\u00e9g soha nem \u00edrtam bele k\u00f6nyvbe, de ennek a marg\u00f3j\u00e1ra elkezdtem kigy\u0171jteni a jobbn\u00e1l jobb p\u00e9ld\u00e1kat, amiket a tan\u00edt\u00e1sban haszn\u00e1lhatok majd. Egy tan\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra igazi aranyb\u00e1nya a k\u00f6nyv.<\/p>\n<p style=\"text-align: center;\"><iframe loading=\"lazy\" src=\"https:\/\/www.youtube.com\/embed\/eysPffLXdVg\" allowfullscreen=\"\" height=\"344\" frameborder=\"0\" width=\"425\"><\/iframe><\/p>\n<h2 style=\"text-align: left;\">Az \u0151srobban\u00e1s h\u0151sei &#8211; Mezey Dorka (2017)<\/h2>\n<p style=\"text-align: left;\">Tancsib\u00e1csi<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\"><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/20170608_103315.jpg\" alt=\"20170608_103315.jpg\" class=\"imgright\" width=\"400\" \/>Ez a k\u00f6nyv az idei \u00e9v egyik legizgalmasabb n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 m\u0171ve volt sz\u00e1momra. K\u00e9miai mesek\u00f6nyvr\u0151l van sz\u00f3, amiben megszem\u00e9lyes\u00edtett elemek kalandjait k\u00f6vethetj\u00fck \u00e9s ismerkedhet\u00fcnk meg alapvet\u0151 tulajdons\u00e1gaikkal. Az els\u0151 fejezetben arr\u00f3l van sz\u00f3, hogyan is keletkezett Hidrog\u00e9n Hug\u00f3, az utols\u00f3ban pedig a senkivel sz\u00f3ba sem \u00e1ll\u00f3 nemesg\u00e1zok a f\u0151szerepl\u0151k. Val\u00f3di izgalmas mes\u00e9kr\u0151l van sz\u00f3, amiben izgulhatunk, hogy vajon mi lesz a szil\u00edciummal, amikor az asztenoszf\u00e9r\u00e1b\u00f3l a felsz\u00ednre ker\u00fcl, de megismerkedhet\u00fcnk a k\u00e9miai k\u00f6t\u00e9sekkel, alapvet\u0151 fizikai, k\u00e9miai, geol\u00f3giai folyamatokkal. A nyelvezet \u00fcgyesen egyens\u00falyoz a tudom\u00e1nyos pontoss\u00e1g \u00e9s az \u00e9rthet\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt (a megc\u00e9lzott korcsoport a 10-12 \u00e9vesek), ha pedig kellene egy kislexikon is seg\u00edt a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban. A k\u00f6nyvh\u00f6z k\u00e9sz\u00fclt egy modellez\u0151 k\u00e9szlet is, amivel az olvas\u00f3k maguk rakhatnak \u00f6ssze molekul\u00e1kat, f\u00e9mr\u00e1csokat \u00e9s ehhez egy kis f\u00fczet, a K\u00f6t\u00e9sek k\u00f6nyve, ami \u00f6sszekapcsolja a kett\u0151t.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">Jelenleg a k\u00f6nyv csak n\u00e9gy p\u00e9ld\u00e1nyban l\u00e9tezik, mivel egy 11. \u00e9vfolyamos di\u00e1k \u00e9ves projektmunk\u00e1j\u00e1nak eredm\u00e9nye, de tal\u00e1n hamarosan t\u00f6bb is k\u00e9sz\u00fcl majd bel\u0151le.<\/p>\n<p style=\"text-align: left;\"><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/image\/20170608_103350.jpg\" alt=\"20170608_103350.jpg\" class=\"imgnotext open-in-modal\" \/><\/p>\n<h2 style=\"text-align: left;\">Evolution: a view from the twenty-first century &#8211; James Shapiro<\/h2>\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n<p><span><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/js-evolution.jpg\" alt=\"js-evolution.jpg\" class=\"imgleft\" width=\"200\" \/>James Shapiro amerikai genetikus n<a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/11004717-evolution\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">em t\u00fal hossz\u00fa k\u00f6nyv\u00e9nek<\/a> c\u00edme \u00e9rdekes v\u00e1laszt\u00e1s t\u00f6bb szempontb\u00f3l is. Egyr\u00e9szt evol\u00faci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l, \u00edgy a c\u00edmv\u00e1laszt\u00e1s jogos. De a biol\u00f3gi\u00e1ban minden az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l (v\u00f6. \u201e<em>a biol\u00f3gi\u00e1ban semminek nincs \u00e9rtelme csak az evol\u00faci\u00f3 f\u00e9ny\u00e9ben<\/em>\u201d). Ez a k\u00f6nyv pedig alapvet\u0151en genetik\u00e1r\u00f3l, azon bel\u00fcl is molekul\u00e1ris genetik\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l. Minden genetika \u00e9s molekul\u00e1ris biol\u00f3gia ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra aj\u00e1nlott olvasm\u00e1ny. Minden alapvet\u0151 genetikai \u00e9s sejttani folyamatot \u00e9rint, a DNS m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t\u00f3l, a transzl\u00e1ci\u00f3n \u00e1t a sejtoszt\u00f3d\u00e1sig. Mindegyikbe csak annyira mer\u00fcl el amennyire sz\u00fcks\u00e9ges, a r\u00e9szletek az irodalmi hivatkoz\u00e1sokat k\u00f6vetve megismerhet\u0151ek. Ebben is f\u0151leg Scientific American (Amerika vezet\u0151 tudom\u00e1nyn\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 magazinja) cikkekre hivatkozik, hogy mindenki sz\u00e1m\u00e1ra em\u00e9szthet\u0151 forr\u00e1sokra t\u00e1maszkodhasson. Evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gusk\u00e9nt nem biztos, hogy az \u00e9n tisztem lenne aj\u00e1nlani egy genetika k\u00f6nyvet. A genetika, az \u00f6r\u00f6kl\u00e9stan, az evol\u00faci\u00f3 egyik pill\u00e9re. Szaporod\u00e1s, \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s \u00e9s v\u00e1ltozatoss\u00e1g. Ez sz\u00fcks\u00e9ges az evol\u00faci\u00f3hoz. Ebben a k\u00f6nyvben az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9sr\u0151l \u00e9s a v\u00e1ltozatoss\u00e1gr\u00f3l, illetve annak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A v\u00e1ltozatoss\u00e1got alapvet\u0151en a mut\u00e1ci\u00f3knak k\u00f6sz\u00f6nhetj\u00fck. Ez a folyamat, ami \u00faj genetikai v\u00e1ltozatokat \u00e1ll\u00edt el\u0151. A mut\u00e1ci\u00f3r\u00f3l pedig mindannyian tudjuk, hogy v\u00e9letlen. S erre a v\u00e9letlen folyamatra kell hagyatkoznunk, amikor \u00fajdons\u00e1gra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Ugye?<\/span><\/p>\n<p><span>\u00c9s mi\u00e9rt \u00e9rdekes v\u00e1laszt\u00e1s a \u201ehuszonegyedik sz\u00e1zadb\u00f3l n\u00e9zve\u201d alc\u00edm? Mert els\u0151re \u00fagy \u00e9rtelmezn\u00e9nk, hogy a XXI. sz\u00e1zad molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1r\u00f3l van benne sz\u00f3. Hogy itt \u00fajdons\u00e1gokr\u00f3l lesz sz\u00f3, amelyeket p\u00e1r \u00e9ve m\u00e9g nem ismerhett\u00fcnk. Van ilyen is benne, de jellemz\u0151bb, hogy a 70-es \u2013 80-as \u00e9vek ismeret\u00e9re t\u00e1maszkodik. Akkor mi benne a XXI. sz\u00e1zadi? A l\u00e1t\u00e1sm\u00f3d. Az ahogy az ismeretek \u00f6ssze\u00e9rtek, s v\u00e9gre valaki ki meri mondani azt, ami ezen ismeretekb\u0151l kirajzol\u00f3dik.<\/span><\/p>\n<p><span>Mert ezen ismeretekb\u0151l az rajzol\u00f3dik ki, hogy a mut\u00e1ci\u00f3 nem v\u00e9letlenszer\u0171. A genomunk ott \u00e9s akkor\u00a0 v\u00e1ltozik, ahol javulhat \u00e9s amikor sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1. Ez alapvet\u0151en megv\u00e1ltoztatja azt, ahogy az evol\u00faci\u00f3r\u00f3l gondolkodunk. Az evol\u00faci\u00f3 az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 tulajdons\u00e1gok gyakoris\u00e1g\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1s. Egy el\u0151ny\u00f6s v\u00e1ltozat elterjedhet. De hogy kapunk el\u0151ny\u00f6s v\u00e1ltozatot? A mut\u00e1ci\u00f3k jelent\u0151s r\u00e9sze h\u00e1tr\u00e1nyos. A val\u00f3s\u00e1gban a mut\u00e1ci\u00f3k betegs\u00e9get jelentenek \u00e9s nem szuperk\u00e9pess\u00e9geket egy k\u00e9preg\u00e9nyb\u0151l. Amikor a k\u00f6rnyezet v\u00e1ltozatlan, akkor a meglev\u0151 megold\u00e1sok megfelel\u0151ek. Nem biztos, hogy j\u00f3 \u00f6tlet v\u00e1ltozni. De mi van, ha a k\u00f6rnyezet v\u00e1ltozott, s a r\u00e9gi tr\u00fckk\u00f6k nem m\u0171k\u00f6dnek? Mondjuk elfogyott egy bakt\u00e9rium sz\u00e1m\u00e1ra a felhaszn\u00e1lhat\u00f3 cukor. Lehet, hogy van m\u00e1s cukorf\u00e9les\u00e9g, de azt nem tudja felhaszn\u00e1lni. V\u00e1ltoznia kell. Mire? Az nem tudhat\u00f3, \u00fajdons\u00e1got keres. Viszont val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy a transzporterjei \u00e9s a cukrokat \u00e1talak\u00edt\u00f3 enzimeinek kell v\u00e1ltoznia. Nem \u00e9rdemes a sejtfalszint\u00e9zis\u00e9t t\u00f6nkrev\u00e1gnia, vagy a sejtoszt\u00f3d\u00e1s szab\u00e1ly\u00e1z\u00e1st sutba dobnia. Nem mindegy, hogy mikor \u00e9s hol mut\u00e1l\u00f3dik az \u00e9l\u0151l\u00e9ny genomja.<\/span><\/p>\n<p><span>A v\u00e1ltozatoss\u00e1g el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ezen j\u00f3l hangolt m\u00f3dszere az evol\u00faci\u00f3k\u00e9pess\u00e9g evol\u00faci\u00f3j\u00e1nak eredm\u00e9nye. Az \u00e9l\u0151l\u00e9nyeknek nem csak az itt \u00e9s mosttal kell megbirk\u00f3zniuk, de a j\u00f6v\u0151beli kih\u00edv\u00e1sokkal is. Jelenl\u00e9t\u00fck mutatja, hogy mindeddig k\u00e9pesek voltak megold\u00e1sokat tal\u00e1lni a kih\u00edv\u00e1sokra, amivel az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek az elm\u00falt majd 4 milli\u00e1rd \u00e9ve tal\u00e1lkoztak. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1s molekul\u00e1ris r\u00e9szleteit a k\u00f6nyvben tal\u00e1lj\u00e1tok.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: left;\">A XXI. sz\u00e1zad eleje a kiterjesztett evol\u00faci\u00f3s szint\u00e9zis\u00e9, \u00fagy, ahogy a XX. sz\u00e1zad eleje a modern evol\u00faci\u00f3s szint\u00e9zis ideje volt. A darwini alapok nem v\u00e1ltoztak, de az ismeretek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9vel egyes r\u00e9szek finomodnak, m\u00e1sok lecser\u00e9l\u0151dnek, \u00e9s a biol\u00f3gia \u00faj ter\u00fcletei ker\u00fclnek az evol\u00faci\u00f3biol\u00f3gia integr\u00e1l\u00f3 v\u00e9d\u0151erny\u0151je al\u00e1.<\/p>\n<h2 style=\"text-align: left;\">Adam&#8217;s Tongue: How Humans Made Language, How Language Made Humans &#8211; Derek Bickerton (2010)<\/h2>\n<p>Kun \u00c1d\u00e1m<\/p>\n<p><span><img src=\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2017\/06\/db-adamstongue.jpg\" alt=\"db-adamstongue.jpg\" class=\"imgright\" width=\"200\" \/>Derek Bickerton amerikai nyelv\u00e9sz arra keresi a v\u00e1laszt, hogy mik\u00e9pp tett\u00fcnk szert a nyelvk\u00e9szs\u00e9gre. Egyre t\u00f6bb eddig emberinek v\u00e9lt tulajdons\u00e1gr\u00f3l der\u00fclt ki, hogy osztozunk rajta valamely \u00e1llattal. Nyelvk\u00e9szs\u00e9get m\u00e1s fajban nem tal\u00e1ltunk. Pedig pr\u00f3b\u00e1ltunk \u201ebesz\u00e9lni\u201d tan\u00edtani mi papag\u00e1jt\u00f3l kezdve delfinen \u00e1t mindenf\u00e9le emberszab\u00e1s\u00fat. Mindhi\u00e1ba. Egy k\u00e9t\u00e9ves lepip\u00e1lja \u0151ket, s az embergyereket nem kell hosszan tren\u00edrozni minden egyes sz\u00f3ra. Az ember k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge a nyelvk\u00e9szs\u00e9gben rejlik.<\/span><\/p>\n<p><span>\u00c9s fogalmunk sincs, hogyan alakult ki a nyelv. El\u0151ny\u00f6s? Meglehet\u0151sen. Egy nyelvk\u00e9szs\u00e9ggel rendelkez\u0151 faj p\u00e1r t\u00edzezer \u00e9v alatt megh\u00f3d\u00edthatja a bolyg\u00f3j\u00e1t, r\u00e1telepedhet a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kpiramis cs\u00facs\u00e1ra \u00e9s levetheti mag\u00e1r\u00f3l a mindennapi t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem ny\u0171g\u00e9t (az el kell vonszolnom magamat a sarki boltig, nem sz\u00e1m\u00edt l\u00e9t\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelemnek). Ha ennyire szuper dologr\u00f3l van sz\u00f3, akkor mi\u00e9rt vagyunk vele egyed\u00fcl? Mi\u00e9rt nem besz\u00e9lnek k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek?<\/span><\/p>\n<p><span>Egy evol\u00faci\u00f3s, adapt\u00e1ci\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3. Milyen szelekci\u00f3s nyom\u00e1s tette lehet\u0151v\u00e9 a nyelvk\u00e9szs\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1t? Olyan forgat\u00f3k\u00f6nyvet kell tal\u00e1lnunk, abban a k\u00f6rnyezetben el\u0151ny\u00f6s, amiben a nyelvk\u00e9szs\u00e9g kialakult, csak az emberre jellemz\u0151 \u00e9s 10 sz\u00f3val el lehet indulni. Teh\u00e1t nem az a k\u00e9rd\u00e9s, hogy most mi\u00e9rt j\u00f3 sz\u00e1jalni, hanem p\u00e1r sz\u00e1zezer \u00e9vvel ezel\u0151tt mi\u00e9rt volt j\u00f3. \u00c9s csak olyan forgat\u00f3k\u00f6nyv j\u00f6het sz\u00f3ba, ami csak r\u00e1nk illik, s m\u00e1s \u00e9l\u0151l\u00e9nyre nem. Megjegyzem, hogy a vad\u00e1szatott el\u0151re megbesz\u00e9l\u0151 embercsoportokra alapoz\u00f3 hipot\u00e9zisek itt buknak meg. Rengeteg \u00e1llat tud hat\u00e9konyan csoportban vad\u00e1szni nyelvk\u00e9szs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. \u00c9s 10 sz\u00f3nak el\u00e9gnek kell lennie. Az nem sok. Nem lehet vele \u00f3r\u00e1kig sz\u00f3rakoztatni a t\u00e1rsakat, mint azt a sz\u00f3beli kurk\u00e1sz\u00e1s hipot\u00e9zis felt\u00e9telezi.<\/span><\/p>\n<p><span>A t\u00f6rt\u00e9net, amit Bickerton bemutat, az afrikai szavann\u00e1kra visz vissza minket. Ott nem vad\u00e1szunk, hanem d\u00f6g\u00f6t esz\u00fcnk. Amely d\u00f6g\u00f6k\u00e9rt meg kell k\u00fczden\u00fcnk a t\u00f6bbi profi d\u00f6gev\u0151vel. A mi oldalunkon az eszk\u00f6zhaszn\u00e1lat, a nagy csoport \u00e9s a nyelv \u00e1ll. A m\u00e1sik oldalon fogak \u00e9s karmok. Tudjuk ki nyert. A \u201ecsata\u201d r\u00e9szletei <a href=\"https:\/\/www.goodreads.com\/book\/show\/6064051-adam-s-tongue\" target=\"_blank\" rel=\"noopener noreferrer\">a k\u00f6nyvben<\/a>.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Ism\u00e9t K\u00f6nyvh\u00e9t, \u00edgy megpr\u00f3b\u00e1lva nem megszak\u00edtani lassan k\u00f6zel f\u00e9l \u00e9vtizedes hagyum\u00e1nyunkat, itt egy hosszabb k\u00f6nyvaj\u00e1nl\u00f3 azokb\u00f3l a tudom\u00e1nyos ismeretterjeszt\u00e9ssel ilyen-olyan m\u00f3don kapcsol\u00f3d\u00f3 m\u0171vekb\u0151l, amelyek az elm\u00falt \u00e9vben ker\u00fcltek a kez\u00fcnkbe.\u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[63,3,87,1],"tags":[37,51,20,222,68,40],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/12272285"}],"collection":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=12272285"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/12272285\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=12272285"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=12272285"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=12272285"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}