{"id":11810389,"date":"2016-10-15T20:50:16","date_gmt":"2016-10-15T18:50:16","guid":{"rendered":"https:\/\/criticalbiomass.blog.hu\/2016\/10\/15\/miert_emeszted_magad_orvosi_nobel_dij"},"modified":"2016-10-15T20:50:16","modified_gmt":"2016-10-15T18:50:16","slug":"miert_emeszted_magad_orvosi_nobel_dij","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/criticalbiomass.hu\/?p=11810389","title":{"rendered":"Mi\u00e9rt em\u00e9szted magad? – Orvosi Nobel d\u00edj 2016"},"content":{"rendered":"

\"nobel-autophagy3.jpeg\"<\/p>\n

A sejtek belseje egy val\u00f3di, zs\u00fafolt mikrokozmosz, ahol folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nik valami: molekul\u00e1ris motorok cipelnek mindenf\u00e9le sz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nyokat a sejt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szei fel\u00e9, jel\u00e1tviteli \u00fatvonalak h\u00edrviv\u0151i keresik partnereiket, amelyeknek \u00e1tadhatj\u00e1k az inform\u00e1ci\u00f3jukat, a sejt strukt\u00far\u00e1j\u00e1t kialak\u00edt\u00f3 v\u00e1zfeh\u00e9rj\u00e9k pedig folyamatosan \u00e1t\u00e9p\u00fclnek. Ez a ny\u00fczsg\u00e9s pedig folyamatosan \u00faj feh\u00e9rj\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyeli, s ami legal\u00e1bb ennyire fontos, a f\u00f6l\u00f6sleges, r\u00e9gi, vagy csak hib\u00e1san feltekeredett feh\u00e9rj\u00e9k lebont\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n

<\/p>\n

Ha ut\u00f3bbi folyamat s\u00e9r\u00fcl, az f\u00f6l\u00f6sleges \u00e9s hib\u00e1s feh\u00e9rj\u00e9k felhalmoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi, amit csak ideig-\u00f3r\u00e1ig toler\u00e1l a sejt, azt\u00e1n menthetetlen\u00fcl elpusztul.<\/p>\n

A leboml\u00e1si folyamat egyik fontos komponense egy sejten bel\u00fcli organellum, amely a sejtalkot\u00f3kat is em\u00e9szteni k\u00e9pes enzimeket tartalmaz. A lizosz\u00f3ma n\u00e9vre keresztelt organellum m\u00e1r t\u00f6bb mint f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zada ismert, a belga Christian de Duve \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, ami\u00e9rt azt\u00e1n 1974-ben orvosi Nobel d\u00edjat<\/a> is kapott.<\/p>\n

M\u00e1r de Duve \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai is felfigyeltek arra, hogy a lizosz\u00f3m\u00e1k egy r\u00e9sz\u00e9ben nagy mennyis\u00e9g\u0171 sejtalkot\u00f3, gyakran teljes mitokondriumok tal\u00e1lhat\u00f3k. Nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, hogy ez valamilyen speci\u00e1lis “alesete” lehet a lizoszom\u00e1lis lebont\u00e1snak, majd megtal\u00e1lt\u00e1k azokat a k\u00fcl\u00f6nleges, kett\u0151s membr\u00e1n\u00fa sejtszervecsk\u00e9ket is, amelyek ezt a sok anyagot a lizosz\u00f3m\u00e1khoz sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. De Duve a folyamatot “\u00f6nem\u00e9szt\u00e9snek”, vagyis autof\u00e1gi\u00e1nak nevezte el, a k\u00fcl\u00f6nleges sejtszervecsk\u00e9ket pedig autofagosz\u00f3m\u00e1knak.<\/p>\n

\"nobel-autophagy.jpeg\"\u200c<\/p>\n

A 2016-os Nobel d\u00edjat az a jap\u00e1n \u00far, Yoshinori Ohsumi kapta<\/a>, aki de Duve megfigyel\u00e9sei ut\u00e1n \u00e9vtizedekkel felt\u00e1rta, milyen genetikai szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e1ll az autof\u00e1gia folyamata m\u00f6g\u00f6tt, \u00e9s milyen feh\u00e9rj\u00e9k j\u00e1tszanak kulcsszerepet az \u00f6nem\u00e9szt\u00e9s sor\u00e1n.<\/p>\n

Ohsumi zseni\u00e1lis felismer\u00e9se az volt, hogy a k\u00f6nnyen kezelhet\u0151 \u00e9s genetikailag is viszonylag k\u00f6nnyen manipul\u00e1lhat\u00f3 \u00e9leszt\u0151sejtekben is l\u00e9tezik ez a folyamat, s\u0151t, itt kv\u00e1zi \u00e9l\u0151ben is k\u00f6vetni lehet. (Kor\u00e1bban els\u0151sorban hossz\u00fa prepar\u00e1l\u00e1st \u00e9s be\u00e1gyaz\u00e1st ig\u00e9nyl\u0151, elektronmikroszk\u00f3pi\u00e1val vizsg\u00e1lhat\u00f3 ultrav\u00e9kony metszeteken tudtak egy\u00e9rtelm\u0171en autofagosz\u00f3m\u00e1kat azonos\u00edtani.) Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en viszonylag r\u00f6vid id\u0151 alatt sz\u00e1mos olyan mut\u00e1ns \u00e9leszt\u0151t\u00f6rzset hozott l\u00e9tre, amelyekben a folyamat s\u00e9r\u00fclt, majd meghat\u00e1rozva, hogy ezekben milyen g\u00e9nek romlottak el, azonos\u00edtotta a folyamat legfontosabb r\u00e9sztvev\u0151it.<\/p>\n

Ennek az \u00fatt\u00f6r\u0151 munk\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az autof\u00e1gia kutat\u00e1sa l\u00e1tv\u00e1nyosan fel\u00edvelt: gyors egym\u00e1sut\u00e1nban \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb modellrendszerek \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00e9lettani folyamataiban mutatt\u00e1k ki alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00e1t. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy sz\u00e1mos gerinces \u00e9s gerinctelen \u00e9l\u0151l\u00e9ny egyedfejl\u0151d\u00e9se, homeoszt\u00e1zisa teljesen felborul, ha az autof\u00e1gia folyamata nem m\u0171k\u00f6dik, de az ut\u00f3bbi \u00e9vtized kutat\u00e1sai azt is igazolt\u00e1k, hogy sz\u00e1mos k\u00f3rfolyamat, p\u00e9ld\u00e1ul sok daganatos betegs\u00e9g, a 2-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g, vagy a Parkinson k\u00f3r m\u00f6g\u00f6tt is ennek a “sejtes \u00f6nem\u00e9szt\u00e9snek” a s\u00e9r\u00fcl\u00e9se (is) tal\u00e1lhat\u00f3. \u00a0<\/p>\n

\"nobel-autophagy2.jpeg\"<\/p>\n

Sz\u00e1munkra \u00e9rdekes m\u00f3don az autof\u00e1gia kutat\u00e1sa a biol\u00f3gi\u00e1nak pont egy olyan ter\u00fclete, ahol kifejezetten j\u00f3l teljes\u00edtenek a magyar kutat\u00f3k. Ez f\u0151leg arra vezethet\u0151 vissza, hogy itthon \u00e9vtizedes m\u00faltja van az autof\u00e1gia kutat\u00e1s\u00e1nak, \u00e9s m\u00e1r azel\u0151tt komoly iskol\u00e1ja volt, hogy nyilv\u00e1nval\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt volna, milyen kiemelked\u0151en fontos folyamata ez az \u00e9l\u0151 szervezeteknek, k\u00f6zt\u00fck az embernek is.<\/p>\n

Ez els\u0151sorban Kov\u00e1cs J\u00e1nos professzornak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, akik 1959 \u00e9s 1962 k\u00f6z\u00f6tt az akkori Leningr\u00e1di Egyetemen kezdett bele olyan “\u00e9l\u0151 fest\u00e9kek” tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ba, amelyek \u00fagy festettek meg egyes sejtszervecsk\u00e9ket, hogy k\u00f6zben nem puszt\u00edtott\u00e1k el magukat a sejteket. A “Neutral Red” nev\u0171 fest\u00e9k pont a de Duve \u00e1ltal akkort\u00e1jt felfedezett lizosz\u00f3m\u00e1kat festette meg, \u00edgy folyt bele v\u00e9g\u00fcl Kov\u00e1cs J\u00e1nos is az autof\u00e1gia kutat\u00e1s\u00e1ba.<\/p>\n

Hazat\u00e9rve az ELTE Sejt- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai Tansz\u00e9k\u00e9re Kov\u00e1cs professzor igazi iskol\u00e1t teremetett \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai (Sass Mikl\u00f3s, Kov\u00e1cs Attila, R\u00e9z G\u00e1bor), illetve most m\u00e1r azok tan\u00edtv\u00e1nyai (pl. Juh\u00e1sz G\u00e1bor) az\u00f3ta is akt\u00edvan (\u00e9s sikeresen) kutatj\u00e1k, hogy milyen folyamatok szab\u00e1lyozz\u00e1k az autof\u00e1gi\u00e1t. (A tansz\u00e9ken hozt\u00e1k l\u00e9tre p\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151 autof\u00e1gi\u00e1ban g\u00e1tolt t\u00f6bbsejt\u0171 \u00e9l\u0151l\u00e9nyt, egy mut\u00e1ns muslica t\u00f6rzset is.)<\/p>\n

Ezzel p\u00e1rhuzamosan a szomsz\u00e9dban, az ELTE Genetikai Tansz\u00e9k\u00e9n is sz\u00e1mos autof\u00e1gi\u00e1t \u00e9rint\u0151 kutat\u00e1s folyik: Vellai Tibor vezet\u00e9s\u00e9vel itt sz\u00e1mos fontos eredm\u00e9nyt \u00e9rtek el annak felt\u00e1r\u00e1s\u00e1ban, hogy mik\u00e9nt f\u00fcgg \u00f6ssze az \u00f6nem\u00e9szt\u00e9s olyan alapvet\u0151 biol\u00f3giai folyamatokkal, mint az \u00f6reged\u00e9s vagy a regener\u00e1ci\u00f3, illetve mik\u00e9pp kapcsol\u00f3dik a programozott sejthal\u00e1llal, az apopt\u00f3zissal.<\/p>\n

Ut\u00f3bbi munk\u00e1jukr\u00f3l besz\u00e9lt a Meetup vend\u00e9gek\u00e9nt p\u00e1r \u00e9vvel ezel\u0151tt Erd\u00e9lyi P\u00e9ter:<\/p>\n