Az elmúlt hat év egyik legfelkavaróbb története a Líbiában bebörtönzött és halálraítélt palesztin orvoshoz és bolgár nővérekhez kapcsolódik.
A "bengázi hatok" (aka. "tripoli hatok") néven ismertté vált csoport tagjai 1998 márciusában érkeztek Líbiába, hogy egy gyerekkórházban dolgozzanak. A kórházban hamarosan (hogy pontosan mikor, nem világos) HIV és hepatitisz C járvány tört ki, amelyben közel 400 gyerek betegedett meg.
Ezt követően a líbiai hatóságok letartóztatták az orvost és a nővéreket, azzal vádolva őket, hogy CIA és/vagy Moszad ügynökök, akik szándékosan fertőzték meg a gyerekeket. A vádakat egy kínzással kikényszerített vallomás, ill. egy koncepciós per követte, amely alkalmával mindhatukat golyó általi halálra ítélték. A nemzetközi felháborodás hatására tavaly Karácsonykor az eredeti ítéletet felfüggesztették és a líbiai hatóságok új pert rendeltek el, amelynek az ítélete a következő napokban várható.
A prózai valóság az, hogy a járványt minden jel szerint a líbiai egészségügy kétes praktikái okozták (injekcióstűk újrahasznosítása, stb.), a hatok egyszerűen bűnbakok lettek, ennek eltusolására. És, hogy ezt honnan tudhatjuk? Onnan, hogy a gyerekeket megfertőző vírusok mesélni tudnak, csak tudni kell őket kérdezni.
A különböző betegeket megfertőző HIV és hepatitisz C vírusok (HCV) szekvenciája nem tökéletesen egyforma. Apró különbségek vannak közöttük, ezek képezik a vírus populációk saját genetikai variációját. Mivel a különbségeket létrehozó mutációk konstans ütemben következnek be, a különböző betegek vírusait összehasonlítva, nemcsak a járványt kirobbantó vírus altörzs eredeti szekvenciáját lehet visszafejteni, de azt is ki lehet következtetni, hogy mennyi idő kellett adott számú mutáció összegyűjtéséhez. Vagyis mikor kezdett el az ős-vírus fertőzni a kórházban.
Ez pedig, mint azt a Nature-ben megjelent tanulmány is igazolja, mind a HIV, mind a HCV esetében több évvel 1998 elé tehető. Vagyis értelemszerűen sem a palesztin orvos, sem a bolgár nővérek nem lehetnek felelősek a fertőzésért – ezt egyébként a HIV egyik felfedezője, Luc Montagnier is megerősítette.
(Megj.: a fenti bizonyíték csak akkor az, ha elfogadjuk a molekuláris evolúció működését…)
de Oliveira, T, Pybus, OG, Rambaut, A, Salemi, M, Cassol, S et al. (2006) HIV-1 and HCV sequences from Libyan outbreak. Nature doi: 10.1038/nature444836a
Vélelme, nem védelme.
Az ártatlanság vélelme. Nézz utána.
Szándékosan van az egy betű kicserélve (azt hittem kiderül a szövegből, hogy miért: a szóbanforgó eset azért is elb…ott, mert az ártatlanságot kell bizonyítani.)
Direkt elolvastam a cikket, hogy szóvicc-e, de ez konkrétan az ártatlanság vélelmének a megsértéséről szól. Erre találták ki ezt a kifejezést, nem másra.
Amúgy jópofa, eszembe sem jutott volna a kórokozók variációit vizsgálni.
A virusok, baktériumok esetében bizonyítottnak láttszik a molekulásis evolúció, tekintve, hogy a generációkbeli változások hosszú időn át követhetőek ( a két generáció közti intervallumot figyelembe véve). Problematikusak a levont következtetések ott, ahol komplexebb genommal és jóval nagyobb intervallummal kell számolni, így csak kevés generáció anyaga vízsgálható.
Szvsz a komplexebb genomok evolucioja ugyanazon elvek es mechanizmusok alapjan zajlik mint az egyszerueke… Egy viszont tuti: a molekularis evolucio semmisse teszi azt a kreacionista sablonervet, hogy mutacio nem hozhat letre informaciot.
ONtopic:
Sajnos, nem meglepo modon, politikai dontes szuletett:
http://news.bbc.co.uk/2/hi/africa/6192599.stm
Sztem az ártatlanság vélelme kifejezést akkor használják, mikor még nem bizonyított sem az ártatlanság, sem a bűnösség. Ergo-a cím jó, sőt frappáns.