kor\u00e1bban elkezdt\u00fck feszegetni<\/a>, hi\u00e1ba az egyike a legalapvet\u0151bb fogalmaknak a biol\u00f3gi\u00e1ban, egy\u00e1ltal\u00e1n nem olyan egyszer\u0171 megfogalmazni, hogy mi is az, hogy „faj”. Nincs t\u00f6k\u00e9letes fajfogalom. M\u00e9g a leggyakrabban haszn\u00e1lt biol\u00f3giai fajfogalom (amely kb. a szaporod\u00f3k\u00e9pes k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek alapj\u00e1n igyekszik meghat\u00e1rozni az egyedek azon halmaz\u00e1t, amelyet fajnak nevezhet\u00fcnk) is sok sebb\u0151l v\u00e9rzik, sok kiv\u00e9tel er\u0151s\u00edti (?) szab\u00e1lyk\u00e9nt.<\/p>\nHa pedig minden k\u00f6t\u00e9l szakad, m\u00e9g mindig gondolhatn\u00e1nk azt, hogy a prokari\u00f3t\u00e1kn\u00e1l \u00fagy, ahogy bev\u00e1lt genom-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geken alapul\u00f3 fajdefin\u00edci\u00f3 valahogy az eukari\u00f3t\u00e1kra is r\u00e1h\u00fazhat\u00f3 lesz.\u00a0Most azonban k\u00e9t \u00e9szak-amerikai posz\u00e1tafaj esete is bizony\u00edtja, hogy mennyire nem ilyen egy\u00e9rtelm\u0171 m\u00e9g ez a dolog sem.<\/p>\n
<\/p>\n
Az aranysz\u00e1rny\u00fa herny\u00f3fal\u00f3 posz\u00e1t\u00e1k (Vermivora chrysoptera<\/em>) \u00e9s k\u00e9ksz\u00e1rny\u00fa\u00a0rokonaik (V.\u00a0cyanoptera<\/em>) a Nagy Tavak vid\u00e9k\u00e9n \u00e9s az Appalache hegys\u00e9gben \u00e1tfed\u0151 r\u00e9gi\u00f3kban is el\u0151fordulnak, \u00e9s ezeken a helyeken m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta tudott, hogy hibridiz\u00e1l\u00f3dnak is, jellegzetes mint\u00e1zat\u00fa hibrid egyedeket hozva l\u00e9tre. A k\u00e9t fajt le\u00edr\u00f3 legend\u00e1s John James Audubon m\u00e1r 1835-ben felfigyelt arra, hogy a k\u00e9t fajnak nagyon hasonl\u00f3 \u00e9neke \u00e9s \u00f6kol\u00f3gi\u00e1ja is van.\u00a0<\/p>\n![\"warbler_map.jpeg\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/09\/warbler_map.jpeg\")
<\/p>\n
A viszonyag gyakori hibridiz\u00e1ci\u00f3 miatt m\u00e1r eddig is val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151 volt, hogy a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tt viszonylag konstans g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s van, de hogy mekkora az csak most, a k\u00e9t faj genomj\u00e1nak birtok\u00e1ban \u00edt\u00e9lhet\u0151 meg pontosan. (A kor\u00e1bban is ismert, anyai \u00e1gon \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 mtDNS szekvencia 3%-ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, ami j\u00f3l mutatja, hogy a k\u00e9t faj elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9se hosszabb kelet\u0171. \u00c9rdekes m\u00f3don a genomi DNS azonban enn\u00e9l l\u00e9nyegesen\u00a0kev\u00e9sb\u00e9 t\u00e9r el.)\u00a0<\/p>\n
Ez alapj\u00e1n pedig kijelenthet\u0151, hogy mind\u00f6ssze hat apr\u00f3bb olyan r\u00e9gi\u00f3 van a k\u00e9t faj genomj\u00e1ban, ahol komolyabb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g detekt\u00e1lhat\u00f3. Ezek pedig olyan g\u00e9nek k\u00f6zels\u00e9g\u00e9ben vannak, amelyek ilyen-olyan fajokban a tollfejl\u0151d\u00e9ssel, illetve a mint\u00e1zatk\u00e9pz\u00e9ssel \u00e9s\u00a0sz\u00ednezettel (is) kapcsolatba hozhat\u00f3k: Wnt<\/em>, ectodysplasin<\/em> (EDA<\/em>), agouti signaling protein<\/em> (ASIP<\/em>),\u00a0beta carotene oxygenase 2<\/em> (BCO2<\/em>) \u00e9s follistatin<\/em> (FST)<\/em>. A nagy hasonl\u00f3s\u00e1g egyben azt is jelenti, hogy a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tti g\u00e9n\u00e1raml\u00e1s nem \u00fajkelet\u0171, hanem kifejezetten hossz\u00fa ideje zajlik.\u00a0<\/p>\nMivel a k\u00e9t faj eset\u00e9ben felt\u00e9telezhet\u0151, hogy a mint\u00e1zatot a szexu\u00e1lis szelekci\u00f3 alak\u00edtotta ki, \u00e9rthet\u0151nek t\u0171nik, hogy mi\u00e9rt pont a sz\u00ednezet kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban fontos r\u00e9gi\u00f3k, ahol igaz\u00e1b\u00f3l megmaradt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00e9t faj k\u00f6z\u00f6tt. Az ASIP<\/em> all\u00e9lok \u00e9s a torok sz\u00ednezete k\u00f6z\u00f6tt p\u00e9ld\u00e1ul eg\u00e9szen t\u00f6k\u00e9letes korell\u00e1ci\u00f3 mutatkozott: a fekete toroksz\u00ednezet, mind magukban a fajokban, mind a hibridekben, egy recessz\u00edv all\u00e9l homozig\u00f3ta form\u00e1j\u00e1val j\u00e1rt egy\u00fctt.<\/p>\nMagyar\u00e1n adott k\u00e9t jellegzetes sz\u00edn\u0171 mad\u00e1rpopul\u00e1ci\u00f3, akik\u00a0er\u0151s biol\u00f3giai mint\u00e1zat\/sz\u00ednezet-preferenci\u00e1val rendelkeznek p\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1skor, ez\u00e9rt \u00e1ltal\u00e1ban<\/em> nem keverednek, hi\u00e1ba \u00e9lnek \u00e1tfed\u0151 ter\u00fcleteken.\u00a0Ugyanakkor genetikailag alig k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek \u00e9s nem csak k\u00e9pesek term\u00e9keny ut\u00f3dok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra, de viszonylag rendszeresen<\/em> meg \u00f6ssze is hozz\u00e1k ezt. A nagyon sok doll\u00e1ros k\u00e9rd\u00e9s, hogy akkor m\u00e9gis mennyire tekinthetj\u00fck \u0151ket k\u00fcl\u00f6n fajnak?<\/p>\nA v\u00e1lasz att\u00f3l f\u00fcgg, nyilv\u00e1n, hogy melyik fajfogalmat, milyen szigor\u00faan fogjuk itt haszn\u00e1lni. Ugyanakkor a posz\u00e1t\u00e1k szotrija\u00a0j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelteti a dilemm\u00e1t\u00a0\u00e9s egyben a nagyobb probl\u00e9m\u00e1t is: a biol\u00f3giai defin\u00edci\u00f3k (ellent\u00e9tben mondjuk a fizikaiakkal) nagyon gyakran csak hatalmas kiv\u00e9telekkel egy\u00fctt haszn\u00e1lhat\u00f3k, \u00e9pp ez\u00e9rt vigy\u00e1zni kell alkalmaz\u00e1sukkal is. (Vagy megalkotni egy jobb, \u00e1ltal\u00e1nosabb fajfogalmat, de erre m\u00e9g azt hiszem v\u00e1rni kell…).<\/p>\n
A posz\u00e1t\u00e1k esete egy\u00e9bk\u00e9nt nem egyedi, mint az al\u00e1bb l\u00e1that\u00f3 Quanta vide\u00f3ban is eml\u00edtik a mindennapi k\u00f6rnyezet\u00fcnkben a kormos- \u00e9s dolm\u00e1nyos varj\u00fak eset\u00e9ben ugyanez tapasztalhat\u00f3.<\/p>\n
![\"gwwa_hy_f_and_bwwa_hy_m_09_17_13.JPG\"](\"https:\/\/m.blog.hu\/cr\/criticalbiomass\/post-image\/2016\/09\/gwwa_hy_f_and_bwwa_hy_m_09_17_13.JPG\")
A biol\u00f3giai pol\u00e9mi\u00e1kban\u00a0mag\u00e1t kev\u00e9sb\u00e9 kiismer\u0151\u00a0amat\u0151r term\u00e9szetb\u00fav\u00e1r gondolhatja \u00fagy, a klasszikus \u00e9s ennek megfelel\u0151en napjainkra igencsak elcs\u00e9pel bon mot felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val, hogy a „faj” is csak olyan dolog, mint a pornogr\u00e1fia \u00e9s ha nem is tudja pontosan defini\u00e1lni, ha l\u00e1t egyet, azt felismeri.<\/p>\n